Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-14 / 13. szám

XXVII. évfolyam NAPLÓ Poštama píacena Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK január '<4. 13. szám SSegjeleaik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8~58 SzakesztSwg S—10, S—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség! Aleksandrova ul. 4. (ItossiaFoncié-'e-paiota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.fLelfeach-paloía) Lotarnó Dub? óvóikban r * ■ 1 A kisantant külügyminiszterei­nek esedékes találkozója. megint ‘ elmarad. Ha’Valami akadály nem j. jón közbe, februárban ül össze n j háton állam külügyminisztere! Dubrovnikben. A kisen tont ina komoly hatalmi tényező Európa- j ban. H-i a három, állam : SHS.! királyság, Románia és Csehszlo-. válna közt vannak is érzelmi és érdekellentétek, ha ez a szövetség ] még nam is állotta ki az idők! próbáját, Európa uj íandjében az! Egységes kisantanttal számolni ] kell és számolnak is. A diplomáciai tárgyalások még i tniyd g titkosak és avatatlanok I csak annyit tudnak a tárgyalások j anyagáról a a tanácskozások le-| folyásáról,' amennyit jónak tarta-! hak. Ivia még nem tudjuk, hugy j milyen okok tették szükségessé: a . három állam külügyminiszteré-1 nek találkozását. Február végén j Dubrovnikben mér a- tavasz mo-1 Kolyog. Az Adria partja «gyönyörű, ( a tenger kék .... A fenséges* 1 keret tehát emelni fogja aj hangulat bensőséges voltát. Alig hisszük azonban, hogy csak az j Adria, csak Dubrovnik szépségei vonžana annyira, hogy Beograd * bő!, Bukarestből, Prágából oda-j utazzanak a külügyminiszterek, j Sokkal közelebb áll a valósághoz, j ha feltesszük, hogy az európai j politikában észlelhető iránytfalto j zások a fontosai:', amely szüksé­gessé teszi, hogy a régi osztrák magyar monarchián osztozó álla­mok külügyminiszterei személyes megbeszélésre gyűljenek össze. A legutóbbi kisantant kordé rencia Sutájában volt. A sinajai konferencia óta volt egy európai konferencia Locarnóban. Ex állí­tólag a békülékenység szellemét 1 tette uralkodóvá Európa nyuga-: tán, A háborús emlékek likvidá­lásában Locarnót tartják az elsőj lépésnek. Mi a locarnói konferencia ha-! tásajból mit sem érzünk. Ha most viszonylag csönd is van a ki­sebbségi politika frontján, azon a fronton, ahol a kisebbségek szen­vednek és panaszkodnak, ez nem annyit jelent, hogy nincs ok a panaszra. Locarttó' szelleme, a mely megértést és megnyugvást parancsolt Európa számára, még nem ért el hozzánk. A gyűlölet, az elfogultság, a szenvedély és az elnyomásra való hajlandóság még ma is, fontos tényezők a kormányzati poüt-ka kialakulására. Néni szabad elfelednünk, ho >y a kísantantot’ a békeszerződései megvédésének gondolata terem tette meg. Az az érdekközösség, hogy a békeszerződések folytán neki jutó területet mind a három éiiam békésen birtokolja. Tagad­hatatlan, hogy a hnrom állam szövetsége a volt monarchiából alakúit másik két állam : Ausztria és Magyarország ellen irányult. De y nagyantantot is a német revanspolitika . elleni védekezés tartja együtt s a n a gyen, tan* mégis ej jute it Local nőig. v«Mi • akbJálya eíiet annak, hogy a dubrovniki konferencia Lncapnó szellemében alakitsa át a kisantant politikáját ? Ha igazak azok a sajtóközle­mények, amelyek a dubrovniki konferenciával kapcsolatban meg­jelentek, a frankhamisítással is foglalkozik a dubrovniki konfe­rencia. Szóba kerül a magyar helyzet is, amelyel szemben a kisantant politikája eddig is föl­tétlenül egységes volt. Hagy rtu­­íyén fejleményei lesznek a frank­­hamisítási bűnügynek február 20 lkáig, azt ma még nem lehet tudni. A kisantant szempontjából azonban már ma megállapítható, hogy a magyar néo és a magyar (fiiam távol áll ettől a bűnügytől. Meg lehet állapítani azt .is, hogy eladósodót kártyások, elszánt brtívók ugrattak be jóhiszemű embereket irredenta jelszavakkal. Vitathatatlan, hogy amikor a ha­misítás bűne kiderült, azt nyomon L:övette 23 üldözés fo, Mi innen úgy látjuk, hogy ez a csúnya bűnügy a magyar köz­­szellem annyira óhajtott tisztuló sóhoz vezet. Az irredentizmus már nem szédíti többé Magyar országon az agyakat. Ez a bűn­ügy tehát nem lehet ok és jog­cím arra, hogy Dubrovnikhan, vagy Blédben, ahol a kisantant kü ügyminiszterei tanácskoznak ne Locarnó szelleme diadalmas kodjék. A külügyminiszteri tanácsko­zás eredményei elé várakozás és I reménykedés tekint. Ha három állam vezető Q píomatái ülne! össze tanácskozásra, bízni lehet j abban, hogy az uj, egészsége­sebb, békésebb európai szellem diadaímdskodik s ad irányt a ki? ; antant uj emberséges politikája .1:. réwr,«! , ■ • A pénzügyi fckottság elfogadta a postaügyi minisztérium költségvetését A posta bevételei emelkednek, kiadásait csökkentik A pénzügyi bizottság üléséi délelőtt tíz órakor nyitotta meg Racionics Jovan einöAz ülés előtt a bizottság többségi tagjai konferenciát taitottak. A tanács­kozás eredményekép Gavrilovics Otto előadó több javaslatot ter­jesztett a bizottság elé személyi és dologi kiadások redukálásáról. Gavrilovics javaslatára törlik e píitvicai tavaknál felépítendő pos­tahivatal négyszázezer dináros té­telét, a beoyrndi. .vasúti postahi­vatal építésére előirányzott három­százhatvanezer dinárt, a szkopljei vasúti postahivatal építésére fö!­­vett hatszázezer dináros tételt, a zagrebi postapalota építésére elő­irányzott tétel egymillió nyolc­százezer dináros második részle­tét, a beogradi postapalota nyolc és fél milliót kitevő költségelő­irányzatát és! egymillió nyolcszáz­ezer dinárról egymillió százezer dinárra csökkentették a sziszáki postahivatal felépítésére szánt hi­telt. Egyéb tétefökben még össze­sen három és fél millió dinárt törölt a bizottság a kiadási tété fékből. Pátert jak szlovén néppárti, PoUcs föderaliste, Mn'szkovljevics földmi­­vespárti és D metrovics független demokrata voltak az ellenzék szónokai. Demetrovics indítványozta, hogy az egyes minisztériumok költség vetéseit cs^k akkor tárgyalják, ha ízt a minisztérium teljes egészé ben beterjesztette. R.tdonics Jovan elnök kijelentette, hogy hozzájá­rul a javaslathoz, mire ezt a bi­zottsng elfogadta. Milelics Rada radikális további redu' ciót javasolt. Előterjesztésére elhatározták, hogy valamennyi helyettes postaiga-zgatói állást, több titkári és fogalmazói állást megszüntetnek és minden posta­­igazgatóságon több kisebb rangú tisztviselőt is elbocsájtanak. A dologi kiadásokat ötvenegy millióról harmincegy millióra redukálják. A Vajdaságban redukció alá esik a noviszadi postaigazgatósá­gon a helyettes igazgatói, hat tit­kári és hét fogalmazói állás, el> bocsójtanak húsz irodatisztet és tiz szolgát és a napidijasok száma összesen huszonhét lesz. Törölték a noviszadi vasutigazgatóság épü­letére előirányzóit egymilliós hitelt, a szuboticai postaépület restaurálá­sára javasolt 637000 dinárt és a vajdasági telekvásárlásokra elő­irányzott egymillió kétszázezer dinárt ötszázezerrel szállították le. A délutáni ülés A pénzügyi bizottság délutáni ülésén Pusenjak szlovén néppárti tiltakozott a szlovéniai beruházá­sok törlése ellen és követelte, hogy a szlovéniai helyi postai szükségletek részére magasabb összegeket irányozzanak elő a költségvetésben. Demeirovics Juraj független de* tr. ok rat a kifejtette ezután beszé­dében, hogy ha a pénzügyi bi­­ottság az egyes tárcák költség­­vetésében törléseket eszközöl és a kiadósokat azért redukálja, hegy a nép terhelt könnyítse, akkor ezzel elismeri a bizottság ezt, hogy a tizenhárom mij.iárdos költségvetés nem felel meg a nép gazdasági erejének és teherbírá­sának és ezzel a kormánytöbbség bizalmatlanságot szavaz az egyes resszort-minisztereknek és magának ■i kormánynak is. Rámutatott ez­után arra, hogy a in agán kezelés* ben levő postahivatalokét sürgő­sen állami kezelésbe kell venni, majd kérdést intézett a posta­ügyi miniszterhez eziránt, hogy a jóvátétel! számla terhére milyen pos ai beruházásokat eszközöltek. Hangsúlyozta végül, hogy a posta a civilizáció fontos intézménye és ezért a postaügyi költségve­­* lésben nem szabad a takarékos­­sági rendszabályokat túlzott mér­tékben érvényre juttatni. A pénzügyminiszter besz 'de Polics horvát föderalista, Mot­­kovljevics földmüvespérti, Kutovec néppárti és Ivies demokrata kép­viselők felszólalása után dr. Su­­perina Benjamin posta- és távpr-I daügyi miniszter válaszolt a vi­­jtáben elhangzottakra. Elismerte, hogy a postai tarifa magas, de az állami szükségletek is nagyok. Megígérte, hogy a lehetőség szerint csökkenteni fogják a torifát. Kije­lentette, hogy a postaügyi mi­nisztérium aktiv és a bevétel na­gyobb lesz az előirányzott 500 \ milliónál. Felkiáltás az ellenzékről: Azért, jmert magas a tarifa í Superina miniszter kijelentette ezután, hogy két év óta a posta­ügyi minisztérium semmit sem kapott a jóvátétel! számla terhére. A beruházások redukciója sem­miféle kárra! nem jár és a sze­mélyi redukció azért is örvende­tes, mert a tisztviselők ezentúl nyolc órát fognak dolgozni. A beruházási programját a redukció ellenére végre fogja hajtani. A postatakarékpénztár — mondotta — hivatása magaslatán áll és a jövőben a szövetkezeteknek is hitelt fog nyújtani. Az elmúlt év­ben harminc millió dinar veit a postatakarékpénztár tiszta jöve­delme. A tisztviselő redukció fo­lyamán az alkalmas és családos tisztviselőket nem fogják elbocsá­tani és általában szociális szem­pontok szeiint fog eljárni. Demeirovics Juraj: így kellene eljárni a többi minisztériumnak isi Superina miniszter kijelentette ezután, hogy eddig hat magán­­postát vettek állami kezelésbe és még harmincat fognak átvenni. Foglalkozott ezután a levéltitok megsértésének kérdésével és hang­súlyozta, hogy ezt- minden erőjé­vel meg fogja akadályozni. Ígé­retet tett arra is, hogy a személyi redukciónál nem fogják pártszem­pontok vezetni, majd hangoztatta, hogy a postaügyi és közlekedés­­ügyi minisztérium fconfb'ktuiábói

Next

/
Thumbnails
Contents