Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-17 / 16. szám

BÄCSMEGYEI NAPLfl

1926. január 17.

budget 2‘6 százalékát tette ki, az idei költségvetés mér , csak l'f

Az ellenzéki szónokok Selyerov Szlávkó dr. vo't az ellenzék első szónoka. Szerinte a s kormány nem tesz semmit, hogy a mezőgazdaság válságát enyhítse. Az ekéket négys éz tve dináros behozata i vám drágítja meg. A föidmiveiési eszközök behozatalának vámmentesnek keli* lennie. A fö d nivelési miniszte riumban fölösleges üpyosztn yo vannak ; így a vízügyi igazgató súg ugyanazt végzi, mint a közlekedési m nis-'teriu n folyamhajó- j zási osztálya. Moszkovlyevics föd j míves párti szermt a miniszter j helyes képet edott a mezőgazdaság helyzetéről, de nem mutatta be azt a terv t, amelynek alapié ' a be’yz fen segíteni ak r úgy, hogy mezögard»sági »érmékéin! márriSirkózhasssnak a külföldi versennyel.

A délutáni ülés

Délután folytatta a bizottsága vitát. A”t'ifonovics kifogásolta, hogy a hadikártérítés terhére nem kért a kormány nagyobb mennyiségű föidmiveiési eszközt. A minisz terium szamára fölvett tétele nem elegendők. Knlovec dr. a szlovén iöldmivesek kívánságait tolmácsolta, majd D ’ nelrovic- Juraj független demokrata támadta a föidmiveiési minisztert. Szerinte az expozé beismerte a föidmiveiési kotmányzat csődiéí Aiics muzu'mán, dr. Palics f d.t raljsta és J >jics demokrata felszólalása után Jjvanovics Vésza miniszter veiaäzoit az ellenzéki szónokoknak, majd Radonics J ívan elnök elrende’íe a szavaz;st. A bizottság (izénkét szavazattal, kilenc ellenében elfogadta a költ égvetést. A bizottság legközelebbi ii’ésén az igazságügyi tárca költségvetései tárr,va!:n.

Vadászat

írta .- Beréngi János

A szegény ember is szokott vadászni. Dróttal. Hurkokat fabrikál a drótból a kerítés hézagaiba. A bolond nyúl éjnek ideién a kertbe akar lonódzni és szénen belekeveredik a tőrbe. Föl is akasztja magát rá. Ámbár ehhez nem csupán bolond fiyulak kellenek, hisz a nvul-féie mind bolond. Főkénen az. amelyik aztán bai nélkül kikccnferee a hurokból. Nagyon nagy szerencse is kell hozzá, így kiderül, hogy a szegény ember tulajdonkén közvetve vadászik a rivuira, közvetlenül csak a szerencsét akarná magához imádkozni.

ilyenkor már az ördögé ez a csuda világ. Az ördög ett ücsörög a rohadt sarokban és fit ti a katlant. Hol eső. hol meg fekete szelek szakadnak erretájt a katlan felől. Furulyáinak, óbésatnak. tornáznak a iagallvakon. mint a kitanult vásári majmok. Az ember szinte látja is őket. Csenevész. csunacsont testű legények a" szelek. Nyurgák, borii; or gasok. Talán a csontíaikból lőve! szét az a serinckaparászó siralmas muzsika is.

Legtöbbször hó következik az ilyen komédia végén. Kövérkés fehér pelybekben szállong, minb a májusi pilierai. A jámbor szemlélő a maga mindig szép oldalra huzó leikével azt vélné, hogy tán selyemtépések. Angyalok itijják őket a ieiünkre meg a ruhánkra. Az orrunk hegyére is. Az ember ki is figurázza agyában a gondolatot, mint a gyerek, hogy esv csíkosabb angyalka így szó! a pajtásaihoz:

— No de most vigyázzatok. Itt egy hópihe. Akkora mint a tenvefecském. Ezt most akktirátosan az öreg Miska bátya csicsóka-iirránck .1 hegyébe eitern. •

A többiek figyelnek. Apró gyereklány szálacskájuk is tátva ál!, ahogy bámul-Mozi- és koncertterem épül

a régi szwbolicai szinhiz helyén

Csak ideig'eraes megoldás a msgkezdeít sziish.á2épités A m'rscki hivatal válasza Ja'iab Dezső támadására

A szuboficai színház felépítése végre, annyi nehézség leküzdése után megkezdődött a mérnöki hivatal által kidolgozott tervek alapján, amelyek Vali Gyula és Jakab Dezső műépítészek terveinek figyelembevételével készültek. A mérn<* :i hivatal az eredeti terveket a r -ndel kezesre álló anyagi eszközök őz képest leegyszerűsítette úgy, frw v: I építkezés másfél millió dináró. költ i ségvetés keretében elvégezhető

Alig indult, meg azonban a nun-1 ka, különböző szakemberek rész'-- ! ről egyre sűrűbben hangzanak el k.. j fogások a színházépítés jelenleg* megoldása ellen. A legfeltűnőbb magának az egyik tervezőnek, Jakab Dezsőnek egy szuboticai lapban közölt: nyilatkozata, amely szerint a mérnöki hivatal leegyszerűsített színházépítési terve teljesen elhibázott.

Munkatársunk a városi mérnöki hivatalban a következő felvilágosítást kapta a tervező mérnökök ellen irányuló kritikára vonatkozólag;

— Jakab a saját kijelentése szerint a Bácsmegyei Nárló-bm megjelent vázlatos ismertetés alapján gyakorol kritikát, anélkül, hogy a terveket alaposan ismerné. A kivitelre kerülő terv lényegében a Váll— Jakab-féle tervezet, a szerény anyagi eszközökhöz alkalmazott leegyszerűsítésekkel. Maga az eredt ; Vali—Jakab-féie. terv- sem önálló, hanem a pályázaton első dijat nyert Belies beogradi építész által készített eszmei pályatervnek kisebb változásokkal készült kidolgozása.

— A színház részleges rekonstrukciója azon a kérdésen fordult meg, várjunk-e tíz évig, amig a Vali—Jakab-féie terv kiviteléhez szükséges tiz-Üzenöt millió dinár rendelkezésre áll, vagy pedig a meglévő másfél

millió dinárból építsük ki annyira, hogy a közönség néhány hónap alatt nagy befogadóképességű mozi és koncerttermet kaphasson, amely ’dónként szintén előadásokra is alkdnur — mindezt pedig úgy, hogy az eroded terv továbbfejlesztése teljes sz nházzá lehetséges legyen? A kiszék sitett tanács az utóbbi mellett döntött, a munkálatokat árlejtésen kiadtuk vállalkozóknak és pedig az előzetes költségvetés kereteinek béíar* <il. A vállalkozók az előirt i ővr.dékot letették s igy a város biztf viva van a munka befejezésére nézve is. Elhamarkodott tehát Jakabnak a költségvetés túllépéséről szóló állítása.

— Ami a folyamatban levő részleges rekonstrukció terveit illeti, ezekre nézve annak idején természetesen kikértük Váli Gyula véleményét, aki azokat átvizsgálta és jóváhagyta. A'közönség felvilágosítása céljából szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy:

I. a színpad ideiglenes színháznak épült és mindenesetre sokkal jobban

; meg fog felelni céljának, fnint a jelenlegi. A mint pénz lesz rá, kiépíthető lesz a Váli—Jakab-féle terv szerint;

J. koncertek alkalmával a zenekar nem a színpad előtt, hanem a színpadon fog játszani, ahol a világ leg.nagyobb zenekara is elférne. Az akusztikát pedig nem változtatta1

j meg a mi tervünk, de még az eredeti terv sem: az olyan marad, mint a regi színházban volt. Ott pedig jó j volt;

3. Jakab Dezső a tervek alapos I átnézése utján meggyőződhetett I volna arról, hogy a földszinten egy I bejárat £s négy kijárat lesz, utóbjbiak külön lépcsővel, inig a karzat ! csekélyszámu publikumának aüghanak erős igyekezettel. Aztán — hepphopp. — fölnevelnek. A hóoihe ezer is pontosan odaragad a Miska bácsi iélegzetállitó izgalmas keringetés után tömpe orrára.

Az ember ezt igy képzeli. Pedig bagózik. se piszmog ilyesmivel az angyalhad. Az ember szivét legyűri az a fehérség, az a fura friss hószag. Ez ír. épen ucv az ördög munkája, mint a többi téli komédia. Onnan jön a rohadt sarokból, ahova aludni mentek a tegnapi szelek és ahol szőrös, fekete kámzsában csücsül unhatatlan időkig. Épen olyan rossz a hó is. akár a szél vagy a fagy. A legendák helyett a szegény ember is inkább azon töri a fejét, hogy ebből a nagy sok rosszból valahol egy kis kellemetlenséget kei’ene kifacsarni. Nincs más hátra, mint hosv tőröket csináljon, aztán megfogja velük 3 nyulat.

1 *

Ámbár az ecész kétes mesterség. Bajos is. A csőszöket erre hordja a lábuk méz ilyetén hidegben is. Az asszony is fekete szemmel méregeti a munkálkodást.

—■ Ugyan csak tőtse kend gverekségzel az ideiit. Inkább csinálna kenj ládát, hegy a korpát berakhassuk. Azt hiszi kend. hogy megfogja a nyulat. Van eszibe. hogy bebozozza magát a kend drótjrlba.

Es vizsgálja, hogy megszégvenkezik-e az ember.

— Aztán mez a Virgonc kutya is éietite ott lebzsel a kerités körül. Elugassa már előre a nyuiakat. Vagvhozy őmaga akad meg az egyik hurokba. Aztán nyúzhat! kend a nyulat. Summás haszon válik belőle.

—• Minek iár oda?

— Mer kutva. Hezv ü c-tt ténferez. oszt beevicktj a kend hálóidba, azér ű nem olyan buta. mint kend. ha kikészíti éleibe & veszedelmet.

Miska bácsi most már abba hagyná a

dolgát. Legszívesebben olyan gesztussá!. hegy » harapófogót oda teremtené az asztallábához. De csak azért is! Önmaga, a szélesen nevető Miska bácsi csiklandozza a lelkét. A Miska bácsi, aki egy reggel maid megtalálja a kövér nyulat a kerítés aljában. Ejnye de behozná. de cdahencegné ennek a íamáskodó asszonynak.

— Ládd-e! Itt a nvul. Oszt te mégis aszontad, hogy nem fogja meg a hálóm.

$

Mégis bolondos keserves dolog ez a vadászat. Az ember kora este kibotorkál az Istállóba. Akkor időt szakait magának arra is. hosv megkímélje a tőröket üresek. Lefekvés előtt újra csak kipislant. Nvul nincs. Az asszonynak kezd igaza lenni, mint mindig. Az ágyban se tud megbékülni a szegény ember. Nefzt ha!!. Épen mintha sikongna kinn va’ami. Nyúl lesz az. De aztán elhiteti magával, .hogy képződik. Nem a. Ulfen t hallj 3. hogy valami ugyancsak sivit. Erre már kicsoszog a szegény ember. Kinn édes csendes holdvilág kavarog sárgán a i lassan tűrendő szürke ködben. Fagyott, telies csönd mindenfelé.

— Nejnye má no! Hogy mcgcsa’t.

Öt perc múlva újra kezdődik a feneség. De' most már egész biztos, hogy sikit Egész másképp szól. mint az etöbb. Igaz'bban. A Virgonc is fö'nesze!. Még a kerités is röszket. Rángatja a beste nyúl. Most már ki kel! menni megint. Mer a Virgonc összetépi reggelig. Miska bácsi kibotorkál. A hóid hangta’anul nevet rajta, oszt méri a fehér vásznat, amit elhúznak előtte a fölhők. Újra semmi.

Éppen csak hogy megint rászólhasson az asszony;

— Mit sza'adgá! kend is ie-föi: mini az Urbán lelke. Kiereszti ezt a csöpp meleget.

nem elegendő lesz a szálloda óriási főlépcsője és a két külön csigalépcső. Az állítólagos »nagy életveszély« emlegetése, akárcsak az egész nyilatkozat átlátszó tendenciájú. Ennyit a közönség megnyugtatására.

Egyébként a mérnöki hivatal számítása szerint az uj színház a nyár elejére már teljesen elkészül és teljesen meg fog felelni hivatásának mindaddig, míg a végleges nagy színház felépülhet.

Á boszniai betört király

Ífoenhetedízer szskoft meg

Noviszadról jelentik: A boszniai Kostajnica város rendőrsége értesítette a noviszadi rendőrséget, hogy a Novlszadon elfogott CSetics Husszein hírhedt betörő szállítás közben megszökött a kísérő csandönöí és kérte, hogy a noviszadi rendőrség indítson nyomozást a betörő kézrekeritéSére.

Cselics, aki Bosznia legismertebb betörője, a múlt évben várat'amü felbukkant Noviszadon ahol a rendőrség !efüV.te. Az agyafúrt betörőkirály, aki a szökésben már rekordot állított fel: tizenhatszor szökött meg különböző börtönökből, , Noviszadon is megpróbá'kozott 2 szökéssel. Kihalgatása alkalmával vakmerőén rátámadt Malencsics Ráad juh rendőrkapitányra, a zajra azonban elősiettek a szomszédos szobában tartózkodó detektívek, a dühöngő Cselieset megfékezték és igy megakadályozták. hogy elmenekülhessen. Pár napig a noviszrdi rendőrség fogdájában ült a hírhedt boszniai betörő, aztán út-. nak indították Vinkovcin át a boszniai Kostainicára, ahol több betörést követett eh Útközben — nem messze Kostajaícától —- Cselics kiugrott a robogó vonat hói és összebiüncsett kézzel bemenekült a szomszédos erdőbe. Amikor a kisérő csendőr észrevette a szökést, már késő volt: a betörőkírá'ynak tizenhetedszer is sikerült megszöknie.

A rendőrség, amely elrendelte Cselics országos körözését, valószínűnek tartja, hogy a hírhedt betörő újból visszatér a Vajdaságba.

Egy nap megvadássza a szegény ember is a szerencsét. Reggel szokásosan kikémie’ödik, hát a középső hurok nincs a hézagban. Az útfélen a kerítésen kívül vergődik a nyui. No. ió! begabafyodotí. Oszt még él. Biztos csak hajnal előtt lábait bele, amikor visszaigyekezett vóna az erdő felé. A szegény ember örömmel bontogatja. Óvatosan is, mert mindenkép elevenen szeretné bemutatni az asszonynak.

—- No, mit csinál, öreg, — szólal meg val&rni nem tiszta hang a háta mögött.

I'yenkor szokott az ember káromkodni meg keresztet vetni gondo’atban.

— Hát. — mondja zavarodottan és a birkabőr satvak izzadni kezd bévülröl, — nem csiná’ok én kérem semmit. Csak éppen hogy ezt a .nyulat csavargatom ki.

És néz a csőszre, mint a barát a szomorú szentképre.

— Azt látom, hogy a nyulat bogozza kend. de nem tudja hogy a nvuiakat tilos iogdosni, Kend most orvvadász.

És már veszi elő a kiskönyvét, hogy bejegyezze a bűnt.

— Hászen nem fognám én. de tessen megnézni. — mondja ió eszmélésse! a szegény ember, — mind lerágcsáÜák a f,ákat. Mindenféle fát, csak a fűzfát nem a kerítésben. Azt is csak azér. mer az keserű.

— Jó. jó — fe’el a csősz. — de még-; se szabad a nvulat megfogni. Tötnködje kend be a kerítést. Én ezt most elnézem de a nyulat engedje kend szabadott.

* — Hát nem bánom. — és már bocsátja is a nyulat. szabadlábra. . . .

Úgy tesz mintha csöppet ' se fájna utána a szive. De a süvege alatt tn««. den haiaszá'a vltrvűzzban ál. És néz! a v'gan szökdécselő nvuiat. Mikor a csősz elhaladt pár lépést, akkor bttgvgvan k? a balszemébő! valami. Egv fél könny. De az akkora, mint egy dió,