Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-14 / 44. szám

16. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLŐ 1926. február 14. sendával. Tegnap még talán agy volt, hogy az ó ázsiója (majd azt mondtam: Ázsiája) csökkent, én látszottam több­nek, vágy várt tőlem valamit, hát na­gyon alázatos és előzékeny volt sze­gény, egyszerre érdekelte a hogyléíem, megdicsérte a • háborús nadrágomat, de valószínű, hogy este rászólt a mamája, vagy egy másik vénasszony: —' Hogy mertél neki köszönni, mikor huszonöt kralodért vette a csirkét? Senki se higyje, hogy bánom, eszem­ben sincs. Az ember annyi mindenhez hozzászokik, leginkább ahhoz, hogy ma mindenki gyanakszik, vagy haragszik mindenkire, vagy Iegaláb is valakire, egész rendes ismeretségek bomlanak fel minden látható ok nélkül. — Csodálatos, mondta egy asszofly­­jsmerősöm, milyen elválhatatlanok vol­tunk azzal az Ilkával, aztán most úgy megyünk el egymás mellett, mint két tehén. Hát én se kutatom, kinek mi a baja, úgysem segíthetek rajtuk, inkább meg­várom, milyenre sikerült a kredencben bujkáló maradék-sütemény s hogyan alakulnak a piaci árak. Olyan jó az, hogy nem rongálódik a kalapom. Már négyszáz dinárt is elkérnek egy valami­revalóért. Bob. Tolvaj fog a gazda gazda fogta tolvaj Egg bérszerződés története a bíróság előtt A sztiboiicai törvényszéken e napok­ban tárgyalták Pavlovlcs István törvényszéki elnök tanácsa előtt Dudás Lajos maliidjosi földbirtokos bűnügye, aki személyes szabadság megsértésével és zsarolással volt vádolva. Dudás 1922 december 7-ón Malíidjoson Vlsnyoczki Imrét bezárta a pincéjébe és Vlsnyoczki apjának az-t mondotta, hogy feljelenti őket a csendőrségnél, ha nem adják ne­ki oda négy lovukat, a gór óban levő csöves kukoricájukat s azonkívül ki nem jelentik, hogy semmisnek tekintik a köztük, huszonhárom lánc íöldre kö­tött bérleti szerződést As elnök kérdésére kijelentette a vád­lott, hogy valóban bezárta Vlsnyoczki Imrét a pincébe de ezt azért tette, mert lopott! Ezután elmondta, hogy Vlsnyoczki Pál bérelte huszonhárom lánc földjét harmadosán. A rejtélyes lopások Az elnök: Mi történt 1922-ben? A vádlóit: Észrevettem, hogy isme­retlen tettesek álkulccsal rendszeresen felnyitják a padlást és a pincét és hord­ják a búzát, krumplit és egyebet Nem tudtam, hogy kik a tolvajok, de gyanúm volt Visnyoczkiékre. Hogy végére jár­jak a dolognak, elhatároztam, hogy csel­hez folyamodom. Elhíreszteltem a szál­láson, hogy bemegyek Szuboticára, hogy »igazodjanak neki a lopásnak«. Abban a hitben hagytam őket hogy elutaztam, de ott maradtam a szálláson és behú­zódtam egy üres szobába, hogy onnan nézzem, hogy mit akarnak tenni Egy­szerre csak látom leshelyemrői, hogy Vlsnyoczki jön három fiával és »eirun­de, hók a lopást», összebeszéltek, hogy őrszemeket állítanak föl és ha búj van, hangos köhögéssel adnak egymásnak vésziéit. Akkor az Imre egy álkulccsal felnyitotta a szoba ajtaját, a^.oi én les­ben roham és anélkül, hogy' engem ész­revett volna, elvitte az asztalon csomó­ban heverő kulcsokat, közte a pince és padlás kulcsot. Tolvajfogás Ezután kiment, felnyitotta a ■ pince­­ajtót- és- lement a pincébe. Én- utána sompolyogtam és mihelyt az udvaron voltam, a kiállított őrök elkezdtek han­gosan köhögni; tfc már késő. volt a jel­adás. mert én 3 pinceajtó zárában levő kulccsal gyorsan bezártam az ajtót Az Imre meg volt fogva. Ezután elszalad­tam a legközelebbi szomszédba ci> on­nan jött »három segítség*. As elnök: Azután mit csinált A vádlott: Előjöttek a a többi Vis* nycczkiak és könyörögtek összetett kézzel, hogy ne menjek sehová őket feljelenteni és Pál felajánlotta, hogy elmennek a szállásról. Az elnök: És elmentek? A vádlott: Nem. Azt mondta Visnyocz­­ki Pál, hogy ide ad mindent, csak ne jelentsem fel. Azt mondta, négy lovat ad vissza, visszaadja a bérletet, kuko­ricát Az elnök: És mit csinált eközben Vts­­nyoczkl Imre? 0RU05I A vádlott: Bent ült a pincében. Az elnök? Mennyi ideig volt bezárva a pincében? .4 vádlott: Csak öt-hat percig. Meg­egyeztem Vlsnyoczki Pállal és kienged­tem Imrét a pincéből. A megegyezés ellenére sem mentek el a szállásról, ha­nem még én fizettem, hogy menjenek el. Adtátn nekik a vetőmagért tizenöt mázsa búzát A vádlott kihallgatása ezzel véget ért és Vlsnyoczki Pált hallatta ki a bíróság tanúként A biróság végül felmentette a vádlot­tat, mert nem látott bűncselekményt fenforogni. _____ f D0L50K vidáman, életkedvvel, friss egészséggel, munkakészséggel ős örömmel teli csak az, kívánhat, aki mindennapi táplálékát azok­kal a vitaminokban gazdag, jól emészt­hető, ér ékes és nemes tápanyagokkal egészíti ki, amelyeket az ivóra» tins nyújt Az Ovcmaltiae mint erősítő tápszer a szervezet fontos alkotó elemeit, a munka elvégzéséhez ős az élet feníartásához szük­séges fűtő- és tápanyagokat egyaránt ma­gában foglalja. Ize kellemes, elkészítési módja egyszerű. Gyermeknek, felnöi nek, egészségesnek, betegnek egyaránt ajánlatos, mert a reg­geli és uzbonnatejhez 2—3 kávéskanál A Szervezetnek nem csokoládéra, nem cukorkára, hanem olyan célszerű táplálékra van szüksége, mint az Ovomaítine, Ára dobozonként 78.50 dinár Kapható gyógyszertárakban, drogériák­ban, fűszer- és esemegekereskedésekben Mintát és ismerteiért ingyen küld: dr. A. Wander d. d. Zagreb, Jurjevska uL.37. elpusztítani — nem tudja. Erre a cél­ra egy uj szert ajánlanak: a iiexa­­chknráthant. Idioszinkrázia. Ha valaki valamilyen éíeiíei. gyógy­szerrel vagy külső behatással szembe» tu'érzékenységet mutat, ennek a neve: idioszinkrázia. Az állatban meg van át a veleszületett ösztön, hogy a szerveze­tére mérges, felesleges vagy nem kivá-' natos eledeleket kerülje. Az ősemberben is megvolt valamikor ez az instinktiv ösztön, de idők fó'yamán kiveszett, így van azután, 'hogy egyes tulérzé­­keny egyének bizonyos táplálékoktól »ha'álos« betegek lesznek: viszkető, égő kiütést kapnak egész testüköi épp így előállhat migrán, hányás, indoklá­si és asztmaszerü roham. Az egész testre kiterjedő hólyagsze­­riien kiemelkedő viszkető kiütést, u. n. csalánkiütést okoznak egyeseknek: föl­dieper. málna, déíngyümö csők. konzer-: vők, rák, esetleg gyógyszerek, kémiai szerek. Patti Add;»!a. a világhírű énekesnő1' — mint hátrahagyott Írásaiból .megtud­tuk — azonnal "berekedt, ha iboIyaiSa­­tot érzett. Egy' nemrég elhunyt htresfitózóíus tüsszentett és náthát kapott hagymasa.í­­gu ételektől. Köztudomású, hogy' sokan náthát és lázat kamuk, ha friss széná­mat üti meg orrukat. De hogy az elő­kelő példáknál maradiunk: Miksa Ema­nuel bajor uralkodó herceg agy-vórfö­­dulásí kapott, ha, narancsot evett vagy ha friss narancsszagot érzett. Egy patikus nagy borivó volt, de vö­rös bortól mindig asztmaszerü rohamot kapott, hacsak egy fél' pobárkávál is ivott; Más: X. Y. színésznő' már né­hány szem fölciiöpef tői egész testére ki­terjedő viszketöén égő csa'ánkiütést kap. Ugyanilyen kiütéseket, okoz érzé­keny egyéneken ag antipyrin is. amikor persze % páciens, hozzátartozói rend-, IFDR: Dr (THJHK RRTHUR a mértéktelen dohányzás a nőt sterü'é, A aő és a dohányzás A nő. ha a természet szűkkeblűén báni is el veié. ami a talentumot illeti, legalább nagyszerű utánzó képességgel van megáldva. A női emancipáció — ami lényegében nem más. mint férfi­­utánzás — néhány röpke évtized alatt odáig jutott, hogy ma már ugyanannyi nő cigarettázik, < mint férfi. Az emáncl- Pált nőben bizonyos mértékben mindig megtaláljuk a férfiasságot és legtöbb­ször ez az egyik rugóía a nők doitányzó szenvedélyének. A dohányzás ebben az esetben — igy mondja Adler Alfréd — a férfiasság fitogtatása. a férfiassággal való tüntetés. Đr. Hofstátier, a híres pszrhoíógus szerint az erősen dohányos nők kivé­tel nélkül abban az időben kaptak e szenvedélyre. amikor boldogtalanok voltak, illetve amikor a nő szexuális szerepévé! elégedetlen volt. Más megállapítás (W. Stekcl) meg arról szól, hogy a dohányzó nők Ön­magáktól menekülnek, fe nek a meg­szégyenítő önmegismeréstől. Ez nem más. mint a léiéi: öntudatlan elterelé­se: a se látni, se hallani akarás. Zseniális megfigyelés WetrAngeré is, akt azt irta könyvében, hogy a dohá­nyozó asszony férjévek a cigarettázó lány pedig szülei vei' — dacol. Különö­sen a lányra találó ez a megáiapitás, aki a cigarettásdssal akarja fitogtatni nemi érettségét, illetve függetlenségét. A dohányzás a nők részére ritkán élvezet, sokszor keHemetíen rossz, tóc mindannyiszor feltétlen behódolds a di­vatnak. Hisz ez a ■■■sikk”, is alapjában Parisból jött. A nő a társaságban a.do­hányzás szép. sikkes mozdulatait hang­súlyozza: egy szép póz. a füstkarikák mögé bujtatott * eredeti- — más, nőtől ellesett — gesztus kedvéért feláldoz mindent olykor még a családi békét is. Igaz? dohányost, aki szenvfedéSyei szívja je tüdőre a cigarettafüstöt, édes keveset taiáhmk u nők között. A nő in­kább csak játszik a cigarettával, áb­rándozik. kacérkodik, flörtöl a, füstíei­­hő mögül. Az erős, rJrtvtiutartalmu do­hányt nem kedveli. mert köhögtél. Csák a könnyűt. Ez is a női dohányzási szen­vedély komolytafonsága mellett bizo­nyít. Mi marad meg tehát’ a füstfelhő mögött? A kokeítérfa. A háború alatt, amikor a dohányos férfi nyelve !s ki­lógott, átrág egy cigarettát kaparitott valahonnan, a hölgyek csak azért is tucatszámra szívták c »dritte szórtét«: füstöltek, mint a gyárkémények. A feministák és a nők dohányzásá­nak védelmezői azt mondják, hogy a kulmrembernek feltéí'eo szüksége van bizonyos idegzsongátó mérgek­re. No és — kérdem — a sátoros cigány-asszonyra is ál! ez a megállapí­tás? Neki is • kulíurszukséglet a dohány­zás? Angliában az idősebb hő’gyek már szivaroznak és pipáznak, mi-írt' nálunk a pnrdés erg án y asszonyok. A dohányzás — ha nem is árt vala­mi nagyon az egészségnek — semmi szia alatt se nőhöz illő. A nikotin nar­­kottkus hatása inkább csak az idegek­re káros. Az egyik nő azért dohányzik, mert fogyni 'akar. de közben két sze­mélyre táplálkozik, a másik meg ázt állítja, hogy .neki a cigarettázás Javítja az étvágyát és az emésztés-. Akad nő, aki csak egy könnyű cigaretta c’szivá­­sa után tud elaludni, a másik meg a ci­garettával tartja magát ébren. Trau­­mgr, „a hírős tudós .hangsúlyozza, hogy. gyermektelenné teheti Annyi igaz, hogy a sokgyermekes anya. nem dohá­nyozik.. az »egy kés» mama, pedig néha a szoptatás tartama alatt so teszi le az égő cigarettát. Ismételjük: csak az unatkozó, a sexu­al:-; életével elégedetlen nő dohányozik és leginkább a divatozás az utánzási haj am illeszti ideges ujjal közé a ci­garettát és csak nagy-nagy ritkán a leküzdhetetlen szenvedély. A veszedelmes házi-rovarokról ír nagy alapossággal Dingier tanár, müncheni zoológus * Htmsinsekten und ihre Bekämpfung* chnü müvében. A házi rovarokról, helyesebben: házi fe­­-nevadakról kimutatja Dingier dr. szép sorjában, hogy milyen nagy veszede­lemmel lehetnek a békés polgárokra. Sokan írem tudják pé'dáui. hogy a közönséges, ártatlannak látszó legyek terjesztik többek közt a hastífuszt, a vérhasnak nevezett betegséget a kole­rát és a nyári diarrhoét. A közvetítés úgy történik, hogy a légy a beteg vála­dékáról az ember ételére telepedik le. Már Syenkor télen meg kell kezde­ni az úgynevezett téli tegyek, -az »ős­anyák« pusztítását. A leghatásosabb légymérgek: a formalin és az arzén. A légvpeték legbiztosabb pusztító szere a klórmész és a petroleum. A szúnyogok bizonyos fajtája a ma­láriának nevezett. lázakkal és hidegrá­zásokkal járó súlyos betegségeket köz­vetíti betegről egészségesre. Mocsaras, nedves vidékükén -a szúnyogok ismert fészkeit és lárváit kátrányos olajjal kenik be. A szustyogcSipés után fellépő viszkető hóiyagképzödést fesbiztosab­­ban a szalntiáfcfcesz akadályozza meg. Atnj a veszélyességet illeti, sorrend­ben a poloskák következnek, amelyek Dipg’er szerint a visszatérő láz (recur­rens). a bubopestis, a böríuberkulózis és -bőrrák átvivői lehetnek. Pusztításuk ■nagyim nehéz. Talán még a kénezés és a forrasztó benzin'ánipás áramló tüze a- leghatásosabb ellenük. Újabban a zárt belyisségekben kéksav-gözöket fejleszte­nek ^elpusztításukra kitűnő eredmény­­nyeí. A bolhákat te meggyanusitra Ding'er, hogy a tífuszt, tuberkulózist és a pat­kányokon keresztül a pestist te terjesz­tik. A bolhák elleni védekezés szere az 5 /1-os -kresol vágy formol-oldat. Kü­lönösen a pályaudvarok várótermei, a vasúti kupék és mozik bo’hái hozzák ki az embert a béketttrésből. A kri’sol­­púder széthiutése a legalkahnasaiib vé­dőszer a bolhák hivatlan látogatása el­len. A bolhacsipés utáni hólyagképző­dést szalmiák-szesszel szüntethetjük meg. A háborús idők szomoru em'ékezetü betegségének, a kiütéses tífusznak egye­düli terjesztő parazitája a ruhatetü. Vé­dekezés: -a ruhák, iehérnemük gőz ’/agy szárazlég dezinfekciósa és a szabadilla ecet. Hátra vaunak még a hangyák, konyhái mibbogarak és a ruhamolyok. Ezeknek jelenléte inkább -a háziasszonyoknak ad gondot és már kevesebb veszéllyel jár­nak. A hangyákat sziruppal vegyített Á’oe-porral, a svábbogarakat pedig ar­zén és íoszisrpreparátumo'kkal lehet kiirtani. A molyok eikui küzdelem is örökké aktuális. A szoká«'/: r-aita-Vji kámfor.'és dohány ;t motyoKu; wsa’.: ideig-óráig tartja távol, de megőfaf vagy, a petéit

Next

/
Thumbnails
Contents