Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-30 / 29. szám

2. ofđal

ttftSMECTHlUtKff

1926, január 30.

lyen különböző kérelmeket tárgyaltak. A legérdekesebb kérvényt Radies Pavle kabinetfőnöke, dr. Kosutres József intézte a bizottsághoz, aki rokoni viszonyban van Radios Istvánnal. Kosutics azt kérte, hogy nyugdíjjogosultságába számítsák be azt a Itat évet. amit a Narodna Zastita liorvát egyesületnél töltött és azt az egy esztendőt, amit az osztrákmagyar hadseregben szolgált. A bizottság Radics-párti tagjai a kérés teljesítése mellett szólaltak föl, dr. Polics íöderalista és dr. Papovics radikális viszont a kérés elutasítását javasolták. A bizottság hosszabb vita után Kosptics kérését elutasította.

Elhalasztották a Zagrebi radikális gyulá t

A zagrebi radikális szervezet vezetősége értesítette a párt központi főbizottságát, hogy a február hatodikára tervezett radikális nagygyűlést február 20-ra halasztották. Az elhalasztás a főbizottság kívánságára történt, mert a gyűlésen Pastes miniszterelnök is részt akar venni.

A kisantanf-konferencia elha ’osztása

Nincsics külügyminiszter péntek délben egy órakor kihallgatáson jelent meg a királynál* A külügyminiszter beszámolt a kisantant-konferencia elhalasztásáról. A kihallgatással kapcsolatban illetékes helyen megerősítették azt a hirt. hogy a konferenciát elhalasztják és a tanácskozás székhelye valószínűleg nem lesz öledben, amelynek közlekedési viszonyai nem megfelelőek, de még sem a tanácskozások ideie, sem a helv- tekintetében nincsen határozat. Különösen kiemelik, hogy minden kombináció, amely eddig a konferencia színhelyének tekintetében megjelent, teljesen önkényes és alaptalan,

A parlament munkarendié \

A pártvezérek kollégiuma péntek j délután ülést tartott. Az ülésen, ame-: lyen a parlament munkarendiéről ta- j nácskoztak. a független demokraták \ nem vettek részt, mert addig, amig:

Prjbicsevics Szvetozár és Szubotics parlamenti aleinök konfliktusa nincs elintézve és Pribicsevics nem kap elégtételt, pártja bojkottálja a kollégiumot. A gyűlés elhatározta, h; gy a költségvetés vitáját február liarmadikán kezdik meg a szkupstinában és a vasárnapokat kivéve, csak február 15-én (görögkeleti Boldogasz-Mhidgyakrabbán hallhatók panaszok, hogy az orvosok nem tudnak megélni és kénytelenek inas mellékfoglalkozás után nézni, hogy iétíeníartási szükségleteiket meg tudják szerezni.

A vajdasági orvosszövetség legközelebb rendkívüli ülés .keretében fogja tárgyalni az orvosi kar szociális problémáit.

Megkérdeztük dr. Veticskovics-Szviujarev Miladin növiszadi kórházi főorvost, a vajdasági crvosszöveísng elnökéi az orvosok önvédelmi akciójáról és a következő felvilágosításokat kaptuk:

— Nemcsak a gazdasági életben, hanem az orvosi pályán is erősen érezhető a komoly és súlyos válság. Sajnos, mindjobban szaporodik azoknak az orvosoknak száma, akik nem tudnak megélni, noha Jugoszláviában még hosszú ideig nem lesz annyi orvos, mint amenyuyire szükség volna és amennyi a lakosság lélekszámút figyelembe véve, meg tudna élni.

—- Sok olyan község és járás van, a melyek orvosaiknak oly keveset tudnának fizetni, amennyiért egyetlen orvos sem vállalkozik arra. hogy ott működjön, miért is az orvosok szinte kivétel nélkül,' a nagyobb községekbe és városokba'”vágyódnak, mert azí hiszik, hogy a Vajdaság az a régi Karaim, mint volt aze'ött. A legtöbb helyen a községi bíráknak nagyobb a fizetésük, mint a községi vagy járási orvosoknak. A kisebb helyeken emiatt nincs is orvos, mer? ott úgysem tudnának megélni.

— A jugoszláviai orvosegyesü'etnek, a szerb orvosegyesületnek és a vajdasági orvosszövetségnek az a kialakult

I szuny) és március 25-én (Gyümölcs- ’ j oltó Boldogasszony) nem tart ülést; |a parlament. Csütörtök interpellációs | i nap lesz. egyébként állandóan a' •költségvetést tárgyalják, hogy aj j házszabályok szerint március 31-ig j beterieszthessék. Kormánypárti kép-! í viselők kijelentették, hogy a vitát |

véleménye, hogy .az orvosi kereset nagymérvű megcsappanása nemcsak a gazdasági viszonyokkal magyarázható, hanem elsősorban az egészségügy terén ad abszurdum vitt szocializálás okozza az orvosi páh a válságát.

— Az egészségügyi minisztérium minden kisebb, vagy nagyobb községben és városban állít-fel ingyenes rendelőket, ahol mindenki — szegény, vagy gazdag — ingyenes orvosi segélyben, süt sok helyen ingyenes gyógyszerellátásban részesül.

— Néhány nappal ezelőtt a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága az egészségügyi mmiszt'érvinn költségvetésének tárgyalásánál takarékosságból a többek közt egy beograrli iskolai s\enwrvosl állást is megszüntetett, noha az illető orvos tízezer iskolásgyereket kezeit és csért havi 140 dinárt kapott fizetésképpen. Ha tekintetbe vesszük, hogy a tízezer iskolásgyerek közt legalább ötezer vau, aki képes volna megbetegedés esetén saját pénzén orvosi kezelést igénybe venni már megalkothatjuk magunknak a képéé, amit a szocializálás az orvosi kereset szempontjából jelent és megérthetjük, hogy mennyire ártalmas az orvosi kar érdekeire, hogy vannak orvosok, akik havi 140 dinárért tízezer gyerek orvosi íeiügye’etét és szükség esetén kezelését is vállalják.

— Súlyosan, veszélyezteti az orvosi érdekeket, hogy a munkásbiztositó pénztárnak nemcsak az ipari és kereskedem! munkások a tagjai, hanem fizetőképes bankhivatalnokok, cégvezetők, jó jövedelmű magánhivatalnokok ás. Ismerek

nem fogják Klotiirrel befejezni.

Mi okozza az orvosi pálya válságát?

A vajdasági orvosszövetség tiltakozik az .egészségügy túlzóit

szocializálása ellen

ot • 1 ' *7* •• y ••

Színházi kis ukor

Szinészhistöriák — Milyen volt a régi olasz színház

Scurint, az öreg baritonistát nem nagyon becsülték Lyonban. Mindenféle másodrendű szerepet sóztak a nyakába.

Egy este az igazgató magához hivatja és így szól hozzá:'

— Ma ősre a Hamíctbcn a Szellem szerepét keil énekelnie.

— Bocsánat, ez, lehetetlen. Hisz ez basszus.

— Hát pedig föltétlenül kell.

— Helyes, igazgató ur.

Scurin ezen az estén a színház udvarán levő hóban topogott mezítláb.

Egyik barátja megkérdezi tőle, mit csinál.

—• Látod, öregem. Meg akarok iiülni, hogy elénekelhessem a Szellem szerepét. Az mduiillik — basszus.

*

Lucicn Guitry, a vlgfátéklró Sacha atyja, egy terjengős szónokról Így nyilatkozott:

—• Beszédei általában három részre oszlanak. Az első részben elmondja, hogy mit íog mondani. A második részíren elmondja azt, amit ígért. A harmadik részben elmondja azt, amit móndott. *Henry Benmd, »A kövérek mártiromsága« cimii regény írója meséli, hogy Lyonban Merina teuorfeta maga rendezte a Siegfriede*. Minthogy nem volt sárkány-ruhája. maga készített egyet egy autófedélből, melyet két zö'd lámpa világított meg.

A hatás oly furcsa volr. hogy mikor

megrendült Siegfried kürtje s Fafíncr kijött barlangjából, a nézőtérről valaki fölkiáltott:

— Hü, tülkölnék, — az automobil megindult.

*

Pirandellonak már fényes sziliháza van, mely akármelyik európai színházzal vetekszik.

De a tizennyolcadik században Olaszországban a színházművészet még nagyon kezdetleges volt. Aliig világítottak. Pusztán ünnepi előadások alkalmával gyújtották meg az összes lámpákat, akkor is csak kétes, gyér fény hullt a nézőtérre. A félhomályban a közönség nevelet'enebb része ma már hihetetlen szabadosságra ragadtatta magát.

Eduard Yeung, egy szavahihető angol utazó, ki 1789-ben járt Itá'lában, azt állítja, bogy a velencei színházakban a színpad és nézőtér között egy kis térség volt, hol a néző urak az egész közönség szemeláttára azt cselekedtek, amit manapság az uccán is tilos. (Kihágás.)

1805-ben eltűnt ez a-nem nagyon dicséretes szokás, de azért a nézők előadás alatt még mindig utánozták az állatok hangját, hangosan énekelve ásitozi’ak, a páholyokból nem egyszer a színpadra köptek.

Arról nem is beszélve, hogy a páholyokban kártyáztak, vacsoráztak s hogy jobban lássanak, gyertyát is gyújtottak. *

Angelo Museo,' az olasz színigazgató mesé'i:

— Nemrégiben Rómában az igazságügy-minisztériumban jártam. Egyszerre közeledik hozzám egy jól öltözött fiatalember, aki ezt mondja:

— Bocsánat, orvostanhallgató vagyok, autogrammo? gyűjtök. Nagyon lekötelezne, ha adna egyet.

Aláírom a fíata'ember névjegyét.

Hirtelen egész csoport keletkezik köröttem diákokból, kik.hason'ó kéréssel fordulnak hozzám. Teljesítem. Körülbelül negyven névjegyet Írtam alá. De mi történt azután? Ezek a fiatalemberek az aláírásom fölé ezt írták:

— Szabadjegy két zártszékre.

Vagy pedig:

— Egy földszinti páholy 0 %-kal.Aláírásomat a pénztár elfogadta és igy

azon az este a színház ingyen félig megtelt.

Re ez pem .minden. Előadás alatt a színfalak között fölkerestek a kedves fiatalemberek, uj autogrammot kértek.

Ezúttal már éltem a gyanúperrel: nevemet ,a névjegyük peremére a legszélére írtam.

*

Edmonde Rostand aprólékosan .gondos, figyelmes, kitűnő rendező volt, ki a párját rifkitotta. Rendszerint egy papírlapra jegyezte föl az észrevételeit, melyeket később átnyújtott a színészeknek.

Eleinte azonban nem ismerték el rendezői képességét.

A Cyrano utolsó . próbáit tartották Herz-zeL Herz nem valami szívesen fogadta a poéta akadékoskodását. Rostám! szakadatlanul jegyzett minden hibát s olykor szomszédja fülébe súgta: Herz, drága Herzem, ez nem megy

bankigazgatót is. aki szintén ,'igja a munkásbiztositó pénztárnak.

—. A parasztság csak a végső esetben hív orvost és helyette inkább a fatujabe.i kuruzslóasszony tanácsát veszi igénybe. Ilyen körülmények közt érthető, na sóit orvos a rendelője ablakából lesi, mikor téved be hozzá egy-egy beteg.-I- Legutóbb a zagrebi és a dubrovmki orvoskongresszusok foglaltak állást a mai állapotok ellen és súlyos birála't tárgyává tették a közegészségügyi minisztériumnak határozottan orvosellentes politikáját.

— Most legújabban a Szritszki Arhiv cirnti orvosi szaklapban, amely az országos szerb orvosegyesület hivatalos orgánuma, jelentek meg dr. Petrovics Szfma, dr. Czermanövics Miiivoj és dr. Kliszics Jován orvosok tollából szokatlan éleshangú és erélyes cikkek, amelyek kiméletiemií támadják a minisztérium egészségügyi . politikáját*.

— Dr. Czermanövics cikkében hivatkozik a vidovdárri alkotmány 27. §-ának 5. pontjára, amely szerint ingyenes' orvosi segélyben és ingyenes gyógyszerellátásban szegény emberek részesitenáök. Ennek ellenére az egészségügyi minisztérium ingyen orvosi segélyben kíván részesíteni mindenkit, ami a cikkíró szerint nem egyéb, mint kommunista eszmék propagálása. A cikkíró közös akcióra hívja- fel az orvosi társadalmat az 'erfurti: program ellen.

— Noviszadon a legüKalernebbül felszerelt kórház van, ahol mindenki kezdtetheti magát, ezenfelül vau c secsemő - gondozó, ven ereás-, tüdőbeteg-, szemészeti ingyenes rendelő, iskofaklinfka, muiikásbiztosHó pénztári orvosi rendelések és a városi orvosok is fagyéit kezelik a szegénysorai betegeket?.

— Viszont lelencház az egész országban alig van. Mielőtt egy-egy leletre-, vagy törvénytelen gyereket állami intézménybe el lehetne helyezni, előbb a szociálpolitikai minisztérium hozzájárulását kell kikérni, ami sokszor hónapokig tar? el.

—• .A vajdasági orvosszövetséget rövidesen rendkívüli ülésre hívom össze, hogy sérelmeinket és panaszainkat memorandumban összefogta’va, illetékes helyre juttathassuk el.

így, vigyázzon erre, vigyázzon arra.

Herz idegesen fölugrott a színpadra, a nézőtéren hagyva a kölflöt. De pár pillanat múlva Rostand már megint mögötte állt.

— Nézz-e, édes Herz; itt okvetlen szükséges lenne...

A rendező -kijött sodrából, ráorditott a poétára:

— Ugyan kedves barátom, amit maga akar, az hülyeség — és íaképné! hagyta Rostand-L aki hosszabb orral ál t ott, mint Cyrano.

Herz, m furán lecsillapodott a1 dühe, keresito Rostand-t a színpadon, de az eltűnt már. Az igazgatói irodában dolgozott. Utána ment. Engesztelve kérdezte tőle:

— Haragszik?

—- Ugyan, dehogy — csak azért . jöttem föl, hogy felnőni, milyen hülyeségeket kívánnak és szeme elé teregetett egy hosszú listát, melyre. körülbelül öfven kifogását jegyezte föl.

Például a második íölvonásban, a költők lacikonyhájában a következőke? vette észre: 1. Nagyobb mozgás kell. 2. Raguenaii-nak "óriási óra kell. 3. Bágyadtabban beszéljen. 4. Carbon bejövetele zajosabb legyen. 5. Macskabajszok. Gyűrt sapkák. Ezek az uj süvegek a kadétokon nevetségesek. .Mindazt amit Cyrano mond, cáfolja meg ar arca.

Es igy tovább,

Herz elmosolyodott, bólintott. Megölelte a költőt. Látta, hogy rendezőnek is nagyobb nálánál, a . hülyeségeit« pontról-pontra megvalósította és ezzel' aratort nagy sikert a Cyrano.

Kosztolányi Dezső