Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-14 / 44. szám

«4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1926. február 14. Memorandumba foglalják a Vajdaság adásérelmeit Több képviselő vesz részt a suboticai LSoyd tiltakozó gyűlésén Ä szuboticai kereskedők ős gyárosok egyesületének tiltakozó gyűlése, ame­lyet ma, vasárnap délelőtt tíz órakor tartanai meg a Lloyd helyiségében, rendkívül ■ nagyszabásúnak ígérkezik. Az egyesület titkárságához érkezett je­lentés szerint a szuboticai kerület nem­zetgyűlési képviselői, továbbá Sztanko­­isics Szvetozár volt államtitkár, felső­­bánáti képviselő és Lulosevics Jócó szombori képviselő, akiket a gyűlésre személyesen hivott meg Damjanovi:s Milán titkár, valamennyien részt is vesznek a tiltakozó mitingen. A gyű­lés szónokai — az esetleg íelszóla’ó képviselőkön kívül — Koszics Mirkó egyetemi tanár, a noviszádi kereske­delmi és iparkamara főtitkára. Rrankó­­vđn Iván bankigazgató, dr. Fischer la­kó, a Lloyd ügyésze és Vámoscher Er­­vín földbirtokos lesznek. A gyűlésen memorandumot terjeszte­nek elő, amelyben részletesen Jelsor al­ják mindazokat 'a sérelmeket, amelyek az adózás terén a Vajdaság lakosságát érték és a panaszok sürgős orvoslását követelik. Foglalkozik a nagygyűlés a negyedosztályu kereseti adókiveté­sekkel is és igy nemcsak a munkaadók­nak, hanem a IV. osztályú kereseti adó­vá! sújtott alkalmazottak érdeke is azt kívánja, hogy a Lloyd tiltakozó gyűlé­sén az adózóik minél számosabban je­lenjenek meg. TINTA • E» Ida A tisztaszobában, hol aranyozott rámákból bámul ükapám és ükanyám az életemre, az üvegszekrény mellett állanak a sötétzöld karosszékek, me­lyek egykor öreganyám kelengyéjének egy részét alkották. Még derekasan szolgálnak. Ha valaki leül ezekbe a .karosszékekbe, ruganyai főlsóhajta nak, mint az agg emberek, de azért szelíden és megadóan eltartják ölük ben. Támlájukon kerek csipketeritők, a fejeknek, hogy be ne zsírozzák a bársonyt. Maga . öreganyám horgolta' .Őket, 1849 ben. Ma hetvenhétévesek, de még kibírnak egy évszázadot. ' Van .azonban itt egy kézimunka, mely nem tőle származiK, ajándék valamelyik ismerősétől, vagy barátnő jétől s úgy került hozzám a hagyaté­kából. A hosszú, fehér csipketeritő Hét évtizede a kefevet támláján he­ver. Közepébe a készítője bohirnežte nevét, fehéren a fehér alapra, mintha hóba ima: Ida Icésziié. Valahányszor átsietek a tisztaszo­bán, reggel, hogy fölkelek, hajnalfelé, hogy aludni térek, tekintetem megakad ezen a föliráson, mely a régmu t igénytelenül édes zenéjét csendíti meg lelkemben. Fogalmam sincs, ki lehet ez az Ida. Otthon sem hallottam róla, soha. De majdnem nvnden napomból jut neki egy egy pillanat. Rövid, szóra­kozott pillanat. Szinte szóra sem ér­demes. Megállók s eszembe jut Ida, kit nem ismertem. Rágondolok tű­nődve. Hol lehet mostan, miiyen behor­padt, régi szuboticai sírban? Fiatalon fekszik-e koporsójában, vagy az öreg­ségtől megezüstözött koponyájával ? Kezei, melyek ezen a munkán dől göztak, elhamvadtak-e már, vaiy még a föld alatt is serénykednek és .egy olvasót morzsolnak ? Milyen volt az arca, mikép élt, merre lakott? Ezek a kurta másodpercek évek. alatt sokra mennek. Nem is merném állítani, hogy Ida egészen meghalt. El nem mulóan, hatalmasan folyta­tódik bennem az ő szerény emléke s folytatódik majd fiamban is, ki most figyelemre sem méltatja a té­rítőt,. de idők múltán, miután meg­ismerkedett a világon lévő sok lát­nivalóval s érzi, hogy milyen kevéssé érdemes érdeklődésünkre, szintén megáll majd előtte, akár én, szóra­kozottan és tűnődve szemléli s azon töpreng, vájjon kicsoda is lehetett Ida, ki életében nyilván nem irt egyebet enne! és oly önzetlen volt, o!y tiszta, hogy csak barátnőül akart szerepelni, azon a néven, melyén a legszűkebb környezete nevezte őt s még vezetéknevét sem hímezte ide. O tanií engem a türelemre és alá­zatosságra. Arra, hogy bármit teszünk, e múló életben nem múlik el, hogy legsemmisebb szavaink fönnmarad-S A téma olyan, hogy még a leg­diszkrétebb és legtapintatosabb ke­zelése is némileg tapintatlan. Az esemény azonban már napok óta annyira izgalomban tartja a szubo­ticai szülőket és tanulókat, hogy lehetetlen nem foglalkozni vele. Arról van szó, hogy a szuboticai gimnázium hatodik osztályának nö­vendékei közül többet a kicsapás veszedelme fenyeget, mert az osz­tály nagy része megfeledkezett ma­gáról, megszegte az iskolai fegyel­mi szabályokat s éjjeli mulatóhely­re tévedt. Az iskola tanárainak az ilyen ese­tet, ha tudomásul veszik, valamikép meg kel! torolni, azonban a modern pedagógia azt követelné, hogy ne a tanár, hanem, a szidó foglalkozzék az ilyen sajnálatos esettel. Nem akarjuk menteni azokat, akiket fia­tal vérük »bűn «-re csábított, azon­ban az ilyen bűnnek még sem az a büntetése, hogy gyerekeket az is­kolából kicsapjanak, jövőjüket tönk­re tegyék. A most folyó inkvizíciónak az nak, feltámadnak valami formában, mint emlék, a síron túl is meghosz­­szábbitva életünket. Fölösleges sietni. Nem kell könyvtárakat összeírni, hogy halhatatlanok legyünk. E ég egy mozdulat, elég megsimogatnunk egy árva gyermek haját, mikor senkisem látja, elég egy ajándékot odaduqnunk a sötétben, elicrdüott arccal. Semmi sem vész el. Csak igazán kell érezm és dolgozni, semmivel sem törődve, hittel, betűt betű mellé vetve, na­ponta, mint ahogy ő öltőge'ett. A reklámhősök, a szerencsés közép­szerűek, kik a porondon szerepeinek, nappal napfénynél, éjjel magnézium­fénynél, könyörtelenül megsemmisül­nek, mert életükben nincs a türe­lemnek és alázatosságnak ez a rej­télyes távlata. Nem a nagydob a hah hatatlanság. . A halhatatlanság a szeretet. Kosztolányi Dezső. előzménye az, hogy a szuboticai gimnázium szerb tagozatának nö­vendékei 'két hónap előtt iskolai ki­rándulásra mentek a tanáraik veze­tése alatt. A kirándulók eljutottak Oszijekre is. Anélkül hogy a kirán­dulást vezető tanárokat valami vád­dal akarnánk illetni, meg lehet álla­pítani, hogy a felügyelet nem volt túlságos éber, mert a kiránduló fiuk éjjel eljuthattak és eljutottak egyik oszijekí mulatóba. Ezt most hozták a tanárok tudomására s napok óta folyik az inkvizíció, folynak a ki­hallgatások, a konferenciázások, szülők és diákok izgalommal vár­ják a kiszabandó büntetést. A kon-' férenda határozatát kedden, vagy szerdán hirdetik ki a bűnös diákok előtt. Remélhető, hogy a tanári kar többségében az a belátás lesz úrrá, hogy az ilyen esetek az. iskola; szempontjából sajnálatosak ugyan,; azonban még sajnálatosabb volna, ha egy ilyen botlás akárkit meg-; akasztana abban, hogy valaki-foly­tassa és befejezze középiskolai ta­nulmányait. A mérnökkamara közgyűlése Újból megválasztották a régi vezetőséget Noviszádró! jelentik: A vajdasági mér­nök-kamara szombat délelőtt tíz órakor Noviszadon, az Elite kávéház külön ter­mében tartotta meg első évi rendes közgyűlését, amelyen Szlávnics István nyugalmazott városi főmérnök, kamarai elnök elnökölt. Schumacher Sándor mérnök, kamarai titkár terjesztette elő a választmány terjedelmes jelentését, amelyet a köz­gyűlés több hozzászólás után egyhangú­lag tudomásul vett. A kamara közgyű­lése fog alkozott azután az építészeti szabáyzat tervezetével. A közgyűlésen az építésügyi miniszter képviseletébeu megje'ent Burmazovics Jován főmérnök, a noviszádi építészeti igazgatóság főnöke. Kijelentette, hogy karöltve a választ­mánnyal, segítségére lesz a kamarának. A kamara legközelebb újabb közgyű­lést fog tartani, melynek határozatát Burmazovics igazgató a miniszter elé fog juttatni. A közgyűlés az elhalt tagok hátra­maradottjainak támogatására segélyala­pot létesít és halálesetenként 20.000 dinárt juttat az elhaltak hátramaradott­jainak. Végül a kamarák országos kon­gresszusába delegálta a közgyűlés Stan­­kovics Szvetozár nemzetgyűlési képviselő, nyüga'mazott államtitkárt, Popovics Dá­­kát, Baz'.er Henriket, Csvlricsevics Jo­ván t, Jovánovics Miiutint és Vukajlovics Tó sót: A kamara múlt évi vezetőségét újból egyhangúlag megválasztották. Meg kell előzni a tüzeseteket A beogradi kerületi főispán rendetete a tűzveszély elleni védekezésről Becskerekröl jelentik: A beogradi ke­rületi főispán rendeletet küldött Toron-* tálmegye a'ispáni hivatalához a tüzese­tek szigorúbb ellenőrzése ügyében, A .rendelet felhívja a hatóságokat, hogy a, jövőben minden tüzeset alkalmával szi goruaii vizsgálják meg a tűz kitörésé­nek, okát, szólítsák fel ' a lakosságot, hogy igyekezzenek minden szükséges rendszabályt foganatosítani a tűzve széy megelőzésére és a hatóság tor-) tiltson gondot arra is, hogy az érdekei­tek ’mulasztásai nem segitik-e elő tűz keletkezését. Esnek a budapesti Coneordia-ré^zvények A tanulmányi kirándulás epilógusa Inkvizíció folyik a szuboticai gimnáziumban, mert a diákok tanulmányt folytattak a tilosban a malom vezérigazgatójának eltűnése miatt A rendőrség feltevése szerint Budapestről jelentik': A rendőrség a legerélyesebb nyomozás után sem tudta felkutatni tlönich Henriket, a Concor­­dia-malom eltűnt vezérigazgatóját. Hö­­'nich — mint a Bácsmcgyei Napló meg­írta — csütörtök este azzal távozott el lakásáról, hogy az Unió-k'ubba megy. Azóta nem adott életjelt magáról és a ..rendőrség még azt a kérdést, sem tudta tisztázni, hogy az ötvennyolc éves, dús­gazdag vezérigazgató öngyilkosságot követett-e el, vagy bűntény áldozata. A kétségbeesett család a magándetek­tívek egész seregét mozgósította, a rej­tély azonban egyre fokozódik. Az Unió­­klub egyik szolgája azt va'lja, hogy Hőnich nyolc óra tájban a klubban tar­tózkodott, ezzel-szemben a klub tagjai azt állítják, hogy csütörtökön este nem ;látták a vezérigazgatót. Szombaton délelőtt báró Madarassy- Beck sofförjo jelentkezett a rendőrsé­gen, ahol bejelentette, hogy csütörtökön éjjel látott egy kalapnélküli férfit az Irányi-uccuban és ugyanezt á férfit ké­sőbb a Dimaparton látta. A soffőr azt állítja, hogy a kalapnéliktiii férfi a sze­­trréfy'eirás szerint Hőnich' Henrik lehe­tett. A szombati, nap folyamán egyéb­ként a rendőrség kétségtelenül megái-Hőnich Henrik öngyilkos lett lapította, hogy Hőnich csütörtökön va­lóban járt az Unió-klubban, ahol' égy levelet hoztak neki, mire a levél elolva­sása után nyomban eltávozott. A rendőrségnek az a feltevése, hogy öngyilkosság esete forog fenn. Erre vall részint az a körülmény, hogy H-3-. nich már kétizben kísérelt meg öngyil­kosságot, részint, az utóbbi időben tör - . tént nagy veszteségei miatt már nap )k óta buskomor volt. A Hőnich-csa’adnak! szintén ez a feltevése és azt hiszik, hogy a Dunába vetette magát. A Coucordia-maloin igazgatósága, amikor tudomást szerzett Hőnich eltű­néséről, házi vizsgálatot tartott, amely­nek során megállapították, .hogy a vál­lalat pénzügyi viszonyai teljesen rend­ben’ vannak és a vá'lalatot anyagilag; .nem érinti a vezérigazgató . eltűnése.. Érdekes, hogy a tőzsdén, amikor kiszi­várgott az .eltűnés hire, esés állott be a Ccncordia-részvényekben. A részvé­nyek a ’ harmincezres árfolyamról. égy-! szeribe leestek huszonötezerré, a továb­bi árevést azonban a malom ''főrészvé­nyesei idejében megakadályozták és aj rözsdW az 'a felfogás lett úrrá, hogy' Wönicii Henrik vezérigazgató eltűnése nem érinti a Concordia helyzetét. A beogradi főispán rendeletét azzal okolja meg, hogy1 az utóbbi időben fel­tűnően elszaporodott a tüzesetek szá­ma, különösen pedig a Vajdaságban van lényegesen több tűz, mint a háború­­előtti időben. Az 500 dináros rejtély A Bácsmegyei Napló szombati példá­nyai közt két o'yan lappéldány yolt, amelyben a negyedik oldalon A esi kér iái földek uj a viz alatt Küldöttség Cyorgyevics főispánnál cikk a következő címváltozással jelem meg: Elöntötte a viz čikeriai földeket Küldöttség a főispánnál Akinek bármelyik ilyen példány birto­kába kerül és azt nyolc napon belül a kiadóhivatalnak beszolgáltatja. 500 dinár jutalmat kap-Aki a Bácsmegyei Naplóra előfizet, részivesz a márciusi sorsolásban, ame­lyen öt'ver. értékes tárgy' és 50, 200, 4OG0, 10.000 és 30.000 dindros nyeremé-. nyel: kerülnek kisorsolásra.

Next

/
Thumbnails
Contents