Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-09 / 8. szám
2. oldal BÄCSMEGYEI NAPÚ de! kezeseit s hogy kijátszhassak jobbágyaikat olyan szerződést kötöttek velük, hogy a jobbágyaik csak bérlők azon a területen, amelyen gazdálkodnak. Később emiatt több pör is keletkezett, azonban a bíróságok a volt jobbágyok igényeit nem ismerték ei, mert a földesurak a bérleti szerződéseket redukálták. A kormánynak most az a terve, hogy ezeket a már elintézett porokét külön erre a célra szervezett bíróság által felülvizsgáltatja, s ahol úgy találja, hogy a jobbágyok, illetve a községek terhére igazságtalanság történt, újból megállapítja a birtokviszonyokat. Hogy ez a terv a birtokmegosztés terén milyen változásokat von maga után, még nem lehet megállapítani. Valami bűzlik az orsovai petroleumgyárban Letartóztatták a gyár igazgatóját és negyven tisztviselőjét Orsováról jelentik: Az orsovai petróleumgyárban nagyszabású csempészést lepleztek le. Az orsovai petróleumpanama vetekedik az utóbbi évek legnagyobb botrányaival. A nyomozó hatóságok eddig a gyár igazgatóját és negyven, tisztviselőjét tartóztatták te. A petróleumgyár ellen több oldalról érkezett feljelentésre indították meg a bűnügyi eljárást. Az eljárás során kiderült, hogy a gyár már másfél éve szakadatlanul foglalkozik petróleumcsempészéssel. A csempészéseket az orsovai vámhivatal főnökének és hivatalnokainak segítségével követték cl, akik busás sápot kaptak a csempészett petróleum után. A gyár igazgatója, Fuchs Emil letartóztatása után bevallotta, hogy a gyár negyven tisztviselőjével követték e! a csempészéseket, akik időnként segítették eltussolni a többször fölmerült panaszokat. A román kormány megbízottat küldött ki Orsovára, aki megállapította, hogy a kormányt öt millió lei károsodás érte a csempészéssel. A letartóztatott csempészeket beszállították a karánsebesi ügyészség fogházába. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást a csempészek bűntársainak kézrekeritésére. 1926. január 9. kitépték a kereszteket s a két íauaíiktrs tábor egymásnak ment. Pillanatok alatt törtónt mindez. Suhogtak az ütések, jaj-1 •szó töltötte be a levegőt, két ember súlyos sebekkel borítva összeroskadt. A hatóság csendőrökkel oszlatta szét o tömeget. .Kilenc embert, köztük a templomszoígái letartóztatták. A rendőrség a községben-csak nagynehezen tudta helyreállítani a rendel. Újabb földrengés Zagrebban Az álmából felriadt lakosság kimenekült az uccára Zagrebbói jelentik : Csütörtök reggel újabb földrengés volt Zagrebban. A greiesi földrajzi intézet szeizmográfja két óra negyven perc és négy. veunyolc másodperckor jelezte az első földlökést, amely négyén kilométer körzetben volt érezhető. Hajnak öt óra tizenkilenc perckor újabb földlökés következett, amely azonban gyengébb volt az elsőnél. A földrengést tompa moraj előzte meg, amely mindjobban erősödött, úgy hogy ajp alvók felriadtak álmukból a kísérteties dübörgésre. Nagy ijedelem támadt, az emberek rémülten menekültek ki az uccára, de a földrengésnek nem volt komolyabb következménye. — Anyagi károkról meg nem érkezett jelentés. Érdekes, hogy ezt a földrengést a triglovi obszervatórium már az első zagrebi földrengés idején megjósolta. Ezelőtt busz évvel, 1905-ben szintén január elsején és hetedikén, ugyanabban az órában, mint a mostani volt Zngrebben a földrengés, amely löbb házat romba döntött. A földrajzi intézet véleménye szerint ez a földrengés lényegesen gyengébb volt, mint a húsz év előtti. olyan rendkívüli nő... De látod, téged is bántott, hogy annyian udvaréinak: neki. hát bizony őt is bántotta. Hogy ) nincs férje, mondta, aki megvédhetné, aki vele volna és... ám nem panaszképpen. de én éreztem, hogy nehéz lehet neki így. Sok volna azt mind elmondani... Aztán a Pistuka is beteg j lett. Talán emlékszel is rá. Komoly ! baj volt. A kis teste elcseijevészedeit. I sörvélykórrói beszélt az orvosunk, szanatóriumba kellett vele menni. fis [ ott ismerkedett meg Gitta Bereuddei. ;— Nem értem. Még mindig nem értem. . f> __ Néni érted? — csodálkozott ef Pallér. — Egy olyan anya. mini Gitta. aki él-hal egyetlen fiáért, már esik merő önfeláldozásból is képes mindenre, csakhogy megmentse gyermekét. Látta, hogy a teljes gyógyulás évekig fog tartani és hogy csak Bcrend nteftl- i heti meg a gyermeket- Na és a doktor beleszeretett. Én meg mit tegyek? Be; láttam, hogy igaza van ... — No és Pistuka? .— kérdezte most már mosolyogva Toboldv. — Pistuka? Qlváu. mint a vas. barátom. És micsoda fickó! Képzeld, már udvarol a lányoknak! — Ugvan! De hát mikor iáftad. utoljára? — Utoljára? Ma ... Mondhatom, pompásait fejlődik a gyerek. — Nem értem hát olyan gyakran meglátogat téged, hogy ma is láthat*« tad? — Nem. az nem egészen úgy van, barátom. Nem látogat meg. voltai?éppen UK.v történt, hcfcv fölösleges nekem itt külön nagy lakást tartani, amikor amúgy is folytonosan utazóul. és Gittáik me« szívesen átengedtek _ nekem két szobát. Annyi éppen elegendő is nekem. Nejn igaz? — Te Bej-emléknél lakói? — csapta össze a kezét Toboldv. Fuller mosolyogva, zavartan simogatta őszülő halát és halkan mondta: — Tudod, isrv kényelmesebb ... Köaeieiife vagyok a családomhoz... Véres vallásháború Csehszlovákiában a pravoszlávok és a görögkatolikusok közt Sírkeresztekkel hadakoztak a fanatikus hívők Csehszlovákiában az utóbbi években a pravoszláv vallás nagy mértékben terjed. A pravoszláv va'lás terjedését a görögkathoiiikus egyház, különösen Ruszinszkóban nézte rossz szemmel. Azoknak a faluiknak a népe, ahol a lakosság többsége pravoszláv vallásra tért át, birtokba vette a templomokat is. Ez ellen a hivatalos görögkeleti egyház nemcsak tiltakozott, hanem a bírósághoz fordult jogsegélyért. A rusziuszkói törvényszékeknél megkezdődtek a pravoszlávok és katholikusbk közti pörök, melyeknek során a bíróság kénytelen volt, a törvény betűjéhez ragaszkodva, az elkobzott templomokat s paplakokat visszaadni jogos tulajdonosaiknak. Az Ítéletek meg voltak papiroson, de gyakorlati végrehajtásuk igen nagy nehézségeket okozott. Az elvakult tömeg nem volt hajlandó a templomokat viszszaadni az egyháznak, amelynek nem maradtak hívei. így történt ez most Aknaraltón is, a kis máramarosi ruszin községben. A hatóság képviselői a cseudörség fedezete mellett megjelentek Rab ón, hogy az elkmnmuuizált templomot visszaadják a görögkatiliolikasoknak. A pravoszláv lelkész, Prikop Jesimov, éppen 'istentiszteletet tartott, a kiküldöttek megvárták, inig a szertartást befejezi s azután a befóduló görögkatholikus s a bendevö pravoszláv hívők jelenlétében a hatósági kiküldött megállapította, hogy a templomban minden rendben vau és ezennel a templomot visszaszolgáltatja a görögkatholikus hívőiknek. Közbe azonban a templomszolga felrohant a toronyba és meghúzta a vészharangot. Három csendőr felment a toronyba, hogy onnan lehozzák a harangozóf. Ez azonban fejszét fogott s a csendőrök, akik nem akarták a templomot vérrel beszennyezni, nem tudták megközelíteni. A vészharang zúgására rövid időn belül körülbelül négyszáz főnyi tömeg csoportosult a templom körül. A görögkatholikus hívek erre bezárták a templomot. A görögkatholikus lelkész a templom felé közeledett, hogy azt átvegye, amint azonban a templom előtti térségre ért, a pravoszláv tömeg fenyegető zúgása fogadta. Az óriási zaj megrémítette a papot, aki a csendőrség védelmét kérte. A tömeg azonban :a $sandőrségnek rohant s le akarta fegyverezni. A toronyból pedig a fanatikus toronyör minden tárgyat, ami a kezébe került, ledobált a csendörségrc. Egy görögkatholikus hivő vérző fejjel a földre bukott. A csendőrük most sem akartak fegyverhez nyúlni, botokat ragadtak s úgy zavarták szét a tömeget. Másnap reggel kilenc órakor a görögisaIlidikusok s a római katholiKusok is ismét a templom elé vonultak. Most formális harcra került a sor. A templomot körülvevő kis temetőből Vacsora után Irta: Majthényi György A feketekávét a kályha közelében, a dohányzóasztalon szolgálták föl kettőjüknek. A többiek bevonultak a kártyaszobába, mintha valahogy tiszteletben tartották volna ezt a régi barátságot, amely gyakran olyan hosszú időre szakadt meg, mivel Fullér Pál az évek folyamán egyre több időt töltött külföldi vállalatainál. Tpboldy bankigazgató lustán nyúlt el a kairosszékben és élvezettel szíttá cigarettáját a jó vacsora után. Régi dolgokat emlegettek föl. kérdésekkel támadtak egymásra. íöl-fölkacagtak felelet közben, maid elhallgattak. A szomszéd szobában valaki zongorázott s a kártyaszobából finom asszouyi kacagás szűrődött hozzájuk, fuller szinte elmerült a hangoknak ebbe a 'könrívü zsongásába és markáns gj-cán, amelyen egyébként szinte nyugtalanul lüktetett az állandó figyelem, most megenyhült minden vonás. jó' ideig tartó elmerültségéből mosolyogva emelte fül a fejét. — Tudod ez az este azokat a kedélyes, régi szombat-estéket juttatta eszembe, amikor egész heti munkám lazái, gondiát. idegességét leráztam magamról a budai kis korcsmákban. Milyen kedves idők voltak azok. Istenem! Asszonyok, néhány jóbarát s az ember egy oár óráig azt hitte, hogy ezért az örömért dolgozik egész héten át... És Gitta!.. időben. — Tudom, tudom. Gönczyrc gondolsz most. De hiszen magad is tudhatod. hogy ez nem volt komoly dolog. Akkor kezdtem külföldre tárogatni és minden üzleti utamra csak nem vihettem magammal őt is. hiszen _a kis Pistuka amúgy is lekötötte... Á. tévedsz, barátom, az csak olyan unalarniiző flört volt Göncz.vvc!. Elmondta nekem is... Milyen tündöklő volt iboívnszinü, söüétlö szeme! ö, nincs még egy ilyen jwewwóE a* yöáyott!... Meg a liaia. ez a dús és iágy sötét tömeg... — De hiszen levágatta! — Je, de sokkal későbben. Ez akkor volt, amikor... — Nekem azt mesélték, hogy a Villányi Bandi -kedvéért vágatta le- - mondta Toboldy és fájdalmasan gondolt az elébe rajzolódó múlt képeire. — Látod, látod. — csóválta meg a íeiét Fullér — ilyen szóbeszédnek tudnál hinni! Jó, hogy ezek a dolgok szóba kerültek köztünk, különben Iste.i tudja, milyen csupodámak . hitted volna Gittát. Pedig egészen őszinte és kivételesen nemes lélek volt mindig... Ez a Bandi... hát hogy is mondjam, méz gyerekkori pajtása volt Istenem, ti mindig a látszat után Ítéltek! Pedig az ebben az esetben is csalt. Mert nem volt olyan dolog Gitta életében, amit el nem mondott volna, nékem, fis amikor Villányi Bandi a társaságunkba került. sőt egvre gyakrabban járt föl hozzánk is. én is szóvá tetterő, a dolgot Gitta előtt. Persze nem úgy. Mert közöttünk sose volt pörlekedés, civakodás. mint más házaséjetekben ... Csak épnen megemlítettem, hogy ejnye. de ránk szokott ez a Bandi... És mit gondolsz. miért iáit föl? Mert együtt teimiszeztek a szigeten és Bandi ott lakott a közelünkben. Futó sportbarátság volt az egész, barátom ... és amikor elköltöztünk és Gitta más. közelebb eső pályára iám, hát Bandi is egyre ritkábban mutatkozott. — Lehet, hogy ón nem értek az aszszony okhoz. — okoskodott Toboldy. — de ezek a barátságok nagyon is szemet szúrtak nekem. Formálisan bántott engem, hogy Molnár, az építész, és később Cservenka kapitány is. meg az a kis puffancsképp is. — ejnye, rrogy is hittak? — Kernért gondolod tán? — Azt. azt, Kernért. -- iái de csúf ember volt! — mondom, hogy ezek milyen bizalmasan udvaroltak a feleségednek. — No. most már látom, barátom, hogy belőled a féltékenység beszél. Értem élt. értem. Hiszen Gitta oivao szép volt azokban az években, hogy minden férfi, aki csak megismerte, beléje habarodott. Tobeldy rekedten nevetett. — Ebbe« igazad van. Gyönyörű volt, mámon tó! — No ugy-e? ... És te? Te is... valid be. hogy te is szeretted öt. Hiszen most márJ ... Nincsen abban semmi. Ki nem szerette őt? ... Úgy. úgy, barátom. hiszen én mindent láttam, fis Gitta is beszélt nekem rólad. Nem egyszer. Többször. És valami leveleket is írogattál neki. Mi? ölt. én elolvastam azokat... ideadta. De azért tőled. — bevallom, — tőled majdnem féltettem is Gittát... Toboldy zavartan babrált az asztalon és uj cigarettát keresgélt. Arca kipirult és ügyetlenkedve mondta: — Rövid ideig tartott... rövid ideig, hiszen észrevehetted, hamarosan viszszavonultam. Mert játéknak tartottam az ö részéről... — No látod: játék! — vágott a szavába Fullér diadalmasan. — Csakhogy itt vagyunk. Ha te is annak érezted, pedig — mondom —tőled féltettem Gittát, hát akkor miért ne lett volna az ö viselkedése játék a többiekkel szemben is. amikor már ilyen volt a természete? — De végül is elváltatok és téged is elhagyott., mint a többieket mind, — mondta mast már epésen Toboldy. Fullér mosolygott, mintha kicsmvelné a vágást. — Mondom, hogy a féltékenység beszél belőled. Hát elváltunk, igen. És ebben is neki volt igaza. Mert micsoda féri is voltam ón? A szombat estéken kívül alig tudtam neki más -szórakozást nyújtani, hiszen ezer felé voltam mindig elfoglalva. Nem volt ez sehogy se föl igy. — De hogy jutott éppen ez a köpcös kis Bcrend doktor a Gitta kegyeibe? Hiszen - v :r más szebb férfit is találhatott v< Fullér fölt; mosolygott. — Persze, persze, nehéz is megérteni őket. De Gittái különösen, hiszen
