Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-11 / 41. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1926. február 11. szimovicsnak kell mennie. Pasics iránt teljes bizalommal vagyok. -„Nincs időnk arra, hogy megbukjunk “ A továbbiakban elmondta Radies, hogy a tisztviselők választásáról nem beszélt, csak a köz ségi választásokról, a koronázás' tói pedig egyéni véleményt nyilvánított. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy mi lesz a parlamenttel, Radiosjgy felelt: — Ez Őfelsége elhatározásától ßgg-Az újságírók ezután megkérdezték Radicstói, igaz-e, hogy azt mondta egyik beszédében, hogy a parlamentet az obznana alapján választották. Radies a kérdésre a következő választ adta : — Ezt Villában mondattant, azonban nekünk annyi fontos elintézni 'aiónk >an, hogy nincs időnk arra. hogy megbukjunk. A megegyezés mellett vagyunk és ellenezzük a kormányválságot. Végűi az újságíróknak arra a kérdésére, vájjon igaz-e, hogy Stojadinovicsról azt állította, hogy Parisban 500.000 frankot eikártyázott, Radies a következőket mondr'Ua : — Én ezt nem állítottam, csak felolvastam a Corriera dela Sero erről szóló cikkét. Ezzel Radics és az újságírók rapszodíkus beszélgetése véget én. A mentelmi bizottság ülése A mentelmi bizottság szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen több képviselő ellen beadott kiadatási kérvénnyel foglalkoztak. A mentelmi bizottság Dódics és Btskovics Dusán demokrata pérti képviselőket kiadta. Dódics ellen Janjics volt vallásügyi miniszter indított sajtópert. A többi kiadatási kérelmet a mentelmi bizottság nem te'jes'tettf\ Stojadinovics uj javaslata Washingtonban A jugoszláw—amerikai delegációk harmadik plenáris ülése Párisból jelentik: Washingtoni kábeltávirat szerint kedden tartották a jugoszláv és az amerikai delegációk harmadik együttes ülésüket. Az Evening Star szerint az SHS delegáció uj javaslatot tett Szerbia hatvanhat millió dolláros háborús adósságának rendezésére. Az uj javaslat tartalmát nem hozták nyíl- 1 " .. ---------------------vánosságra és az amerikai delegáció még nem válaszolt a javaslatra. A Newyork Herald párisi kiadása közli, hogy Mellon államtitkárnak még nem volt alkalma áttanulmányozni Stojadinovics pénzügyminiszter uj javaslatát, mert kedden egész nap a szenátus‘ ban volt elfoglal va..... f ___ _ _ Több százezer dináros tévedés Amikor elnézik a közjegyzői okirat dátumát Érdekes polgári pór folyik most a szuboticái járásbíróság előtt. A pór abból a szempontból is érdekli a közönséget, mert ilyen nagy öszszegü pertárgy iránt aligha pörösködtek még járásbíróság, tehát egyes bíróság előtt. A felperes a perben u volt Szuboticai Eskontna i Pučka Banka, az alperes pedig Hciszler Vilmos földbirtokos. A felperes 2,200.000 dinárt követel az alperestől, az alperes pedig nemcsak azt vitatja, hogy a felperes követelése alaptalan, hanem •100.000 dinárt viszontkövetelésbe is helyez. A pör előzményei visszanyúlnak 1922-re. Hciszler Vilmosnak opciója volt a /(riegner-örökösöktö! a Kula melletti Pékja-pusztai 283 katasztrális hold földbirtok megvételére. Az opció szerint a vételár idegen valutákban volt fizetendő, aznapi értékben, amikor a vevő az opcióval él. Heiszler 1922. május ái-ikén értesítette a Kricgner-örökösöket hogy az opcióval élni kivan, a vételár tehát aznapi értékben lett volna fizetendő. A vételár kifizetését az akkori Szuboticai Eskontna Banka r.-t vállalta, amelynek igazgatója, Löwy Ferenc el is utazott Budapestre, hogy a kifizetést eszközölje, Lőwy igazgató elnézte a közjegyzői okiratot, amelyben május 31-iki fizetési nap volt megjelölve s a »31.-og maja«-t, »31.-og martadnak olvasta s a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bánknak olyan dlspoziciót adott, hogy az idegen valutákat márcuis 31-iki értékkel fizesse ki. A hatvan napos időbeli tévedés annyit jelentett, hogy a ^vételár fejében mintegy 500.000 dinárral fizettek ki többet az eleidónak, mint amennyi járt volna neki. Hehzler Vilmos állítása szerint őt erről a tévedésről soha nem értesítették- ellenben folyószámláján ez után az összeg után is számították az akkoriban még szokatlanul magas 2-1%-os kamatot s a felszámítható költségeket. A vételár, amit az Eskontna Banka-nak Heiszler megbízásából ki kellett volna fizetni 1,850.000 dinár volt, Heiszler már körülbelül 3,000.000 dinárt visszafizetett s a bank még mindig több mint két millió dinárt követelt a kliensétől. Emiatt perre került a dolog. Heiszler a bank által vezetett folyószámláján a tévesen kifizetett öszszegen kívül még mintegy tizenöt tételt kifogásol, amelyek összege a huszonnégy százalékos kamat és a költségek nélkül, mintegy egymillió dinárt tesz ki. Érdekes, hogy a kifogásolt tételek legnagyobb részére a bank előkészítő iratában azt írja, hogy az ezekre vonatkozó igazoló dokumetumuk, az úgynevezett »beleg«-ek elvesztek. A bonyolult s nagyösszegü port ritka körültekintéssel és alapossággal tárgyalja Boski Ivó járásbíró, aki két napon át kedden és szerdán egész nap ezt az ügyet tárgyalta. Minthogy az eddig kihallgatott tanuk a tényállást még nem tisztázták s főleg mert a bank, amely nem akar abba a gyanúba keveredni, hogy a devizarendeletbe ütköző kihágásokat követett el, azt állítja, hogy az ügyletet nem o kötötte, hanem csak zsiráns és közvetítő volt — újabb tanúkihallgatások váltak szükségessé s ezért a biróság február 16-ikán folytatja az érdekes pör tárgyalását. Végigcsalta a Vajdaságot egy noviszadi utazó Két évi és hél havi börtönre ítélték a szélhámost Noviszadról jelentik : A noviszadi törvényszék szerdán tárgyalta Fischer Emil rovottmultu kereskedelmi utazó ügyét, akit különböző csalások miatt állítottak a bíróság elé. A viharos előéletű ügynököt 1921-ben Noviszadon egy évi és két hónapi börtönre ítélték, mert Neumann Ignác ékszerészt és Klein Oszkár droguistát huszonkétezer dinárral megkárosította. Egy év múlva a becskereki törvényszék őt évi feji y házra itéits Fischert, aki egy oszijeki cég utazójának adva ki magát, hamis név alatt végigcsalta a nagyobb bácskai és bánáti falvak kereskedőit. A büntetés egy részének kitöltése után Fischer ujbói szabadlábra került és — folytatta garázdálkodását. A Kontinental biztosító társaság ügynöke leit és 550 dinár biztosítási dijat vett fel, de csak háromszáz dinárt juttatott cl rendeltetési helyére. A Kontinentaltöi nemsokára az Adria biztosító társasághoz került és a társaság részére Deutsch Ignáctó! Kulán 750 dinárt vett fel, de az egész összeget megtartotta. Az Adria 3500 dinár úti- és jutalékelőleget adott neki, de 8 sem útra nem ment, sem ihleteket nem kötött. Amikor a biztositó társaság felelősségre vonta, az öszszegrő! Katyanszki István, Radák Pál, Nikoiics Lázár, Pejin Dusán és Glavacski Pera jótállási aláírásával váltót adott, de utóbb kiderült, hogy az aláírók nevét Fischer Emil hamisította a váltóra. Ezekért az újabb csalásokért a noviszadi törvényszék szerdán Fischer Emilt két évi és kát havi börtönre, továbbá tíz napi elzárásra átváltoztatható kétezer dinár pénzbírságra ítélte. Az ügyész és a vádlott megnyugodtak az Ítéletben. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Némely polgártársunk azt hiszi, hogy unatkozni s az unalmát elárulni: előkelő dolog. Ily fölfogásban az áilatok ugyancsak előkelők, mert egynéhány kutyafajt s a játszi cicákat kivéve, összes háziállataink állandóan unatkoznak s éhből egyáltalában nein csinálnak titkot. * — Nincs' mulatságosabb dolog, mint unatkozni. Ezt olyan ember mondta, akt mindig mulatott. S ezt is ö állította: — Aki1 mindig mulat, állandóan unatkozik« • * Aki nem foglalkozik önmagával, az nem unatkozik. Sajátmagának egy csöppet se mulatságos az ember. £ Jobb szenvedni, mint unatkozni. * Szegényeknél a munkátlanság, gazdagoknál az unalom a forrása műiden rossznak. * Az az unalom a legelviseibetetleneb’o, amelyet nagy társaságban érzünk. * Aki Lantkrmfő* panaszkodik, sa8* génységi bizonyítványt állít ki magáról. A szellemesekről nem is szólva, akik mindig tudják magukat mulattatni, el lehet mondani, hogy altos ember sohase unatkozik. Legfeljebb akkor, ha mulat. *■ Azok unatkoznak a legtöbbet, akik mindig mulatnak. * Akik, hogy Chateaubriand egy hires szavát használjam, »átasitják az életüket«, minden nemásitozónak a részvétére méltók. Ezek a jó emberek önmaguknak sem elegendők s ha »JciVülrőí« nem kapnak folyton olyan impressziókat, amelyek szórakoztatják őket. annyira unatkoznak, hogy szinte szerencsétlenek. Pedig, aki magának nem elég, másoknak se az. Akt önmagát nem tudja foglalkoztatni, hogy’ tudná ezt másokkal megcselekedni? ★ Az unalom egyike a modern ember legveszedelmesebb ellenségeinek. Jaj az unatkozónak! Unalomból ugyan nem követünk el gonosztetteket. de csinálunk ostobaságokat, amelyek nem sokkal jobbak amazoknál. Az embereket úgy kellene nevelni, hogy ne unatkozzanak — mingyá.rt sokkal kevesebb ostobaság történne a világon. * Minden apának azt tanácsolnám, hogy ha a fis, nnakumóí Bärwurzkodik, üsse oofon. És ugyanezt ajánlanám hasonló esetben az anyáknak a leányaikkal szemben. Ha a gyermek unatkozik, aggódni kel! a jövőjéért Ha abban a korban, amikor játék az élet. szenved az unalomtól, mit fog érezni akkor, amikor az élet komoly harctérré válik, kötelességeket ró rá és munkát követe! tőle? * Nincs unalmasabb ember a világon. mint az. aki unatkozik. A legjellemzőbb nyilatkozatok egyikét hallottam egy egészen fiatal leánytól, amikor bálokról volt szó. Azt mondta: — Én csak azért megyek bálba, hogy mulassak, mert táncolni nem szeretek-S egy másik ugyanerről a témáról így szólt: — Én nem szeretem a mulatságokat, mert azok nagyon unalmasak. A leányok természetesen csak addig beszélnek igy, amíg egészen fiatalok. Később, amikor megokosodnak, már nem ilyen okosak. & Ha félsz az unalomtól, ne mulass sokat. * Unalmas egyéneknek a társalgása a képzelhető legnagyobb csapás. amely a társaséletben érheti az embert A szellemesek csak kiállják valahogy, de a hozzájuk hasonló vékonyrepertoáruak sehogyse. * Akinek mindennap vasárnap van, annak soha sincs valóságos ünnepnapja. Sohase mulat jól. aki állandóan mulat. * Az unalom maga nem is olyan nagyon unalmas dolog — sokkal elviselhetetlenebb az olyan mulatság. ahol kívülünk mindenki mulat. * A nő, aki szeret, vagy ujjong vagy szenved, de sohase unatkozik. S ha a nő unatkozik, akkor vagy nem szeret vagy nem szeretik. A szellemes ember sohase unatkozik. Van. aki mulattatja. * A szerelmes a legunalmasabb ember a világon, pedig ö maga sohase unatkozik. * Egy udvarias ismerősöm mondta egyszer: — Az ember megunhatja a szerelmet. de a nőket soha. * Akit szeretünk, azzal unatkozni is mulatság 8 aki ellenszenves nekünk, azzal a bRd&faés js uaaimay.
