Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-14 / 44. szám
14- oldal «ÁCSMEGYEI MAPLÜ Were tarthatok, f tatai barátaim, nektek rendszeres dőadist ebből a tudornánybóí vagy heiyesebbcir. művészetből, mert bár általánosságban szoktunk beszéítri a nőkről (mintha tehetne általános szabályoknak alávetni őket), valójában nincsen köztük kettő egyforma. (Mint ahogy léét egyforma férfit se teremtett az Isten.) Mindé rók más «fbáítáK tóvá® a épp azon alapszik a «egy élet- és szeretemmüvészct, hogy kiismerjük a «öt, »kire fái a szivünk — s esetleg a fogunk — s hogy tanulmányozzuk, mily módszerré, hajlíthatjuk felénk. Van, akit rohammal kell bevenni; van, aki hosszú, éiieztetö, idegvesaejtő ostromot is kibír, s olyan is persze, akit meglepetésszerűen, a p.ss'teológiai momentum szerencsés rátntálásáva! nyerhetsz meg magadnak. A Don Jüanok hamaiEOian vannak tisztában azzal, hogy kínét milyen módszert kél alkalma»«, a. fajamteók sohase tudhatják meg. Szerencsére sok az ily raiafikó, máskülönben) leány nem maradhatna sziiz és asszony nein maradhatna híi. A ííő sokra, becsüli az vsprií-t s nagy .sansza vart. náte annak, aki muíatttatia „s meg tudja nevettetni Ha könnyen és jóízűen nevet azon, átlót mondasz, már a gráciájában vagy s bátran kockáztathatsz nála olyan lépést, amelyért a? »z asszony, akit nem sikerült mulattatnod, erélyesen pofonütne. De a »zeller messég egymagában távolra1! se elég — az istenek ez adományával jjölcsen keS §8zdá'3codstí s azt » konjimlcturáJclioz képest iöíhasmi-ni. Okos ember locsi összeggé több eredményt produkál, mnti az oktalan ttomjtjrtvaí s az okos férfi egy késhegyni etmésséggd többest ér tf, mint az, aki ügyetlen, tizszerannyt viccei' és «Zeitemmel. De mára tán elég lesz. Ha érdeke! bi-»Jtet«k«t a téma. valamelyik nap száves«a folytatom. T biztonságát 0 ugyanis az ogyedüii fel-1 télien ül megbizlrató világító elem. A pancsevói lakosak nem tudják megszokni ezt a kedéiyeskedést s sokszor e; gondolják masukban, hogy minek is yao villany vagy hogy ha már. van, akkor miért nincs! í Mindenesetre szeretnék a pancsevóiak, iha a bölcs városi tanács a sok panama után már egyszer az uccai világítással is törődne. Vagy talán ehhez is belügyminiszteri vfcssá’ófetetcrs kdi? Aki a panamák után az uccákat is meg világítsa? Nem maximálják a községi pótadókat A túlterhelt kereskedelem és ipar fsljajdufósa az aránytalan megadóztatás elles A Hold és a villany világítás Pancsevói hetgzetkép Patnesevótt, usylátszik, a jó öreg Hold és a még egészen fiatal villanyvilágítás között szerződéses viszony van a városi hatáság hozzájárulásává!. E két világítás? tényező ugyanis, tigyfátsrik, megállapodott abban. hogy egymást működésükben nem zavarják. liánom kfatésHtdt. Ezért azután hol a villany «em ég, hoi a hold nem világit. A pattcsevól közönség azonban, amely már annyira örvendett a húsz év óta vajúdó vHtatiéitinágitás megvalósulásának, kinyiden zseblámpákkal! s egyéb hordozható ■vHágitó eszközökkel ellátni magát, hacsak nem akar a sarki sötétségben ékíwszedviemmel hazamenni a moziból, vagy a vacsora utáni pre> icránsz-pártitói, esetleg a farsangi bá- Icferói. A várdsnak, ugylátszjk. ma is az az álláspontja, hogy a becsületes ember este nvoic órakor otthon van. a többi meg hadd törje ki a nyakát, «nwrak nem érdemfes világítani. Ezért eteendeHe a tanács, hogy ha a naptár szerint a h űd kötetes világítani. akkor még az egyébként mindc-j harmadik ttccában fénylő i^v-két vitany'áinpának sem fccH. vi3áíitia.Tíi. Igaz ugyan, hogy Hold barátijuk ;.éha. sötét felhők leplébe takarja magát, az is előfordul, hogy -a sötétséget az egész éjjel szakadíj eső is «övwi. Ezt azonban a városi tanács nem tekinti érvényesnek $ tekintette; arra. hogy a naptár szerint ho’dviiág van. a. villany •egész éjjel nem világit s így az éjszaka! járókelők a sár Puha ölében píheoik ki fáradalmaikat • Én és a \ittanyvllág, Kit Unom mékvirdg.. ~ énekli a He'd és ő is elbújik, in a villany nem ég. Ez mindig így van, valahányszor vakiml nagyobb mulatság van f’ancsevón. Ugylátszlk, a városi hatóság a farsangi mulatságok sikerét akarja dőiriózdftanl ezzel, gondolván, hogy az emberek a pokoli sötétségben :iem mernek hazamenni s igy kénytetenck reggelig, ki világos-kivi rtađtig mu'atiú s csjáös a Jó öreg Napra hízni életük A Vajdaságban lehetetlen nem beszélni — az adókról. Ma szegényt és gazdagot az adó foglalkozta t. Az állam mindenkitől annyit követei, bőgj' nemcsak a jövedékin, nemcsak a felesleg, hanem a törzsvagyon, á gazda földje, a kereskedő boltberendezése, az iparos szerszáma s a szegéin' nincstelen avult bútora — kell adóra. A pénzügyim niszteniek egyetlen vigasza az volt, hogy nem az tfHarni adó sok. hanem a községi pótadó, ami a legtöbb helyen valóban 1x4- rotnszorosa-négyszerese áz állaipi adónak. Meg is Ígérte, hogy a pótadókat maximálni iogja. Rövid időn belül háromszor változott a pótadó kulcsa, hogy mennyire nem az adózók előnyére, arról dr. Pavloviét; Róbert, a Vajdasági Pénzintézetek Szövetségének főtitkára, a következőkép nyilatkozott. — Ismeretes, bogy a legutóbbi december—márciusi költségvetést. Üzenhetted azt az érdekes és ugyanolyan mértékben nagy horderejű nfifth tartalmazta, hogy a községi pótadók, az t., II., és Hl., vagyis az összes kereseti adók és a nyilvános számadásra kötelezett vattaiatok által rizt tett elapadók '200%-át meg nem haladhatják. Ezáltal a községi odók maúimálvfl Ü tlek és ellennek az tti rendszernek a költségvetés rendezése . folytán, már ezévi immár t-én életbe keltett volna lépnie. Ámde a vajdasági pénzt ni óz etek szövetsége tiltakozott az ellen, begy adóalapul csak azok a közvetlen adók vétessenek. amelyek a kereskedőimet, ipart és a pénzintézeteket terheli, inig a földbirtokot egyáltalán nem. Dr. Stomdiinnics pénzügyminiszter belátta azokat a törvényes rendelkezésből eredő igazságtalanságokat az 1926 —27-re vonatkozó pénzügyi törvénytervezet 132 lkába bevétette azt a rendelkezést is. hogy 1926 január 1-ei visszaható erővel, a költségvetési tizenkét tödben felsorolt összes kereseti adókon, továbbá a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóján kívül még a 30%-os rendkívüli pótlék és a földbirtoknál a földadó 500%-a is a községi pótadó kivetésénél alapul szolgáljon. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága a pénzügyi törvénytervezet 137. §-4t. a földbirtokosok nyomására, törölte, miáltal az 1925 december—márciusi tizenketted törvényben foglalt és a pótadókat 20Ct9tl-ban niaúimáló rendelkezés előtti régi állaim tép ismét érvénybe. Nem érdemes lakást kiadni A házak után eszerint továbbra is 14% házbéradó. 35%-os általános pótadó, 60?S-es iíadipótlók. 40%-ig terjedő rokkantadé, továbbá a rokkantadé fele, műit elöfogatadó és 500% reudkivüli pótlék lesz fizetendő, ami oly horibiüs összeg, hogy olyan községekben, ahol a pótadó legalább 400%, nem lesz érdemes házakat bérbeadni, mert a héröszszes kisebb lesz. mint a bérösszeg után fizetendő. Természetes, hozv a pénzügyi bizottságnak az érvényben levő. a nemzetgyűlés által megszavazott és a tizenkétted törvényben lefektetett törvényes rendelkezéssel szemben elfoglalt álláspontja sürgősen a legélesebb ellenállásra fogia a gazdasági köröket kényszeritent A tiHdbírtokosoii kevesebbet fizetnek mbrt a kraizterok Hogy a földbirtok mennyire kevéssé és a többi foglalkozású ág mennyire elviselhetetlenül és a földbirtokhoz képest milyen aránytalanul tán megadóztatva. kiabáló bizonyíték a szerémségi Rama községben kivetett adók. Eszerint 1925-ben Ruma község költségvetési szükséglete 4.456.0000 dinár volt. ebből 1 millió dinár kiadás megtérül. fedezetlen kiadás maradt tehát 3.456.000Ö dinár, amelyre 500%-os községi nótadót vetettek ki. Ruma határában 11.000 Imid földbirtok van, amely után az összes községi adók telében fizettek ...... 223.360 a házbélöeedelem kitett .... 139.355 héiosztalyadó .............. 64.530 Járadékok és kamatok után fizetett adó ........................... 19.265 I. o. kereseti adóból......................39.430 //. o. kereseti adóból ......... 120.390 Hl. o. kereseti adóból (amit a kereskedők és iparosok fizettek) ...................................... 910.785 IV. o. kereseti oíóbél (amit 4o maísánjjivátalnok űzetett) .. í 17.660 nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adófizetéséből (Rumán 5 ilyen részvénytársaság van. összesen 7.162.(322 dinár alaptőkével és tartaiékalappnl) ............................... 1,464.625 dinárt, úgyhogy a költségvetés 3.45ó.00( dináros hiány a felsorolt Létetekbe adódott 3.4X7. f50 dinár adóbevételbő nyert fedezetet. \'agy's a legalább 110 millió dinárt ért II. 000 hold mán 2832 földbirtokos . csal 223.360 dinár községi pótadót fizet, amikor évi iövedehnük legalább is tizmillit dinár. Ugyanakkor a rumai néhány kereskedd 91(1.785 dinárt fizet és az öt részvény író-sasán. amelynek alaptőkéje és összes tartalékai 7.162.623 Dinárt tesznek ki és amelyek mérlegszerűin egész nyereségük 1,619.317 dinár, ebből csak községi pótadó fejében 1,466.625 dinárt űzetnek, úgy hogyha az az állami közvetlen adókat is fizetni akarja, akkor vagy az alaptőkéhez kénytelen nyúlni, vagy pedig kénytelen e célra kölcsönt felvenni. A rumai 45 magánhivatalnok fizetése után községi nótád óban alig fizet valamivel kevesebbet, mint amennyit a 110 millió dinárt érő év tízmillió dinárt jövedelmező 11.009 hold után iizet 2832 földbirtokos mellett nem szabad figyelmen kívül hagyat, hogy Ruma 4.456.000 dináros költségvetési kiadásában. az összkiadások egy negyedeként: egymillió dinár országutak in vitására van felvéve, pedig köztudomású, hogy az öt részvénytársaság és a 43 magdnhtvuialnok nem veszi annyira igénybe az országutakat, mint a 11.000 hoki föld birtokosa és mégis a kereskedők, a részvénytársaságok és ezeknek hivtitülnokai fizetik az összadók ötven százalékát. A földbirtokosok összes köhrégi pótadója nem tett ki az utak fövifására felver: összeg egyötödét sem. Hasonlóan rikító az eset ValpoWm, ahol 800 lakós van. majdnem mindegyiknek saját háza és a községnek és lakosságának 8322 hoki termő- és szántóföldje van. Valpovó község 2,032.153 dinár költségvetéssel dolgozik, amelyből 271.031 dinár térül meg és 1.767.657 dinár községi pótadó utián fedezendő. A 8322 hotel után összesen 27J48 dinár községi pótadót fizetnek, mig Va.jpovő egyetlen részvétiytárs?«ás» a Gutmannféh) fakitermelő vállalat 1.423.R82 dinár községi cótadót fizet, vagyis az összpótadó 76%-át, mig a 800 földművelő csak 105i-át. a valpovói néhány szatócs és kiskereskedő 1072-át és a Gutmann-féle vállalat hivatalnokai az összes pótadók 2*ft %-át. Ezeknek a kiabáló aránytalausájjpk és igazságtalanságok megszüntetésére az egész Vajdaságra kiterjedő nagy tiltakozó gyűlést készítünk elő. mert ha 1926. február 14. Ahol vagdossák a pénzt Radikális pénzügyi politika Görögországban Szalonikiböl Írják a Báesmegyci Naplónak: ,j A vasárnap reggel megjelent Iap>k j érdekes meglepetést hoztak, amely aj j utóbbi napokban a frankhamisításról elterelődött ügye met ismételten a pénz! ügyek felé fordította. A rendelet szöve- I ge szerint vasárnap reggel mindenki kö• Utíus a birtokában levő készpéiiziiok egynegyed részét az üresen tátongó állami pénztár részére felajánlani. A forgalomban lévő bankjegyekből le kelteit vágni a negyedrészt s ezt -be kellett 'szolgáltatni az állampénztárba. A rendelet szövege természetesen -nagy mértékben veszi igénybe a Icgitdvariasabb kitételeket, a dolog 'lényege azonban mégis csak az. hogy kényszerkölcsönhöz folj amodott a görög kormány. A rendelet hangsúlyozza a kényszerköjcsön jelleget, hiszen fi %-os kamatot ad. sőt sorsjátékot is rendez u jövendőbe'! kötvény tulajdonosok részére. Kónyszerkölcsön a ner c ennek a maga nemében párat’an módon kivitt rendeletnek. amit éjszakáról reggelre adott ki a kormány és reggel már életbe is lépett. Ennek a nem mindennapi rendeletnek érdekességét a rendelet kiadásának előzményei még fokozzák. Esy esztaitj dőya! ezelőtt már adtak ki egy élthez i hasonló rendeieítt. amely szerint az ; összes forgalomban !e\'ö pénzeket het! te keltett tépni és az eg;Ak felét be- i szolgáltatni az állami pénztárira. Az I igy .-zéttépett pénzek egyik része mind I a mai napig forgalomban maradt az időközben kiadott uj pénzekké! együtt. Az e'őbb említett keitészakjtás utján keletkeztek a 2% és 1254 drnchmás ‘ pénzek a régi 5 és 25 dracfimásból. Szó: katlan volt az ej egység, de. -ina mái j annyira megszokták, hogy szinte nfil- 1 kitlózheieden-ié vált. I Egy esztendő tolt e! azóta, inig vég. I re újra lecsapott az olló. amely hívatva van az időközben kiadott uj pénzeken műtétet hajtani végre, de most már a szigorú rendelet szigorú vonalat ház I az egynegyed és egyharmad közötti Az I uj vágás már nem olyan fájdalmas, : mhu az cgj- év előtti volt, mert csak 25 7?-ot kér kölcsön és erre a huszonöt I százalékra is kamatot isér. I Megszülettek az uj egységek: a 375d, 75. 375 és 750 drachmád csonkapénz és a levágott értékek az ui »utalványok« várjak a kibocsátandó díszes rajzu hat százalék kamatozású nyeremnéy-kőlvényt. A kormány egy nemes gesztussal megkegyelmezett a jelenlegi félpénzeselick és a mai nappal kivonta a forgalombó'. ügy látszik, nem akarta, hogy 1 dracha 87 és V: 'eptás vagy a 9 drachma 37 és tej-cs ieptás bankjtgy is legyen. A felfordulás meglehetős nagy. de csak a számolás körül, mert maga a rendelet radikális voltánál fogva megnyugvást keltett, Íriszen akinek több a pénze, attól többet vesz d a rendelet. Az uccán 'a pénzváltók nem adnak e( és nem vesznek idegen pénzeket, mert a tőzsde három napra zárva van és még tájékoztató árak sincsenek. Az uccai pénzváltóknak uj kereseti lehetőségük van. Egy drachmáért elvágják a pénzt a rendelet által megszabott vonalon. Hétfőit azonban annyian tami’ták, hogy hogyan kel! szabályosan pézt vágni, hogy az árak a nagy Irinától miatt harminc Itptára estek. Semmi jele sem mutatkozik annak, hogy az árak reagálnának érre a 25 %-os pénzbevopásra. Várakozási állásponton vannak 3z itt levő külföldiek, akikre nézve a rendelet későbbi intézkedést ígért., hogy ez az intézkedés milyen irányú lesz. azt jelenleg éppen úgy nem lehet tudni, mint ahogyan annakidején nem lehetett tudni az egész redeiet megfelenéséről. S. K. YÍI&ÍB^ÍYT garancia mellett f UžAINV í legjobb minőségben Kirakatüveget ji I n S tökörsyáraál Növi sad tTi Li fj Jrí. Žoljeznićk« uHc* 53.
