Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-14 / 44. szám
1926. február 14. RÁCSMEGYEI NAPLÚ 5. oldal. Bonyolódik a frankhamisitási botrány Ä parlamenti vizsgálóbizottság1 viharos ülése Nádossyék renitenciája miatt kz ellenzék az igazságügyminisztert teszi felelőssé a letartóztatottak engedetlenségéért — Ä frankhamisiiék érintkezhetnek egymással a fogházban — Paiiavicmi őrgróf nyílt levele a Bethlen-kormány mulasztásairól--------"f-T-"Ti-’T'^amBBgBBBagsgg’r.r1.1" ...■■■■-^^----------A parlamenti bizottság nem alkalmaz kényszereszközöket Nádossvval szemben Budapestről, jelentik: A frankhamisítás politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlament; bizottság szombati ülését a politikai körök fokozott érdeklődése előzte meg. Bár szombaton a nemzetgyűlés nem ülésezett, 'a parlamentben mégis sok képviselő jelent meg, akik izgatottan ■'•itatták annak várható következményeit, hogy Addossy, Kurz és Gerö péntek este nem akartak. megjelenni a parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Péntek éjszaka olyan volt a hangulat, hogy már a parlamenti vizsgálóbizottság feloszlásával kellett számolni, de szombaton a kedélyek már valamelyest megnyugodtak és általános az a vélemény, hogy szó sem lehet a bizottság feloszlásáról addig, amíg be nem fejezi munkáját. A parlamenti vizsgálóbizottság tagjainak túlnyomórészt az a, véleményük, hogy 'a 'bizottságnak még sok Iont« kérdést kell tisztáznia, így elsősorban ki kell hallgatnia Gömbös Gyulát és gróf Teleky Pált, valamint tisztázni kell azokat a súlyos vádakut, amelyek egyes külföldi lapokban jelentek meg a kormány politikai felelősségét illetőleg. Azért,- hogy Nádossyék nem jelentek meg" a parlamenti vizsgálóbizottság előtt, politikai körökben Pesthy Pál igazságügy minisztert teszik felelőssé. Miután az igazságügyminiszter szombaton sem tartózkodott Budapesten, helyette Neubauer Ferenc kormánypárti képviselő, Igazságügyi államtitkár nyilatkozott erről a kérdésről a követke■zőkben: — A tegnapi eset nem tartozik -’Z !>azságügyminisztéTÍumra, hanem a ftriamemti vizsgálóbizottságra, amely felkérte az igazságügyminisztert, hogy Nádossyékat vezettess eléje. Miután ők megtagadták a bizottság előtti megjelenést, most már a parlamenti vizsgálóbizottságtól függ, hqgy ■ milyen további intézkedéseket tesz hit/(lossyék meghallgatása iránt. Peyer Károly, a parlamenti bizottság szociáldemokrata tagja a kővetkezőket mondotta az ügyről: — .Meg kell állapítanom, mennyire egyöntetűen tudtak állást foglalni elzárt emberek bizonyos kérdésekben. Az egyik oldalon lapok irtformáltatnak nem tudóin fék részéről, de csodálatos módon másnap azonnal felhangzik az az óhaj, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságot fel kell oszlatni. Ezek a kijelentések gyamsak és ezt az állásfoglalást még gyanusabbá teszi az, ami a megidézettek megjelenése körül történt. Nádossyék kihallgatása érdemlegesen nem fontos, de bizonyos, hogy nagy tiszteletlenség állami tisztviselők részéről, hogy a nemzeti szuverenitást kifejező nemzetgyűlés által választott bizottság előtt nem hajlandók megjelenni. Vitathatatlan, hogy az igazságügyminiszter köteles lett volna ötyt elővezettetni. Általános az a vélemény —■ aminek különben Peyer nyilatkozata is kifejezést ad, hogy A frankhamisítás vúdlottainak az ügyészségi fogházban módot adnak arra, hogy egymással érlntkezzelást bizonyos kérdésekben, amelyeknek és egyöntetűen foglaljanak álben szabadon lévő fajvédő-bűntársaik befolyásolják őket. Még kormánypárti körök szerint is, a kormány nagy hibát követett el azzal, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságot nem ruházta fel hatósági jogkörrel, amihez csupán egy egyszakaszos törvényjavaslat elfogadása lett volna szükséges. Kormánypárti körökben arról is tudnak, .hogy Kurz Sándort már csütörtök estére megidézték a parlamenti bizottság elé, amikor meg is jelent, azonban már nem volt idő kihallgatására és ezért azt péntekre halasztották. Pénteken azonban már Kurz sem jelent meg a bizottság előtt, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy a frankhamisitók pénteken összebeszéltek a fogházban. Nagy izgalmat k$lt kormánypárti körökben, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság részéről ujifhb indiszkréció történt. A bécsi Abend legutóbbi száma teljes terjedelemben közli Rába Dezsőnek a parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett vallomását, amely súlyosan terhelő Gömbösre, gróf Teleky Pálra és a Bethlen-kormányra. A vallomás adatai Bécsben is nagy konsternációt idéztek elő. A parlamenti bizottság megidézte Bethlent, Gömböst és Teleky Pált A parlamenti vizsgálóbizottság szombaton délben ülést tartott, amely viharos lefolyású volt. Az ülésen — a .kiszivárgott hírek szerint — az ellenzék részéröl éles felszólalások hangzottak el Pesthy Pál igazságügyminiszter ellen, amiért Nádossyékat nem vezettette elő a bizottság pénteki ülésére. A bizottság hosszú vita. után elhatározta; hogy Bethlen miniszterelnököt újból ki fogja hallgatni és megidézi gróf Teleky Pált és Gömbös Gyulát is. A bizottság ülése -negyed háromkor ért véget. Az ülés befejezésé után kommünikét adtak ki A bizottság nem kívánja Nádossy, Gerö és Kurz elővezetését A parlamenti bizottság a következő hivatalos jelentést adta ki: »A parlamenti vizsgálóbizottság szombaton délelőtt tizenegy órától délután háromig folytatólagos ülést tartott. A bizottság kihallgatásra való meghívást küldött az Igazságügyminiszter utján a letartóztatásban levő Nádossy Imrének, Kurz Sándornak ős Gerö Lászlónak. A parlamenti bizottságot Kovács Péter dr. ügyészségi alelnök Írásban értesítette, hegy a nevezettek kijelentették, bogy nem kívánnak megjelenni a bizottság előtt. A bizottságban ezekután az az indítvány merült fel, hogy nevezetteket az igazságügyminiszter újabb megkeresésével az ügyészség utján kényszereszközök alkalmazásával kényszerítsék, hegy kihallgatáson megjelenjenek. Valamint felmerült az a? indítvány Is, hogy a megnevezettek,. mint köztisztviselők, felettes hatóságuk utján hivatássuk meg kihallgatásra, A parlamenti vizsgálóbizottság ezeknek az indítványoknak elvetésével azt a határozatot hozta, hogy újabb intézkedéseknek helye nem lehet- mert a parlament! vizsgálóbizottságnak nincs joga ahhoz, hogy a meghívottakkal szemben kényszereszközöket alkalmazzon. A parlamenti vizsgálóbizottság legközelebbi ülését kedden délután öt órakor tartja.« Wiradiscbgraefzet és Nádossyt kihallgatták a franciák Az ügyészségen pénteken késő este egy francia rendőrtiszt vezetésével megjelent egy rendőri bizottság, mely kihallgatta Nádossyt és Windischgraetz herceget. Az elterjedt hírek szerint a kihallgatás alkalmával mindkét letartóztatott válaszolt a francia rendőrtlsztviselő kérdéseire, aki elsősorban azt kívánta tisztázni, hogy a még fel nem kutatott hatezer hamis ezerfrankos hol van elrejtve. Windischgraetz és Nádossy kihallgatása után a rendőri bizottság Rábát akarta kihallgatni,! a volt hercegi titkár azonban annyira ki - volt merülve, hogy kihallgatását el kellett Ijlasztani. Újabb fordulatot várnak Jankovick hágai vallomása alapján csak később folytatják le a nyomozást A jegyzőkönyvekét a? ügyészség most tanulmányozza, ha e^zel elkészül, a rendőrség utján megkezdődik a nyomozás ' kiegészítése. Biztosra veszik, hogy •a Janko'/ich-vallomással az ügyben lényeges és meglepő uj fordulat következik be, amely előreláthatólag $ frank-affér sok eddig még ismeretien részletét fogja megvilágítani. Pallavieini nyílt levele Politikai körökben nagy feltűnést keltett az a nyilt levél, amelyet Pallavieini György őrgróf intézett gróf Teleky Pálhoz, az egyeséges-párt legújabb miuisrterelnök-jelöltjéhez, A nyílt levélben Pallavieini kifejti a legitimisták álláspontját és hangsúlyozza, hogy a Bethlen-kormányt a frankafférben súlyos felelősség terheli. A nyilt levélről újságírók szombaton kérdést intéztek a legitimista örgrófhoz, aki a következőket mondotta: A frankhamisításban a kormány részéről súlyos hibák és mulasztások történtek. Már az eddig nyilvánosságra került adat is elegendő ahhoz, hogy a kormány súlyos mulasztásait megállapítsák. Az újságíróknak arra a Kérdésére, hogy a nyilt. levélben említett Honszeretet egyesület, melynek állítólag szintén része van a frankhamisításban, azoflós-e azzal a Hon-szeretet országos gazdasági szövetséggel, mélynek Budaházy Miklós, Gömbös Gyula személyes barátja a vezetője, Pallavieini a következő dodoaai választ adta: — Erre a kérdésre nem válaszolok. Az ellenzéki körökben gz a -kívánság, hogy Pallavieini György őrgróföt még ki kell hallgatnia a parlamenti bizottságnak, mert valószínű, hagy; a Hős* szeretet szerepéről bővebb felvilágosítással tilt szolgálni. Miért nem jelent meg Nádossy a parlament» bizottság előtt A parlamenti bizottság, mint ismeretes, pénteken megidézte Kurtz Sándort és Nádossy Imrét, ők azonban kijelentették, hogy a bizottság előtt nem haj-i landúk megjelenni. Az ügyészség a két letartóztatottat nem állította elő, hanem futár utján értesítette a bizottságot, hogy Kurtz és Nádossy nem állnak a bizottság rendelkezésére. Nádossy Imre már akkor elhatározta, hogy semmi szín alatt sem jelenik meg a parlamenti bizottság előtt, amikor a bizottság még meg sem alakult és amikor a parlamentben szjeuvedplyes. viták folytak arról, hogy inega!akitaudó-e a frankbizottság, igen vagy nem. Nádossy Imre már akkor, dr. Kovács Péter ügyészségi alelnök szobájában védőiének, dr. Erdély Sándornak energikus hangon jelentette ki, hogy a írankbizettság előtt ö sohasem fog megjelenni.-— Hát csak üljenek össze az urak —kiáltozott izgatottan Nádossy,. csak játszanak bizottságosdit. Én nem fogok megjelenni a parlamenti bizottság előtt, engem hiába idéznek, hiába citálnál: majd oda. Én nem megyek el és éngem kényszeríteni nem lehet arra, hogy a frankbizottság előtt megjelenjek, de ha kényszeríteni akarnak, akkor sem érnének velem semmit az urak, mért egy árva szót sem mondanék a frankbizottság előtt. A frankbizottság nekem nem hatóságom, nem nyomozóhatóság, nem feljebbvaló hatóság, a frankbizottság nekem sem ingem, sem gallérom és engem nem Idézhetnek meg. — Különben is — folytatta Nádossy — ahogy én ismerem magamat, temperamentumomat, azt hiszem, hogy az urak nem igen köszönnék meg, .ha én ott a színük előtt megjelennék. Az ügyészség álláspontja Az ügyészség véleménye szerint a fog. lyoknak a frankbizottság előtt való meg nem jelenése a frankbizottság kézbesítő levelére, természetes. Minthogy nem büntető hatóság elé való megjelenésre szólította fel őket a kézbesítő levél, saját elhatározásuktól függött, hogs megjelenjenek-e vagy sem. Ez éppen olyan, mint ahogy a foglyokat nem lehet valamelyik polgári perben nem polgári bíróság előtt való' megjelenésre kötelezni. A büntető hatóságokon kívül eső testület előtt való megjelenésre nem lehet kényszeríteni a letartóztatottakat. Az ügyészség nem utasíthatta egyszerűen a foglyokat, hogy ide vagy oda vezettessenek elő. A fogházi közegeknek közölniük kell a foglyokkal, h°gy hova viszik őket. Ha a kézbesítő levél nem büntető hatóságok előtt való megjelenésre szólítja fel a foglyokat, akkor a foglyok megtagadhatják a megjelenést. Az ügyészség hivatalos hatalommal való visszaélést követett volna el, ha megjelenésre erőszakolta volna a letartóztatottakat, Az igazságügyminiszter, politikai körökben elterjedt hirek szerint, ha a parlamenti bizottság erre felkéri, hajlandó elrendelni, hogy Nádossyt és Karzat ve . zéssék elő.
