Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-20 / 50. szám
19?6. február 20. RACSMEGYEI NAPLÓ 3. oltói.' Kisebbségi Elei m ;•« ® A kolozsvári rendőrség öt napra bezáratott két nyomdát- azzal az indokolással, hogy tűzrendészet! szempontból nem felelnek meg a szabályrendeletnek. Az egyik bezárt nyomda a cionista; Uj Kelet nyomdája, melyben ellenzéki választási nyomtatvány ok készültek, a másikban a disszidejts magyarok lapját, Az Est-et ártották e'ő. Mindkét lap azzal provokálta ki a sürgős tüzrendészeti vizsgálatot hogy a Übcrá'i's—magyarpárti listával szemben az ellenzéki listát támogatták. A nyomda bezárása után •az Uj Kelet átköltözött egy másik nyomdába, mire a hatóság betiltotta a lapot — állítólag azért, mert a szerkesztőség nem volt hajlandó a hatóságoknak be• mutatni a működési engedélyt. A betiltást a magyar lapok egyhangúlag elítélik és hangsúlyozzák, itogy a hatóságok az ilyen intézkedéssel igen kényes helyzetbe hozzák a kormányt támogató magyar pártot. Az egyik magyar lap az esetről igy ít: »A magyar párt a kisebbségi jogok szent érdekének szolgálatában legtöbb helyütt együtt Távja meg a választási harcot a liberális párttal. Akarva, nem akarva, rá is fröccsen tehát abból a sárból, mely a kormány közegeinek ilyen erőszakos ténykedései révén az egész harcos tábort besározza, ha idejekorán föl nem emeli tiltakozó szavát' a hozzá nem méltó fegyverek 'haszná’atá ellen. A magyar párt vezetőségének kötelessége egész tekintélyével, erejével odahatni, hogy ezek az atrocitások azonnal megszűnjenek, ment ha ezt elmulasztja megtenni, akkor többet veszítünk erkölcsileg minden tisztességes ember szemében, mint amennyi előnyt a liberálisokkal va’ó együttműködés vakba is szerezhetne. A kormány tábora hatalmas és a; saját belátásán múlik, hogy milyen eszközökkel óhajt 'dolgozni. de a magyarság szegény és egyedüli ereje a tiszta erkölcsi alap. amelyről semmiféle választási érdekből nem szabad letérnie.« * Hasonló affér nyugtalanítja a nagyváradi magyarságot. A Nagyváradon nemrég tartott ellenzéki gyűlésről beszámolóit akartak írni a helybeli magyar lapok, a cikkeiket azonban Regmami prefektus intézkedésére a cenzúra (törölte. A furcsa intézkedést a prefektus igy indokolta meg: »A helyi sajtó Janus-arcot öltött, mert amig egyrészt a magyar párt és liberális párt paktuma mellett zengenek dicshimnuszokat, addig hasábokon- át akarnak foglalkozni až ellenzéki népgyülésekkel és leközlik az azokon elhangzó és a Ub.erá’ispártot támadó beszédeket te. Ez szerintem, nem engedhető meg és igy kénytelen voltam a cenzúra megszorítását elrendelni.« A lapok álláspontja viszont az. hogy a helyi sajtónak objektivnek kell lennie és be ke'l minden eseményről számolnia, inert igy kívánja a közérdek. * A nagyváradi zsidóság nevében dr. Ko-nrád Béla felszólalt a magyar párt népgyülésén és bejelentette, hogy a zsidó polgárok a paktum után is követik a magyar pártot. »Tudom — mondotta — hogy az a megtisztelek, hogy engem felvettek a városi tanácsosok je'öltjei közé, nem engem személyemben ért, hanem a neolog zsidóságot. Ezért kívánom tisztázni azt a szrepot, amelyet a neolog zsidóságnak itt jut. A neolog zsidóság egy csekély töredéktől eltekintve. ősidők óta össze volt forrva a magyarsággal és ha mellettük voltunk, amikor többségben vonták, az oldalukon találnák bennünket a kisebbségi snrsban is. Mi azért megyünk 3 magyar párttal, mert cgsp/ek vagyunk a magyarsággá!: egy 3 kultúránk a? ideológiánk, a nevelésünk és ahogy nem változtathatja meg a? ember a haja színét.’ áz arcvonásait, úgy ipefti vethetjük le mi a magyarságunkat. Hogy- súlyos sérelem érte eddig a magyarságot és benne a zsidóságot, erre csak azt válaszolhatjuk. hogy a liberális párt idáig gyűjthetett tapasztalatokat és megváltozhatott a gondolkodása és arra a meggondolásra keliöit jutnia: hogy úgy kel! kezelni a kisebbséget, .hogy azok meg legyenek elégedve. Ez akadályozhatja meg az frredemizimišt és kijc'.fetuhetém, hogy azok az irredenták, eleik az é-légcdctler.síget igazságtalan cselekedeteikkel szítják, őszintén mondom, hogy mi a- jelölésünket nem megtiszteltetésnek, de súlyos kötelességnek tekintjük, muri ha a bizalom .cdaültet bennünket a város vezetőségébe, ekkor nem lehetünk szemlélők, bólintgató -eszközök, hanem harcosai a polgári jogoknak és már. az. a tény megnyugtathatja a polgárságot, hogy van, aki ellenőrizze a városi gazdálkodást. fis ’egyezek meggyőződve a munkások, hogy azok. akik a tanács-! ban fognak ülni a munkaidő betartásával. a. lakásviszonyok javításával, a közegészségügy emelésével, a szoctáll viszonyokat akarják javítani az o érdekeiket is nézik. Azt akarjuk, hogy mindenki- -megtalálja a boldogulását ebben a városban.« hasonló ■a • helyzet .Görögországban és !/i»Szíriában is. ■. , irodalom és politika Radtcs István szerint az ország ugyánánhyit költ csendőrre, mim.a köroktatás ra. Ha ez igy van, miért nem változtat Radies a költségvetésen''' idézte ezután Pribicscvics a Dóm cikkeit, amelyek Mahszimovics belíigyrr.is S niszterr terrorisztikus cselekedetekkel .. I \r-\ ri r ] vádolják. .1 miniszteri nyilatkozat — j móiKíoua — item magánügyig Botrány, í/tG&y egy miniszter a másikai botozús-1 ..„t . 12___ ... '............. ' -.1 .. :*i Merényletei terveitek Pangalosz ellen Papanasstáziu volt görög minis «tereinokot letartóztatták Athénből jelentik: Panga'nsz miniszteralr.ök rendeletére ietao Sózta ttok Pópanasitáziu volt miniszterelnököt, továbbá Kondilisz vo t belügyminisztert, Opatioz ezredest és még több magasranuu atonaíisztet, akik ellen az a vád, hogy merényletet .tervezlek Partgaiosz étién. A merényletet a nyo mozás adatai szerint vasárnap akarták végrehajtani, amikor Pa 1 galosz Szaionikiha utazik. A kormány kommünikét adott ki, amely szerint a Ietartőztaíot1 tak forradalmat szítottak és me rényletet készítettek elő Pangalosz e'len. Párisi jelentés szerint Papanasztáziu letartóztatása miatt a flott fellázadt, ezt a hirt azonban az athéni hivatalos távirati iroda mégcáfolta. Pribicscvics Szvetozár nagy beszéde a parlamentben A független demokraták vezére a megegyezés politikájáról Nem bízik Radicsban és félti a centralizmust Beogradból jelentik: A nemzetgyűlés pénteki ülése iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg, tekintettel Pribicsevics Szvetozár előre bejelentett beszédére. Az ülésterem padsorai megteltek és zsúfoltak voltak a karzatok is. A diplomaták páholyában is sokan jelentek meg. Délelőtt negyed tízkor nyitotta meg az ülést Trilkovics Márkó elnök. A formalitások elintézése után Moszkovljevics földmivespárti szólalt fel és njásfclórás beszédben támadta élesen a kormányt a földmivespárt ismert szempontjai szerint. Moszkovljevics lanyha érdeklő déssel kísért felszólalása után Pribicssvics beszéde következett. A független demokraták vezérének beszédét nagy figyelemmel hallgatták. A beszéd alatt végig jelenvolt az utón lévő Sztojadinovics pénzügyminiszter kivételével a kormány valamennyi tagja és Radics tőle szokatlan nyugalommal hallgatta Pribicsevics kritikáját. Pribicscvics a megegyezés politikáját bírálta abból az alkalomból, hogy a megegyezés okmányának szövegét nyilvánosságra hozták. Pasics és Radics — mondotta Pribicsevics — kétféleképpen fogják fel a megegyezést. Pasics azt hiszi, hogy folytatja az unitarisztikus politikát, mig Radics úgy fogja fel a megegyezést, mintha az a föderalizmus bevezetése volna. Radics azzal igazolja iuvei előtt a megegyezés megkötését, hogy a radikálisok elfogadták azt a teóriát, amely szerint a horvátokkal meg kell egyezni. Ezalatt pedig folytatja a iicrvátok egy. táborba gyűjtését. Radics legutóbbi beszédében azt mondta, hogy a megegyezés lelki és erkölcsi föderáció. Ilyen megegyezés nincs, ellenben a mostaninak következménye lesz a közjogi föderáció. — A politikának megvan a maga dinamikája—folytatja Pribicsevics — és ez a dinamika oda fogja sodorni a radikálisokat, ahová nem törekszenek. Radics most is az összes horvátok vezérének tekinti magát. Találó az a karrikatura, amely Radicsot Janus-arccal ábrázolja, mert Radics Beograd felé unitarlsjtíkus, a «ép felé foderaUirfiyus arcot mutat. Rátér ezután Pribicsevics Rádiósnak a boszniai muzulmánok1 kőit kifejtett ági* tációjára és rámutatott arra a különbségre, amely a radikálisokat és Radicsékat a muzulmánok hovátartozása kérdésében elválasztja. Amikor a megegyezést megkötötték, előre lehetett látni, hogy Radics gondolkozásában nem mehetett végbe ilyen rövid idő alatt akkora változás. A föderalizmustól a centralista vidovddni alkotmányig eljut ni veszedelmes ugrás még az olyan a via tikostól is, amilyen Radics. Radics István: Az uviatikusok ügyesen ugranak. Pribicsevics: Pasics tudta, hogy Radics nem lehet lelkes hive a centralizmusnak. Foglalkozott ezután Pribicsevics Sztojadinovics elleni támadással és megállapította, hogy a Corriera delta Serában nem jelent meg az a tudósítás amelyre Radics hivatkozott. Egy hang: Ilyen hazug ez a Radics. Áttérve Radics szubcticai és boszniai nyilatkozataira, Pribicsevics erélyesen tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy Bácskában a magyarok vannak többségben. — Ez nem igaz, Radics ur — mondotta Pribicsevics a közoktatásügyi miniszter felé fordulva. — Radics szerint — folytatta beszédét Pribicscvics — az országot veszélyezteti Olaszország kalandos politika ja. Ha ez igaz, akkor a külügyminisztei kötelessége, hogy informálja a pártvezéreket. A szomszédos államokkal való viszony egyébként sem megnyugtató. í'lagyarerszágou grófi fiatstsKő banda uralkodik, amely áil-jpuak ellensége. A bolgár kormány is ellenséges érzelmekkel viseltetik Jugoszlávia iránt és j sál vádolja. Erre még nem volt péíua j Európában. Radics még nem' is cáfoltameg egyes kijelentéseit. Figyelemreméi- ’ tó az is, ahogyan Radics Zagrebban é-r Szuboticán irodalmi kérdésekről beszéli. Szübrticán beszédében azt mondotta, hogy a német irodalom és a német nép ! az első 3; Világon. Ezt a Vajdaságban ('mondja Radics, ahol németek laknak,, ’mert ez is hozzátartozik ahhoz a politi-' j kához, amellyel Radics a -szerbekkel szemben a horvátokat, bunyevácokat. magyarokat és németeket akarja maga körül csoportosítani, Az angol irodalomról ezzel szemben azt mondta Radics, hogy limonádé, holott, nem is kell más nevét megemlíteni az angol irodalom fémjelzésére; mint Shnkespearét. Persze az országban nincsenek angolok, miért hízelegne nekik Radios? Ugyanígy jártak vele a franciák is. Ezek után nem csoda, ha a Times olyan furcsán irt Radicsról. A Pellegrinetti-affér Élesen kritizálta Pribicsevics Rádiós dalmáciai magatartását, ahol Radics István a király nevében üdvözölte a népet. Pasics miniszterelnöktől kért arra nézve felvilágosítást, hogy ez miképpen lehetséges. — Hosszú politikai pályafutásom alatt — mondotta — én még; sohasem cáfoltam meg kijelentéseimet. Radics azonban állandóan cáfol. Nem tudok hinni ezeknek a cáfolatoknak, mert Radics bizonyosan tényleg azt mondatta, amit a toi pok írtak, Beogradban azonban letagad mindent. Szükségesnek tartom ezzel kapcsolatban foglalkozni a Pellegrinettiaflérral is. Radics kijelentette, hogy Nincsics külügyminiszter és Trif unó vies vallásügyi miniszter kérték fel arra, hogy ellensúlyozza Dalmáciában a ' pápai nunciusnak a klerikálisok érdekében kifejtett agltációját. Ha ez igaz, akkor Pcliegrínettivel másképpen kellene elbánni, nem pedig úgy, hogy Radicsot küldik ki népgyiilésekre. Adjátok ki Pcllegrinctti útlevelét és ezzel már likvidálva is volna az ügy. Sajnálom, hogy Nincsics külügyminiszter nincs jelen, mert eddig nem válaszolt még az ebben az ügyben beterjesztett interpellációkra. Kénytelen vagyok megkérdezni a miniszterelnök urat, hogy ha Radics ad külpolitikai nyilatkozatokat, miért nem menti fel állásától Nincsics külügyminisztert. Mennyit érnek a politikai garanciák ? — A radikálisok is elítélik Radtcs magatartását — folytatta Pribicsevics — erre nézve idézem radikális politikusok nyilatkozatait és radikális lapok cikkeit. A megegyezésről helyesen mondotta GfOl Milán, hogy az csupa frázis, amely semmit sem jelent, ha nem áll mögötte 0 nép szelleme és lelkesedése. Kérdem a, radikálispárttól, clfogadta-e Radics az alkotmányt és a pozitív törvényeket? Én úgy látom, hogy a radikáiisoárt vette át a Radicspárt ideológiáját Zsivkovics Ljuba (a radikálisklub . elnöke helyéről felugorva): Ez nem igazi Nem áll! Pribicscvics ezután Bulgária kérdésével foglalkozott és utalt V<ttfkovies legutóbbi beszédére, amelyben art mondotta, hogy csak akkor lehet szó arról, hogy. Jugoszlávia államszövetségre !ép:
