Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-31 / 30. szám
16. oMät aicfilíegYÉlTMPLfl 1926. fátiuSr 31. Társszerzőim Irta: Kálmán Jenő Mostanában egyre sűrűbben tatólkózfam olyan emberekkel, akik azt mondják, bogy: — Szerkesztő űr, okvetlenül beszélni szeretnék magával! A dolog az első időkben határozottan gyanús voSL Lehetséges, hogy váratlanul megnőttem volna az emberek ' szemében? Mindenki vetem akart' beszéL-. ni. Az igaz, hogy Bethlen István- gró! egyetlen egyszer sem fogott meg a kávéházban ezzel a kérdéssel, sőt ériekig Krausz Simon sem hívott félre, hogy valami! sürgősen megbeszéljen velem, de azért éppen elég előkelő klientúrám volt. Például olyanok, akik nemrég még autón jártak, de most, — mint bocsánatkérő gesztussal mondták, egészségi okokból szívesebben járnak gyalog. Volt tözsdésék, nagykeréskedtjk, akik ugyancsak egészségi okokból a hátszobás lakás! fölcserélték vagy rövidesen föl fogják cserélni egy sokkal kisebb helyiségre. s Már ismerem ezeket az embereket. Azt mondják szerényen: Ha egyszer lesz egy félóra szabad ideje... Ilyenkor mindig azt gondolom, hogy nekem sokkal több szabad félórám lesz, mint nekik szabad évük. De az ember sohase legyen elutasító vagy büszke az 1 elesettekkel szemben. Eléggé íájt, hogy volt egy idő, amikor ők még nem érdeklődték az én szabad félóráim iránt. — No? — mondom egy kis biztatással. Hát kérem, — sóhajtja az én embereim valamelyike, az, akivel éppen tárgyalásban vagyok, — sokat gondolkodtam már azon, hogy kellene már egyszer valamit csinálni- Mert butaság, hogy az ember így leéli az életét, mikor a pénz a földön fekszik. Csak le keß hajolni érte. Önkéntelenül a lábam elé néztem. Csakugyan feküdt ott a kávéház padló- : ,ián egy árva százkoronás, de senki j sem nyúlt utána. Még az én volt tőzs- j dés barátom sem. — őszintén szólva én már rég gondolok a szerkesztő urra, — folytatja ő. ; -- Ha énnekem ilyen tehetségem volna .... pedig nem mondom, berniem is mozog vaiami, csak persze belőlem hiány-, zik a rutin. — Na ja, — mondom én elismerően és inár körül is nézek, mert kezdem sejteni, mire megy ki a dolog. Az én emberem azonban már benne 1 van. — Ha én egyszer leülnék, tessék elhinni, csak. úgy ontanám a dolgokat. Tudja, hány uovellatémám van? Ezer! : Csak !e kellene valakinek irrii. — Kis üzlet — legintek én, mert most már végképpen le szeretném rázni barátomat. —- Hát persze! — lelkesedik ő. — ; Magam is azt mondom: kis üzlet. Elvégre mit kapni egy novelláért? Három, négy, mondjuk legjobb esetben ötszázezer koronát. Nem is gondoltam erre komolyan egy percig sem. Hanem... (és itt suttegóra válik a hangja) egy ! darab, az már igen! Egy darabbal, még ha gyengén megy is, meg lehet keresni három-négyszáz millió koronát! Viszont, ha beüt, akkor jön Amerika a dollárokkal, Anglia a fonttal, Olaszország a lírával! Ha egyetlen egy darabot ir meg az ember egy szezonban, már rendben van a szénája! — Bizony! Az én emberem biztatásnak veszi a dolgot és végképp belemerül. — Tudja, milyen remek darabtémáim .vannak, Szerkesztő ur?I Egy Molnár Ferenc iskolába jöhetne hozzám. Teszem föl, itt van mindjárt az én életem. Ha elmondom magának, esküszöm, , hogy ugr. ahogy van, egy kész darab. Ahogy én megismerkedtem az elvált feleségemmel ... — Kérem, kérem, azt majd elmondj^ egyszer, amikor jobban ráérek. — Hát hiszen éppen erről van szó, kedves szerkesztő ur. Magának olyan jó tolla van. Mindig csodálkoztam, hogy még sohasem láttam a nevét szinlapokon. Gondoltam magamban, biztos, keresi a témát. Noshát nékem van! Én elmondom, maga megírja és mind a ketten gazdag emberek leszünk. Akarja? Hogyne! Már régóta szeretnék gazdag ember lenni. Ez volt a legtitkosabb vágtáim egyike. — Akkor megegyeztünk! — válaszolja ő diadallal. Mindegyikünk kap ötven százalékot. Ha most nem ér rá, holnap délután ilyen időben itt leszek és elmondani az ötlétet. Biztosítom, hogy csak papirt és ceruzát kell hoz* nia. Meleg kézfogással búcsúzom társszerzőmtől és egy fél évig nem teszem be a lábamat abba a kávéházba. De hát varrnak még más kávéházak a világon. Másnap már megint megfog egy ember. —I Szerkesztő ur! Egy »ilyen« tippem van az ön számára. Az egész világot megfőzheti vele. Gyanakodva nézek rá a lelkes emberre, de ő szerényen elhárítja az anyagi érdekeltségnek még csak a gondolatát is. — Higyje el, hogy remek dolgot ajánlok önnek és a magam részről mindössze tiz százalékkal akarok benne lenni. Nos, meghallgatja? —- Hát tessék! — szólok megadással. —• Arról van szó— súgja titokzatosan, — hogy irni kell egy darabot... egy bohózatot. De nem olyant, amit mindenki tud irni, hanem olyant, ahol a közönség az első jelenettől az utolsóig szakadatlanul röhög, szünet nélkül. Hogy a végén nyillást kap az oldalába... Ezek után nem merek bohózatot irni. Mert ha végül megírom a szóbanforgó darabot, amelynek végén a közönség nyilailást kap az oldalába, jelentkezni fog társszerzőm és beinkasszálja a megállapított tiz százalékot. SZERB-HORVÁT költők MANOJLOVIĆ: ARIEL SZÁRNYÁN fejlődési lehetőségei. A város á Bánátnak Szerbiával való összekapcsolása után -csak emelkedni fog. Mindez fontossá teszi, hogy a város közigazgatása olyan kezekben légyért, akj ezeknek a nagy feladatoknak meg ás tud Jele ni. Pancsevó város lakossága a belügyminiszter tisztogató munkáját nagy lelkesedéssel üdvözli, bár a városban minden objektív ember elismeri dr. Morgan Vladimir polgármester hozzáértését, rátermettségét és nagy tudását. //. Vilmos filmen Painlevé fia mint aj.filmcsillag Londonból jelentik: A 11. Vilmos császárról készített film nagy feltűnést keltett az angol fővárosban. Szinte el sem akarták hinni, hogy a volt császár a filmgép elé állott. Az előadásnál nem voltak ugyan tüntetések, de a közönség nyugtalankodott. A vidéken nagy botrányokat rendeztek. A császár-film azt ábrázolja, hogy a császár Doornban a felesége kisér elében és ennek két leányával sétára indul. Négy vagy öt kutya is ugrándozik köülöttük. Az angol sajtó megjegyzi, hogy'’ a volt császár még mindig szívesen mutatja magát a közönség előtt és lát-Halk csillogása szárnyakon repít remegő rajongásunk, hogy messze a szédítő magasból, azuros boldogságunk drágaköves otthonába lássunk. A sötétség, a nyomor, a bánat, mélységes mélyben alattunk árad-Néha megállunk. Rátorpanunk a lelkek keskeny útjára, fiidnak feszítjük gyönge magunk az Élet ós Halál szakadékén,' Miközben bódtó virágkötők fonódnak körénk. Mi vagyunk az álomlátók az ég és föld határán. Altató rózsák és anomónák bűvös lánca várán, a tátongó torka örvény dalol. De fülünk ezt nem érti, idegen ez a hang és a mélységbe nem tekint szemünk. Ránéző arcunk a nap fényesre hinti, a jókedv rózsaszínje van vetünk. Lelkünk forrongó melegét dalba öntjük a lágy tavaszt magasztalva. S ha a földön szerelem csókja csendül, győzelmi harsonánk ujjongva zendül. Magunk erejétől részegen örökké zengjük énekünk', mintha a fekete meredeken nem törhetne szét egy perc alatt életünk. Fordította: SIMON SÁNDOR Ahol fel van függesztve az egész közigazgatás Kis riport Pancsevőről . ; ; A fernes és Duna összefolyásánál fekvő délbánáti város az elmúlt hetekben nagy szenzációknak voií színhelye.' Mindenki a városi igazgatás körüli visszaéléseket tárgyalta és szinte: egyhangúan alakult ki az a véleményt hogy a város fejlődése érdekében a város vezetőségé! meg kell tisztítani a nem odavaló elemektől. Pancsevó a Vajdaság egyik legnagyobb gabonapiaca, ame'y évente kétmillió métermázsa gabonát száiUí el. Ennek a kétmillió métermázsánaik . legnagyobb részét hajón szállítják tovább és különösen a Rralla fáé irányított forgalom nagy részét bonyolítja le a pancsevói kikötő. A pancsevói gabonakereskedők régi panasza, hogy a Bánát északi részei felé rossz a vasúti összeköttetés, azonkívül hogy a hajóátrakási munkálatok nagyon megdrágítják a bánáti gabona továbbszállítását. A gabonakereskedők minden reménye most a Pancsevó—beográdi tód, ameüyd, ha felépül, elérik azt, hogy a kocsikon Bcográdba szál ltot t gabonát mingyárt hosszujáratu uszályokba önthetik be. em pedig úgy, ahogy az most történik, hogyr a gabonával kocsin kel! a jeaúsi kikötőhöz szállítani, ahol aztán- a rövidjáratú uszályokba rakják, s csak a Dunán tudják átrakni a hosszujáratu uszá’yokba. Előfordul ugyan, hogy Pancsevóról a Dunához is c! lehet jutni kocsival, azonban a Dunához vezető uf óz év S—10 hónapjában állandóan "vtz alatt áll. A pancsevói lakosság bízik abban, hogy még a tavasz folyamán megindulnak a . pancsevói tód építési munkálatai. Ha a hidépités a tavasz io’yamán megkezdődik, akkor három év múlva Pancsevóról Beográdba nem kell télen a jéggel borított Dunán áfhajőzni, hanem a hidem vezető villamos kocsik húsz perc alatt Beográdba fogják röpítem a paucsevóiakat. Pancsevó városának ez év tavaszáig nem v.crlt: villanyvilágítása. Az 1925.;; év tavaszán kezdte el a pancsevói Villamosközpont. a-z áramszolgáltatást, A pancsevói-ak azonban nincsenek megelégedve, á villanytelep működésével. A vffanytelepet kis kapacitások építtették, ügy hogy a telep ma már nem is tógád el ujább megterheléseket. A vil-anyáram ára is nagyon drága, kilenc dinárt szá mit, a német villany társaság az áram hektovattjáért. A gázgyár üzeme is el-' avult már és a város vezetősége semmiféle módosításokat, javításokat nem eszközölt a gázgyár fejlesztése érdekében. Pedig ha a gázgyár jő á’lapotbait lett volna, akkor ma már Pancsevön egy nagy külföldi izzólámpa gyár gyártaná a vámmentes viHanylámpákat, Pancsevó városinak kétségtelenül legérdekesebb embere az öreg 1Velifert György sörgyáros, maJorotuiajdonos, aki egyúttal a Narodna Banka kormányzóin is. Ha Weiftert György hazajött Pancsevóra, az mindig esemény á város életében s amikor -a Wefffertcsa'id. ízléses dunai yacht ja áthozza a 'Dunán a Narodna Banka ' kortnáriyzóját, akkor a város apraja-nagyfa eléje járul kéréssel, panasszal.'s ö mindenkit Szeretettel meghallgat. A Weifíértcsaládnak nagy érdekeltségei vaunak- Pancsevó ipari cáfolatainál, - Weiifert György elnöktgazgatója a város legvirágzóbb pénzintézetének is. Pancsevó városának megvannak a szik rajta, hogy jól esik neki, ha a falu lakossága, üdvözli. Ezután a film után égy másik császár-filmet mutatnak be, amely il. Vilmost a háborúban, mint legfelsőbb hadurat, ábrázolja, aki egy katonai parádé alatt a tisztelgést fogadja. Ami a doorni filmet iiieti, meg lehet állapítani, hogy ezt nem a Pathé Cinému készítette, hanem készen vette Hollandiában. A cég azt mondja, hogy sejtelme sincs róla, .miképpen készült ez a film, A filmből meg lehet állapítani, hogy a császár lakosztályában és annak közelében készültek. Lehetetlen feltételezni, hogy a császár ne tudott volna a felvételekről Southampton!»! azt jelentik. hogy ott nagy botrányok voltak a császár-film miatt és levették á műsorról. A német sajtó »borzalmas ízléstelenségnek« mondja, hogy a csáiszár lefilmeztette magát. Az angliai fogadtatás, a lapok szerint, nemcsak a : császárra hanem a mai' Németország?« nézve is kínos. Néhány nap óta érdekes reklámok ijelentek meg Páris utcáin is. A nagy -francia lapok közük, hogy Painlevé volt francia miniszterelnök Ha filmsztár lett és legközelebb egy nagy film játékban dog'bemutatkozni a francia közönség-' jnek, Jean Painlevé, a Sorbonne egyik .‘legszorgalmasabb növendéke volt, alti jmóta- kikerürt a középiskola padjaiból, (jóformán csakis mikroszkópjainak, 'csontvázainak és könyveinek élt A hires matematikus és a politikus fia .azonban • nemcsak tudós hajlamú fiú, hanem egyike a legszebb férfiaknak Pániban. Feltűnően markáns arcéle közkedveltté tették Páris nőtársadalmában. 'A párisi asszonyok, kis rnidinettek és 'grzettek rajongnak érte. A színházakban ! egyik primadonnának sem volt olyan nagy sikere, mint a nézőtéren megjelenő fiatal orvoshallgatónak. Egy francia 'filmgyár igazgatójának, támadt az az ötlete, hogy a szép Jean Painlevéí egy film főszerepének eljászására nyerje meg. A párisi újságíróknak, akik megkérdezték az ifjú Painlevétől, hogy szívesen játszik-e filmen, azt a választ adta, hogy őrömmel játszik annál is inkább, mert Thania Fodorral, a Comedie Francaise híres művésznőjével játszhat együtt. Cherchez la femme! PATKÁW1N PATKÁNIYIRTÖSZER doboza 15 dinár, kapható minden gyógvsBrrtárban és drogériában továbbá n Torontáli Agrárjainknál Ve'Iti-Bükerck«!, töve
