Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-18 / 17. szám
OLDAL * Ara VI, Poštarina plaćena! XXVIL évfolyam Szuhofica, 1926 HÉTFŐ január 18. 17. szám Megjelenik minden reggel, ünnep áfán és hétfőn délben 'f elefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 dia. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Foncicre-paiota) Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova ul.l.(Lelbach-patoSa) RAD1CS ISTVÁN SZUBOTICÁN mm Ötezer ember vett részt a Radics-párt első vajdasági népgyülésén Radics a legteljesebb állampolgári jogokat követeli a nemzetiségek számára — „A magyar nép nem azonos a frankbamisitó grófokkal“ Petőfi, Kossuth és Miletics Szvetozár szelleme Radics: Éljenek a mi magyarjaink és németjeink! A politikai érdeklődés középpontjába került ejty napra Subotica. Radics István közoktatásügyi miniszter szuboticai útja a Radicspárt első vajdasági népgyülése ide irányította az egész ország íigyelmét, Beograd és Zagreb valamennyi nagy lapja elküldői te tudósítóit., mert maga Radics István is hangsúlyozta, hogy különös jelentőséget tulajdonit szuboticai utazásának, amikor először kerül szemtöl-s/embe a Vajdaság népeivel, köztük a nemzeti kisebbségekkel is. A miniszterlátogatás idejére a rendőrség és a csendőrség erős készenlétbe állott, mert olyan hírek is voltak, hogy egyes csoportok botrányt szeretnének kiprovokálni, de az elővigyázatossági rendszabályok túlzottaknak bizonyultak, Sžubotica népe ünnepélyesen fogadta a szerb-horvát megegyezés megalkotóját és a fogadtatást a legcsekélyebb incidens nein zavarta meg. A szó rtbaii fogadtatás Radics István közoktatásügyi miniszter — mint már jelentettük, szombaton éjfélkor érkezett Szuboticára felesége, fia. dr, Krnjévics Juraj államtitkár, Krnjévics .Jurájné, továbbá Perndr b án és dr Kosuti cs József képviselők társaságában. A vasútállomáson Gyorgyevics Dragoszláv főispánnal élén a városi tanács, a szuboticai tantestületek vezetői és a Radics-párt valamint a bunyevác-sokác párt helyi szervezetének kiküldöttei várták a minisztert. Pontban éjfélkor érkezett meg a miniszter vonata. Gyorgyevics Dragoszláv főispán inajd Toly Iván titkár üdvözölte Radics Istvánt, aki hosszabb beszédben válaszolt. Örömének adott kifejezést, hogy a bunyevácok zágrebi látogatását visszaadhatja. Szereti a Vajdaságot, ismeri a népnek mentalitását, szellemét. Tudja, hogy a Vajdaság népe józan, szorgalmas, iparkodó és hogy a magyar nemzetiségű misárok. jelentékeny tényezői a Vajdaság kulturális és közgazdasági életének. Közoktatásügyi programmia az, hogy a kisebbségek sa.iát anyanyelvükön tanulhassanak, mert-ezt megköveteli az európai és általános emberi kulturfogalma. A beszédet a fogadtatásnál megjelent tömeg lelkesüli megéljenezte. A miniszter az állomásról a horvát parasztpárt elnökének lakására hajtatott, ahol ö és családja az éjszakái töltötték. A vasárnapi népgyüiés Vasárnap délelőtt kilenc órára hirdették a Radics-párti népgyülést a Lifka-mozi udvarára, de az érdeklődőknek csak csekély része fért el a nagy udvaron. A Radics-párt vezetősége emiatt úgy határozott, hogy a gyűlést a városháza mögött az Oszlobodjenje-téren tartják meg és körülbelül fél tizenegy volt már, amikorra az ötezer főnyi tömeg a téren elhelyezkedett Nemsokára megjelent az asztalokból össze állított emelvényen Ra- I dics István közoktatásügyi miniszj tér, mellette foglaltak helyett íele- Isége, Marzsenka asszony és dr Kr- 1njevicsné. A tömeg hatalmas éljenzéssel fogadta Radicsot és a zsiviók között sok éljen is hangzott. »Éljen az igazságos miniszter/«. kiáltotta valaki magyarul és a szavának nagy visszhangja támadt. Tolj Ivan szuboticai Radics-párt titkára nyitotta meg a gyűlést és átadta a szót Radics Istvánnak. Ismét éljenzés tört ki. majd amikor eláll a zaj csendes, de azért messzehangzó hangon Radics István beszélni kezd. Radics István beszéde —Biztosan hallottátok — kezdi ~a nagy francia császárról, Napóleonról. Mikor még nem volt császár, csak egy igen okos ember és mint generális elindult Egyiptom meghódítására, annyi katonával, mint amennyien ti itt vagytok, bár azok viíézebbek voltak, azt mondotta katonáinak: — Ne engedjétek itt a piramisok előtt, mert azokból négyezer esztendő néz le rátok. Ennek meg is volt a hatása és katonái úgy szétszórták az arabokat, mint a szél a homokot. Mi itt nem jöttünk piramisok elé és nem azért jöttünk, hogy verekedjünk. A Vajdaságot, bár nem jól, de ismerem, diákkoromban gyalog bejártain. Mindnyájan megvagyunk győződve arról, hogy ez az ország tenger nélkül nem boldogulhat. De az Adrián kívül én egy másik tengert is ismerek, amely nélkül nem élet az életünk, ez a Bánság buzatengere. Ez az áldott sikság, amelyet a paraszt kezetnunkája, verejtéke megszentelt. Az aranyos kalászok tengere a legfenségesebb tenger, az aranykalászok kazla többet ér, mint a piramis. Nincsen kalász ott, ahol háború dúl, nincsen aranykalász, ahol nincsen messzelátó gazdasági politika. A paraszt a sikamlós talajon, mint amilyen két-három nap előtt volt, bizonytalanul jár ugyan, de> azért biztos a dolgában és nem látja a holnapban az iíéletnőPiát,, Tudja hogy ahol ma sikamlós a föld, kéthárom hónap múlva ő szárítani és vetni fog, később pedig aratni is. A tél közepén már látja a tavaszt, tavasszal készül a nyárra, nyáron az őszre és ősszel a télre. A paraszt messzelátó, nem mint a bankár, aki napról-napra él és végja a kuponokat, nem is mint a munkás, — akinek egyébként tisztelet és becsület —, aki szombatról-szombatra él. A paraszt évszázadokat fog át és benne az egész múlt is. Ezért szerencsés az az ország, amely egész politikáját, gazdasági, iskolai, közlekedési és nemzeti politikáját ilyen messzelátó paraszti alapra fektetheti. Tudnotok kel! azonban, hogy Délszerbiában, Montenegróban és a köves Hercegovinában, nem terem meg a kalász teger, hogy ott, még a közelmúltban a sovány rögöt is állandó háborúval kellett védelmez ni. Sok különbség van a vajdasági és a hegyes vidékek lakói gondolkodási módja között. Míg az utóbbial a gondolkodásban gyorsabbak, addig a vajdaságiak a munkában. Mifelénk ugyan azt hiszik, hogy a Vajdaságnak úgy hullott az ölébe a nagy gazdagság és nem tudják, hogy a Vajdaság népe első a munkában, legyen az szláv, magyar, sváb vagy az a maroknyi román. akik a munkában mind egy aránt serények. (Nagy éljenzés és taps.) A Vajdßßäg ne legyen csak éléstára ennek az országnak, hanem állandó kiállítása is Európa előtt, hadd lássák, mit tudunk mi produkálni. És ezt nem fogja egyetlen égy ember sem magában véghezvinni, sem Pasics, sem Radics, sem Davidovics, hanem csak maga a paraszt nép. Viüatztolt köztisztviselőket A Vajdaság népe joggal követeli, hogy a városoknak és községeknek olyan tisztviselői legyenek, amilyeneket a nép akar. Szuboticdn is olyan tisztviselők intézik az ügyeket, akiket a nép maga ültet oda, nem pedig komisszárosok, amilyeneket a kormány akar. Uj szellemet hoztak a vajdasági radikálisok A kormány és a pénzügyi bizottság ülésein mostanában uj szellem kezd uralkodni. Ezt a vajdasági radikálisok hoztájk. Ok felfrissítették saját pártjukat, amelyben különben is sok jó elein van. A vajdasági radikálisok tisztán és világosan megmondták, hogy nem mehet igy tovább. Ha már a Vajdaság sem tud ja elviselni a közterheket, hogyan tudná a szegény Dalmácia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia stb. Iskolákat a nemzetiségeknek ! Ha jó gazdasági politikáról van szó, leginkább benneteket emlegetnek. így kell ennek lenni az iskolapolitika terén is, legyen az szláv, magyar, német vagy román iskola. Az elemi oktatásnak az anyanyelvén kell történnie . . . Nem vagyunk mi barbárok és nincs szükségünk erőszakos eszközökre egy államban, amelynek több mint nyolcvankét százaléka szláv. Hagyjuk most a magyar feudálisokat, akikről kiderült, hogy hamisítók voltak, itt a magyar népről van szó, a parasztról, a kereskedőről, munkásról, akik mind becsületes, tisztességes embernek »Gleichem Bruder gleiche Kappe!« • Ünnepélyesen kijelentem, hogy, az iskolára senki sem fog panaszkodhatni, onnan száműzve van a politika, a tanító nem fog többé politizálni. Kell hogy a tanító apostol legyen, nem kotneszár. A megegyezés és béke útja — Ami a közlekedést illeti, nem szabad azt hinni, hogy az isten kész utakat teremtett erre az áldott sik földre. Olyan közlekedést kell itt teremteni, mint Amerikában van, akkor majd meglátják, hogy mi a Vajdaság. Ebben az irányban dolgozik a mai kormány, a nemzeti megegyezés kormánya és boldog élet megegyezések eredménye. Az ember megegyezik a lánnyal, oltárhoz ve-
