Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-30 / 29. szám

19"6. január 30. BACSMEGYEI HAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet e 9 ® A balti államok kisebbségei közös konferenciára gyűltek össze Rigában, A konferenciáról, - amelynek elnöké' vé Vielspiszewszki lettországi lengje képviselőt választották meg, — a lrtvá tok elmaradtak, mert szerintük sért'ő az ■az intézkedés, bogy napirendre tűzték ki a litvániai lengyel és zsidó nemzeti kisebbségek panaszait. Az első ülésen a litván kisebbségi politikát tárgyalták és cle.s hangú határozatot hoztak Lrtvá :üa ellen. A zsidó kisebbség érdekeit dr. Nurak lett képviselő védelmezte, aki határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a báli államokban, mindazon hi zártságokban, amelyek kisebbségi vq natkozásuak, a nemzeti kisebbségek képviselői is helyet foglaljanak. Az ülés végén újabb határozatot hoztak, amely rek értelmében a nemzeti kulturális au­tonómiát követelték és az állampolgár­­sásnak egységes rendezését. A balti ál lamok kisebbségei elhatározták, hogy államközi kisebbségi vonatkozásokat tartanak fenn cs a parlamenti életben közös parlainenri eljárásban állapodnak meg. A kivándorlás ellen kétségbeesett pro pagandát kezdett az erdélyi magyar sajtó. Sajnos, a propaganda kevés ered ménnyel jár, mert a kormány nem hogy segíti, de mindenáron azon van. hu ez a, propaganda no járjon sikerrel, napokban rendeletet adott ki. hogy román nemzetiségű állampolgárnak nem szabad kivándorlási útlevelet kiállítani nehogy azdk kerüljenek el a dékániéi kai pokolba. Kivándorlási útlevelei;' a másodosztályú állampolgápok kaphat inak: magyarok, svábok, szászok, bol­gárok, oroszok, zsidók. De azoknak az ián szívesen adnak. Példa erre az' uj illetéktörvény javaslata, amely most fekszik a parlament : előtt. Ez a javaslat mindennek fölemeli az illetékét, csak éppen a kivándorlási utleve'eket szállít­ja le 1000 lejről 150 lejre, hadd menje­nek . azok a másodrendű állampolgárok minél könnyebben a délamerikai pokol fenekére. * Az erdélyi Kun-kollégium régóta hú­zódó: ügyében végre kedvező fordulat állott, be. A belügyminiszter, mint is­meretes, a mull év végén elrendelte román líceum kilakoltatását. A város román tatellgenciája ellepeszegült. a rendeletnek és küldöttséget menesztet­tek Bukarestbe, hogy más elhatározás­ra bírja a kormányt. Az akció azonban nem járt eredménnyel: a kollégium épü­letét a napokban kiürítették és átadták a magyar református egyháznak. A ki­ürítésnél a román líceum képviseletében Deák Ágoston dr. (áb'abiró, Albu gim­náziumi titkár és dr. Jacob tanár jelen­tek meg a miniszter előtt, mig a Kun­­kollégium részéről dr, Szőllösy János fögondaok. Tiirr Pál és Orbán János. * ni tőlük, fenyegetések kíséretében elbo­csátották őket. A nyolc gazdát azóta állandóan fenyegették, az elmúlt héten Pedig ismét • letartóztatták őket. Csend­­őrörsrőNcsendőrörsrc hurcolták az éret­len gverekcsinyröt vagy véletlen semmit sem tudó embereket és minden csendőr­­őrsön brutalizálták őket. Bétlilcnszent­­miklós magyar lakói. panaszukkal Ovi­­dó Béla dicsöszentmártVmi unitárius espereshez, a kisküküllőtnegyej magyar l>árt egyik vezetőjéhez. íordu.tak, aki azonnal interveniált az 'illetékes ható­ságoknál az. isnzultált magyar gazdák érdekéken. Közbenjárásának meg is lett az eredménye, amennyiben a felett hatóságok utasították a bethlenszenl miklósi csendörséget, hogy szüntesse b a saját hatáskörében megkezdett1 nyo mozást. A királyi pár Bezdáii melletí: vadászik Péntek este utazott a királyi pár Szósnborba Beogradiból jelentik: A királyi pár — mint a Bdcsmegyei Napló már jelentette — már néhány héttel ez­előtt elhatározta, hogy résztvesz a Bezdán inelletti kincstári erdőkben rendezendő vadászaton. Az udvari vadászatot szombaton tartják meg az eredeti tervek szerint a királyi pár részvételéjei. Alekszandar király és Mária ki I rálynő péntek este tizenegy órakor j utazott el udvari különvonaton Beo : gradból Szoniborba, ahonnan Bez ! dán felé folytatták az utat. Az udvari vadászatot szombaton j tartják meg és a királyi pár való szinti!eg vasárnap már visszaérke !zik Bcogradbn. Mauiu lesz a román miniszterelnök A nemzeti párt paktumot kötött a parasztpárttal Bukarestből jelentik: A román nemzeti és parasztpárt között rég­óta húzódó kollaborációs tárgyalá­sok eredménnyel végződtek: létre­jött az ellenzéki koalíció, mely fel­tétlenül elsöpri a Bratianu-kormányt. ,A megegyezés szerint a két párt ja. parlamentben és a kormányban reális erőviszonyainak arányában lesz képviselve; a községi válasz­tásokon egységes ellenzéki fron! alakul a kormány ellen. A koalíció étréjötte után küldöttség ment. a ílrályi palotába, hogy átadja a két párt együttes 11 atárt!/atát. Argentoianu, a nemzeti párt egyik vezetőembere az egységet kimondó gyűlés után a következőket jelen tette ki az ujságiróknak: — Kitűzött első kormányzati cé lünk vádat emelni a liberális kor many ellen és végrehajtani a köz igazgatási reformot. Politikai körökben biztosra ve­szik, hogy az nj kormányt Mónin Gyula fogja megalakítani, a közok tatásügyi miniszter Jorga Miklós lesz. a külügyminiszter pedig va­lószínűleg dr. Lapu, a paraszt páit vezére. Kicserélték az angorai szerződés példányait A török delegátus történeími okmányokat kutal Beogradból jelentik: Az angorai kormány és a parlament képvisele­tében Beogradba érkezett Gyemül fasja bej képviselő, egyetemi tanár. Gyomai bejt azzal a rendkívüli meghatalmazással küldte a török kormány Béograclba, bogy a ratifikált S. ff. S.—török barátsági szerződés icserélésénél működjön közre. Gyernal bej felkereste Markovics külügyminiszter-helyettest és át­­nyujtotta neki a szerződésnek az angorai parlament által ratifikált pédányát. A miniszter viszont átad­ta az angorai delegátusnak azt a példányt, amelyet Alekszandar ki rály ratifikált. Gyernal bej hires török történet­­tudós és beogradi tartózkodását felhasználja arra, liogy összekötte­tésbe lépjen a jugoszláv történet-tu­domány képviselőivel, különösen az ért, hogy beszerezzen néhány fon­tos történelmi adatot Szerbia török hódoltságának* idejéből. Gyernal bej Radonics Jován képviselővel, pénzügyi bizottság elnökével es Sztanojevics Sztanojeval folytatott tárgyalásokat történet - tudományi kérdésekről. Április közepére halasztják a leszerelési konferenciát A csehszlovák kormány képviselője kerül a Saar-kormány élére Mn ’t év . Szilveszter-éjszakáján tör­tént, hogy Beíhleiiszeutrriikiós község román.lakói az újév örömére diadalivét áhítottak fel. A diadalív egyik oldalára felszegezték a nemzeti himnuszt, melyet az éjszaka fo’yamáu vagy meggondo­latlan gyermekek vagy pedig a szél le­verte., Mikor reggel a román legények a himnuszt a (földön találták, a község magyar lakóit vádolták tneg azzal, hogy a román himnuszt leverték. Ennek az alaptalan vádnak következtében a falu nyolc legtekintélyesebb magyar gazdá­ja már hetek óta állandó vesaturának és csendőrbrutalitásaak vau kitéve. A román legények feljelentése következ­tében már másnap csendőrök je’entek meg Bethlcnszentmiklós .nyolc magyar gazdájánál', akiket a csendőrségre ki­sértek és ott össze-vissza verték okéi. Miután a 1 egválűgatottabb ■ kínzásokkal j sem tudtak beismerő vallomást kicsikar- \ Parisból jelentik: Briand és Cham­­j berlaiu tanácskozásaiból a sajtij köz- I lései után az szűrhető le, hogy ha a tárgyalások nem vezettek is for­ma szerűit valamilyen végső hatá­rozatra, nyilvánvalóvá lett, hogy teljes a vélemények egyöntetű­sége a francia és az angol kor­mány között. A párisi tanácskozás után diplomá­ciai utón fognak tovább folyni á tár­gyalások és kétségtelenül a legrö­videbb időn belül szilárd formába öntött megegyezésre fognak ve­zetni. Az Echo de Paris tudni véli. hogy Briand és Chamberlain már elvileg í megállapodott abban, hogy a megszálló csapatok létszámát 15,00<Bre csökkentik­í a Petit Journal pedig azt jelenti, j hogy az eszmecsere folyamán a j Saar - tartomány kormányzásának kérdése is szóba kerül, sőt már ha­tározatba ment. hogy a Saar-terii­­! let kormányhatóságanak francia el­­j nőkét, Raouíí-t felmentik állásától ; és helyébe — mint Petrinax érte­­j sül — a csehszlovák kormány képvi­selője. Weszenszky kerül a Saar-kortnáuy élére. Németország leszerelésének kér­­j dósét is megvitatta Briand és Cham­berlain s ennek kapcsán azt irja a : Journal, bőgj- az eddigi eredményt: I nem tartják kielégítőnek* s ez volt j I az oka,' amiért a nemzetköz? leszerelési konfe­rencia élőké: zítését elhafasztot- 1 fák. ; i, [Nem akarták- ugyanis, hogy ezen a' j konferencián újabb megalázás érje I Németországot, tehát elhatározták, í hogy I az érdekeit hatalmaknak ápri­lis 15-ét fogják ajánlani a lesze­relési konferencia határidejéül. i Egyes iupok tudni vélik, hogy j Lengyelországnak az az igénye is : megbeszélés tárgya volt a kouíe­­: rencián, hogy állandó képviseletet : kapjon a Népszövetség tanácsában. Bizalmat szavaztak a Liithér-kormánynak Ä szociáldemokraták tartózkodtak a szavazástól Berlinből jelentik: Luther kancel- I lár a birodalmi gyűlésen tartott be- I szédében kijelentette, hogy kormá­­; nya csak úgy tud sikeresen müköd­­: ni és egyáltalán csak akkor marad meg a helyén, iia szilárd bizalmat 1 kap a pártok részéről. A szavazás megtörtént, a kormány liz szavazat- i többséget kapott a beadott bizalmi I indítványra. Ez semmiesetre sem az j a többség, amely Luther szeme előtt I lebegett, amikor kötötte magát a j pozitív bizalomhoz. A kancellár, úgy ! látszik, arra számított, hogy a szo­­í eiáldemokrata nárt. amely nem tar- I tozik ugyan a koalícióhoz, de jóaka­­ratulag támogatja, csatlakozni fog a. bizalmi nyilatkozathoz. Ez azon­ban nem történt meg. A szocialisták parlamenti frakciója még a.z ülés előtt elhatározta, hogy nem szavaz­za . meg a bizalmi nyilatkozatot, de ellőne se foglal állást, hanem tar­tózkodik. a szavazástól. -Dr. Breit­­seht'id az ülés folyamán pártja ne- I vében ezt az álláspontot belpolitikai j okokkal indokolta, egyben kijelén­­; tette, hogy külpolitikai vonatkozás­ban a szociáldemokrata párt biza­lommal van Luther programul ja iránt. A kormánynyilatkozat fölötti. vi­tában egyébként Benning fajvédő képviselő kijelentette, hogy a telje­sítő-politikának ezt a kormányát meg kell dönteni. Ez a kormány hó­hérja a saját népének. E szavaknál dr. Luther birodalmi kancellár izga­tottan felugrott és odakiáltotta Jien­­ningnek: — Ilyen megjegyzést erélyesen kikérek magamnak! Henning képviselőt körülvették a középpártok képviselői, akik a leg­nagyobb izgalommal kiabálták: — Ki vele.' Ki vele! Dr. Bell alelnök erre Benning képviselőt kizárta az ülésről. Ezt az intézkedést a többség hangos tetszéssel fogadta. Lindeiner-Zildau (német nemzeti) ezután mint az el­lenzék szónoka, mély sajnálatát fe­jezte ki azon, hogy a birodalmi kancellárral szemben olyan szava kát használtak, amelyek a megen­ged hetőség mértékét messze tulka-' Indiák. A birodalmi kancellárhoz intézett szavai után utalt arra. hogy pártiának felfogása szerint is sike­res külpolitika csak a volt elleusé gekkel való megegyezés utián foly­tatható de ebben nem lehetnek a németek pusztán adakozók. A vita további folyamán a kor­mánypártok szavazást javasoltak bizalmi indítványuk fölött, főbbek felszólalása után Stresemann kül­ügyminiszter mondott rövid beszé­det. majd a szavazás következett. A szavazás alkalmával 460 szava­zat közül 160-at a kormány mellett, 15ó-et vedig a kornuiny ellen adtok le, úgy hogy a kormány többsége­id szavazat volt. löl képviselő tar­tózkodott a szavazástól.

Next

/
Thumbnails
Contents