Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-23 / 22. szám
2. oldal RAHSMFGYE1 NAPI fi 1926. január 23. nól 5,231.000, az erdökíhasználáai'és fa-impregnáléai osztályon 704.000, a folyamhajózási igazgatóságnál 1,260.000, ez államvasúti igazgatóságoknál 113 millió 843 ezrr, az állami javítóműhelyeknél 7.975.000, a tengerhajózási igazgatóságnál 30.000 dinár, az összes megtakarítás tehát 130,906 051 dinár. Milelics Krszta közlekedésügyi miniszter kijelentette, hogy hozzájárul a redukciókhoz. Ellenzéki kritika a vajdasági vasutakröi Vuics Demeter földmüvespárti j kritizálta ezután a költségvetést.; Kifogásolta, hogy a hitelek túl- \ nagyok, különösen a beruházásokra előirányzott hiteleket tartja magasaknak és helyesebbnek tar tana, ha ezeket a kiadásokat beruházási kö csönből fedeznék. Kifogásolta, hogy az előző kormányok óriási összegeket főid oltók beruházásokra, de semmit se tettek a forgalom intenzivebbé tételére. A személyi kiadásokat is túl magasaknak tartja az anyagi kiadásokkal szemben. Szerinte vagy a vasúti vezérigazgatóságot, vagy a tartományi vasusigazgatóságcítat meg kell szüntetni. Rámutatott arra, hogy Radojevics Ante és Sztanics Andríja konfiktusa két táborra osztotta a vasúti személyzetet. Részletesen beszélt azután a bánáti vicinális vasutakröi, amelyek mát a magyar rezsim alatt is el voltak hanyagolva és szerinte ma még rosszabb állapotban vannak. A vonatokat nem fütik és nem világítják, a forga lom rendetlen, különösen a Pancsevó—Szubotica közti vonalon. Vuics beszéde után az elnök az ülést félbeszakította és folytatásét délutánra halasztotta. A délutáni ülés A délutáni ülésen Setyerov Sz'évkó kifogásolta, hogy a tari fális politika helytelen és a tarifa túl drága. A jugoszláv vasutak nem bírják el a konkurenciát és a helytelen vasúti tarifa következménye, hogy még az amerikai búza is versenyképes a belfö'divel szemben. Vasúti tarifánk általában 20—30 százalékkal maga-; sabb. mint a környező állomok tarifája. Helyte’eniti, hogy az uj vasutak építésének 159 m llió dináros költségét is a költségvetésből fedezik, holott erre kölcsönt kellett volna felvenni. Kifogásolja végül, hogy az állami kezelésbe vett hajózási park, amely több mint százmillió dinárt ér, nem fog évi egymillió dinárnál többet jövede mezni. Kulovec szlovén néppárti azt e kérdést intézte a közieked’Sügyi miniszterhez, hogy közlekedésügyi vagy stratégiai politikái akar-e folytatni. Követelte, hogy a vicinális vasutakat az állam vagy fizesse ki, vagy adja vissza a magántársaságoknak. Hangsúlyozta, hogy a kormány Horvátországban nem folytat helyes közlekedésügyi politikát, mert nem épiti ki a tengerparthoz vezető uj vasútvonalakat. A kormány íarifélis politikájának bírálata után a vasutasok lakásügyeit tette; szóvá és felhívta a kormány fi- ! gyeimét, hogy e tekintetben a szociá’is szempontok figyelembevételével járjon el. Kumanudi demokrata a kormány vasútépítési politikáját tá-: madta, A hajózási politikát is kritizálta és azt állította, hogy a hajóparkot már 1922-ben megkeliett volna váltani, Zsanics föderálist« a tenger hajózás fontosságát fejtegette. Kikötök építését és a kisebb hajóstársaságok szubvencionálását sürgette. Hasonló szellemben beszélt Puseríják szlovén néppárti képviselő, aki az általános problémákon kívül követelte, hogy Szlovéniában is építsenek vasutakat. Popovics Szvetisz’áv független demokrata felszólalása után, aki a horvátországi forgalmi viszoyokat kritizálta, Milettcs Krszta közlekedésügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a közlekedésügyet sikerül i fog rendbehozni. A hajózási szindikátus költségvetése a mini zter szerint reális. A tengerparthoz vezető vasútvonalakra a költség vetés elég nagy Ö szeget irányoz elő, ezenkívül még a 7 százalékos beruházási kölcsönből is fel fognak használni bizonyos össze get erre a célra. F céljának e homogén vasúti személyzet megszervezését tartja, amelynek kötelessége a vasúti forgalom minél jobb lebonyolítása. A személy kérdésben mindig az igazság és jog szerint fog eljárni. A pénzügyi bizottság ezután 17 szavazattal 6 ellenében elfogadta a közlekedésügyi minisztérium költségvetését. Még e Wien megkezdődnek a jugoszláv—ame -ikai hadiadó s tg- árggalások A Beogradba érkező hírek szerint a Stojadinovics pmzü yminiszter vezetésealatt álló delegáció Wrsht vgto ibtn nig ehéten megkezdi a hadiadósság-tárgyalásokaí az amerikai drleg tusokkal A jugoszláv delegáció Jugosz ávin pénzű ryi és gazdasági helyzetéről részletes memorandumot dolgozott ki, melyet az első ülésén átad tak az amerikai bizottság vezet jenek. A jugoszláv de'egáció tiszteletére a washing'oni jugoszláv követ, Tresics-Pavisics vacsorát adott, amelyen az amerikai gazdasági és politika élet számos előkelősége vett részt. Radios István Bsogradhan Radios I-tv n közoktatásügyi mini-zt r p nteken reggel Za rebból visszaérkezett Beogrsdba és átvette a minisztérium vezetését. Ötmillió dinár kártalanítást követel Magyarország Szufeotica várostól Uj-Szabadka Szubotica közintézményeinek költségeiből visszatérítést kér Az SHS. királyság és Magyarország között, mint annak idején megírtuk, tárgyalások indultak meg a két állam közötti függő kérdések rendezésére. A tárgyalások december végén megszakadtak ugyan, de mini értesülünk a két állam delegátusai egy-két hónapon belül ismét összeülnek, tekintettel arra, hogy a függő kérdések mielőbbi rendezéséhez mindkét ország részéről fontos érdekek fűződnek. A tárgyalások eredménye közelebbről érdekli Szubotica városát is, mert ez alkalommal kerül elintézésre a magyar kormánynak az a követelése, amelyet a trianoni bé- j keszerződésre hivatkozva támasztott Szubotica város ellen. Az ügy előzményei még arra az időre nyúlnak vissza, amikor a ketíő&birtokosok birtokviszonyát rendezték. Szubotica város tanácsa szintén megpróbálkozott azzal, hogy a Magyarországra átesett földbirtokát megmentse és 1 mint kettősbirtokos, magánjogi igényt támasztott a magyar állammal szemben. A külügyminisztériumnak ilyen irányban tett lépésére a magyar kormány azzal válaszolt, hogv mm Szubotica városának van követelni valója elvesztett birtokaiért, hanem a trianoni békeszerződés alapján a magyar államnak. A békeszerződés ugyanis előírja, hogy az esetben, ha az országhatár valamelyik város területét két részre osztja, úgy az elszakadt terület lakossága számarányának megfelelően, Igénvt formálhat a kettészakadt város közintézményeinek egy részére. A magyar kormány átirata közölte még. hogy Szuboticának Magyarországra átesett területén Uj-Szabadka néven törvényhatóság alakult, amely miután lakossága évtizedeken át hozzájárult a szubolicai közterhek viseléséhez, jogot formál a szuboticai közintézmények, utak egy részére, azaz ennek megfelelő ellenértékére, amelyet annak idején öt millió dinárban állapított meg a magyar kormány. A magyar kormány átiratára meg is indultak még a múlt évben a tárgyalások, azonban időközben Uj- Szabadka, mint törvényhatóság megszűnt és igy miután nem volt, aki állandóan sürgesse a kérdés rendezését. az ügy a hágai nemzetközi bíróságnál megrekedt és csak akkor került ismét napirendre, amikor az SHS. királyság és Magyarország között tárgyalásod indultak meg, különböző, magánjogi kérdéseket rendező egyezmények megkötésére. Szubotica város tanácsa, miután a magyar részről felállított követelésekre vonatkozó tárgyalás kimenetele teljesen bizonytalan, már megkezdte a szükséges lépéseket az iránt, hogy valamilyen módon Szuboticára kedvezően intézzék c! ezt a fontos kérdést. Szubotica város ugyanis nincs abban az anyagi helyzetben. hogy a magyar kormány követelését kielégítse és amennyiben a tárgyalások során a jugoszláv delegáció e tekintetben nem tudna kedvezőbb megállapodást kötni, valósággal katasztrófát jelentene a városra, ha az öt milliárdos követelést meg kellene fizetnie. Dr. Sztipics Károly városi főügyész ebben az ügyben már eljárt Beogradban, azonkívül a város vezetősége a szuí botkai kerület képviselőit is felkérte, hogy a város érdekében tegyenek lépéseket a kormánynál aziránt, hogy amennyiben Uj-Szabadkát ki kel! elégíteni, úgy az állam vállalja magára a követelés kiegyenlítését. A város vezetősége ezt a kívánságát azzal támogatja, hogy Szubotica megmaradt birtokai nagyrészét az állam agrárreforin célokra elvette és ezáltal a várost megfosztotta fő jövedelmi forrásától. * Noviszad fölterjesztése az uj ad5k és illetékek ügyében Vissza kell fizetni a beszedett ad ífr, ha nem hagyj ta jivá a közgyűlési határozatot Beogradból jelentik: Milovtmovics Milován dr., noviszadi polgármester pénteken Beogradban járt és a belügyminisztériumban átnyújtotta a noviszadi városi tanács tel terjesztését az uj városi adók és illetékek ügyében. A felterjesztés szerint a városi tanács mindeddig azért nem terjesztette fel jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz az uj illetékekről szóló határozatot, mert azt az 1926. évi költségvetéssel együtt kívánták jóváhagyás végett benyújtani. A tanáes szerint az uj adók és illetékek szedésé; a legutóbbi tizenketted-íörvény rendelkezései napján határozták cl és ezért szedik azt ideiglenesen a belügyminiszteri jóváhagyás nélkül. A- határozaí végrehajtására már csak azért is szükség van, mert nélküle a városi póí'adó lenne nagyon magas. Hivatkozik a fe’terjesztés arra is, hogy más városokban is szednek hasonló adókat és illetékeket, amiért is kéri a noviszadi városi tanács a minisztériumot, hogy áll* jón el a határozat végrehajtásának felfüggesztéséről és .ne akadályozza meg a város pénzügyi szükségletei szempontjából annyira íoirtos illeték-szedést. A Bácsmegyei Napló beogradi munka, társa a belügyminisztériumban úgy értesült, hogy a minisztérium bevárja, amíg az uj illetékszedési határozat megérkezik, ha azonban a belügyminisztérium és a tartományi pénzügyigazgatóság aenf hagyja jóvá. a haf&rozatokat, akkor A város köteles lesz visszafizetni a mái beszedett illetékeket, Segélyt kémek a bánáti árvíz károsa! tak EzerSlszá* bőid főid még viz alatt ran Becskerekrői jelentik: Begaszentsyörgy, Jrsrkahid és a többi bánsági községek, amelyek a Bega áradása folytán viz alá kerültek, akciót indítottak az iránt, hogy az árvízkárosultak segélyt kapjanak a kormánytól. A községek elöljáróságai számszerű adatokkal mutatják ki a kár nagyságái és a kimutatásból kitűnik, hogy a Bánátban körülbelül ötezer hold föld kerüli viz alá, amelyből ezerötszáz hold még ma is viz alatt vau. Az árvízkárosult községek elöljáróságai először a megyéhez fordultak segélyéit, ai tnegye azonban, minthogy a kormány részéről erre vonatkozólag nem; érkezet utasítás, a megye nem adhatott segélyt, hanem fölszólította a községeket, hogy a kormányhoz intézzenek beadványt a segély ügyében. Ezen az ala-' pen a községek újabb határozatban kimondták, hogy a kormánytól minden károsult gazda számára holdanként tíz métermázsa búzát, vagy ennek ellenértékéképpen holdanként háromezer dinár, készpénz-segélyt kérnek. Az összes segély igy tizenöt millió dinárt tenne ki. A beadványt a megyei hatóság utján akartál: eljuttatni a kormányhoz, de a. vármegyeházán — nem hivatalosan -közölték a községek delegátusaival, hogy kérésük nem méltányos és azt aligha fogják teljesíteni, mert a kért összeg sok esetben a tényleges kárnál sokkal nagyobb. A vármegyei hatóságok azt a tanácsot adták a károsultaknak, hogy csak a bevetett vetőmag és a munkabér megtérítését kérjék és legföljebb még ennek az összegnek ötven százalékát az egyéb károk megtérítéséért, mert igy remélhetik kérésük teljesítését. A községi hatóságok ilyen értelemben módosították kérésüket és felkérték a bánáti képviselőket, hogy eszközöljék l i a kormánynál a kérés teljesítését.
