Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-15 / 14. szám
1926. január 15. 8ÁC8MEGYEI NAPLÓ 5, oldal. A franciák követelésére uj nyomozás indult a frankhamisítás értelmi szerzői ellen Újabb francia nyomozók érkeztek Budapestre — Elsősorban Gombos és Zadravetz szerepét akarják tisztázni — Gombos Gyula szervezte meg a frankértékesitő gárdát — Gróf Teleki Pál váraljamul külföldre utazott — Bethlen szerint Horthy nem lépett közbe a frank-hamis! ők érdekében — Letartóztatások Csehszlovákiában és Romániában A budapesti rendőrség a fajvédő-vezérek letartóztatására koszül A frankhamlsitási bűnügyben nyomozó hatóságok csütörtökön délig teljes tájékozatlanságban voltak afelől, hogy be van-e fejezve a pénzlmnmtási bűnügy, vagy sem? A magyar kormány eddig u z időpontig úgy viselkedett, mintha befejezettnek tekintené a nyomozást Nádossy, Wjndischgraetz és idáig őrizetbevett társaik letartóztatásával azonban beavatott hejyen tudták, hogy gróf Bethlen István csak arra vári,, hogy a francia kormány egy erélyes 'lépéssel »kényszerítse« őt a nyomozás további folytatására. Báró Korányi Frigyes párisi magyar követ budapesti tartózkodása alkalmával azt az instrukciói kapta Bethlentől, hogy tárja fel őszintén Briaud francia külügyminiszter előtt, milyen nehézségeket támasztanak a magyar kormánynak a bombavelök és pénzhamisítók közös Protektorat és kérje fel a francia külügyminisztert arra, hogy 'az erélyes nyomozás klméletten követelésével legyen segítségére a magyar kormánynak a tisztogatás munkájában. Bár Briand és Korányi tárgyalása négyszemközt történt és arról hiteles információ • nem szivárgott ki —T csak á Ueográdi Politika karrikaturarajzolója. közölt róla egy »j61 ínformált« torzképét — a következmények azt mulatják, hogy Korányi ilyen értelemben tárgyalt a francia külügyminiszterrel. A Politika mulatságos rajzát egyébként minden látogatójának derűs cinizmussal mutogatja az állítólag betegen fekvő Gömbös, aki verfcktlil 'tud szerbül és állandóan figyelemmel kíséri a jugoszláviai sajtót és mindjárt le is fordítja a kép alá írt párbeszédet, amely így \ hangzik: — Briand: Na és miből fogják ! maguk megfizetni a kárt, amit nekünk | okoztak? — Korányi: Majd készítünk j angol fontokul... A valóságban fermér | szetesen nem ilyen kedélyes ígéretek! hangzottak el a írapcia külügyér és. a \ magyar követ diplomáciai képviselőié- j nek tárgyalásán. A megbeszélés ered- J «lényeképpen utazott vissza Georges ! Clinchant budapesti francia követ a ma- ; gyár fővárosba és megérkezése után Clinchant nyomban átadta a fraucia kormány negyedik demarsát Bethlen István miniszterelnöknek. A demars, amely szigorú represszáliák- j. kai fenyegeti meg Magyarországot arra j az esetre, ha tovább folytatják a frank- j ügyben az eltussolásí, noha nem érke- | zett váratlanul, mégis óriási riadalmát j kellett a fajvédők között. j Gróf Teleki Pál volt miniszterelnök, akinek leíatóztatását a franciák el- j sösorban követelik, rögtön megszö- í kött Magyarországról és bajor horogkeresztes barátaihoz utazott Münchenbe. mint a félhivatalos kommüniké mondja:, »eladásokat tartani«. Noha a nyomozd,'.-ellenes párt csütörtök Jetig erősen tartotta pozícióit és a kormány «addig nem kapott engedélyt a további letartóztatásokra, mégis érthető volt Teleki óvatossága, 'mert a negyedik francia demars után tudomására hozták, hogy a pénzhamisítók magas pártfogójának aligha lesz módjában tovább védelmezni pártiogoítjaií. Budapesten néhány papja sokat beszéltek arról az üzenetről, amelyet a péuajiamisitók iónoké küiíicHt a börtönbe Nádossy Imrének. Ez az üzenet — hir szerint — szóról-szónt így hangzott: — Úgy fognak titeket elitélni, mint Lederer Gusztávot fölakasztani! Ezzel kapcsolatban elterjedt az a hir is, hogy Horthy Miklós kormányzó megkegyelmezett a rabíógyilkosság miatt halálraítélt Lederer főhadnagynak, ez azonban nem bizonyult hitelesnek. Mindenesetre tény .az, hogy a rablógyilkcsságért jogerősen halálraítélt Lederer Gusztáv halálos ítélete közel esztendeje fekszik Horthy asztalán és a kormányzó nem hja alá, holott ilyen esetekben máskor napok, vagy legkésőbb hetek alatt megtörténik a. döntés. A Kodclka-gyilkos íelakasziása és a pénzhamisítók elitéltetése közti junktim ilyen körülmények közt megnyugtathatta Nádossy Imrét, legalább is megnyugtathatta addig,' amíg á negyedik demars átadása után Clinchant nyíltan ki nem jelentette a lapok tudósítói előtt, begy a francia kormány nem hajlandó belemenni abba, hogy a frankhamisitási ügyet eltussolják és az értelmi szerzőket futni hagyják. A fraucia demarsró! a miniszterelnök nyomban értesítette Horthy Miklós kormányzót, aki czekptán hozzájárult a nyomozás folytatásához. A kormányzó engedélyével a kormány csütörtökön délben ezúttal már harmadszor kiadta az utasítást a rendőrségnek, hogy a frankhamlsitási »közönséges bűnügyben« a nyomozást erélyesen meg kell indítani. Az uj helyzet következtében a fajvédők, mint a' Nem Freie Presse is rámutat, emiatt szenzációsan érdekes taktikai lépésre határozták el magukat. Gö;/tbös Gyula utasítására a fajvédők, akik eddig a nyomozás beszüntetését követelték, most azzal a kívánsággal álinak elő, bogy mindenkit ki kell nyomozni, aki előre tudott a frankhamisításról. A fajvédők ugyanis tudják azt, hogy a pénzhamisítás! botrányban — mint a régi Nagy Endre-revü címe után szállóige leit — mindenki benne van és a mai rezsim teljes likvidálása nélkül lehetetlenség a pénzhamisítás valamennyi érteim? szerzőjét és Protektorat börtönbe dugni. A Szózat legutóbbi száma már megkezdte a kormány ugratását és név nélkül ugyan, de ügyesen körülírva a személy:, bejelenti, hogy a legközelebb le fogják tartóztatni Rakovszky Iván belügyminiszteré, aki a Windischgraetz! letartóztatását megelőző egész napot a krumpli-hercegnél töltötte. A belügyminiszter letartóztatásának a hire természetesen nem igaz, mert még ha szó lenne is letartóztatásáról, akkor is fel kellene függesztenie a parlamentnek elébb mentelmi jogát, minthogy Rakovszky természetesen képviselő is. Ez az oka annak, hogy. a nemzetgyűlés egybehivása előtt Gömböst, Ulaint es Eckhardíot sem fogják letartóztatni, noha elieniik súlyos adatok állnak a nyomozás rendelkezésére.' Gömbös szerepének tisztázására a íőkanitácy;jsj d?t?fe‘jvekít küldött Párisba és Hágába a följelentő Schultze után hogy megállapítsák, milyen összeköttetésben áiiott Gömbös Gyulával aki »betegágyából« egyelőre nagy energiával irányítja a hamisitó-párt akcióit. Gömbösnek az »Elletigőzt jobbról !«-kiszólása nagy feltűnést keltett minden politikai táborban s minthogy a fajvédővezérkar kapitánya jelszavát véletlenül a hajózás köréből vette, az egyébként egészen mérsékelten ellenzéki Esti Kurír ügyesen kihasználja ezt a Gömbös-mondást arra, hogy Horthy Miklós kormányzót kapcsolatba hozza a trankiigy szereplőivel. Mialatt a külföldi, főként a francia lapok egész sora Horthy Miklós kormányzó személyét belekeverte a pénzhamisitási bűnügybe, a magyarországi sajtó természetszerűleg tartózkodott minden ilyen gyanúsítástól. Most azután az Esti Kurír »E1- Tengöz« című vezércikkében úgy írja 1 meg Gömbös akcióját, hogy az olvasó önkénytelenül a kormányzóra —- a volt admirálisra és volt fővezérre — kénytelen gondolni. A vezércikk bevezetése így hangzik: . — A nagybeíeg admirális nem bírta tovább. Egymás után érkeztek hozzá a jelentések a sorozatos katasztrófáról. Legelőször kedvenc kis monitorja sülyedt el, amely a Marsovszky nevet viselte. Ez volt az első olyan híradás is, amely megdöbbentette a beteg vezért. De alig ocsúdott fel ijedtségéből, amikor a rádió újabb híreket hozott. Halálos lövést kapott a »Windischgraetz«, majd csaknem ugyanabba«, az órában: telitalálat érte flottája egyik legnagyobb egységét és legfőbb díszét, a »Nádossy«-!. Hajóíülkéjének minden nyitására idegesen rezzent fel betegágyában az admirális. Minden .ieieutés csak újabb és súlyos katasztrófáról hozott hirt. Elsülyedí a »Nádossy« és elsülyedt . a »Windischgraetz«... Elnyelték a tenger hullámai a »Szörtsey«-t. Majd később: az apróbb monitorok és az apróbb cirkálók egész tömege követte a hu'lámsirba társait. Már-tnár úgy látszott, hogy végső veszedelem fenyegeti az ■ egész flottát. Úgy látszott, nincsen menekvés. S ekkor a nagybeteg admirális nem bírta tovább. Kiadta a parancsot... A vezércikk folytatása azután igyekszik azt a látszatot felkelteni, mintha az admirális alatt Gömbös Gyulát kehene érteni, de mindenesetre szimptomatikus jelentőségű, hogy egy ’ budapesti lap — s még hozzá egy guvernamentális és posszibilitásra törekvő mérsékelt politikusnak, Rassay Károlynál; a lapja —• ilyen »félreértéseket« enged meg magának a kormányzó rovására. Az.. »E'Iengöz jobbról!«-jelszó alapján a fajvédő-sajtó szinte elképesztő hangon ir azokról, akik — mint gróf Apponyi Albert, Rákosi Jenő és minden tisztességes magyar politikus és publicista — a pénzhamisítók könyörtelen megbüntetését követelik. A Szózat, amely gróf Ktebelsberg Kuno . közoktatásügyi miniszter jóvoltából a vallásalap anyagi támogatásával jelenik meg. többek közt megkockáztatja azt a nem éppen valószínűen hangzó állítást is. hogy a magyar szociáldemokrata pártvezetöség is bele van keverve a frankügybe. Hangjára egyébként jellemző ez az egyik vezércikkéből vett idézet: ' —- A viszonyoknak odáig Kellett' zül- Ieniök, hogy rongyos zsidók, hitvány forradalmi férgek nemcsak véleményt mernek alkotni hercegekről, püspökökről és az országos főkapitányról, hanem mint erkölcsi vádlók jelenhessenek meg a forradalmi sajtó lepedőjén'. Vájjon Kik a bűnösök, a hazaáruló zsidók-e, avagy azok, akik rajongásból, nemzeti elkeseredésből oly eszközökhöz nyaltak, a mely eszközök nem ismeretlenek c közvádlók fajtájának fegyvertárából Akármi legyen a vége, akárhogyan fejeződik be ez a szomorú ügy a. magunk részéről kijelentjük, hogy a letartóztatott magyar urakat az egész nemzeti társadalom véréből való vérnek, magáénak ismeri, vallja és mondja és ha majd emelt fővel kijönnek a börtönből, mindenki kezet szőrit vélik. Hasonló stílusban Írnak Gömbös utasítására a vidéki fajvédő-lapok is és — tempitottabb hangnemben, de ugyan! ilyen értelemben —. foglalkoznak a irankhamisitással a különböző utódállamokban megjelenő és a pénzhamisításokkal ro- I konszenvezö magyarnyelvű újságok is, amelyek nem a frankgyártókat támadják, hanem átlátszó tendenciával a ilberáiis sajtót és az emigránsokat. A szlovenszkói keresztényszociális-lapok, amelyek a fajvédő-szellemet képviselik a csehszlovákiai magyarság között, napról-napra támadják azokat a laptársaikat, amelyek föl merlek háborodni afölött, hogy Magyarország becsületét sárba Itaposták c. Windischgraetz-féle fajmagyarok és Nádossy (Rohrer) Imre-szerü alakok. A támadásokban a pozsonyi Híradó vezetett, amely nemcsak a szlovenszkói liberális lapokat — és természetesen az emigránsokat — támadta,' hanem u csehszlovák külpolitikát is, ami miatt azután a csehszlovák kormány elkoboziatta. A vajdasági lapok közül a szuboticai Hírlap követi azt a politikát, hogy a frankhamisitók helyett a hamisító-ellenes sajtót és az emigránsokat támadja. Legutóbbi számában »Párisban szórakoznak az emigránsok« címmel azt írja, hogy a Párisban élő emigráció egy gyűlésen jónak látta, hogy hazájával szemben állást foglaljon. Ezt természe•tesen csak a budapesti Szózat, a pozsonyi Híradó és a szuboticai Hírlap munkatársainak képzeletében történt meg. A párisj magyar emigránsok álláspontjai Károlyi Mihály fejtette ki. aki a Qnotidien számára adott nyilatkozatot. A beogradi Politika csütörtöki száma közli Károlyi Mihálynak a Ouotidien számára adott nyilatkozatát: — Hat éve az úgynevezett keresztény kurzus jóvoltából szabadon rágalmaztak engem és barátaimat és ime most éppen rágalmazóimat fogták el és zárták börtönbe, mint előkelő pénzhamisítókat. De én nem örülök ennek az első revánsnak, amelyet most az események adnak nekem, hanem csak mélységes undort és fájdalmat érzek azok iránt az emberek iránt, akik a hatalom és pénz utáni olthatatian vágyukban 1914-ben Magyarországot háborúba sodorták, azután mégakadályoztak minden olyan . akciót, amely a háború megröviditését céloz,ta, és most teljesen magukhoz kaparintották az .uralmat és a fehér terrorba taszították az országot. Fájdalmat érzek, mert féltem hazámat a szennyes hamisítási affér következményeitől , és az esetleges államcsínytől. Eélek, hogy a külföldi közvélemény nem fogja tudni, hogy ez alkalommal d nép különbözik a kormánytól. Ellene vagyok, hogy a külföldi államok beavatkozzanak Magyarország befügyeibe, de . úgy vélem, hogy a nagyhatalmak kő*
