Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-31 / 30. szám

Í925. ianoáj- 31.

BAGSMEGYEI NAPÚ

cirkuszi névnek használta a Lupescu neve;. Más verziók szerint Lupescu kisasszony romániai zsádólány, akinek festői megjelenése, szépsége könnyen yaiószánüslti aat, hogy a-Lupescu .név ariszmesterséget Ha édesanyám föl akart vétetni valamelyik községi iskoláira, csak nagyhehezén vettek föl, nem engedtek a többi lányok padjába, hanem a tamtónő mellé ültettek. Csali ö beszélt velem. És

mikor a kislányok kijöttek az iskolából s karonfogva egy cseléd; kíséretében hazassaladtak, a világért, sem vettek volna maguk közé, mert én — a komédiások gyermeke voltam.

éokrata eredetet is takarhatott, pedig...

A román beavatott körök régóta tudnak erről a szerelemről - és kíváncsian ; várják, hogy Lupescu kisasszonyt is elveszi-e majd feleségül Károly, — most már Monastem®u, — a száműzött Károly.- trónörökös, a nők áldozata.

A komédiások leánya

Oase Eleonóra kiadatlan levelei

Dusc sohase volt valami szorgalmas levélíró. Hányt-vetett : szinész-élete, nyughatatlan, ideges, természete, finom szemérme, mely fázott attól, hogy .gondolatait, érzéseit közszemlére tegye, nem teremtette levélírónak, kinek természetszerűen szeretnie kell az; áradozást, a hosszúra nyúló csevegést. Ha vajami közölnivalója akad, rendszerint a sürgönyhöz, levelezőlaphoz folyamodott. Nem is maradt utána sok levél. Most V. Bucci huszonhét leveléről emlékezik meg, melyek a halhatatlan színésznő D’Arcaishoz intézett és legközelebb a Corrtere della Sera hoz nyilvánosságra.

Ami a levelek írását illeti, a következőket állapítja meg az iró:

— Dusc írása föltűnően egyenlőtlen, hetiii olykor finomok és aprók, olykor vagyok, erőteljesek, majdnem durvák. Gyakran aláhúzza a szavakat, még gyakrabban alkalmazza ' a pontokat és gondolatjeleket. .Mindig lila tintával ir. Ehhez úgy latszik az önbizalma hiányában babonából ragaszkodott.

Leveleiben nem egyszer panaszkodik a magában v aló kétségről, mely miatt aludni sem tud.

•— Varrnak órák, mikor Halainak, megújultnak és bizakodónak érzem magam, de olyan. órák is, mikor az a fontosság, melyet *, közönség tulajdonit nekem, megfélemlít, hitetlenné tesz, úgy, hogy' elmosolyodom.

Valahányszor a betegsége miatt pihen, visszatér a színpadra, eliogja ez a szent félelem és ezt semmi sem oszlathatja el. Még a próbák sem. 18S4-beu egy kémián Milanóba érkezik, abba az átkozott Milanóba, mely annyira nyomorban volt sokáig s megrémül a gondolatra, hogy a milánóiak elé lépjen.

— Mikor első estén a szilire' léptein, úgy éreztem, hogy egy szikra élet sincs bennem. Aztán mikor a lámpák elé, jöttem s a közönség kedvetlenül mormogott, agy tetszett, hogy végem van..

Mért nem szeretik őt a nézők? Talán az alakja miatt? Az első felvonás végeztével a hallgatóság hideg marad, s közben meglátogatja Dúsét egyik' na-, gyón őszinte, barátja, aki igy szól hozzá: Vigasztalódjék: a maga esupnyasdga meghódítja a közönséget. Ez jó iel.‘ Tudom, mindig tudtam — \rja Duse — hogy csúnya vagyok, de hogy hallottam is, — nagyon fájt!«

Ha gyöngélkedik, vagy nagyon elfáradt ai munkában, a tenger mellé megy, vagy a hegyek közé, hogy tüdőbajából, melytől sohasem szabadult meg 'egésze i, föllábadjon. Egy ilyen üdülése alatt írja:

— Ezek az édes pihenések, a szenvedő

.. - a beteg testnek, ezek az elfeicdltezései elfeiedtetéseív a természet ölén, szinte feledtetik vetem a színpadot, árt egészen érzem, hogy én vagyak én, cša’kazzal foglalkozom, amit emlékezetemből eíökotorok. vaev ami lelkemben remeg. Milyen dicstelennek tetszik most, hogy érzéseimet dobra verem s kénytelen vagyok játszani.

Maid hozzáteszi:

—■ Játszani, milyen csúnya szó. Játszani sohasem tudtam és sohasem is fogok tudni.

Szjnészgyermek volt Gyermekkori élményéről Így vall:

— Egyik kis. községről a másikra bolyongtam. az. édes apám kopott számi?, sillatával. Akkoriban lenézték ezt a

TERE■

w I

Orvoshistóriák. .Mind a két orvoshistória Olaszországban történi Egy ismert szülész táviratot kap , barátjától, kt borral- kereskedik nagyban s vidéki birtokán él.

• — Jöjj azonnal, .szülésre: dL;doktor kissé csodálkozik, mert barátja feleségén egyáltalán nem észlelte, hogy örvendetes családi-eseménynek néz elébe, de útra kei azonnal.

— Bocsáss meg kérlek, bogy ide fárasztó halak, — szól a ; borkereskedő, csak 3 kutyám fog- megkölykezni. Tudod mennyire bálványozzuk ezt a kedves dögöt. Nem szerettük volna valamilyen közönséges állatorvosra bízni.

A szülész boszankodik, egy szót sem szól, csak arra kéri.barátját, hogy hagyják magára a szukával, rágyújt a pipára, megvárja, inig a kutya megköly•kezik, aztán hazamegy.

Másik héten a szülész sürgős, táviratot küld a kereskedőnek:

—-■Jöjj tüstént, roppant fontos ügyben. A kereskedő föíutazik az orvoshoz, ki fontos arccal így szól:

.— Menjük le a pincébe, ott nyugodtan megöeszélhetjük, ' .majd núngyárt megmagyarázom. ‘

Lemennek a pincébe.

— Nézd, — szól' ai; örvös — múltkor kaptám egy üveg kitűnő vörösbort. Tudod. mennyire szeretem.. Nem mertem magam kinyitni. Légy szives húzd ki a dugóját.

Erre a szülész, -ravasszal kilopódzik a pincéből, kulccsal' bezárja ajtaját s barátja, egész nap fogva'maradi.

A másik történet is mulatságos.

, Á hadisáizdag .magához1 kéret egy hírneves sebészt '»Sürgős' műtétre -. Elmegy az orvos hozzá, a Uadigazdag pedig a lábát nyújtja, hegy vágja ki tyúkszemét.

A sebész kitünően kivágja a tyúkszemet, mikor pedig a hadigazdag tiszfeietdlj iránt érdeklődik, az orvos egy 10:000 líráról szóló számlát nytijt át neki, melyet a páciens kissé csodálkozva ugyan, kifizet. Másnap a sebész feladóvevényt juttat a hadigazdagnak, mely arról tanúskodik, hogy tiszteletdiját egészen a szegényeknek .adományozta. Ez fejét csóválva veszi tudomásul. Azt hiszi, hogy a sebész megbolondult.

■! *

Hogy halt meg egy igazi amerikai? Azok. akik ..megunták az életet, ezer és ezer fortélyos, módöt eszelnek ki az öngyilkosságra, hogy eltávozzanak a. siralomvölgyből. Ezen a téren Amerika vezet, az öngyilkosok klubjának hazája.

De itt is íöltüiiést keltett a bostoni Maxim Ditch öngyilkossága, mely eddig minden rekordot ver.. .

. Maxim Ditch megunta életet,. elhatározta, hogy öngyilkossá lesz. De minthogy Boston szalonjaiban a legszellemesebb, legeredetibb fiatalembernek tartották, izgatta becsvágyát, hogy halálában is méltó maradjon hírnevéhez.

Ennélfogva olyan öngyilkosságot okumlájt ki, mely párját - ritkitja.

Maxim Ditch csodálatos céllövő volt. Ezt a képességét használta föl. öngyilkossásához, de úgy, hogy nem közvetlenül célzott: ez tiagyop elcsépelt lett volna. Önmagával párbajozott. .

.Kertjében föláll jutott egy céltáblát. A céltábla két centiméteres körsugaru célpontja összeköttetésben volt egy gépezettel, mely meghúzta egy pisztoly rayaszat s ez a pisztoly, mely a céltábla mögött foglalt-helyet, csövévé! .egyénesen a célzóra irágytjlt.

;Miiítáai.a,- srerkepetér gondosan elkéssi.

FERE

l<s*

tette, Maxim Ditch a végzetes napon kiment kertiélte és célba lőtt. Az első hét lövés nem talált, de a nyolcadik a céltábla középpontjába ért, mire a ravasz megrántódmt, a golyó kirepült, egyenesén szivén találta az öngyilkost.

így. halt meg egy igazi amerikai!

*

.4 rák meg a fény. Mind nagyobb buzgalommal kutatják a tudósok, hogy mi; jehet az oka az emberiség legnagyobb csapásának, a ráknak. Ezek a vizsgálódások egyelőre csak tapógatódzások. Majdnem mindenre ráfogták inár, hogy a rák okozója. Most a fényt vádolják meg ezzel, a túlságos fényt. Természetesen ezt is époly fentartással kell fogadnunk, mit a többi elméletet.

Wádkins Ptchford, a kórbonctan tanára észrevette, .hogy a rák nagyon gyakran fordul elő a halászoknál, tengerészeknél, ami szerinte megerősíti elméletét. Véleménye szerint a,z a körülmény, hegy az utóbbi hetven évben a rák anynyira elhatalmasodott, annak tulajdonítható, hogy a fény ellen egyáltalában nem védekezünk. A gyapjuruhát vékony pamutrűhák helyettesítik, a fekete szövetet világos szövetek: Nagy városaink sugárutak piacai fürdőnek a fényben, nem mint a középkorban, mikor az emberek ösztönösen keresték a homályt Maga a mesterséges fény is ártalmas.

A tudós ezt írja:

A nők mellrákja valószínűleg abból származik, hogy nem eléggé védelmezik mellüket a fény behatása ellen s kivágott ruhában járnak. Hogy mennyire így van ez, csak a Jápátri nők példájára hivatkozom, kik eddig sohasem hordtak kivágott ruhát, mellüket gondosan takarták. Miután ők is rákaptak az európai divatra, negyvenhárom százalékban több betegedett meg rákban, mint annak előtte.

A furcsa okfejtés, egyelőre csak mulatságos. Amig bebizonyosodik, a nők nyugodtan járhatnak kivágott ruhában nyolcvan, kilencven éves korukig.

* ' I

Görög rövidszoknyák. Ismeretes, hogy Görögországban , szigorú törvény tiltja meg a rövid szoknyák viselését Ennek értelmében a rendőrfőnök rendeleteket, körleveleket bocsátott ki, hogy a közegek a törvényt betüröl-betüre végrehajtsák, s minden ellenszegülőt szigorúan megbüntessenek.

Mcrenditis — igy hívják a rettegett rendőrfőnököt — elrendeli, hogy a rövidszoknyát lehetőleg öreg detektívek ellenőrizzék, és mikor sétálni mennek léptékes sétahatot vigyenek magukkal, hegy. suttyomban megmérhessék, vajjen a • szoknyák milyen távolságra vannak a föld szinétöi. Egyszerűen csak a hölgyek mellé kell áilniok.

Amennyiben a nők az engedélyezett mértékét túllépik, a detektiveknek azonnal jelentést kell teaniök.

— Értesültem — nyilatkozik most a félelmetes Merenditis, — hogy egyes hölgyek ki akarják játszani a rendeletét és látszólag hosszú szoknyát hordanak, amely tulajdonképen rövid. Megtettük a szükséges intézkedéseket, hogy ez a fo- j gás lehetetlenné váljon.

A ■ rövidszoknyáért 1ÜÚ--1000 drachma i pénzbüntetés fizetendő, ha pedig valaki visszaesésben van, harminc napi, pénzbírsággal meg nem váltható börtönre ítéltetik. A görök nők január 15-ig kötelesek voltak meghosgzabbittatani szoknyájukat.

Mindez, pedig, a görög meztelenség j klasszikus országában történik. Mit ‘

15. oldal

szól hozzá Pallas Athene, aiz ök)örszenni Héa és főkép Aphrodite?

*

Biztosítási mánia. Petderewsky, a

lengye? zongoraművész egy angol biztosítótársaságnál mindennemű sérülés, baleset ellen biztosította vagyont érő művész-kezét. Utóbb a zongoraművész véletlenül megsértette egyik ujját, mire a biztositó társaság súlyos fontokat fizetett neki...

Ezen a téren az angolok páratlanok. Minden, ellen, az élet minden elképzelhető s elképzelhetetlen körülménye ellen lehet biztosíttatni magunkat.

A színházi vállalkozó, ki szabadban játszik, vagy ünnepélyt rendez, nemcsak a rossz idő ellen biztosíttatja bevételét, Itaiiem egyik-másik színészének betegsége ellen is, sőt a királyi család tágjaihalála s az azzal járó udvari gyász ellen is.

Kecskedők, iparosok, biztosíttatják magukat a föld bármely pontján kitörhető háború ellen, a nyaraló az, eső ellen, mely ezen vagy azon a nyaralóhelyen esik's elrontja üdülését. A biztosítótársaság a kártérítési összeget a légsulymérő szerint fizeti.

Az, aki valamelyik öreg rokonát ápolja s eltart ja, biztosíthatja magának a beteg életét vagy inkább a halálát, s a társaság kártérítési összeget fizet neki, amennyiben a beteg még mindig él, Lakásunkat is lehet biztosítani mindennemű kis és nagy kár ellen: az ékszereket az elveszés ellen. A közönséges és ajánlott leveleinket, mindenünket. Egy anya, ki hántás ikret szül, biztosította' magát a nagyon is boldog családi esemény, megismétlődése elien, aképen, hogy a biztosító társaság egy uj ikerszülés esetén a kikötött összeg' háromszorosát fizeti neki:

Ezenkívül lehet a biztosítást is biztosítani, hogy minden egész biztos'-ItiYen. Erről' is'biztosit bennünket a -biztositó társaság.

Ember-kar egy dobozkán. A Daily Xetí's különös fölfedezésről ad hire

Egy londoni régiségkereskedésben minap, árverést tátották és eladtak egy rézdtebozt,; melynek födelét régi, erős lila selyemszalag kötötte át.;

Az, ki ezt megvásárolta, legnagyobb meglepetésére egy megszenesedett, kiszáradt férfi-kart lelt benne. A tenyéren két vastag szög által vájt lyukat fedezett föl.

Furcsábbnál furcsább föltevések jártak.szájról-szájra, hogy kié lehet ,ez a! kar. Most aztán egy történész minden kétséget kizáóan mállapitja, hogy- kinek a-karját adták el árverésen.

; Több,,mint háromszáz esztendeje annak, hogy egy napon nyílt piacon kivégezték Mon torosé grófot, a tábornokot, 1, Karoly angol király híres párthívei, aki aj Crprtweíl vezette forradalom áldozata lett.

. gykeru írásokból kiderül, hogy a gróf külinbözö testrészeit Skócia négy '."ároskapujára szögezek ki. Egyik karját nyilván elvitte valamelyik tisztelője s áhitatosan megőrizte.

Ez a kar aztán háromszáz esztendeig bujdokolt. Az irtoisó hír, melyet hallottak róla az volt, hogy egy leedtsi régiségkereskedőhöz került, bizonyos Kalpb Torelsbyhez. Aztán elveszett. minden nyom, míg most rábukkatnak s megállapították, hogy a tenyéren lévő lyukakat a forradalmárok szögei ütötték és a kar jogos tulajdona Moutoros a holtába» is király hű gróf.

I MENYASSZONYI KRAMER

I SOSZORD-r/TYOI. “ * *

J KO ZORIJ. FÁTYOL SC&CISKA CXTCA.

♦ DRÓTKÖTELEKET*

S szigetelt és c&upass rézJiczalfekat, J

w zzóláxíipáKSInórökat, 6iu;v»k{L* £

Í beleket elsSre-udű jatáM.y&5 A.i ♦

arillíl a Kuvisadi Kábelgyár (UackikV-*;

%

Te'efoa. Vl* -M3 **

fÜMMtit