Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-24 / 23. szám

14. oldal

BÄGSMEGYET NAPLÓ

köszönhettem, hogy a kép olyan jól sikerült Tarczaii ur el volt ragadtatva tőle, s oly hangon tudakolta az árát, amelyből joggal követekezíethettein, hogy a legrosszabbra — az az igen tekintélyes összegre — van elkészülve. De a tj barátotok akkori okos volt — talán először életében —- s igy szólt: '

— A portré ára a már kifizetett ötszáz frankon túl az, hegy kiállíthatom a Sálon legközelebbi tárlatán.

—jVÜ akkor már nem leszünk Parisban, —,. szabadkoztak. •

— Az nem baj, megadják a budapesti címüket, s a képet odcitüldöm,

Tarczali tir — látszott rajta — szívesebben fizetett volna egy-két ezer frankot, de végül belenyugodott, hogy a festmény egyelőre nálam maradjon, amit se ő se én nem bántimk meg soha...

... A kiállítási jury a portrét elfő-: gadta. Hivatalos neve ez volt: Portrait d'une dame hongroise, de a tárlat látogatói csak igy hívták: La belle Hongroise, s a reprodukciói ezen a címen jelentek meg az Illustration-ban s a többi képes újságokban. A szép magyar hölgy meghóditóttá Párist, a festőiének pedig aranyérmet szerzett.

A szerencsém meg volt alapítva. A képet gyönyörű keretben küldtem bárom hónap múlva haza, ahová nemsokára magam is berukkoltam, s itt amint irigykedve tapasztalhattátok, hamarosan népszerű, keresett és magastarifáju arcképfestő lettem. A párisi nagy siker száz /újabb diadalnak lett a beharangozója.

Ez a portré hatalmas reklám: volt nekem. Ha tiégy kezem és minden napomnak negyvennyolc órája lett volna, akkor se győztem volna a megrendeléseket Ami pedig az árakat illeti, azokat sohase kellett emelnem, mindig a közönség emelte őket igazán annyit keresek, hogy néha lelkiismeretfurdalást érzek. Hiszen másnak is van tehetsége, nemcsak ,nekem ... S jól meggondolva a dolgot, a szerencsémet csak egy vagy két véletlennek köszönhettem. Ha akkor nem botiok be együtt Tacaliékkal az ékszerészboltba, s aztánnem|a Caíé.Cardinaiba megyek reggelizni, talán ma Is szegényesen élek mint annyi sok íalentumos művész. Mert, ismétlem, nemcsak én tudok festeni. Tud más is.

— Szép, hogy elismered, — szólalt meg valaki a hallgatóságból.

Egy másik megjegyezte:

— A . tehetség csak akkor szerencse, ha szerencse is jár vele, anélkül édeskeveset ér.

S egy harmadik kíváncsiskodott:

— Azt szeretném tudni, mit csináltál a napoleon-arannyal, amelyet provízióul kaptál?

— Közönséges ember visszadta volna annak, akitől kapta, — felelte ez elbeszélő, én ellenben megtartottam a sorsi of dúl atom emlékéül. Itt függ az órám láftcán.

— Smucigság! —1 dörmögött valaki.

— Csend legyen a karzaton! — igy szólt a piktor. — Mielőtt elhagytam Párist, fölkerestem az ékszerészt s megkínáltam az összeggel, amelyet amaz emlékezetes napon a markomba nyomott. Nem fogadta el azzal az érveléssel, hogy á províziót is belekalkulálta az ékszer árába, s hogy az joggal az enyém.

— Tudja mit, uram? — mondtam neki ekkor. — Nem szeretek adós maradni senkinek. Megfestem a becses nejét ingyen, hogy a. hálámat ierójjam, mert az ön húsz frankja nekem sokkal többet ért akkor húsz franknál. Még a vászon árát se számítom föl.

Az ékszerész elszomorodott, az arca sovány s a homloka borús lett.

— Kedves uram,.— igy szólt.,— Köszönöm az előzékenységét, de a szives ajánlatot nem fogadhatom el. Nekem, nincs . szerencsém. A törvényszék éppen tegnap választott el »becses.« Hőmtől.

Kondoláltam, s az ügy el volt intézve.

TERE-FERE

'tgttffi'm

20.000 német vngtrilkos. Németországban talán még jobban dúl az öngyilkossági járvány, mint minálunk. Múlt

évben 30.000 német ember vetett véget életének önkezével és a szám (mint az előző évi statisztikából kiderül) egyre növekedőben \ran.

Berlinben két hónap óta egy hivatal működik, melynek kizárólagos célja az, hogy az életuntakat figyelemmel , kísérje s jó útra terelje. A hivatal vezetője szerint csak igen kevés szélhámos környékezi meg őt, hogy valami ürüggyel anyagi segítséget csikarjon ki, Ezek különben is könnyen fölismerhetök. Akik ehhez a szomorú hivatalhoz fordulnak, valóban majdnem mind ínségesek, kik az utóbbi időben az erkölcsi s anyagi tönk szélére jutottak. A hivatalt a jótékony intézet, az állam és magánosok egyaiánt támogatlak, ennélfogva hatalmas anyagi eszközzel rendelkezik.

Ha egy fiatal leány jelentkezik, hogy véget akar vetni életének, mert elhagyta kedvese, azt egy művelt uriaszszony gondjaira bízzák, ki tanácsokkal látja el s bizalmat önt beléje. Azoknak, akik nyomorral küszködnek, munkát adnak, lakást s ajánlólevelet más jótékonysági intézetekhez, ingyen konyhához vagy kórházakhoz.

Ma még nem lehet megállapítani, hogy ez a segítség foganatos-e, vagy lsem, de annyi bizonyos, hogy eddig is ísok ember életét mentették meg, mert az öngyilkossághoz vezető szándék többnyire anyagi természetű.

Berlin városa egymaga ötven nagy melegedő-termet nyitott meg ezen a teilen, hol a fázok ingyen melegedhetnek. Ezek a termek állandóan zsúfolásig telve vannak, úgy hogy most tij melegedő, szobák fölállítását tervezik.

*

Színház a templomban. Londonban van egy anglikán templom, — Saint- Paul’s Church — melyben minden vasárnap irodalmi délelőttökét tartanak, igazi színházi előadásokkal.

A békekötés évfordulóján például, bemutattak egy drámát is, melynek címe »Az ismeretien katona«. Ezek az

epikus-misztikus előadások többnyire rövidek, az istentisztelet szerves részét alkotják, imákkal, zsoltárokkal kezdődnek és végződnek.

A kezdeményezés érdeme e. templom papjáé, Hart-Davisé, ki igy nyilatkozik:

.— Meg keil állapítanom, hogy manapság, a közönség kissé üdülni, szórakozni akar s a szentbeszédek: nem mindig elégitilí ki.

Hart-Davis tisztelendő annyira ineg van elégedve az eredménnyel, . hogy ezt a kísérletet, mely különben Amerikában is nagy sikert aratott, London minden templomában meg akarja honosítani. Azt tervezi, hogy hétköznapokon is előadást tart a templomban, pont délben, mielőtt a hivatalokban, gyárakban megkezdődnék a délutáni munka.

Meg kell jegyezni, hogy a tisztelendő ur csak igazi művészeket, operaénekeseket szerződtet a színházakból és magas tiszteletdijat fizet nekik.

A szín mindig a lehető legegyszerűbb: az oltár elé függönyt húznak, a többit a nézők képzeletére bizzák.

¥

Agyafúrt bandita. A Balkánon inár meggy érültek a régi hires banditák,

kik ínnak idején veszélyeztették a közbiztonsátót, de elvétve egy-egy még akad a messze hegyekben s folytatja azt a mesterséget, melyet hajdanta a mi bakonyi haramiáink. E banditák

módszere az, hogy . eifogpak cgy-egy

utast, „akit csak na&y váltságdíj 'ellenében- engednek szabadon.

Egyik legeredetibb ilyen . bandita

Markovics Juszuf, kivel különben már egész európai sajtó foglalkozott Amim az Observer. Írja, Juszuf urnák ergdgti

ötléte támadt s levelei irt — egyenesen a rendőrségnek.

A levél igy szólt:

— Ha az urak !c akarnak rázni nyakukról, tisztelettel kérem, küldjenek számomra 10.000 dinárt. Ennyire van szükségem, hogy Konstnminápoiyba jussak, ahol végkép visszavonulok. Azt hiszem, hogy a kért összeg igazán poíoraság, ha számba vesszük, hogy eddig is mennyit költöttek reám és a jövőben is mennyi pénzt dobnak maid ki arra a kísérletre, hogy lefüleljenek. Biztosíthatom önöket, hogy szándékom komoly és amennyiben kegküldilc a 10.000 dinárt, egyszer és mindenkorra veszteg maradok.

Az ajánlat mindenesetre csábitó s bizonyos nyomatéka is van, hiszen a bandita csaknem becsüle'fczaVrjval pecsételi meg. De a rendőrség erkölcsei aggályainak engedett s nem kötötte meg az üzletet a ravazdi banditával.

*

Történetek Briandről. Briand félelmes ékesszólását,. — amint egy baráti közben elmondta a kormáuyelnök — a parasztoktól tanulta.

— Pályafutásom kezdetéti — beszélte el Briand, — a parasztok voltak a mestereim, nélkülük semmire sem vittem volna. Ki kellett kerekítenem egy birtokomat, meg kellett vennem körötte nyolcvan kjsbirtókot Ennélfogva folyton vitatkoztam, tárgyaltam s a szükség rákényszeritett arra, hogy maid nyájas, majd nyers legyek. Egy évig késhegyig menő küzdelmet folytattam "s büszkén jelenthetem ki, hogy az az ember, aki nyolcvan normán parasztot kezessé tudott tenni, nyugodtan tárgyalhat a nagyhatalmak megbízottjaival.

Briand imádja a természetet, szenvedélyes horgász.

— Ebben az évben — mondta — kevés halat fogtam. Poty Kaimnak, csukáimnak nagyon is sok csalétket adtam, melyet egyszerűen lecsaltak a horogról. Kitűnő lecke a diplomatának: az ellenfélnek csalétket kell mutatni, de nem nagyon sokat. Különben sohasem pedzi a horgot.

Utóbb levelet kapott egy paraszttól, ki az államháztartás rendbehozására azt ajánlja, hogy adóztassák meg a — kövéreket

— Micsoda jobb bizonyítéka vas a kicsapongásnak és fényűzésnek, mint a pocak? —■ szól a levél. Azt indítványozom, hogy az, akinek a hasa több mint egy méter kerületű, adót fizessen, még pedig annyi frankot, amennyi centiméterre! túl haladja az egy méter kerületet ...

Briand mosolyogva mutogatja ezt a levelet. De az indítványt addig nem fogadja el, mis körül nem néz miniszter társai között . .,

*

A bajasz dicséreti. Az amerikai egyház egyik nevezetes alakja, Collins Denny összehivatta a metodista egyház harminc prelátusát s lángoló beszédében ostorozta a mai divat túlkapásait

— A nők — dörgött — ma már mindé tekintetben hasonlatosaik kivannak lenni a férfiakhoz. Elhagyták a családi otthont, anyai hivatásuknak nem tesznek eleget, részt vesznek 3 politikai, pártkyulelembcn, i^gyvédi & bírói talárt öltenek, a törvényszéken rablógyilkosokat védenek, mérgeket kevernek mint gyógyszerésznök a gyógytárak porcellán-tégelyeiben, egyetemi dobogókon halljuk őket előadni, könyveket írnak, Iapdát rúgnak, vívnak teljesen kivetkőztek eredeti mivoltukból. Pont úgy. u.virptják. hajukat, mint a férfiak. Elférfiasodtak. Csak egy téren nem utánoz-, zák még a férfiakat: nem hordanak bajuszt Ennélfogva arra kérek minden

1926. iamiár 24.

Az emberek boldogság aj tcunksliadv ee é etörüsuök tísszessgébal tevődik ossre,- Mindezek elsősorban a her lyes és céls etü táplálkozástól füfrgnefe.

Aki megfeszített munkában tölti életét, fokozott mértékben fa törik ügyelni arra, hogy mindennapi táplálékát olyan termésieíes, erősítő tápszerrel egészítse ki, amely az emésztés megzavarása nélkül koncentrál alakban jutta ja szervezetébe azt a többletet, amelyre^ a szervezet elhalt szöveteinek, sejtjeinek pótlásához, energia termeléshez, 07 , elet fenntartásához szénhydrátokban, feh mjek’oen, zsírokban, tápláló sókban és, főként vitaminokban szüksége ven. í ven tápszer as

mely 25 év óta Anglia, Svájc, Németország, Franciaország és Amerika művelt kő önsédének meghitt barátja és istápolója. Egy csésze tejben 2 — 3 kávéskanál Ovomaltino a legjobb reggeli és uzsonna.

Ára dobozonkini 1S.50 dinár

Kapható gyógyszertárakban* drogériákban, fűszer* óit cs^megzkersskcacsćkben.

Mintát és ismertetési ingyen- kaid $

Dr. A. Wander D. D, Zagreb, Jurjsrska uh 2'f,

prelátust, lelkészt, hogy egyházkerületében buzdítsa híveit a bajusz tnegnövesztésére. Ez manapság a — férfiasság egyetlen jele . . .

*

Örök bürokrácia! Ismeretes annak* a sárga-fekete faköpöttyégnék a története, mely előtt évszázadokig sétifikált a szurcsnyös őrszem. Egyszer aztán valakinek eszébe öttlött, hogy miért járkál ott a strázsa s a katonai hatóságokhoz fordult. Az osztrák urak összedugták fejüket, előkotorászíak régi okmányokat s kiderült, hogy az őrszem egy főherceget őriz, ki évszázadokkal ezelőtt abban a palotában lakott, de azóta meghalt s minden ija-fia más helyre költözködött.'

Ez az eset megismétlődött most Franciaországban.

Egy nemzetközi vonaton egy utas francia területen újságot kért, de a hálókocsi személyzete tudomására hozta, hogy francia területen a nemzetközi vonatokban tilos újságot árulni.

Az ur a hálókocsi társaság igazgatóságának megírta a hallatlan esetet, mire zz igazgatóság nyomozni kezdett s kiderítette, hogy alkalmazottja helyesen' járt eh hogy nemzetközi vonatokban újságot áruljanak. Hogy miért, senki sem tudta.

A közmunkák minisztere azt válaszolta, hogy a rendpletet a belügyminiszter hozta meg.

Végre .a belügyminiszter egy hivatalnoka hosszas kutakodás után rájött, hogy egy kilenc év előtt kelt körlevél csakugyan megtiltotta az újságoknak a nemzetközi vonatokban való árusításai, mert a háború alatt azuj ságok elősegítették a kémek munkáját. Azóta megkötötték a fegyverszünetet, a bókét is, ezer és ezer szerződéssel, megegyezéssel alátámasztva, de a bürokrácia, az örök bürokrácia nem veit tudomást róla s a tilalmat elfelejtette visszavonni.

Ott felejtette, mint az egykori osztrák katonát a sárga-fekete faKöpüuyeg előtt