Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-11 / 41. szám

1926. február 11. BÁCSMEGYEI NAPLÓ A frankhamisítás teljes felderítését követeli a kisantant temesvári konferenciája Megfelelő szankciókat kívánnak hasonló esetek megakadályozására A kisantant a további lépéseket a vizsgálat eredményétől teszi füg­gővé — A külügyminiszterek egynapos konferenciájának határozatai A Bácsmegyei Napló kiküldött munkatársának telefonjelentése 3. oldal Temesvárról jelentik: A kisántant kuliigyminis/terek konferenciája kedden délelőtt tél;. < le ,1 temesvári prefektura épületében. A konferencia sima lefolyá­sa' érdekében a roíftán kormány nagy előkészületeket telt. Dúca román kül­ügyminiszter már kedden' este megérke­zett Temesvárra, hogy a vendég-kül­ügyminiszterek fogadtatásút 'előkészítse. Nineties külügyminiszter vonata szer­dán reggel futott be a temesvári ‘ állo­másra; pár perccel később, érkezett még Hates csehszlovák külügyminiszter, aki Műimül és Kolozsváron keresztül. utazott a' konferencia székhelyére. A két kül­ügyminiszter tél tiz óráig a vasúti ko­csiban maradt, amikor megtörtént- a hi­vatalos fogadtatás. Ducá- román külügy­miniszteren kívül a . hivatalos ; fogadta­tásra a pályaudvaron megjelentek Te­mesvár polgári és katonái hatóságainak vezeték és a város számos előkelősége. A fogadtatás után a külügyminiszterek, a - preiekturára haitattok, ah<4£<.tflÉJ& lunch után azonnal megkezd tor b-íá­­iiácsktzásokat, amelyek déli tizenkét óráig tartottak. Ekkor p három külügy­miniszter megebédelt és ebéd alatt is bizalmas- megbeszélést folytatott. ~ ■ 'ip újságírók és a miniszterek : kísé­rete számára a varos adott ebédet .a re közgyűlési termében. Az ebéden meg megjelent Csőink Antics bukaresti ju­goszláv követ, Sebu beogradi csehszlo­vák követ és Önre a temesvári főispán is. Az újságírók között különösen nagy számmal Volt képviselve a román ki­sebbségi sajtó. A külügyminiszterek ebéd után visz­­szavcnultak a prefekturán számukra berendezett lakásba, inaid négy órakor folytatták a konferenciát, amelyet öt órakor megszakítottak, mert Nlnesics telefonérintkezésbe lépett Beograddal, hogy újabb instrukció­kat kérjen és tájékozódjék a politi­kai helyzetről. A . délutáni konferencián megbízható helyről származó értesülés szerint a le­szerelés kérdéséről volt szó. A kisáll­tamnak ebben a kérdésben az az állás­pontja. hegy mindaddig, inig az orosz, probléma rincs rendezve, az általános leszs­­v; relés nem tehető kötelezővé., A kisantant ezt az. álláspontot fogja képviselni a Népszövetség márciusi üléséi* A balkáni locctmó tervéről is tágra}, tak a. -külügyminiszterek é-< áz, az állás­pont alakult ki. bogv a biztonsági szer­ződésekre szükség van, de előbb bizo­nyos függő kérdéseket kell rendezni. Hivatalos kommüniké a konferenciáról A tanácskozást hat órakor fejezték he és a következő hivatalos kommüni­kéi adták ki: Benes, Nincsics és Dúca kül­ügyminiszterek összegyűltek, hogy véleménycserét folytassanak kü­lönböző olyan kérdésekről, ame­lyek a három országot érdekük. A] tárgyalások délelőtt kilenctől e.gy j óráig és délután háromtól hatig j tartottak. A külügyminiszterek az : eddigi szokások szerint megvitat- j ták az általános politikai helyze- ] tét és megállapították álláspontjuk j teljes azonosságát. Részletesen; megbeszélték azokat, a kérdése- j két, amelyek a Népszövetség már­ciusi ülésének napirendjére kerül- j nek. megállapították azokat az ; általános irányvonalakat, amelyc- j két a lészerelési konferencián kó-j vetni fognak. Részletesen megbe- j szelték azt a politikai helyzetei, a \ mely Közép-Európában Locarnó 1 után előállott és ezt megvitatták 1 olyan módon, amely megfelel a kisantant-államok pacifista állás­pontjának. Ez a szellem azt ki­váltja, hogy megteremtessék a Balkán békéje és a balkáni kon­szolidáció. Ami a magyarországi pénzha­­misitási ügyet illeti, ez a kér­dés szintén tárgya volt a kon­ferenciának és a béke érde­kében kívánják a külügymi­niszterek, hogy ezt az ügyet teljesen tárják fel és alkal­mazzák a megfelelő szank­ciókat, hogy ilyen események még egyszer ne történhesse­nek meg. Vjszont kijelentik, hogy meg fogják várni a föl­derítés eredményeit Világosan kitűnt a/tanácskozáson, hogy a kisantaut-állaniok vezetőit a pacifista gondolat teljesen át­hatja és ennék szellemében épiti ki a három ország külpolitikai koncesszióját. tani. Nincsics erre kijelentette, hogy az b. H. S. királyságnak mindig ez volt a politikája. Nem rajtunk múlt — mon­dotta Nincsics — hogy jobb viszony nem jöhetett tétre. Megszakadtak a csehszlovák— orosz tárgyalások A konferencia napirendjére tudvalevő­leg kitűzték az orosz szovjetnek Cseh­szlovákia által tervezett elismerését. A nagytorotosságu ügyben, mint a Bdcs­­megyei Nupió tudósítója megbízható helyről értesült, igen érdekes iordnlat történt: a konferencia elején Beues közölte a külügyminiszterekkel, hegy az orosz szovjet elismerése, melyet hétfőn akartak proklamálni, elma­radt és a tárgyalások Csehszlová­kia és Oroszország között megsza­kadtak. A tárgyalások megszakításának okáról két verzió terjedt el. Az egyik verzió szerint Oroszország nem v olt hajlandó tel­jesíteni a csehszlovák kormánynak azt a kérését, hegy tiltsa meg a harmadik Internaciooálénak a pro­pagandát a csehszlovák köztársa­ság területén. A másik verzió, melynek sokkal több a valószínűsége, azzal magyarázza a tár­gyalások eredménytelenségér, hogy biztosítsa Rnszinszkó autonómiáját, miután erre a békeszerződésben, mely Riiszinszkóru mandátumot adott - neki, kötelezettséget is vállalt■ A csehszlovák; j kormány ezt a követelést, mint báb j ügyeibe való bclcavcfíkozást, \is$?auta* (sitotta és a tárgyalásokat megszakít ; 'tóttá. I Az elismerés elmaradását Románia a legnagyobb örömmel 'ette tudó- i másul, í mely Besszarábia miatt elleníégos VI» I szoartian van.- Oroszországgá}. Jagd* i sztávia, álláspontján, semmit1 s«ra vált»» 1 tat Benes bejelentése, mert az S. fi. S. j királyság eddig is a- legteljesebb tartóé* kodást tanúsította az orosz-kérdésbim Csehszlovák körök egyébként tud túli­ra adták az újságíróknak, hogy a cseh­szlovák—orosz tárgyalások végleges megszakításáról szóló hírek nem felel­nek tneg a valóságnak. A tárgyalások csak bizonytalan időre szakadtak meg, mert az oroszok teljesithe,tátién követe­lésekkel léptek fel. így többek között azt követelték, hogy Ruszkákrafuában néhány -szovjetkonzuiátust állítsanak, fel, amit Benes nem volt hajlandó téljesi­­■teiri. V Májusban lesz a legközelebbi konferencia A kisantant legközelebbi tanácskozá­sa tekintetében c határozták. hogy leg­közelebb május hónapban valamelyik ju­goszláviai városban lesz a kisautmt rendes konferenciája. Románia tartózkodó áliá pontja A temesvári tanácskozást' megelőzően a három ország fővárosa' között sűrű táviratváltás volt abban a kérdésben, hogy rendes, vagy rendkívüli konferen­ciának tekintendő-e a tanácskozás .Tú­­goszlávia és Csehszlovákia \éleményé- Vfel szemben Románia. állá&paqtja .'érvé,­­nyesii t; mely szerint a temesvári tat nápskozás rendkívüli kónferenda, mert .'a kisantinf-statutumok . szerint a ren­des konferenciákat minden étben más városban kell tartani. Feltűnést keltért, hogy Románia a konferencián minden újabb külpolitikái megkötöttségtől tar­tózkodott, amit azzal magyaráznak, hegy Románia közeli . kormány vál tág előtt álL Nincsics a megvalósult rémregényről A kisantant nem avatkozik bele Magyarország beliigyeibe A konferencia, tárgysorozatának egy® fontos'pontja a magyar kérdés tárgya­lása volt. A Báesmegygl. Napló kikül­dött munkatársának beavatott helyről származó információi szerint a kisantant nein • szándékozik bele­avatkozni Magyarország belügyeibe cs nem is I fog demarsot intézni a magyar kormányhoz. A frankhamisítás ügyével kapcsolatban Nincsics külüí'ym-i-níizterhők az az ál­láspontja, hob-' bármilyen külföldi beavatkozás csak a jelenlegi magyar rezsimet erősí­tené meg, viszont gyöngítené a ma­gyar ellenzéknek ina egyébként erős pozícióját. As S U S. királyságunk is. érdeke, hogy Magyarországon a legrcndezet­­tebb viszonyok uralkodjanak és a kon­szolidáció kifejlődését <)í szomszédába mok nem akarják megakadályozni. Ezt az álláspontot osztja Csehszlová­kia is, míg Románia — Dúca külügy­miniszter kijelentése szerint - meglehe­tősen indifferens a. magyar kérdésben. Románia nem prcwiroZza a maga ál­láspontját, amely különben teljes .össz­hangban .van a .másik két ■ állam állás­pontjával, úgy. hogy a magyar kérdésben teljesen egy­séges a kisantant álláspontja. A magyar kérdés tárgyalása során Benes csehszlovák külügyminiszter hír szerint úgy nyilatkozott, hogy Magyar­­országgal korrekt viszonyt kell tcntu.r-A külügyminiszterek a konferencia be­­! fejezése után az újságíróktól körülvéve j iontos nyilatkozatokat tettek. Nincsics külügyminiszter a köréje cso­portosuló újságíróknak a következőket mondotta:- Ez a konferencia valamivel több volt, mint egyszerű tanácskozás, mert a kisálltán t-államok .baráti' viszonyának J mélyítésére szolgált. Nem volt szükség a kisantant , vitalitását dokumentálni, mert a kisantant eddig is tauujelét adta, hogy föltétlenül Szükséges, de meg kel­lett beszélni a szoros együttműködés módozatait a , Népszövetség ülésszaka előtt. *•■,'■ Egy magyar újságírónak arra -a kér­désére, hogyan kell érteni a hivatalos kommünikének a szankciókra vonatko­zó kitételét, .vájjon- ü magyar kormány szankcióira kell-c gondolni, vagy egyéb szankciókról lesz szó, Nincsics kijelen tette, hogy. ez az ügy folyamatban van, tehát nem nyílatkozhatik róla. — A jugoszláv- kormány — mondotta ezután- Nincsics — 1920-ban a dinárha­­misitással kapcsolatban szerzett tapasz­talatokat a . magyar pénzhamisításról, Annak idején az SHS. kormány hivatalos köze­geket küldött Budapestre, akik visz­­szatérésük után olyan jelentést tet­tek, amely rémregénynek tűnt fel és nem taált hitelt a kormánynál. A .jelentés előadta, hogy a közegeket működésükben akadályozták és ha­lállal fenyegették, úgyhogy kényte­lenek voltak elhagyni Magyaror­szágot, Minderről kiderült, hogy nem regény, nem mese, hanem tény és való. Ugyanazok a katona* hatósá­gok. akik a irankhainisltásbau részt­­\ ettek, hamisították a dinárt is. Kijelentette Nincsics külügyminiszter, hogy nem osztja azt a véleményt, amely a frankhamisításban csak politikai mo­tívumokat akar feltüntetni.' Ez az ügy beleütközik .a büntető­­törvénykönyvbe és ép olyan kö­zönséges bűncselekmény, mint a lo­pás és gyilkosság. Arra a kérdésre, hogy a frankhamisítást tisztán Magyarország belügyinek fog­ják-e tel, Nincsics azt válaszolta, Ij.ogy meg kell várni a vizsgálat befejezését. Maid azt kérdezték az újságírók, hogy .Jugoszlávia feg-e külön vizsgálatét in-' ditani a dinárhainisjtás kinyomözására. Nincsics igy válaszolt: • — Jugoszlávia 1920-ban megindította a vizsgálatot, és '. y reméli, hogy a iraukügyben lefoly­tatott nyomozás a dinárbamisitásra is világosságot derít. Magyarország államformájáról szólva kijelentette Nincsics, hogy a kisantant nem törődik azzal, milyen államformája van Magyarországnak, monarchia- e vagy köztársaság, Magyarország egy kötele­zettséget vállalt, hogy a Habsburgok nem fognak vissza­térni Magyarország trónjára. Elmondotta még Nincsics külügyminisz­ter, hogy Oroszországgal ép úgy fog­lalkozott a konferencia, mint a többi Olyan államokkal, amelyek a kisanantot érdeklik. Végül egy görög pjságjrónak kérdésére, hogy mi a kisantam-állaptok álláspontja a Balkán-paktum ügyében, azt válaszolta Nincsics, hogy Jugoszlá­via é'dekl'őáik a .terv iránt és ebben elfogadja a balkan-pakiamot,

Next

/
Thumbnails
Contents