Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-08 / 7. szám

1926. január 8. BACSMEGYEl NAPÚI 3. oldal. Windischgraetz újabb vallomása Windischgraetz Lajos herceg Sztra­che Gusztáv ügyészségi elnök és Mák­­kai Jenő aJelnök előtt a következő újabb vallomást tette: —- Elismerem bűnösségemet, mert cselekedetem beleütközik a büntetőtör­vénykönyv paragrafusaiba. De nem ismerem el bűnösségemet a történelem előtt, mert cselekmé­nyem a nemzet érdekét nem sérti, ellenkezőleg a nemzetért és az or­szágért volt minden lépésem. Piti sem volt bűnös az angol közvéle­mény szemei, előtt, amikor elárasztotta Európát hamis francia bankjegyekkel, mert hazájának ellenségét akarta térd­re kényszeríteni. Magyar ügyész en­gem sem vádolhat bűnösséggel akkor, ha nem a büntető törvénykönyvre, ha­nem a szivére és a magyar érzésére gondol. Azzal talán nem is gyanúsíta­nak, hogy a magam zsebére dolgoz­tam. Ha erre» gondolnak, akkor nagyon tévednek. Ez a védekezésem. Az ügyészségi elnök figyelmeztette Windischgraetzgt, hogy közönséges bűnügyről van szú, majd megkérdezték tőle, mit tud Nádossy Imre dr. orszá­gos főkapitány szerepéről. „Nádossy mindenről tudott és mindent helyeseli“ Pár pillanatnyi zavar után Windisch­graetz a következő súlyos vallomással felelt erre a kérdésre: Nádossy is tudott mindenről mert én félreérthetetlenül közöltem vele mindent és ö oíyati válaszokat adott, amelyekből arra lehetett következ­tetni, hogy mindent helyesel. Magányos sétáinkon még az utóbbi napokban is állandóan beszélgettünk er­ről a kérdésről. Országház-uccai pa­lotámba!!! sokat vitáztam vele erről. Amikor megtudtam, hogy komornyi- i kom, Kovács Gáspár részt vesz a fran­cia frankhamisításban, akkor azonnal el­mentem Nádossyhoz és megkérdeztem tőle, hogy íegyek-e feljelentést? — Ugyan, ugyan! ■— nevetett Nádos­sy az ő kedélyes modorában, — hátha csak reklámbankók azok a francia fran­kok! j — Nádossy felelete alapján nem avat­­{ koztam semmibe. Amikor megtudtam, hogy a hamis frankokat már viszik ki külföldre, akkor is elmentem Nádossyhoz és uíra jelentettem neki. j Akkor már az volt a benyomásom, ! hogy Nádossy más oldalról is értesült a dologról, mindenről tud és semmi után nem nyomoz. A következő kijelentéssel fejezte be Windisciigraetz vallomását : — Én nem akartam ilyen módon el­gáncsolni Franciaországot, csak nem •lepleztem le az akciót, amelyik a Tria­nont nyakunkra hozó Franciaországot akarta tönkre tenni. Ezt mondhatom er­ről, többet nem. Hogy egyesek egyéni nyerészkedésre akarták-e felhasználni a francia frankokat, azt nem tudom. Végül még kijelentette Windisch­graetz, nem igaz, hogy Nddossy telefo­nált neki, amikor komornyikját le akar­ták tartóztatni, hanem egy más magasáilásu személyiség figyelmeztette arra, hogy Kovács Gáspár letartóztatása küszöbön van. Egyes fontos kérdésekben Windisch­graetz vallomása ellentétben van Nd­dossy Imre vallomásával Windischgraeiz herceg a vizsgálóbíró előtt: Dr. Lengyel Ernő vizsgálóbíró, aki Kovács Gáspár és Rába Dezső kihall­gatását már befejezte, csütörtök dél­előttre rendelte maga elé herceg Win­dischgraetz Lajost. Délelőtt tizenegy órakor két fegyvertelen fogházőr ve­zette a herceget a vizsgálóbíró elé, aki megkezdte részletes kihallgatását. Mindössze negyedóráig volt Windisch­graetz herceg a vizsgálóbíró -szobájá­ban. A kihallgatás folyamán a herceg-nem tett újabb vallomást. A vizsgáló­bíró felolvasta előtte az ügyészségen megtett vallomását, amelyet Windisch­graetz herceg fenntartott. A kihallgatás után Lengyel vizsgálóbíró kihirdette végzését, amelyben a herceg ellen mint pénzhamisítás bűntettében való bűnré­szes ellen elrendelte az előzetes letar­tóztatást. Windisohgraetz herceg a végzés el­­l:i felfolyamodássat élt a vádtanácshoz. „Hazám érdekében elvesztettem a fejemet“ — mondja Nádossy I A letartóztatott Nddossy Imre dr. volt országos főkapitányt szerdán hallgatta ki először Sztrache Gusz­táv főügyész és Mokkái Jenő ügyészségi alelnök. Nádossy minden várakozás el­lenére teljes beismerő vallomást tett, de ő is hazafias célokra hi­vatkozott. — Uraim — mondta Nádossy — beismerem, könnyelműen cseleked­ni. Hazám érdekében elvesztettem fejemet. Ismétlem, a bűnöm csak az, hogy könnyelműen cselekedtem, de nem a magam nyerészkedésére, ha­nem hazám érdekében. Jankovich ezredes vallomása részben fedi a tényállást. Igaz az, hogy én szerez­tem részükre futárigazolványt, az is, igaz, hogy én pecsételtettem le bő­röndjüket. Tudtam arról, az orszá­gos és nemzeti érdekről, arról a szent célról, amelynek érdekében elindultak ezek az emberek és én kötelességemnek éreztem, hogyha már nem támogathatom őket, ha már nem segíthetem őket, hazafias együttérzésemnek úgy adjak kifeje­zést, hogy legalább futárutlevéllel lássam el őket. Ami vallomásának azt a részét illeti, hogy én viccesen kijelentettem volna a külügyminisz­tériumé tisztviselők előtt, hogy a bőröndben hamis bankók vannak, hogy megjelel a valóságnak. Ezzel a vicceit meg akartam akadályozni, hogy embereim bőröndje gyanút keltsen. Ismétlem, könnyelműen cse­lekedtem, de nem bűnöztem. Hazá­mat akartam szolgálni, fia ezek kö­zül az emberek közül csak egy is nyerészkedési célzattal hamisította a frankot, vagy vitte ki külföldre, akkor ezek az emberek csúnyán fél­revezettek, undorítóan becsaptak. Különben is én nem igy gondoltam az egész akciót, én.egészen más­képpen képzeltem azt el. Arra a kérdésre, hogy miért ár­tottak az országnak a bűncselek­ménnyel, Nádossy kijelentette, hogy nem ártani, hanem menteni akartak, mert az volt a terv, hogy a ha­mis frankokkal egyrészt me­rényletet követnek el a francia gazdasági élet ellen, másrészt a hamis bankjegyek elhelyezésé­ből származó jövedelmet had­testek felszerelésére fordítják. Windischgraetz herceg ezeket a ter­veket öt hónappal ezelőtt közölte vele és ő a hazafias célra való te­kintettel hozzájárult. Azt tagadta Nádossy, hogy a nyomozást meg akarta akadályozni. — Védekezésem lényege az — fejezte be vallomását Nádossy — gnse i^^jnpnd^tdc mást, mini* óz akcióról. Azt is csak az utolsó időben tudtam meg, hogy hamis bankjegyek ké­szülnek. Hangsúlyoznom kell, hogy az akció szervezői előtt nagyobb vi­lágpolitikai célok lebegtek, elgondo­lásuk nemes, önzetlen és hazafias volt. Nádossy a fogoly Nádossy Imre az első éjszakát nyug­talanul töltötte cellájában és alig aludt valamit. Reggel1 a fogházszabályok ér­telmében Nád-ossyrrak, mint uj fogoly­nak jelentkeznie kellett a fogházügyész­nél. Levezették dr. Kovács Péter ügyész hivatalába, ahol a következőképpen je­lentkezett: — Nádossy Imre vagyok, tegnap este óta fogoly. A fogházügyész megkérdezte Nádos­­syt, hogy van-e valamilyen kívánsá­ga? — Külön kosztot kérek, — felelte Ná­dossy, — ilet-vc annak megengedését, hogy kívülről élelmezhessenek, továbbá kérem, hogy egynéhány könyvet és otthoni ágyneműmet behozhassák. Az ügyész Nádossy kérését teljesí­tette Jankovich leplezte le Nádossyt Amikor Jankovich Arisztid ezredest, a hamis ezerfrankosok egyik beváltó­ját elfogták Hágában, az ezredes a há­gai rendőrség cellájában hamarosan megtört és bevallott mindent. Hogy mi­ről szólt ez a vallomása, kiket kevert bele az ügybe, az utolsó napokig, neu» tudták, a nyomozó hatóságok, de a Magyarországra küldött francia detektívek noteszében titkos szig­­numokkal már fel volt irva Nádossy országos főkapitány neve, mint ak-i förészese a francia írankhami-i sitásnak. A francia detektívek feljegyzés sei Jankovich előadásáról igy szótok: — Nádossy Imre országos főkapi­tány mindenről tudott! — mondotta Jankovich ezredes Hágában. Nádossy) részt vett mindenben, beleegyezett min-i denbe. ö volt az, aki részemre a ma-i gyár külügyminisztériumban lepecsé­telted« a hamis frankokkal telegyömö-, szolt bőröndömet, ö volt az, aki hangos san felkacagott, amikor a külügyminisz-, tóriumban megkérdezték tőle, hogy tu-, lajdonképpen mi van a bőröndben: — Még kérdezitek? Hamis bankói Mi lehetne más! ... — Amikor Nádossy ezt nevetve mond-i ta a -külügymi.niszteriumi tisztviselő­nek, ránkkacsintott. Később ml felhá-, borodva tiltakoztunk az ilyen vicc el-i len Nádossynát, mert az ilyesmi bör-i tonbe juttathat mindnyájunkat. Ekkor Nádossy a következőket mondotta nc-i künk: — Ne féljetek, igy a legjobb ez. He­at ember ilyen vicceket csinál, senk sem gondol arra, hogy a vicc mögött komoly értelem van, Jankovich ezre­desnek ez a vallomása indította irres! Nádossy Imre országos főkapitány el­len a lavinát. Ólain Budapesten A rendőrség folyosóin a déli órák­ban híre gerjedt, hogy Friedrich Ist­ván tartózkodott rövid ideig a főkapi­tányságon. Majd egy komoly szenzáció követ­kezett. Megjelent a Zrinyi-uccában dr. Ulain Ferenc, aki rövid idő múlva elment a törvényszékre. Ulain Ferenc fajvédő képviselő, aki­nek neve több ízben szerepelt a frank­hamisítással kapcsolatban, szerdán vá­ratlanul érkezett vissza Olaszországból. Első útja a rendőrségre vezetett, majd az ügyészségen és. Sztrache Gusztáv főügyészt kereste, aki azonban ugyan­akkor az igazságügy,minisztériumban tartózkodott. A főügyész előszobájában várakozó újságírók előtt Ulain a leg­nagyobb felháborodással beszélt arról, hogy a sajtó miilyen íelkiismeretlenül belekeverte a bűnügybe. — Gazemberség, aljasság, disznósági — ordítozta Ulain, — nem hagyják bé-i kében pilienni sem az embert. Az egyik újságíró kérdésére Ulair. kijelentette, hogy a frankhamisítás, ügyében lefolytatott nyomozás — poli­tika. ■ — Állítom, — mondotta, — hogy a; kormánynak nem is kellene távoznia, ellenkezőleg mindenki elismerő kézszo-r ritásban részesítené, még a kényes an­gol nemzet is gratulálna ennek a bátor magyar kormányzatnak. Az angolok bi­zonyára nem felejtették el azt iaz időt, amikor egy Pitt: mint angol minisz­terelnök két ízben is hamisította a fran­cia pénzt, hogy a franciáknak igy ad­jon financiális kegyelemdöfést. Sajnos; azonban a Simolen Tónik hazájában nem teremhetnek Pitt-féle államférfiak. A Népszövetség elé kerül a frankhamisítás A frankhamisitási bűnügy szenzációs fordulata után az egész világsajtó rész­letesen foglalkozik az esettel. Az angol lapok egyértelműen megállapítják, hogy a frankhamisítás mögött Albrecht királyságát propagáló fajvédők állanak. és biztosra veszik, hogy az ügynek sú­lyos politikai következményei lesznek. A Times azt írja, hogy a frankhamisítás a Népszövet­ség elé fog kerülni. A Daily Express budapesti keltezés­sel táviratot közöl, melyet gróf Apponyi Albert küldött a lapnak. A táviratban Apponyi kijelenti, hogy a frankhamisitóknak semmi kö­zük sincs a magyar legitimiz­mushoz. A Daily Express a távirathoz fűzött kommentárjában leszögezi, hogy minden az ébredők érdekében történt, akik úgy akartak célt elérni, hogy a legmagasabb ma­gyar személynek Horthy kor­mányzónak hercegséget és ura­­dam at ígértek, ha őket támo­gatja. A Berlinben megjelenő Vossisc.be Zeitung — mint mindegyik németországi nagy lap —• oldalas tudósításokban szá­mol be a frankhamisitási ügyről. A lap szerint Windiscbgrätzen és Nádossyn kívül gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter is részese a frankha­misításnak. A berlini lap Budapestről keltezi-jelen­tését és alá támasztja azzal, hogy a honvédelmi miniszter sógora a Hollan­diában letartóztatott Jankovich Arisztid­nek, Bethlen nyomban az ügy kipatta­nása után — Nádossyval egy időben — szabadságra küldte Csáky grófot, végül a térképészeti hivatal, ahol a hamis ezerfrankosokat gyártották, katonai jel­legű intézmény és már is több katona­tisztről bizonyosodott be, hogy benne volt a pénzhamisító bandában. A Vossische Zeitung is azon a véle­ményen van, hogy a hamis frankokkal Albrecht puccsot akartak finanszírozni Windischgrätz és cinkostársai. A prágai Ceske S/ovo ezeket Írja: »Amikor a Népszövetség be­avatkozását kívántuk, bizonyára nem léptünk fel túlzott követe­léssel. Olyan állam, melyet hamisított pénzek segítségéve! akarnak kormányozni, nem érdemel kíméletet. A párisi lapok teli vannak hűekkel és jelentések!-: a budapesti eseményekről. A Quotidien és a Journal már arról tud, hogy „Nádosy rendőrfőnököt le­tartóztatták és hogy Rakovszky Iván és Klcbglsberg miniszterek lemondtak“. A

Next

/
Thumbnails
Contents