Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-12 / 42. szám
12 OLDAL ♦ ÁHft I/’, DINÁR PoBtariaa piáiénál Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—1©, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova uL 4. (Rossia Fönclére-palotí) Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova nil. (Lelbach-palota) A kis antant és Magyarország A temesvári konferencia állásfoglalása a frankhamisítással kapcsolatban megfelel annak a békés szellemnek, amelyet a kisantant külügyminiszterei a tanácskozásokról kiadott hivatalos kommünikében hangsúlyoznak. Az utódállamok szövetsége nem kivan beleavatkozni Magyarország beiügyeibe és nem öli elő semmi olyan követeléssel, amelynek foganatosítása bonyodalmat idézhetne elő. A kommüniké erre vonatkozó részének is, mint az egész jelentésnek, a pacifista gondolat a vezérmotivuma, amely a fogalmazás előzékenységében és tapintatosságában is kifejezésre jut. — A béke szempontjából remélhető — mohdja a kommüniké — hogy erre a szomorú eseményre rövidesen teljes fény derül és az összes szükséges szankciók megtörténnek hasonló események megismétlődésének elkerülésére. A kisantant külügyminiszterei elhatározták, hogy a folyamatban lévő vizsgálat eredményét bevárják. A kisantantnak ez a határozata azt jelenti, hogy az utódállamok tartózkodnak minden olyan lépéstől, árui a magyar állam szuverenitását sértené. , Amikor azonban bejelentik, hogy várakozó álláspontra helyezkednek, egyszersmind bizonyos határt szabnak figyelő passzivitásuknak. Ha a • magyar politikai események alakulása a béke biztosítottsága tekintetében kielégítő lesz és nemcsak a frankügy, hanem az az egész irányzat is likvidálódik, amely idegen országok pénzének hamisítását hazafias cselekedetté lépteti elő, akkor a szomszédos államok a problémát eíintézettnek tekintik. Ellenkező esetben, minL a hivatalos jelentés sejtteti, a kisantant megfontolás tárgyává fogja tenni azokat, a rendszabályokat, amelyek védelmet nyújthatnak egy féktelen kalandorpolitika veszélyei ellen. Távolról szemlélve a magyar közélet forrongását, megállapítható, hogy a kisantantnak ez a felfogása ugyanazt a célt szolgálja, amelyért a magyar demokrácia harcol. Azok a nyilatkozatok, amelyek Temesvárott a konferencia keretein kívül a sajtó számára elhangzottak, arra vallanak, hogy a kisantant politikusai nagy várakozást Tűznek a magyar demokratikus erők kibontakozásához. Nincsics szerint a külföldi beavatkozás már csak azért sem ajánlatos, mert ez a magyar reakciót erősítené, Az SHS. királyság külügyminisztere Magyarország államformájának kérdését is szóvátette Temesvárott az újságírókkal folytatott beszélgetésében. Kijelentette, hogy a kisantant felől Magyarország lehet akár királyság, akár köztársaság, csak éppen a Habsburgok nem térhetnek vissza a magyar trónra, mert erre nézve a magyarok a békeszerződésben kötelezettséget vállaltak. Ez a kategorikusé imperatívusz a magyar reakció szerint az önrendelkezési jog megsértése, löszén úgy a legitimisták, mint a szabad király választók Habsburgért lelkesednek, az egyik párt Ottó, a másik Albrecht körül csoportosul. Amennyiben a magyar nép is Habsburgot akarna trónra ültetni, akkor a békeszerződés tilalma valóban súlyosan nehezedne az országra. De éppen ez az a pont, ahol a demokrácia hiánya a legégetőbben megérződik. A magyar nép mindeddig nem volt abban a helyzetben, hogy államformát választhasson, a jelenlegi rezsim ebben meggátolta és igy a nép önrendelkezési jogát a legitimisták. és szabad királyváiasztók kobozták el, amikor a népszavazás mellőzésével az államformát önhatalmúan kijelölték számára. A kisantant várakozó álláspontja arra szolgál, hogy a magyar nép az őt közvetlenül érdeklő kérdéseket a saját hatás körében oldja meg. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a magyar demokrácia a frankhamisitási világbotrányból kínálkozó helyzeti , előnyök értékesítésével lerázza a reakció terrorját és magához ragadva az ország sorsának intézését, érvényt szerez a hamisittatlan népakaratnak. Ezidőszerint még semmi bizonyíték nincs arra nézve, hogy a Habsburgokra kimondott iuterdiktum beleütközik a magyar nép többségének akaratába. A temesvári konft re eia neu. vág elébe a magyarországi eseményeknek és a magyar demokráciára bízza azt a tisztitó munkát, amely nélkül nem állhat helyre a jóviszony a *n&<>yar nép és szomsz dai közötti yHu a ! ttiágyae' 3hép -t viszonyok mérlegelésével szabadon dönthet, akkor azt az utat választja, amely a népek békés együttműködésébe torkollik és az örökösen kisértő kü|fö!di intervenciókat egyszersrninden korra tárgytalanná tesz1. négy orara Radics megcáfolta a parlamentben az ellene emelt vádakat A radikálispárt hűvösen fogadta a közoktatásügyi miniszter beszédét — A minisztertanács pénteken újból fog foglalkozni a kormányválság kérdésével Beogradból jelentik : A szerdai minisztertanács után a kormány helyzete megszilárdultnak'.látszik. Sokat vártak, különösen radikálispárti kőről ben, Radics István közoktatásügyi miniszter parlamenti felszólalásától, amelyben meg kei lett magyaráznia a boszniai és dalmáciai gyűlésein telt es félre értett kijelentéseit. Radics felszólalása azonban nem idézte elő e várt hatást és épp emiatt, radikális párti körökben szükségesnek tartják, hogy a közoktatásügyi miniszter mégegyszer nyilatkozzék a parlamentben. Néhány nap múlva a radikálispárt ülése is foglalkozni fog az utóbbi időben történt politikai eseményekkel. Ezt az ülést, amelyen szóba fog kerülni Radics István parlamenti felszólalása is, hír szerint szombaton tartják meg. Az utóbbi napokban történt eseményekkel hozzák összefüggésbe, hogy Tr if kavics Marko, a parlament elnöke, csütörtökön kihallgatáson jelent meg a királynál. A parlament ülése A parlament. csütörtök délelőtti ülését szokatlan érdeklődés előzte meg, mert az a hír volt elterjedve, hogy az ülésen Radics István közoktatásügyi miniszter is fel fog szólalni. A képviselők majdnem teljes számmal jelentek meg az ülésen és zsúfolva voltak a karzatok is. A Radícs-párti képviselő: az ülés előtt kijelentették, hogy Radics István fel fog szólalni, ha az ellenzék provokálja, ez azonban elmaradt, mert bér Radics az egész ülésen jelen volt, az ellenzék tartózkodóan, viselkedett és igy délelőtt nem került sor Radics felszólalására. Az ülést féltizenegy után nyitotta meg Trifhovics Marko elnök. Napirend előtt Kapelanovics ,muzulmdn képviselő terjesztette elő interpellációját, amelyben Radics Pavle agrárreformminiszterhez azt a kérdést intézte, hogy miért nem hajtják végre Boszniában az agrárreformot. Radics Pavle azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy mindenki kap földet, akinek ehhez joga van Kapetanovics nem vette tudomásul a választ.' A parlament többségé a miniszter válaszát tudomásul vette. Az elnök ezután berekesztette az ülést és folytatását délután halasztotta. A délutáni ülés A délutáni ülésen, melyet öt órakor nyitott meg Trif/covics Markó elnök, folytatták Kapetanovics interpellációjának tárgyalását. Az interpellációra Radics Pavle agrárminiszter helyeit Andrics YTada agrárminiszteri államtitkár válaszolt, aki kifejtetté, hogy Kepetanovics képviselő kifogásai nem mindenben helytállók. Klekl szlovén néppárt a szlovéniai, Ku.lu.nd~ -sics Mmailó demokrata a déls erbiai, Póz derce muzulmán a boszniai, Palacsdc szintén a szlovéniai községi legelők ügyét tettek szóvá és támadták a koríné yt, hogy parasztellenes agrárpolitikát üz. Az interpelláció fölpiti szavazás után nagy érdeklődés mellett Radies István közoktatásügyi miniszter szólalt föl, hogy a minisztertanács- előtt vállalt ígéretének megfelelőén a plenum előtt cáfolja meg a daimácai kőrútjával apcsoiatban elterjedt híreket. A miniszter felszólalásénak hírére a képviselők.nagyrésze bevonult az addig nópte!en ülésterembe és feszült figyelemmel hallgatták Radics beszédét. Radics István beszéde Radics abból indult ki, hogy boszniai és dalmáciai útja alatt intrikók folytak személye és a megegyezés politikája ellen. Ezek az intrikák egy jól szervezett komplot eredményei vőltak, mely odáig ment vakmerőségében, hogy a legnyilvánvalóbb valótlanságokkal igyekezett őt és pártját diszkreditáini. A komplotban főszerepet vitt egy beogradt sajtóügynökség, a külföldi pénzen alapított Beogradó, mely a legszemermetlenebb hazugságokat terjesztette róla. Ez a sajtóügynökség volt az, mely szátvitíe a hirt, hogy Macsek Jasztrebacon vasárnap népgyülést tartott és azon illoja is kijelentéseket tett, pecj|g Macsek nem is volt a községben. Dalmáciai körútjáról is a Becgradió röpítette szét a legostobább rágalmakat. Azt közölték például a lépők, hogy Dalmáciában a megegyezés ellen beszélt és azt mondta, hogy a szerbek és a franciák ostobák. Mindez üres hazuság, mindenütt, ahol csak beszélt, hangoztatta, hogy a megegyezés az egyesülés óta a legnagyobb politikai esemény. Választásról soha nem beszélt, csupán azt említette föl, hogy tavasszal D indádban községi választások lesznek, mert ezt a kormány elrendelte- A körútja nem volt agitációs körút, Dubrovnikba is mint jó katholikus azért ment, inert reszt akart venni Szent Blasius ünnepélyén, melyen egyébként megjelent Pelegrinetti pápai nun-
