Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-23 / 22. szám
E 12 OLDAL * ARA !’/,DINÁR Poštansa placcna! NAPLÓ ferifotfb oináen reggel, iiünsp után és hétfős délben TeS£í&lJ£icdáhivalal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Szubotica, 1926 SZOMBAT január 23. 22. szám Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rcssia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: SEbotica, Aleksandrova nl.l.(Lelbach-paio'ai Szanálás az adóval j A nagy panaszözönt, amelytől i visszhangos a Vajdaság közgazda- j sági élete, a pénzügyi kormány- i zatnak is meg kellett hallania. A j kormány nem zárkózhetott el az í elől, hogy észre ne vegye, hogy j itt recseg, ropog mind jn. A gaz-' dák nem képesek megküzdeni a j tőkehiánnyal, az ipar nem tudja j termelésit fokozni, a kereskedő-1 lem pang, nap-nap után újabb j csődök, fizetésképtelenségek ré- j mitik a piacot. Ezeket az elszo-1 moritó jelenségeket a kormány- j nak is meg kellett látnia. Meg is j látta, mert ime elrendelte, hogy j január 31-i kéig mindenki fizesse be a hátralékos adóját, mert tovább nincs irgalom, nincs halasztás, jön a végrehajtó s következik a !iciíáció. A kormány is úgy gondolkozik, mint a többi megijedt hitelező. Ha csakugyán olyan rossza helyzet a Vajdaságban, ha való- j ben fenyeget az összeomlás, ak-í kor mentsük meg, ami menthető j s igyekszik megmenteni nem a fenyegetett exisztenciákat, hanem — a saját követelését. Nagyon hasonlatos ez a közismert adomabeli esethez. Az utas, akit megtámadtak, kezét, lábát összekötözték és megrabolták, segítségért ordít. A nagy kiabálásra odajön egy jószivü járókelő, akinek a megtámadott ember elsírja, nézd összekötözlek, megraboltak, mozdulni sem tudok, segíts rajtam. — Csakugyan össze van kötözve a kezed-lábad, csakugyan nem tudsz mozdulni sem ? — kérdi a jószivü emberbarát. — Hiszen láthatod, segíts rajtam az Isten szerelmére. Az emberbarát meggyőződik, hogy a panasz igaz, a megkínzott, kifosztott, agyonsanyargatott ember mozdulni sem tud, — erre nagyot ráhúz s otthagyja. A Vajdaság közgazdasági faktorai addig sírtak, addig panaszkodtak, addig invitálták az államot, hogy jöjjön segítségre, mig a jószivü fiskus csakugyan megjelent s a kíméletlen adóbehajtást megparancsoló rendeletével nagyot c örditett a megbénított, kifosztott vajdasági közgazdaság nyaka közé. Amikor arról panaszkodunk, hogy az általános gazdasági pangást a Vajdaság közgazdasági élete sokkal jobban megsínyli, mint a világnak bármelyik része, nem szabad megfeledkezni arról, hogy itt nemcsak a hitelkamat magasabb, mint bárhol a világon, hanem az adó is sokkal több. A békében ezen a területen átlag 27 aranykorona évi adó esett minden leiekre. Hí figyelembe vesszük, hogy 30—55 százalékkal minden megdrágult, fejenként 52.40 aranykoronát keh lene fizetni mindenkinek. Ezzel szemben Szubotica város adóhivatala az elmúlt két évben beszedett egyenes adóban szúc millió dinárt. Arról nincs kimutatás, hogy mennyit tett k: a fogyasz iási adó, a forgalmi adó, az illeték-egyenérték s az a többi pénzbeli szolgáltatás, amely nem a városi adóhivatal utjnn folyik be az államkincstárba. Qlven-hatvan millióra lehet becsülni azt az összeget, amellyel ezeken a cime ken járultak hozzá az államháztartás költségeihez Szubotica polgárai. Fejenként és évenként körülbelül ezer dinért kell tehát egy szuboticai polgárnak a békeévek háromszázötven dinárja helyett fizetnie. B^ogradból jelentik: Politikai köröknen nagy feltűnést keltett, hogy Szianojevics Aca, a radikális párt nagytekintélyű megalapítója, pénteken Beogradba érkezett. Sztanojevics tudvalevőleg többnyire olyankor jön a fővárosba, ha a politikai helyzet zavarai szükségessé teszik közbelépését és érkezését most is azzal magyarázzák, hogy az a Pasics miniszterelnök és a radikális párt egyes csoportjainak vezetői közt felmerült félreértésekkel van összefüggésben. Sztanojevics pénteken hosszasan tárgyalt fovanovics Ljubával, amiből az a vélemény alakult ki, hogy Sztanojevics közvetítő szerepre vállalkozott. Mindezek a kombinációk azonban egyelőre meglehetősen önkényesek és mindaddig, amíg Pasics miniszterelnök haza nem érkezik, nem lehet tisztán látni a helyzetet. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság pénteken délelőtt megkezdte a közlekedésügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalását. Mitetics Krszta közlekedésügyi miniszter a költségvetésről hoszszabb expozét mondott, melyben ifejtette, hogy olyan rövid idő állott rendelkezésére, hogy írásbeli jelentést nem készíthetett, csupán szóbelileg tájékoztatja a bizottságot a költségvetésről. A minisztérium eredeti költségvetése öt milHárdottett ki, ezt maga a minisztérium három milliárdra csökkentette. A kiadások még így is 62 millióval nagyobbak, min' a múlt évben. A költségvetésben, mint uj kiadási tétel szerepel a Déli Vasút kiadása 722 millióval, melyet a múlt esztendei költség* Az elmúlt évek adója azonban még nincs kifizetve. Még mindig I ismeretlen összegeket követeinek I adóhátralék címén. Az államnak is szüksége van I pénzre s a Vajdaságban mindenki , adja, hagy kötelessége anyagi ercsihez mérten résztvenni az állam- i háztartás egyensúlyba hozásában. 1 Azonban jaj annak az országnak, amely az állami háztartást a magánháztartások romjain akarja ; rendbehozni, amely a termelés hez és a megélhetéshez szükséges tőkéket vonja el polgáraitok Korhadt téglákból nem lehet maradandó palotát építeni, a magán- 1 gazdaság romjai nem szolgálhaí- I nak alapul az államháztartás épüí leiének. vetésbe elkülönítve állítottak be. A jelenlegi költségvetés három részből ói!: folyamhajózási, tengerészeti és vasúti részből. Az utóbbi részben benne van a vasútépítési költség, valamint a vasutak rendbentartásáhöz szükséges kiadások. A folyamhajózás bevételei fedezik az előirányzott kiadásokat. Az állam átvette a hajózási szindikátustól a maga hajóparkját, melyet rövid időn belül ki fog javíttatni. A tengerészeti költségvetés igen szerény ; a kormánynak az a törekvése, hogy minél erősebb, jobb kereskedelmi flottillát teremtsen az Adrián. A hajóstórsaságok tavalyi 40 millió í szubvencióját a költségvetésben | 35 millióra csökkentették. A vasútépítésre 89 millió van előirányozva. Az építés alatt álló vasutak befejezésére 188 millióra van szükség, az uj vasutak építésére 68 millió van felvéve a költségvetésben. Ez az összeg a következőkép oszlik meg : a Kra"ujevác—Valjevó vasútra 11 millió, Kratina—Rovatec 6 millió, Urac— Priboj—Prokupje—Pristina vasútra 11 millió, az Alekszinac—Szkobanja 6 millió, Bakar—Kraljevica 10 millió, a Trebinje—Niksics 17‘7 millió, a szalonikii szabad-zóna vasutjóra pedig 2 5 millió dinár. Kevés a mozdony és a vagon A legnagyobb tétel a vasutak kihasználásénak költségvetése. Vázlatos képet adott a miniszter -trról, hogy milyen állapotban vannak a vasutak. Összesen 2005 'Ozdony van, ebből csak 1179 an forgalomban, a vagonok száma 48.472, forgalomban van belőlük i 31.550, keskenyvégányu mozdo- j nyok száma 510, forgalomban 359, keskenyvágányu vagonok 8134, forgalomban 6423. Ebből megállapítható, hogy milyen nagy a sérült mozdonyok és vagonok száma a gazdasági élet mérhetetlen kárára. Jóvátétel címén 582 kilométer vasúti sint kapott Jugoszlávia, a mit már felhasználtak. Még 770 kilométer sin kicserélésére van sürgős szükség. Legrosszabb a helyzet a sinkereszteződéseknél, amelyeket különösen Szerbiában és Délszerbiában tettek tönkre a háború alatt a német csapatok. A helyzet 1926-ban és 1927- ben még súlyosabb lesz. 192Ő- ben 239, 1927-ben pedig 53Ö mozdonyt kei! a javítóműhelyekbe küldeni, amelyeknek javítása egyenkint kilencven munkanapot vesz igénybe. A jóvátéteÜ szállításokra jellemző, hogy amíg 1921- ben 151 millió aranymárka értékű anyegot szállítottak Jugoszlávidn«k, addig 1926—27-ben csak 25.800.000 dinár értéket fog a vasút kapni. Reorganizálják a vasúti szolgálatot A költségvetés személyi tételeinél bizonyos redukciót hajtottak végre és ugyanitt rendszeresítették a forgalmi napidijasokat, ami által a fizetések összege kevesebbé lett. A szolgálat mostani szervezete túl komplikált és nem mindenben alkalmas a vasúti forgalom zavartalan lebonyolítására. Ezért a pénzügyi törvényben a közlekedésügyi miniszter egy szakasz megszavazását kéri, arhely felhatalmazza a minisztert az egész közlekedésügyi szolgálat reorganizálására. Itt az a szempont vezeti a közlekedésügyi minisztert, hogy a vasutigazgalóságok végrehajtó szervek legyenek és teljesen felelősek tegyenek a területükön való vasúti forgalomért, a vasúti vezérigazgatóság pedig csak az ország közlekedésügyi politikáját irányítja. Gazdasági szempontokból a legfontosabb a tarifa kérdése. A múlt év októberében az addig három különböző tarifát egységesítették, azonban rrég az uj vasúti tarifának is nagy hibái vannak. Ezért a közlekedésügyi minisztérium uj tarifa bizottságot állított össze, amely alaposan meg fogja vizsgálni ezt a kérdést. Végül kijeentette a miniszter, hogy a még felmerülő kérdésekre a vita végén fog válaszolni. Százharmincmilliós redukció Slepanovics Milán radikális elóterj'-s’tette ezután a többség redut ciós módosító ii ditványát, amey a következő reduleókat foglal}« macában: a minisztérium* ban 512.450, uj vasutak építési igazgatóságánál 1,349.000, az autőköslekedésügyi igazgatőság-Stanojevics Áca Beogradba érkezett Pasics bizalmasa ki akarja egyenlíteni az ellentéteket a radikális-párt két frakciója kirítt — A közlekedésügyi miniszter expozéja a vasutak megjavításáról
