Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-14 / 13. szám

I 6. oMal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Clindiact — mint ismeretes — decem­ber 31-ikén nyújtotta át megbízólevelét Horthy Miklós kormányzónak és ianuár 2-ikán váratlanul visszatért Franciaor­szágba. Mivel ugyanaznap báró Korá­nyi Frigyes párisi magyar követ is ha­zautazott Budapestre, politikai körök­ben az a hír terjedt el, hogy Francia­­ország és Magyarország kölcsönösen visszahívták követeiket és a dialomáciai összeköttetést megszakították. Czt a hirt hivatalos részről megcáfolták és most Cliuchant visszatérése csak meg­erősíti a cáfolatot. A „Matin“ a magyarországi reakció letörését követeli Parisból jdentik: A Malin szerdai száma is hasábokon keresztül' foglalko­zik a írankhamisitási üggyel, a legéle­sebb beállításban. Azt írja a lap, hogy a legnagyobb tévedés volna azt mondani, begy az ügy most már el' van intézve tizenkilenc olyan sze­mély lec’suk «hsával, akiknek letartóztatása vitathatatlanul tanúsítja a megtorlásra való jó készsé­get a magyar kormány részéről. Azt írja a Mám, hogy a íracs;a külügyminisztérium egy orosz nő utján már {924-ben érte­sült arra!, hogy Wisdischgraetz herceg honapsk óta intézkedett sá­rospataki kastélyában hamis ezer­­frankosok gyártásáról és felveti c kérdést, hol van ez az 1924- •hcD jelentés és a magyar hatóságok mi­ért nem léptek fel ez ellen a kriminali­tás ellen? Megemlékezik Zadravetz tá­bori püspökről, aki előtt mintegy ünne­pélyes fogadalmat tettek a fraTtkhami­­sitök, mielőtt utrakeltefc volna Hágába. Hangsúlyozza ezután a Maiin, hogy a írankísamisiíók Albrechtét a ma­gyar trónra akarták ültetni és a magyar fajvédőkké! együtt dolgoz­tak a horogkeveszíesek is egy ál­lamcsíny érdekében, amely egyszer­re lett volna Bécsben, Budapesten, Münchenben és Berlinben. Felveti a kérdést, hogy mindezekben a vállalkozásokban mennyiben van ér­dekelve II. Vilmos és a trónörökös? Nem elég, ezzel fejezi be cikkét a Ma­­tln, tiltakozni és jóvátételt követelni hanem véget kel! vetni annak a reakciós és nioiiarefeisía puccsokra hajlamos szellemnek, amely Magyarországon uralkodik. A lap erélyes intézkedést követel a kor­mánytól Vilmos császár haragszik, Berlinből jelentik: A Midin-nék Vil­mos cx-császár szerepére vonatkozó megjegyzéseire a volt császár udvar­mestere a következő egész szokatlan hangú cáfolatot adta ki: . — Az az állítás, mintha őfelsége elő­re tudott volna a magyar frankhamisí­tók terveiről és azokat helyeselte volna, szentesien, visszaiasziló és' piszkos ha­zugság. A Matin közleménye egy kötél­re megérett hazug fickó bűnös aljas­sága. A goromba hanga cáfolatot a francia lapok felháborodva kommentálják. Franciaország nem tekinti befejezettnek a nyomozást Késő éjjel jelentik' Budapestről: A mi­­iifszterelnökségen kétnapos csönd után ismét megélénkült az élet. Bethlen István gróf miniszterelnök több miniszterrel tüzetes tanácsko­zást folytatott és ezen a tanácsko­záson végleg eldőlt, hogy Zadra­­weíz püspök ügye a polgári hatósá­gok elé tartozik. Később Apponyi Albert gróf kereste fel Bethlent és egy óra hosszat tanács­kozott vele. Apponyi a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén fel fog szólalni és Mr szerint beszéde anyagát ismertette a miniszterelnökkel Bethlen este Clinchani francia köve­tet fogadta', a!d mielőtt a miniszterel­nökségről távozott, a következőket mondotta az újságíróknak: —- A francia kormány és a francia közvélemény uem tekinti a nyomo­zást befejezettnek. — Bízunk benne, hogy Bethlen István gróf továbbra is kíméletlen crélyt fog tanúsítani a tettesek Idnyomozásában és annak kiderítésében, hogy milyen poli­tikai körülmények lappangónak a frank­­hamisítási ügy hátterében. Végül kijelentette Clinchani, hogy Franciaország nem fog kártérítést kö­­, vetetni Magyarországtól, mert es pusz­tán a francia nemzeti bankra tartozik. Hat hónapra Ítélték Peper Károlyt kormányzósértésért A budapesti törvényszék kimondta, hogy a „bombavetők proteklorau kifejezés Hortkyra vonatkozik Budapesfről jelentik: A törvényszék Töreky-íanácsa szerdán árgyalta Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő kor­mány zásért esi perét A szocialista kép­viselő a kormányzósértést a demokrata­párt 1923 december 29-iki vacsoráján követte el, amikor a vád szerint Horthy Miklós kormányzót nem­tisztességes embernek nevezte. A vacsorán Peyer — mint az ügyészség vádirata állítja — többek közt a követ­kezőket mondótta: — Az ország polgárait két részre kell osztani. Az egyik oldalra álljanak a bombavetök és protektoraik, akik min­den gazságra enyhítő körülményt talál­nak és akik minden gazságot hazafias felbuzdulásnak vesznek, akik a többszörös gyilkosoknak am­nesztiát adnak. Álljon erre az oldalra az a sajtó, amely­nek izgatására következnek be az ilyen merényletek. Álljanak ide, akik ezt a sajtót látogatásukkal megtisztelik. A másik oldalra álljon minden tisztességes ember. A szerdai főtárgyaláson az elnök, mi­után felvette a vádlott személyi adatait, kérdést intézett hozzá, hogy bűnösnek érzi-e magát. Peyer: Nem, A vacsora a csongrádi borzalmas merénylet hatása alatt állott Fn azt fejtegettem, hogy össze kell fog­ni minden tisztességes embernek, az or­szág érdekeinek és az emberi élet biz­tonságának védelmére a bembavetők ellen. Foglalkoztam beszédemben azzal 3 sajtóval, amely klgunyolja ezeket a véres dolgokat.-4a elnök: Beszédében voltak oiyan részek, amelyek a kormányzó ur Ömél­tóságát sértik? Peyer: Nenj voltak, árt a kormányzó ur nevét ki sem ejtettem. Az elnök: Tett olyan kijelentéseket, amelyek a kormányzó urra vonatkoz­nak, amikor például az amnesztiáról be­szélt? Peyer: Az amnesztiát a kormány adja. Az elnök: Nem. Az amnesztia a kormányzó ur egyé­ni cselekedete. ön a*t mondotta, bogy az országot két részre kell osztani: tisztességesekre és nent tisztességesekre, ön a nemtisztes­­ségések csoportjába sorozta ezek pro­­íektorait, amikor amnesztiáról beszélt és arról beszélt, hogy a kormányzó ur bizonyos nyomdában, bizonyos lapok szerkesztőségeiben tisztelő látogatást tett. Peyer: Nem ilyen értelemben beszél­tem. 1 Az elnök: Ekörül forgott a beszéd — jegyzi meg az elnök. A bíróság ezután a tanuk egész sere­gét hallgatta lei. dr. Roscnák Miksa kór­házigazgató-főorvos, Csergő Hugó szer­kesztő, dr. Bogyó János hírlapíró, dr. Gycncs Ferenc ügyvéd, Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő és Sándor Mi­hály hírlapíró azt vallották tanúvallo­másukban, hogy Peyer élesen bírálta a kormányzati politikái, de személyeket nem említett. Kemény Ferenc hírlapíró a vádirat tényállításainak megfelelően tette meg vallomását Ezután a bíróság tanukéin hallgatta ki az ideig lenesen szabadlábra helyezett Vanczák János nemzetgyűlési képviselőt, akinek, vala­mint Gáspár Fülöp gözíavágónak tanú­vallomása szerint Peyer nem használt kömény zósértő kifejezéseket. Az elnök ezután a Népszava 1923 szeptember oO-iki számának azt a cik­két ismertette, amely a demokrata-párt vacsorájával foglalkozik és amelyben a Népszava is így közli Peyer beszédé­nek inkriminált részét: »Az egyik olda­lon állna!: a tisztességes emberek, a másikon azok, akik amnesztiát adnak a gyilkosoknak és akik látogatásaikkal megtisztelik a gyilkosságokra uszító sajtót.* Dr. Györki Imre védő hangsúlyozta védőbeszédében, hogy a bíróság ffortnányzósértést követ el, ha olya« általánosságban tett ki­jelentéseket, mint az, hogy »a bőm­­baveiök Protektorat-, »minden gaz­ságra enyhítő körülményt találnak*, »amnesztiát adnak a gyilkosoknak*, i ha ezeket Horthy kormányzóra ve­­natkoztatja. — Ezek a kifejezések — mosdotta Qyörkj — mindenkire vonatkoznak, aki a gyilkosokat védi és egyáltalában nem bizonyítható, hogy Peyer a kormány­zóra gondolt, amikor a fajvédő-nyomda meglátogatásáról beszélt, hiszen azt az Erzbcrgcr-gyilftosok is meglátogatták. Györki ezután védence felmentését kérte. Az Ügyész védbeszédébeu hangsú­lyozta, hogy a »bombavetök Pro­tektorat és a többi inkriminált ki. felezés csak Horthy kormányzóra vonatkozik, még ha nincs is név szerint megnevezve. A bíróság a párbeszédek után bűnös, nek mondotta ki Peyer Károlyt kor­mányzó sértés vétségében, mert beszédé­ben azt állította, hogy Horthy kor■ mányzó az ország tisztességtelen lakéi közé tartozik és ezért hat havi fogházra, tiz millió korona pénzbüntetésre, továbbá három évi hivatalvesztésre és politikai jogai­nak ugyanennyi időre való felfüg­gesztésére ítélte. Az ítélet indokolás^ szerint minden Jel aüt mutatja, hogy Peyer az inkriminált beszédet elmondta és a kormányzóra értette. Az ügyész megnyugodott az itéiefben, Peyer és védője felebbeztek. ■»M— —.... -IA legszebb női bundák! % íj erörme árak tej-slevAhkaa beszerezhetek * flávay István ésKopilovics Balázsnál 1 Subotssa, Sornborski put 2. Mikádő kabátok bélelése 350 dinártól feljebb IMHUmHil—HI 1926. január 14. Letartóztatták a dmárharaisiiók vezérét A német nyomda munkásai azt huták, hogy rcklámeédu.ák&t készítenek Zágrábból jelentik: A dinárhamisitási ügyben .a zagrebi rendőrség Németor­szágból a következő jelentési kapta: Áz ezerdináros bankjegyek hamisít a- • sara alakú t bűnszövetkezetnek vezére egy Mail József nevű ember vo'í, aki a bielfeldi Norkfolk-nyomdáfean csináltatta a hamis bankjegyeket. Harmincezer da­rab ezerdinárost rendelt, do csak nyolc* ezerötszázai nyomtak, mert Mas! beszün­tette a fizetést. A nyomdai munkások azt hitták, hogy rekláincédulákat készi­­tenek, mert a bankjegy köré a követ­kező cégjelzést nyomatta Mail: Fralelli Locratini & Cornp. Costello Grande, bor és é.cdniszerkéreskedSk. így akarták elhárítani magukról a dhxárbamisitők a gyanút, azut n mikor megkapták a „reklámcédulákat“, egy­szerűen levágták a széléről a cég-elzést és készén volt az ezerdináros. As el­­készült nyo’ceseröissáz darab karnis bankjegy legnagyobb részét behozták a hamisítók Jugoszláviába. Duisburgbsn és Bielfeldben a pénz« hamisító szövetkezet tizenkét tagját si­került letartóztatni, köztük Maál Józsefet a banda vezérét is. A többiek legna­gyobb részi dalaiáciai házalók, akik bo­tokkal, pipákká', kisebb értékű dísztár­gyakkal és órákká! járják be az or­szágot* A bielfeldi NoTHoFk-iiyomdaban meg« tartott házkutatáson Lázics Zsika a bel­­ügyrainiszteríom közbiztonsági osztályá­nak főnöke js résztvett. A nyomdában öt litogT2Íkövet és kétszáz kilogramm vlznyomásos papirost kobozták el. A papirost és a hamisításokhoz szükségei klisét Mail szállította a nyomdába. Átszervezik a szubotic-ai javadalmi hivatalt Csak az átszervezés után tárgyal« jak !e a városi költségvetést Szubotieu város vezetősége már régebben foglalkozott azzal a terv­vel, hogy a városi javadalmi hiva­talt átszervezi, mert csali ez által remélhető, hogy az eddig elhanya­golt ügyosztály nagyobb jövedelmet fog felmutatni, mint az elmúlt évek­ben. Az átszervezés módozataim! Szuvajdzsics Sándor főszámvevö tervezetet dolgozott ki, amelyet a városi tanács annak idején el is fo­gadott és utasította a főszámvevősé­get, hogy a városi javadalmi hiva­tal kollektív költségvetését már az átszervezés tervezete alapján ké­szítse el. Annak ellenére,liogyta városi tanács még régebben jóváhagyta a javadal­mi hivatal átszervezését, mindaddig el kellett halasztani a terv megvaló­sítását, míg az italmérési adó bér­letének kérdése meg nem oldódik. Az itahnérési adó behajtásának há­roméves bérlete ugyanis 1925 de­cember 31-én lejárt és a pénzügymi­nisztérium további három évre újabb árlejtést hirdetett, amely csalt most került döntésre. Az újabb ár­lejtésnél a pénzügy igazgatóság a város ajánlatát találta a legmegfele­lőbbnek és így évi egyrrriliiókétszáz­­otvenezer dinárért a város kapta meg a borfogyasztási adó szedésé­nek bérletét. Ezek után hozzáfogha­tott a város a javadalmi hivatal át. szervezéséhez. Mint értesülünk, a város 1926. évi költségtervezete csak akkor kerül a kiszélesített tanács elé, ha a köz« gyűlés már tudomásul vette a java­dalmi hivatal átszervezéséről szóló városi szabályrendeletet. A legkö­zelebbi közgyűlés napirendjén tehát még nem fog szerepelni a költség­­vetési tervezet,

Next

/
Thumbnails
Contents