Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-18 / 17. szám
2. oldal aeti és enélkül már nem is volna ember. A családban a szülő megegyezik a gyermekekkel. A nép könnyű kezei akar, nem pedig vaskezet. (Helyeslés.) A nép azt követeli, hogy ő maga uralkodjék, a miniszter csak dirigens legyen, aki nem erőszakkal, hanem szeme egy intésével dirigáljon. Tartsuk észben itt Szuboticán is, hogy a politika nem csalás, erőszak, hanem a megegyezés harmóniája, A megegyezés nem csodatett volt, hanem Útmutató, megmutatta, merre kell haladnunk, ez pedig a béke útja. A megegyezés a békét jelenti az erőszak helyett, A puska és szurony arra való, hogy megvédjen bennünket, tisztességes embereket a tolvajoktól, nem pedig, hogy kiszolgálíassan bennünket a tolvajoknak. Mi most ezt a politikát folytatjuk. Nem egyeztünk ugyan meg még ugyan mindenben, a fontos azonban az, hogy ma már a minisztertanácsokon és a parlamentben szóhoz fut a parasztpolitika. (Helyeslés.) Petőfi és a frankkamisitök A Bácskában a magyarok a relativ többség. De ti, akik tudtok magyarul, olvastátok Petőfi verseit a hazáról és a magyaroknak meg kell érteni, hogy amit Petőfi a hazáról mond, nemcsak a magyar hazára vonatkozik, hanem minden hazára, tehát a vajdasági magyarok mostani \ haritóra '■?. Petőfi volt az, aki a Habsburgokat > már akkor koronás tolvajoknak ne- j vezte. Ez a Petőfi, aki egyébként szláv) származású volt, mondotta, hogy a) hazát szeretni kell, hogy a haza, a ház, a föld, a feleség nem fantázia, hanem élő valóság, nem a grófok, akik hamis pénzt gyártanak és nem a papok, akik sötétséget terjesztenek, hanem szentség. Magyar barátaink gondoljanak Kossuth Lajosra, a negyvennyolcas évek legnagyobb szellemére, aki már akkor a balkáni föderációra gond olt. Magyar sziget a szláv éce inban A magyarok, nem a nép, hanem * feudálisok, akik most pénzt hamisítanak, nem szívlelték meg Miletics Szvetozár intését Miletics megmondta a magyaroknak, hogy ők égy kis sziget a nagy szláv tengerben. Ez a nagy csendes óceán — mondotta — most nyugodt, békés, de vigyázzatok, nehogy felháborítsátok. A magyaroknak, persze a feudális magyaroknak, kevés eszük volt, nem hallgattak Miletics Szvefezárre, Most itt az ideje, hogy a magyar nép meghallgassa Miletics intését és magyar testvéreink csatlakozzanak szívélyes szeretettel hozzánk. A szelíd burnt evéc népiélek A német kultúra, különösen Schiller és Goethe nagyságának dicsérete után Radies rámutat a német nép jó tulajdonságaira, majd a bunyevác-kérdésre tér át. A bunyevácok ] a magyarositó törekvések ellenére megőrizték nemzetiségüket. Bácska életében ők jelentik a szelíd, a szép | elemei. A Vajdaság gazda'ági kultúrája. Számunkra a Bácska, Bánát és Baranya többet jelent, mint Anglia RÁnSMFGYEI NAPÚ) számára a gazdag Egyiptom, mint Amerikának Kanada. A vajdasági városok gyönyörű koszorúja: a varázslatos Szubotica, a szép Novfszad, Szombor, Kikinda, a magyar és német városok olyan szép sorozatot alkotnak, amelyet nem newyorki spekuláció, hanem becsületes, szorgalmas munka hozott létre. Képzeljünk ehhez jó kormányt, jó közigazgatást, jó közlekedést, akkor a Vajdaság gazdasági kultúráját példának állíthatjuk egész Európa elé. A paraszt azelőtt keveset törődött az urak politikájával, de ez a helyzet a háború óta megváltozott, akit a háború után nem érdekel a politika, az vak lesz egész életében. Minden jogot m g kell adui a nemzetiségeknek Mi a Vajdaságban büszkén hordozhatjuk a nemzeti eszme, az európai és emberi kultúra szászlaiát, mert ez az országrész földrajzilag ős gazdaságilag hozzánk tartozik, a nemzetiségeknek azonban minden jogot meg kell kapniuk. Ne» ke!! a nemzetiségeknek a genfi szerződésre hivatkoznlok. Iít ünnepélyesen • kijelentem, hogy a nemzetiségek többet fognak kapni, mint amennyi őket a szerződések szerint megilleti. Ez csak idők kérdése és elsősorban attól függ, hogy Olaszországgal szemben nyugodtnük érezzük magunkat és katonailag biztonságban legyünk. Ha ez a kérdés rendezve lesz és nem lesz többé gondunk a katonai védelemre, akkor a Vajdaság nemcsak a belföldnek, hanem a külföldi államoknak mintaképe lesz ■és amint most Noviszádot szerb Athénnek mondjuk, úgy lesz Szubo• tica a horvdtok Athénje. Legyenek meg a magyarok, németek és románok kulturális reflektorai is, mi segíteni fogunk, hogy. azokat világítható lángra gyújtsuk, mert ennek a közönség látja hasznát* Lépjünk közös kólóba az itt élő népekkel. Éljen a szerb horvát szlovén királyság népe! Éljenek a magyarok és németek, minden gyűlölet nélkül békében és boldogságban! Éljen Alexandar király! Éljen Pasics miniszterelnök! Szűnni nem akaró taps és lelkes éljenzés követi a miniszter szavait, majd Radics István indítványára a gyűlés üdvözlő táviratot küldött Aleksanáar királynak. Ivandékics Imre beszéde Radics után Ivkovic -Ivnndftdc Imre dr., a Bunyevác-Sokac Párt elnöke emelkedett szólásra. A fői szabadulás és az egyesülés után — mondotta — azt hittük, hogy teljes szabadságot, békét, jogot és igazságosságot fogunk élvezni. Azt hittük, hogy élvezni fogjuk az emberi jogokat. Azonban sajnos, mind ezt még ma is csak várjuk. Ä szép remények, mint légvárak ledőltek és helyettük vallási, politikai harc fejlődött ki nemcsak a szerbség és horvátság, hanem a bunyevácság között is. Az állandó egyenetlenség és harc óriási kárt okozott az országnak mindaddig, mjg a horvát parasztpárt meg nem egyezett a kormányhatalommal. A bunyevácság reméli, hogy a horvát parasztpárt a kormányon is helyes, józan és igazságos politikát fog folytatni, a mely az ország felvirágoztatásáért is ugyanúgy fog küzdeni, mint Zagreb érdekeiért. A bunyevácság tiszta szivbői üdvözli a horvátok nagy vezérét, az igazságos politika vezetőjét és útmutatóját, mert remeit, hogy több in pou v.rúdnak nemcsak Sub 'ticúr , hanem az egész Vájd na gr a. ivandékics Imre dr. beszéde után Radics István felállt és megcsókolta a szónokot. A többi szónok Dr. Krnjevics Jurái szociálpoiitikaügyi minisztériumi államtitkár a horvát para- ztpárt központi vezetőségének főtitkára mondott azután beszédet. Rámutatott Radics István háboruelötti működésére, amikor a horvát paraszt még nenr hitt neki, mert nem bizott a ma a erejében. Radics — mondotta — mindig a parasztok érdekeit védte és azon volt, hogy az ország parasztjait egy politikai táborba gyűjtse össze. A nagy embermészáríásnak kellett jönni, hogy a parasztság öntudatra ébredj jen, hogy megtudják azt, hogy nem i genera.isok előttük el a hab uu', hanem a kö 'katonák, hogy megtudja azt hogy igenis ő az állam és a vi ág legfontosabb tényezője. Utánna Per na r Iván horvát parasztpárti képviselő és Raj. ovié Gyura szlankameni földmunkás-képviselő mondtak beszédet, majd újból s élánra emelkedett Radics — Mielőtt még elválnánk egymástól, néhány szóval el akarok búcsúzni tőletek — mondotta. — Van egy szép szláv da!: Sretn B mm i Bőt tri STca ju < Č a (Szrém, Bánát és Bácska három hősi szív). De ez sokkal szebb igy: Srem, B run Bt ’Ti srca selj c ? (parasztszív). Most jobb parasztnak lenni, mint hősnek. Radics ezután csodálkozását fejezte ki, hogy a jelenlevők között alig néhány asszony és leány van és üdvözletét küldte az asszonyoknak és gyermekeknek, majd tréfásan intette a férfiakat, hogy otthon ne verjék meg feleségüket. A humoros tanácsú beszédet szűnni nem akaró taps és éljenzés követte. Tiszte’gő küldötte gok Rádiósnál A gyűlés után a közoktatásügyi miniszter a városházára ment, ahol a kistanácsteremben fogadta a Radics-páríi szervezetek küldöttségeit. Ezután a főispánt szobába ment, ahol a főispán a városi tanács tagjait mutatta be a közoktatásügyi miniszternek. Ezután D tnjanoves Miroszláv tábornok, a szuboticai helyőrség parancsnoka üdvözölte a minisztert, majd a szuboticai középiskolák igazgatói és az elemi iskolák tanfelügyelői tisztelegtek a miniszter előtt, aki részletesen érdeklődött a tanuló ifjúság létszáma és előmenetele felől. A gimnázuim igazgatóitól megkérdezte Radics, hogy van-e szuboticai magyar gimnázium. — M igyar osztályok vannak — mondotta az igazgató, mire a miniszter megjegyezte: akkor rendben van. Ezután kijelentette, hogy a le gr öv - debb időn betű. el fogni törölni n középiskolákban a Idséretts gif, mert az nem időszerű és abból semmi haszna sincs a tanuló ifjúságnak. Kijelentette még, hogy egy hónai múlva ajkát Szab utcára jön kiv, - t losnn és az ű .<?-*« hkol 'kot f*’n f via vígig,Unt. Majd érdeklődött a tanárok kvalifikációja iránt. 1^26. január 18. .<4z elutazás Két óráig tartottak a fogadások, majd R< dci István a „Páris“ vendéglőbe ment, ahol tiszteletére bankettet rendeztek. A beogradi, zagrebi, oszijeki, noviszadi, valamint a szuboticai újságírók a szubqticai Radics-párti szervezet egyik tagjának magatartása miatt nem jelentek meg a banketten. A ha! óság részéről Györgye vies Dragoszláv főispán és Malagurszki Albe polgármester vettek részt a banketten. Radics párti gyűlés Pa icson. Vasárnap délután félhat órai kezdettel a Ra dics-párt suboticai szervezete P’alicson az „Abazia“ vendéglőben népgyülést tartott. A gyűlésen megjelentek Raj kavics Gyúró, Radics-párti képviselő, Konyovtcs István, a vajdasági Radics-párt egyik vsz tő tagja és dr. Crnc<c> Vladimir vukovári ügyvéd. Az ülést Tolj Iván titkár nyitotta meg. Konyovics István magyar nyelven és a vajdasági közigazgatás problémáit tette szóvá. Ri/noVCS Gyúró képviselő beszélt utánna horvátul, majd dr. Crnacs Vladimii magyar beszédben ismertette a megegyezés politikáját. A gyűlésen Hajdujárásból Vágójárásból, Kővágóról, Kistompáról, Ludasról és Paucsróímintegy kétszázötven földmivet vett részt. Este nyolc órakor száz terítékes banket volt, amelyen több felkőazöntő hangzott el. A szónoklatok után Zcnko János, Szél Mihály és Sörös Pál emeltek panaszt a huszonötéves városi bérlet-földek és a magyar isko ák ügyében. R jkovics képviselő megígérte, hogy illetékes helyen inventiálni fog és mindenben teljesíteni fogja a magyar parasztok kívánságát. Kijelentette még a képviselő azután, hogy dr. krnjeves Juraj államtitkár, aki most nem ve- I hetett részt a palicsi népgyüiésen, ! egy hónapon belül újból eljön Suj boticára. Befejezték a nyomozást a diaárhamisiték ügyében Lázics Zsika köz iztoasági főnök nyilatkozata Lázics Zsika, a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának a főnöke, vasárnap Berlinből visszautazott Bcográdba. Lázics rendőrfőnök Szuboticán képrésztől utazott és az állomáson nyilatkozott a Bácsmegyei Napló munkatársának az ezerdin álmosok hamisítása ügyében. Kijelentette, hogy a nyomozást Németországban teljesen befejezte és a német hatóságok a legkészségesebben támogatták a jugoszláv kiküldöttek munkáját. A pénzhamisítók mindössze nyolcmillió értékű ezerdinárost hamisítottak és harminc milliónyi értékre volt még' anyag. Ezenkívül tíz, húsz, száz és kétszázötven dináros okmánybélyegeket hamisítottak, de ezek sem kerültek forgalomba. A főbünösök Jávor és Cár jugoszláv állampolgárok, akiknek a kiadatására már minden lépést megtettek. A pénzhamisító banda többi tagja német állampolgár. Megállapították, hogy a pénzhamisítást Jávor finanszírozta, akt gazdag ember és két háza van Dnisburgban. Ezenkívül egy Keppleck nevű ember is jelentékeny összegei járult hozzá a dináThamisitáshoz. Lázics rendőrfőnök kije'entette, hogy az eddigi nyomozás semmi összefüggést nem tudott taiá ni a budapesti frankhamisítás és a dinárba miaitók között
