Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-18 / 48. szám
4. oldal BÄCSMEGYE1 NAPL0 ....... tO?6. február 18. Az éjjeli or gyilkosai A .sxuboiicai ügyészség' diplomáciai ntóa kéri ki Magyarorsságtől egv három év előtti gyilkosság' tetteseit A szuboíicat ügyészség felsőbb ható* ságai utján felírató* intézett a külügyttnicís# erűimhoz, hogy érdeklődjék, mi*, íyt.n eredménnyel jártak azok a diplomáciai 'léaéstív. amelyeket három évvel ezelőtt Janosévics Szvefozár gyilkosa iirak Jtfadátása ügyében indított az-SHS kiráiyság 'Magyarországi diplomáciai tcsjikrfie utján. , Janosévics Szvefozár.t, aki éjjeli őr volt a iiorgosi Kárász-ura-latomban, vakmerő 'kejcj-etlcnséesel gyilkolták inog 19.13 április 29-én, Az akkori idők 'zavaros közbiztoságj viszonyai .szükségessé tették, hogy az . éjjeli, őr nappal is körüljárja a birtokot és Jattosevlcs április 29-ón délután hárotr^ érakor Indul« cl első kőrútjára. Szerencsétlenségére éppen aznap j«#n vitt •magával ' jegy vért, nem is gondolt arra. hogy világos nappal szüksége lehet errs. Lovon járta körül a birtokot JaítfrséVTcs és amikor egy erdőhöz érkezeit eiöagrott húrom bekótmozolt arcú ember és revolvert tegezre ró, kényszerä ették, hogy szálljon le a lóról. — Adj pénzt! — kiáltotta *, támadók egyike. .’Milosevics előadta esszényét Harminc dinár volt benne. A támadók elvették' a pénzt, de kevésnek találták, ütlegelni kezdték az éjjdi őrt. azután incgcaraucsolták. hogy üljön fc! a lóra. Janosevics engedelmeskedett és •» támadók egv erős kötéllel rákötözték a lóra. majd ráparancsoltak, hogy induljon cl visszafelé az uradalomba. Jaiio- Isevies elindult, de ob's ment néhány lépési, a támadok utam Iliitek és egy revolver golyó keresztütlötte a tüdejét. A szerencsétlen ember elvesztette eszmélétét da nem eshetett Je a Jóról, mert oda volt kötözve és a ló csendes porossfedldssai. hazeevitte halálos sétnől vérsó gazdáját. A banditák az ellenkező irányban--á magyar "határ relé menekültek' A:gyi!kosság a határ .közelében törté ró és a határon szotgá’atot tdjosité pénzügyőrök figyelmesek írnek a lövöidözé»irc is, amikor észrevették a menekülő embereket üldözőbe vették őket.______ Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A hő, ha valamely hibát követ el. azzal védekezik, hogy: nő; a férfi hasonló helyzetben azzal, mentegetödzik, hogy: ember. Általában a nő az, aki előszeretettel hivatkozik a nemére, inig a férfi az emberiséget szereti képviselni. *■ A nő azért a kevéssé megtisztelő dicsőségért, hogy ha fiatal és csinos. minden férfi megkívánja, azzal fizet, hogy megöregedve az ördögnek só kell. S a férfi azért, hogy deli korában se kaphat meg minden nőt, akire megfájdul a foga. azt a kárpótlást nyert, hogy még vén korában is hozzájut egy-egyhez.-*■ A legrejtélyesebb dolog a világon a fiatal leány. E rejtély megfejtője ,a házasság lesz. Innen a sok csalódás a házasságban. Vannak erényes nők. akik nem becsületesek s becsületesek, akik nem erényesek. ■*Nők nem vitatkoznak, ők egymásnak a szavába vágnak. —• Hadd szóljak már egyszer én ts! — így könyörgött egy nőismerősöm, miután a társaságban egy.’ félóra óta nem beszélt kívüle senki. & A szép nők ritkán olyan jók, aminő szépek. A szép férfiak a legtöbbször éppen olyan mértékben jók is. Amikor a hölgyed azt mondja, üc>n-: ytáljaji Inzelkedést, abból nem« A hajsza readkiviil izgalmas volt A rablók a határt "igyekeztek elérni, a pénzügyőrök pedig arra törekedtek, hogy cl éhük kerüljenek. Antikor már csaknem sikerült elfogni a menekülőket azok, átlépték a határt az üldözést abba kellett hagyni, de a pénzügyőrök utánuk lőttek és az egyik rabló a lövéstől találva — magyar területen -~ összeesett. A sebesültet magyar határőrök találták meg' és a határon átjáró kettősbirtokosok úgy mondották, hogy a másik két rablót is elfogták a magyar határőrök és beszállították őket Szegedre. Janosevics Szvetozárt súlyos sérülésével Horgosról a szubofeai közkór'lrizba szállították, ahol két nap múlva meghalt. A gyilkosak kiadása ügyében a szuboticai ügyészség annakidején kérte az eljárás megindítását, de mindeddig semmiféle értesítés« írem kapott ebben az ügyben. Az ügyészség emiatt szerdán újból megtette a lépéseket, hogy megállapítsák, .mi történt a magyar határon elfogott gyilkosokkal. a városi pénztárnak vagy készpénzben, vagy értékpapírokban. Tekintettel a súlyos fej tételekre, kevés remény van arra, hogy megfelelő ajánlat érkezzen Palics bérletére. Épp ezért — mint CrtesíHünk — a város «esti zárkózik cl az elől sem és amennyiben módjában ál', támogatni is fogja, hogy a bérlő láíék-kaszinőt állítson fel Pa* üssön. A város azonban kikötné, hogy a játékkaszinó tagjai csakis külföldiek lehelnek és hogy belföldiek semmiféle körülmények között Sem vehetnek részt a szerencsejátékokban. Háztelkeket kapnak Csak a játékbarlang mentheti meg Palicsot Szubotica város bérbe akarja adni Palics «fürdőt Pafics-fiirdő bérbeadásának kérdése már régóta foglalkoztatja a város vezetőségét. A bérbeadás az egyetlen mód arra, hogy az utóbbi évek folyamán elhanyagolt fürdőhely ismét felvirágozzék. A múlt év tavaszán merült fel először az a terv, hogy Palicsot bérbeadiák. A szuboticai villany gyár igazgatósága hajlandóságot mutatott arra, hogy a bérlet ügyében egy amerikai konzorciumot hoz össze, a tárgyalások azonban a kezdet kezdetén megakadtak és így Palics sorsa egyelőre bizonytalanná vált Néhány nappal ezelőtt ismét napirendre került a kérdés. A városi tanács nemrég megbízást adott dr. Hoffmaim Kálmán gazdasági tanácsnoknak, hogy Palics-iürdő bérbeadásának feltételeiről dolgozzon ki tervezetet. Dr. Hoffmann tanácsnok, Pctrovics Ko$zta városi főmérnökkel együtt összeállította a feltételeket, a mely szerdán már a városi tanács elé került A tanács nagyjában magfelelő•ack találta a tervezetet, azonban jogi véleményadás végett áttette a városi főügyészi hivatalhoz. A jogi véleményezés után a tanács még a tavasz'"folyammán a kiszélesített tanács elé terjeszti a tervezete és azután kiírják a pályázatot Palics-fürdö bérletére. A tervezet szerint a város ötven évre adja bérbe Palics-íürdfit. annak a pályázónak, amely a legelőnyösebb ajánlatot teszi A bérösszeg pontos fizetésén kívül köteles a bérlő a bérleti átvételétől számítva öt éven belül barmiiKrofifió din áros beruházást eszközölni Palies-nirdiío. A tervezet részletesen megszabja, hogy a beruházási összeget milyen célokra keli felhasználnia a bérlőnek. Elsősorban liöjclcs a bérlő a jelenlegi Kisvendéglő épületét és a Kis Ábel-iéle villát lebontatni és helyükbe modern, emeletes szállodát építtetni. Azonkívül köteles raid behozni és karbantartani az. összes fürdőépületeket. Nagy súlyt helyez a város arra; hogy a tópartot, a moly rendkívül elhanyagolt állapotban van, a bérlő megcsináltassa, úgyszintén a kurszaloa és a tó közötti teret feltöltse és ezzel elejét vegye az esetleges kiöntéseknek. A fürdőtelepnek ez a része épület pincéi mélyen fekszenek és állandóan víz alatt állanak. A bérlőnek kötelesség« lesz: a ptneékot vízmentestteni. Ezzel szemben a bérlőt illeti meg a. strznd-fürdö, a vadászat, halászat és a tavi nádas bőrbeadása is, amelyekért tetszés szerinti bérösszegeket követelhet az esetleges reílektánsoictói. A pályázóknak ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg egy millió dinár óvadékot kell letenni Szu^otica város tisztviselői Összeállították a városi közgyűlés tárgysorozatát SzuboHca város kiszélesített tanácsa február 26-ikán délelőtt közgyűlést tart, amelyen már résztveszuek az ojonaa kinevezett városatyák is. A közgyűlés legfontosabb tárgya a városi javadalmí hivatal átszervezéséiül szóló szabályrendelet-tervezet, amelynek elfogadási után kerül csak sor a város 1926. évi költségvetésének a letárgyalására. A városi tanács s szabályrendelettervezeten kívül javaslatot terjeszt elő a tisziviselöi-ielep felépítése ügyében is. A városi tisztviselők már régebben taoz-j galrnat indítottak aziránt, hogy s város adjon a részükre házhelyeket, házépítés céljára. A városi tanács méltányosnak találta a tisztviselők kérését és ogy döntött, hogy a radonováci kiskertek egy részét — ha a kiszélesített tanács is jóváhagyja — egyenlő parcellákra osztja és olcsó áron eladja a tisztvise* löknek. A városi közgyűlésen remélhetőleg nem fognak akad ilyt gördíteni a tisztviselői telep létesítése elé, annál is inkább, ,mert a tisztviselőt házak felépítésével nagy mértékben fog enyhülni a lakásínség is. A közgyűlés tárgysorozatán szerepei még a dr. Brenner József városi tiszti ügyész nyugdíjaztatásáról szóló előterjesztés is. ugyanis víz aíafc't all. Restaurálnia kell a bérlőnek a Kurszakni épületét is. Az következik, hogy az igazán terhére van. Én azt tanácsolom, hogy csak hízelegj neki. A férfi megelégszik, ha viszontszeretik. A nőnek ez kevés — o azt akarja, hogy jobban szeressék, mint mást és jobban, mint ahogy’ ő szeret.-íit-Ha egy nő szívesen halija más nőnek a marasztalását, már altkor derék nő. De nem minden derék nő hallja szívesen, ha más asszony bájait dicsérik előtte. * A férfinak színésznek kell lenni, hogy olyan jól tudjon komédiát játszani, mint egy nő. akt még sohase volt színházban. * . . A no, aki tiszteletreméltó, nem okvetlenül szeretetreméltó s az. aki szeretetreméltó, nem mindig tiszteletreméltó is. *• Szerencse, hogy)- a szép nők nem! olyan okosak, mint a ruták s hogyj ezek nem olyan buták, mint a szé-i pék. *■ Egy nő, aki .visszaemlékezett az ártatlanságára, így nyilatkozott: —• Akkor szebb volt. most jobb. Egy másik meg azt mondta: — Akkor többet sírtam, most többet nevetek. De akkor mégis boldogabb voltam. I A nő egyeseket hevesebben tudj Szeretni és lángolóbban gyűlölni, j mint a férfi. Ellenben a hazát és az.! emberiséget a férfi hasonlíthatatlanul jobban szereti a nőnél, aki a hazája iránt rendszerint sokkal kevesebbet érez s az emberiség iránt teljesen közömbös. Talán innen van, hogy forradalmakban és családi tragédiákban a nő kegyetlenebb a férfinál. Amely nő nem tud részvétet érezni. az minden kegyetlenségre képes. * Az írónők sokkal kevésbbé hiúk, mint az irók vagy «más nők. Különben nem imának. Az írónőknek nincs az az előnyük, mint az íróknak. hogy t. i. vonzalmat és érdeklődést keltenének az. ellenkező nemnél. Mig az irók, hjj egy kicsit elevenen vagy szellemesen írnak, száz meg száz tisztelőt és bámulót szereznek a nők közt. addig az írónők hidegen hagyják a férfiakat, akik kevésbbé vonzódnak hozzájuk, mint a csinos analfabéta hölgyekhez. Van rá ugyan eset. hogy írónő is meghódít egy férfit s erre aztán joggal lehet büszke, mert meghódította azt annak ellenére, hogy regényeket vagy novellákat irt. * A nők. hogyha nem buták, akkor nagyon okosan. De, fájdalom, ha nem okosak, akkor nagyon buták. ¥ A legnemesebb nő is könnyebben hazudik, mint az átfagférfi, pedig az igazságtól való elhajlás ennek so okoz éooen különös fáradságot. A hazuvság tulajdonképpen női »erény« s azért mondják a hazudoző férfira; hogy nőies jellem. t-Lehet. hogy a hő nem hazudik többet, min| a férfi, jJc agy íáts^lktnerfc gyakrabban kapják hazugságon rajta. A férfi intelligensebb lévén, ügyesebben s jobb lévén az. emlékezőtehetsége, egyformábban, hazudik. A nő közelebb ál! a gyermekhez, mint a férfi Tovább az s egy kissé mindig az. Tán azért szereti úgy a férfi, akit nemcsak az asszonyt báj vonz hozzá, de a gyermeki gyámoltalanság is. a védelem kedve, a protekció gyönyörűsége, a gyámkodás öröme. A nagyon is határozott. pralriikus, támogatásra nem szorult, férfias nő ritkán kelt i!yfélo vonzalmat s ily erős szenvedelmet. Az asszonyok a »hires« embereket szeretik, a férfiak idegenkednek a szereplő nőktől. ¥ A legnagyobb ellentét a világon: a nő és a férfi. Mégis csodás köztük a harmónia — ha szeretik egymást, * I Ha háziasszony és a cselédje jól ■ megférnek egymással, az gyakran !■ annak a jele, hogy egyik se cseiéd! természet — s ha veszekednek, az Sokszor azt bizonyítja, hogy mind a kettő: az. dk Szeretni kel! az embereket. Iia azt kívánjuk, hogy szeressenek bennünket És közönyt kell mutatni a tick iránt ha azt akarjuk, hogy törődjenek velünk. A nőnek lehet rengeteg sok ni* • bája — <ic elég soha.
