Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-09 / 8. szám

E 12 3LDAL * ÄRA 1 DINÁR Poüarlna plaćena! XXVI!. évfoly zetćsi irodája Szuisotica, 1926 SZOMBAT január 9. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetés: ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciere-paloía) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-paioía) A jótékony lavina Magyarország rendőrminiszter \ aki evekig foglakozott hamisí­tással, közönséges büncselek­­menyeket nagyszerű hazafias eré­nye, ké minősítve, végül is való­ságos pénzhamisítás miatt bör­tönbe került. A holtpont, annyi bombamerénylet és egyéb véres atrocitás vezércs llag sok-sok garázda megye r f sisztát húzott ki a bajból, csak éppen a sajat teremtőjét, a fajvédők hatalmas védnökét hagyta cserben. So mogyi és Bacsó gyilkosainak ne­vét most sem tudják hivata osan, Márffyra mindössze a francia kö­vetség ellen megkísérelt merény­letet bizonyították rá és Piros­káéin ártatlansági bizonyítványt kap’ak. Mindebben oroszlánrésze van Nádo-isynak, aki ilyen előz­mények után joggal bizakodha­tott saját találmányának, a holt­pontnak bűvös hatásában, ami­kor aktiv szerepet vállalt a haza­fias cégér alatt megszervezett pénzhamisításban. Az országos főkapitány számításába azonban súlyos hiba csúszott be, amely a a vesztét okozta. Nem gondolt arra a nagyur, hogy a franciák, ha a frank ellen intézett orvtá­madás kiderül, ki fognak lépni abból a semlegességből, amely­­lyel ártatlan magyar polgárok le­mészárlását szemlélték és rájuk nézve nem lesz kategorikusz im­peratívusz — a holtpont. Wmdischgraeíz Lajos herceg letartóztatása nem mindennapi szenzáció, de politikai jelentő­ségben eltörpül amellett a tény mellett, hogy a Bethlen-kormányt ellenőrző és a konszolidálás mun­káját alákötő magyar mellékkor­mány látható feje fölött össze­csaptak a világbotrány hullámai. Bennünket, kisebbségi magyarokat ennek a lélekzetelállitóan izgal­mas bűnügyi regénynek vakmerő romantikáju meseszövésénél sok­kal inkább érdekelnek politikai vonatkozásai, amelyek mélyen bele­nyúlnak sorsunkba. Hiába mondjuk mi, hogy nem lehetünk felelősek azért, ami odaát történik, ránk is jut az ódiumból, ha a magyarságot a külföld előtt rossz hírbe -keverik lelkiismeretlen kalandorok. Ebből a szempontból figyelve a Ma gyarországon zajló eseményeket, nem lehet nekünk közömbös az a kérdés, hogy sikerül-e majd a megindult tisztulási folyamat, vagy pedig csak a kinyomozott bűnösök fognak lakolni, mig a többieknek, az értelmi szerzők­nek, a sötétben bujkálóknak, a a terrorpolitika gladiátorai iák a hajuk szála sem görbül. Magá­ban a magyar kormánypártban is hallatszanak hangok, hogy ez nem mehet i»v tovább mindenki fél mindenkitől és senki sem tudja, milyen veszed lem Da­­mokleszkardja lebeg a feje fölött. De a fajvédők sem hallgatnak. Eckhardt és Ulain kihívóan tap­­olnak a fra Uchamisitóknak és olyan hányaveti módon nyilat­­hoznak, mintha lehirhalatlan erők állnának a rendelkezésükre és övék volna a jövő. — M vé fog fejlődni ez a tragi kus helyzet? — kérdi szorongva a megnyomorított magyar nép, amelynek bőrére megy az urak szörnyű játéka és kérdezzük mi is, kisebbségi magy;.r>k, akiket szintén nem hagyhat hidegen, hogy a magyarságot milyen meg­ítélés alá vonja a külföldi közvé­­emény és milyen elbánásban részesíti a szövetséges hatalmak fgyüttese. A magyar kisebbségek, az utódállamok keretei között elhelyezkedve, eleinte a fajtájuk iránt tartozó kötelességüknek te­kintették, hogy a magyarországi állapotok kritikája elől kiférjenek. Az idők folyamán azonban meg­­yőződtek arról, hogy azok a csaknem szabályos időközökben megismétlődő kilengések, amiket odaát fajvédelem és honmentés örve alatt elkövetnek, a kisebbségi magyarság hitelére is árnyékot vetnek és akárhogy tiltakozunk is az általánosítás ellen, a lézengő litterek bűneit a magyarság egye­temének számlájára írják. Az utódállamok magyarságának világnézletét a kisebbségi jogo­kért vívott küzdelem tapasztalatai szükségkép a liberalizmus és a demokrácia irányéba terelték és ellenállhatatlanul kitépték a re­akció gondolatköréből. Követel­het-e a maga számira jogegyen­lőséget az, aki az elnyomás és jogfosztás rendszeréért lelkesedik? Követelhet-e a maga számára jog­­egyenlőséget és szabadságot az, ki az elnyomás és jogfosztás rendszeréért lelkesedik? Elitél­­heti-e a reakció vele szemben lyilvánuló túlkapásait az, aki a reakciós politikai módszerek iránt rokonszenvet tanúsít? Ha megszoktuk is, hogy mim dent, ami Kelebién túl történik, külföldi eseményként fogjunk fel, a demokrácia és diktatúra, a fel­­vilógosodottság és középkori szel­lem Magyarországon dúló niebe­­lungeni harcával szemben még­sem helyezkedhetünk a desinte­­ressement álláspontjára. Lehetet­len nem kívánnunk, hogy ez a katalaunumi ütközet a reakció teljes pusztulásával végződjék. Az -i hazafiság, «mely állandó bű­nözésben éli ki magát, veszedelme a saját népének és fekély ez em­beriség testén. Hazát szeretni csak a jogok és törvények tiszte­letével lehet, orgyilkossággal és bankóhamisitással senki sem sze­rezhet belépést a nemzeti Pan­­theonba. Annak a lavinának, amely Ma­gyarországon Nádossy bukásával megindult, be kell temetnie az eszeveszett irredenta tervek ko­hóiéit és a fajvédelem dijbirko-Beogradból jelentik: Pasics mi­niszterelnök elutazott a dalmáciai Cavtatba és hir szerint néhány hetet fog ott tölteni. A miniszter­­elnök elutazásával a fővárosban a minimumra redukálódott a po­litikai élet. A politikusok nagy része kerületében tölt; a karácso­nyi ünnepeket és a miniszterek is nagyrészt távol vannak a fő­várostól. Kompromisszum a radi­kális-párt két frakciója között A íolitikai körök érdeklődéséé radikális-párton belül lejátszódó események felé fordul. Azt hiszik, hogy Pasics a februárra várható kormányrekonstrukcióval kapcso­latban tisztázni fogja az ellenté­teket a radikális-párt két frakciója között. Arra számítanak, hogy a miniszterelnök kompromisszum­mal fogja a kérdést megoldani és ebben az esetben Jovanovics Ljuba hívei megerősödve vonulná­nak be a kormányba esetleg Jova­­novics Ljubával az élükön. A Jovanovics Ljubához közel­álló sajtó állandóan támadja a radikális-part másik frakciójához tartozó politikusokat és kü önösen a Poliiicski Glasnik cimü hetilap ir éles hangon az ellentétekről. Élénk megbeszélés tárgya a kormányrekonstrukció kérdése is. A jelek szerint, ha sor kerül a széleskörű rekonstrukcióra, végre fogják hajtani a miniszteri tárcák számának redukcióját is. Ez ter­mészetesen elsősorban a radikális­párt miniszteri tárcáinak számát csökkentené, miután a radikáli­soknak kétszernél is több tárcájuk van, mint a Radics-pártnak. A redukció esetén azonban a Ra dics-párt is elveszítene egy mi­niszteri tárcát. Radios újévi üdvözlő távirata a királyhoz A zagrebi lapok közlik Radics Istvánnak azt a táviratát, amelyet a vukovári népgyülésről küldött a királynak. A távirat szövege a következő: Alekszandar király Őfelségének Beograd Tízezer paraszt és polgár ne­vében, akik a haza és a nemzeti uralkodó iránti határtalan szere­­tetben egyesetek, üdvözlöm Fel­ségedet és boldog újévet kívánok, zóit, hogy a magyar nép felsza­badulhasson areá súlyosodé li­dércnyomás alól és az utódálla­mok magyarságának melléről legördülhessen végre az örökös gyanakvás sziklája, amelyet a magyarországi puccsisták gonosz üzelmei hengeritenck rá. Biztositom Felségedet, hogy a ■zerbek, horvátok és szlovének millióinak az az óhaja az ujesz­­tendő első napján, hogy szeretett uralkodójuknak n bebizonyított vitézségen és hősiességen kívül hosszú élet és jó egészség is jussón osztályrészül. Radics István Pribicsevics körútja a Vajdaságban Pribi csevics Szvetozár rövide­sen felkeresi e. Vajdaságot is és az eddigi tervek szerint Noyibe­­csejen nagygyűlést fog tartani. A bánáti független demokratapárt­­^szervezetek mór meg is kezdték ~ez előkészületeket Pribicsevics fogadására. Belső ellentétek a demokrata-pártban ? Az ellenzék is nagy érdeklő­déssel várja a kormányrekonstruk­­ciót, mert arra számit, hogy épen a radikális-párt belső ellentéteinél fogva legalább is a demokraták­nak sikerülni fog bejutni a kor­mányba. Kormánykörökben vi­szont arról beszélnek, hogy a demokratapártban is belső ellen­tétek törtek ki, a demokraták azonban ezt a hirt cáfolják. Az erdőbirtokok agrár reformja Zagrebból jelentik : A legutóbbi időkben kormánykörökből olyan hírek szivárogtak ki, hogy az agrár­­reform kérdése újra napirendre kerül. Arról van szó, hogy az erdő­birtokokra, amelyeket az eddigi agrárreform-törvény védett, szin­tén megállapítják a maximumot, sőt nincs kizárva, hogy ez egyéb földterületek maximumát is leszál­lítják. A kormányt az uj agrárrevizió­­nál az a szempont vezeti, hogy 1848 ban a jobbágyság felszaba­dításakor a földesurak részéről a jobbágyokat súlyos igazságtalan­ság érte. Az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló törvény szerint a jobbágyoknak örök tulajdonul kellett volna megkapniok azt a földet, amelyet mint jobbágy te­rületet müveitek s amely volta­­-épen már előbb is az övék volt, csupán bizonyos szolgáltatásokra voltak kötelezve földesuraikkal szemben. A földbirtokosok azon­ban előre tudták a törvé’"" rer' Redukálják a minisztériumok számát ARadics-párt egy tárcát vészit — Pribicsevics a Vajdaságba joa

Next

/
Thumbnails
Contents