Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-17 / 16. szám
1926. január 17. BACSMEGYEI NAPÚ? Somig i Zoltán: A hó, meg én Felüliek, pelyhek könnyű nektek! Sose fáztok, sose égtek. Mindég lejjebb szállótok: Könnyű nektek szánnotok.' Pelyhe/:, pelyhek fehér könnyek! Mindéit arcba 'belenéztek! Csókoltok, ha kell a csók — S elolvadnak lágy kacsók. Pelyhek, pelyhek fehér knnyek! Öldöi asszony ölnek: Csak reám ne szálljatok! Altiatok meg. álljatok! Pehely vagyok én magam is! Fejem hazug, hibám hamis, Fin is szállók lefele S nem gondolok már vele . . . az összes eddigiek, azonban az. egyiptomi turisfirodák pesszimisztikusak — tekintettel a bizonytalan sziriai (s részben egyiptomi) helyzetre. Már az elműit években, is -sfcnimelláthatö volt a zarándokforgalom emelkedése.. Az uj zsidó Palesztina vonzza ide Izrael fiait a világ minden tájáról. S nem éppen, süt néha egyáltalán nem a Szent Városnak és a Nyugati Falnak szól a zarándokút áhítata. Ezek az uj zarándokok inkább a liegyes-völgyes Galilea falvait, mezőgazdasági telepeit, farmjait'járják. 'Áhítatnak inkább a pusztaság sivatagából megváltott történeti hires.ségü Jezreel völgyének szói, ahol a modern nemzeti mozgalmaknak egyik legérdekesebb és legnagyszerűbb fejezete játszódik le. S szerencsés politikai helyzet folytán Palesztinában nyoma sem látszik a sziriai és egyiptomi nyugtalanságnak. Itt minden normális mederben folyik, a közbiztonság jobb, mint valaha és a közlekedési viszonyok mindjobban formálódnak az idegen, európaias követelményekhez, anélkül azonban, hogy a keleti romantikus megnyilatkozások háttérbe szorulnának Mordecháj Avi-Schaul 0RU05I DOLGOK IR1R: DR müHK RRTHUR Turista-élei Keleten Európai ember, lia még oly sok ide- Ken fordul is meg hazájában, nehezen tudja elképzelni, milyen u turista-forgalom Keleten. Például Egyiptom egyike azoknak az országoknak, ahol ezrek és tízezrek kapcsolódnak belé a turistaforgalomba —• magánéletünkben, közszereplésben, munkaalkalomban és . egzisztenciában. Egyébként is az idegenforgalom míg a szellemi, és kulturális életre is rányomja a bélyegéi. Gondoljunk csak egy kicsit az Alexandriában és Kairóban megjelenő angol és francia lapokra, a nagy könyvkereskedésekre, amelyek főleg az idegen nyelvű könyv forgalomra alapították létüket, a mutatványos és különféle előadó helyiségekre. Ha valamelyik esztendőben feltűnően kicsi az egyiptomi turista forgalom, az meglátszik az ország egész gazdasági és. közéletén. Egyiptom mindig egyike volt a. legvonzóbb kirándulóhelyeknek, nemcsak történeti és archeológiái érdekességei miatt .hanem természeti és néprajzi látnivalóiért is. Nem is szólva arról a ke let!, szinpompáju tarka-barka uccai életről, amely hetekig táplálja a vendégek fantáziáját és hosszú ideig leköti az érdeklödésí. A Szentföld mindezektől a szempontokból nem kevésbbé érdekes. S mégis az idejövő idegeneket nem turistáknak, hanem zarándokoknak nevezzük. Husvét táján a jeruzsálemi ó-város ban csakúgy hemzsegnek a különböző keresztény és tnásvallásu felekezetek jelvényeit vagy papi ruházatát viselő tömegek. Ilyenkor önkénytelenül arra gondol az ember, hogy ime, a középkor keresztes vitézei milyen békés és emberbaráti érzelmekkel vegyülnek el a keresztény »eretnekek«, a Mohamed fiai és a zsidók közé. Ha’ pedig a keresztény felekezetek husvétjai egybeesnek a zsidó pészachchal és a mohamedán Ncbi-Muszá-val, akkor olyan látványt nyújtanak a Szent Város uccái, hogy mértföldeket érdemes érte gyalogolni. A legtöbb zarándok a damaszkuszi kapun özöulik be az ó-városba, ahol a szent helyek legnagyobb része van. Ezen a kapun keresztül lehet legjobban eljutni az Omár-mecsethez és a Nyugati Falhoz s a hosszú, forgalmas, színes bazáron át a Szent Sírhoz is. Igen sokan mennek a jaiiai kapun keresztül, amely a monumentális, gyönyörű Dáyid-torony mellett nyílik. Eme’lctt a kapu mellett van zz a nevezetes hely, ahol a város falát uccaszélpsségben lebontották Vilmos császár tiszteletére, állítólag,. mert ö csak mint hóditó akart bevonu’iii a Szent Városba. De azt a tornyot, amit a lebontott kövekből építettek á nagy császár látogatásának emlékére, móst lebontatták az angolok... Az idei zaráridokiás v alószínűleg sokkal • nagyobb méreteket fog Ölteni, mint Az álmatlanság világrekordját állította fel néhány hét előtt egy német ideggyógyász. Száztizenöt órát volt egyfolytában ébren és ezzel a hihetetlen teljesítménnyel megdöntötte az eddig fennálló Iietvcnkétórás rekordét. Ur. Kleitmannaiz hívják ezt a német orvost, aki száz tizenöt órán át, tehát öt napon keresztül tartotta magát ébren és kísérleteiről nemcsak ő maga, hanem asszisztensei is érdekes megfigyeléseket tettek. A kísérletező Kleitmann mellett nyolc orvos őrködött, virrasztóit felváltva és az. öt napos tortúráról a következőkben számolnak bee Az első éjjel rendkívül kedélyesen múlt cl az elmúlt diákévek kedves reminiszcenciáival. Szülte túl korainak találták a reggel beköszöntését. A második éjjel már nehezebben, lessabban múlt, úgy hegy hajnali két és három óra között az »inspekciózó« orvosoknak erélyesen figyelmeztetni kellett Kleitmann doktort fogadalmára. (Kleitrnanu t. i. előzőleg szigorú utasítást adott asszisztenseinek, hogy semmiképen el ne hagyják öt aludni és ha kell, a legdurvább módon is tartsák ébren.) Nagyuehczen megvirradt. A nap azután a szokott munkával telt el, persze állandó ellenőrzés mellett. A harmadik nap éjjelén a vállalkozó ideggyógyász már elvesztette önuralmát és hiába gondolt erősen arra, hogy *ncm szebad aludnia«, alig tudott szabadulni feltolakodó kínos vágyától: csak aludni... aludni... jó puha ágyban... mint más, rendes ember... Csak a felváltva őrködő orvosok gyakori és erélyes közbelépése, felrázása mentette meg az elalvástól. A helyzet kínos volt: ha csak egy pillanatra is magára hagyják, azonnal álomba merült volna. Ámbár ő maga adta ki három nap előtt a szigorú utasítást, hogy a legkíméletlenebbül avatkozzanak be,hogy ha rájön az alvás, most durván leszidta a segédjeit: — Kegyetlen, szívtelen kutyák vagytok . . . Nem hagyjátok aludni az embert . . . Gazemberek! . . . Reggel már merev, sárga, olajtól fénylő arccal ült íróasztala mellett és a legkisebb szellemi munka elvégzésére is képtelen volt. Reszkető, hideg kezével még a nevét se tudta helyesen leírni. A negyedik éjszaka volt csak számára igazi kínszenvedés. Egyetlen hő vágya kínozta: aludni. Virrasztó segédei kétségbeesetten rakták fel egy autóba és /egyenesen egy hangos, .táncos »lokálba« vitték. Itt a táncos mulatóban kissé mégis felélénkült és nagy éhségről panaszkodott, de annyira erőtlen volt, hogy végeredményben alig evett valamit. Az ötödik napon már teljes apátiába esett. A »beteget« nem érdekelte már semmi. Az arckiíejc.zésc búskomorságban szenvedő emberre emlékeztetett. Pulzusa meglassult, kihagyó lett, lélegzése felületes, a. pupillái kitágultak, alig reagáltak, végül alacsony hőmérsék mellett a vérnyomás jelentékenyen csökkent. Szivgyengeségi tünetek között dugták đr. Kleitmannt az ágyba, ahol persze j ilye inban mély álomba merült. Érdekes, hogy az öt napos ébrenlét után mindössze csak tiz órát tudott egyfolytában aludni. Magától felébredt és mint aki jól kialudta magát, egy kis bágyadtságot leszámítva egészen jól érezte magát... A tüdőrák Ilyen betegség is vau. Szerencsére még kevesen ismerik. Az elsődleges tüdőrákot mindössze csak néhány éve ismerik, illetve észlelik az orvosok. Feltűnő e csúnya betegség háború utáni gyakori fellépése. A tüdőrák termőtalaját úgy látszik a háborús spányolnáthajárványok készítették elő. A spanyol betegség következményes betegségének tartják az orvosok. Bebizonyosodott doleg másrészt az Is, hogy az elsődleges tüdőrák igazi és legrégibb fészke a szászországi érchegységek bányáiban van (Schueeberg). A statisztika szerint az érchegységek bányászainak igen nagy száma betegszik De ebben a súlyos, gyógyithatalan betegségben. A kutató orvosok szerint a betegséget a bányában lévő kobalt-arzént tartalmazó por okozza. Újabban az is megállapítást nyert, hogy a nagy városokban fellépő tüdőrákot a por és piszok idézi elő. Statisztikát csináltak és kisült, hogy a világ legtisztább és legportalanabb városa Kristiánia áll a'statisztika végén. Nem olvastam a kimutatást, de azt hiszem Suboticát a lista élén kellene keresni. Úgy látszik, hogy a tüdőrák elleni védekezés a jövőben a városok tisztántartásában és portalanításában feg kimerülni. A beogradi orvosok is panaszkodnak, hogy sok az orvos és kevés a fizető beteg. A világháború előtt Beograd kilencvenezer főny i lakosságának hatvan orvosa veit. Ma a fővárosnak kétszázhuszezer lakosa van és a bejelentett orvosok száma négyszáznegyven. Azelőtt csak a vasútnak volt betegsegélyzője, most meg minden élelmes ember betegsegélyzőbe íratja be magát, vagy a klinikák ingyenes rendelőjét keresi fel. Egy beogradi orvos-barátom írja: »Még az orvos-professzoroknak is rosszul megy a praxis. A napokban egy beogradi orvostanár panaszkodott, hegy egy iiete már nem látott privát beteget, ami, na nem is felel meg igy a valóságnak, mindenesetre jellemző«. Ószerbiábau minden falura esik egykét orvos, holott a régi időkben helyenkiut ötvenezer lakosra esett cgv. Minden kis várost négy-öt osztályos, Röntgen laboratóriummal felszerelt teljesen modern • kórházzal láttak el. Ezenkívül rengeteg dispensaire, bakterioloska stanica, iskolai póliklinika, bujakórcs ambulancia, orthepediai intézet épült a közelmúltban Szerbiában, úgy hogy ma már egészségügyi intézményekben Szerbia a Vajdasággal teljesen egyenrangú. Csodagyermek született Suboticán a hatodik köri Praska ulica 60. szám alatt. Petiik Dezső ötvenegycs számú ííákerest ajáudékoZia meg a felesége egy hét kilós újszülött fiúval. Az v) honpolgár testsúlya tehát íöbb mint kétszerese a normálisan fejlett újszülött súlyának, fej kerülete negyven centiméter és a testhosszusága is tiz centiméterrel hosszabb az átlagosnál: hatvan centiméter. A gyermek teljesen egészséges, kitünően táplálkozik, alig győzik tejjel. Külső megtekintésre azt hinné az ember, hogy már legalább is egy éves. Az anya középtermetű, erős, kövér asszony, hat nappal a szülés után már végzi rendes napi dolgát. A boldog I apáról csak annyit, hogy testhossza pont százkilencvenhét centiméter. E sorok írója, de még a keresztelési végző pap se. látott ilyen hatalmasan fejlett ujszii- 1 lőtte, mint a pólyába alig férő Petrik Béla. Amikor a gyermek méreteit felvettem, a büszke nagymama annak a reményének adott kifejezést, hogy a Bácsmegyei Napló olvasói között bizonyára akadnak olyanok, akik a kis csodagycrmeket —• megajándékozzák. Egy bordeaxifiatal orvos meggyógyítja a vakokat Feltűnést keltő eredmények a szcmnperá iá leiéi Bordeauxból feltűnést keltő sikernek híre érkezik, amely Bonnefcu francia szemorvos műtétéivel van összefüggésben. Bonnefon három évvel ezelőtt uj operatív módszert talált, amellyel lehetővé tette egy csomó szerencsétlen ember szemvilágának visszadását. Bonnefoit a napokban különös jubileumnak volt szereplője, harmincadik páciense hagyta el gyógyultan a klinikát. E rövid idő alatt elért aránylagos nagy szánt nem hagy kétséget afelől, hogy jelen esetben nem véletlen sikerről, hanem a szembajok orvoslásának terén történt jelentős felfedezéséről van szó. A hivatalos tudomány részéről Bonnefon eddig kevés elismerést talált, sőt Paris orvostestülete részéről a leghevesebb támadásokban volt része. Felszólították, hogy álljon elő kíséretével és tartson állítólagos felfedezéséről előadást, de a szemorvos visszautasította kérést azzal az indokolással, hogy ő szabja meg az idejét, amikor majd előáll módszerének tudományos körökben való megvitatásával. Amikor Bonnefon a tizenkettedik szerencsés operáció után felkérte Páris egyik legünnepeltebb szemorvosát, a tudományos akadémia tagját, hogy ismertesse eljárását az akadémia előtt, a leghatározottabb visszautasításban volt része. Hasonlóképpen elutasították a párisi orvoskamara előtt is. Csupán nemrégiben, amikor a francia hadügyminisztérium a hadivakok intézetének vezetésével bizta meg, határozta cl az orvosi kamara, hogy Bonnefon előadására öszszehivja a tagokat.' A kamara ülése igen izgatott volt Az előadást elkeseredett vita követte, amely eredménytelen maradt. Bonnefon azonban tovább gyógyít és sikerei elvitatlanok. Ötven százalékban ott, ahol a látóidegek még nem Volt teljesen szétrombolva, operatív utón vissza tudta adni a beteg látási képességeit. Jellemző különben, hogy e betegek meggyógyitásáról a többi orvosok lemondottak. A bordeaux! cscdaorvos harmincadik! páciense egy Nanision nevű magánhivatalnok, aki 1910-ban a lövészárokban gránátszilánk következtében vakult meg, 1916 szeptemberétől 1925 decemberéig, nem látott. Bonnefon művészetének tudja be, hogy niest ismét hibátlanul lát és régi mesterségét folytathatja. U. oldal, # MULÄB4K, MUHAROK EGYENEST ÁRTÓ FŰZŐS, BETEGTOLÓ KI’C IK egyedüli készítője SCHŐNSRL'NN VÁLLALAT SUBOTICA, PAJE KTjJDNPŽrĆA TJLTCA 20. f
