Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-11 / 331. szám
12 OLDAL . ÁRA 1'/, DINÁR Poštarina platen»! XXVL évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfő- a Telefon: Kig^jltivafal 8—58 Szerkesztő ég 5—tO, 8—52 ^ il* 7-INTEK december 11. ,c^cC 331. szám Előfizetési ár negyedévre 156 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rcssia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova r.l.l. (Leíbach-palo a) Hf|í§átó ajakkal A kozatágögytypiniszternek, az egyik ' ökosjiff'^teoptjrt vezérének a nemzetiségek kulturális szabadságát hirdető nyilstkozaía után most a legtekintélyesebb ellenzéki párt, a demokrata párt is szót emel a kisebbségek jogai mellett. A demokrata párt készül évi kongresszusára, amelynek tárgysorozatán a statútumok módositásávai kapcsolatban a kisebbségi jogok megvalósítását sürgető javaslat is szerepel. A ja vaslat, amelyet a párt főbizottsága már elfogadott, kimondja, hogy az alkotmányban biztosított kisebbségi jogokat át kell ültetni a gyakoiiati életbe. A nemzeti kisebbségeknek —mondja a javaslat — az egész országban alapvető gazdasági, szociális és polgári jogaik vannak és tőre kedni kell arra, hogy az alkotmány idevágó szakaszait a haladó, demokrácia szellemében hajtsák végre. ■' Ugyanlyen tartalmú felszólalások hangzottak el számos al kálómmal a Vajdaság számottevő redikálispárii politikusai részéről is. Mindnyájan elismerik, hogy a nemzetiségeket teljes polgári jogegyenlőség illeti meg, mindnyájan hivatkoznak az alkotmány erre vonatkozó igen liberális szakaszaira és mindnyájan koncedalják, hogy a jogok papírformája és az eleven élet valósága közt még vannak eltérések a kisebbségek kárára. Lehet mondani, valamennyi na.y államalkotó párt megegyezik abban, hogy a nemzeti kisebbségeket, mint az állam integráns résiéit, nemcsak a kötelességek láncolatába kell bekapcsolni, hanem a jogok hálózatéba is és ha e tekintetben vannak hiányok, azokat pótolni kell. A kisebbségek szempontjából, amelyek a faji többség mentalitás mait ezt a megenyhü éséi ölömmel nyugtázzák, nem közömbös a vajdasági radikális képviselőknek az az elhatározása sem, hogy a parlamentben az ország közvéleménye elé tárják a Vajdaság gazdasági, szociális és p >l tikai körű menyeit és ébren tartják az érdeklődést a sp? c áiis vajdasági problémák iránt. A vajdasági radikális képviselőknek ez az akciója csak siettetheti a kisebbségi jogok torén tátongó rések kitöltését, hiszen nyilvánvaló, hogy a Vajdaságra, mint r emzetiséglakta terű etre raktak aránytalanul nagy terhehet, amelyek ez itteni szlávságot is görnyesztik és akik a Vajdasár ezyenl isitéséért küzdenek, a kisebbségek helyzetének könnyitéséhez is hozzájárulnak. A vajda sági radikális ■ képviselők attól tartanak, hogy ha sokáig keil várni az adókiegyenlitésre, dobra kerül a Vajdaságban nemcsak a legtöbb gyár, ip«ri és kereskedelmi válla at, hanem a községek határának jórésze is. Ez a veszély pedig az itteni magyar és német lakossággal együtt a benszülött sdávságot is fenyegeti és éles világosságot vet arra, hogy milyen karos következményekkel jár, ha lakóhely és faji származós/erint különbséget tesznek az állam polgárai között. A vajdasági radikális képviselők gazdasági és szociális megfontolásokból kiindulva folytatják mozgalmukét szükebb pátriájuk egzisztenciális érdekeinek védelmére, de e közben szükségkép eljutnak a kiebbségi problémához, amely a rendezésre váró kérdések komplexumához tartozik. Radikálisok, Radicspártiak és demokraták egyöntetű véleményt nyilvánítanak a kisebbségi kérdésben. Ho!nap, vagy holnapután fognak-e testté válni elvi megái- Iopitásaik, ki tudja előre? Mindenesetre az a tény, hogy a nemzetiségi kérdés érdeklődés és vita tárgya és a nagy párto:: spontán foglalkoznak vele, biztató tünet a jövőre nézve. Annál sajátságosabb azonban az a közömbösségnek látszó mélységes hallgatás, amelybe a magyar kisebbség választott vezetői ourkolóznak. Amikor Radics István megtette emlékezetes kijelentéseit a kisebbségi kultúráról, azt lehetett volna várni, hogy a magyarság vezetői küldöttséget menesztenek a miniszter elé, adatok it tárnak fel és kívánságokat juttatnak kifejezésre. Ebben a várai-ozásban a kisebbségi tömegek csalatkoztak. Azóta is nem egy alkalom kínálkozott arra, hogy hallassák szavukat a jugoszláviai magyarság vezetői; Néma csönd, amelybe csak időnként hasit bele egyetlenegy szó: legilimácia í Nincs más teendő, mint ebbe az egy szóba sűrített rekrimináciö? Ilyen körülmények között csoda voLna-e ha, a magyar kisebbség nem a saját, passzivi tásba begubózott politikai szervezeténél keresné boldogulása fel tételeit, hanem a nagy államai otó pártoknál ? Egy párt érvé nyesülésének minden legitimációnál nagyobb aícadálya a tétlenség. A Lukinics-iigy megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése a parlamentben A radikálispáríi bizottsági tagok a vádinditvány elvetését javasolják — Az ellenzék és a Radics-párt vád alá helyezést követelnek December 14-én tárgyalja a jelentést a parlament Beogredból jelentik : Hosszabb szünet után a parlament ülését csütörtök délelőtt féltizenegykor nyitotta meg Trifkovics Marké elnök. B jelentette, hogy Nzsics Ljuba radikális képviselő, aki ismét átveszi a prágai követség vezetését, lemondott mandátumáról. Az. ügyöt a parlament áttette az igazoló bizottsághoz, hogy a területi választási lisztán Nésics után követk ző jelöltet behívják a parlamentbe. Ezután beterjesztették a postatakarékpénztár szabályzatának módosításáról és az uj ipsrbank felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Rodojevcs Ante köz’ekedésügyi miniszter válaszolt három hozzá intézett interpellációra. Zsebot szlovén neppert! képviselő Tezin szlovéniai község állomása részére vásárolt föld megvétele körmi szabálytalanság ügyében interpellált, amire a miniszter válaszában !-ijelentette, hogy a szóban forgó földterület t meg kellett vásárolni, mert arra a tezini állomás részére szükség vö t U -y Z<ebot, mii t a oarlament tudomásul vette a választ. A másik interpellációt Spaho dr. a muzulmánpárt vezére intézte a közlekedésügyi miniszterhez, kitől felvilágosítást kért aziránt, hogy az államvasutak ócskavaskészletét miért adták e! árverés nélkül a zenicai vasgyárnak. Rn dojevics közlekedésügyi miniszter válaszúban kijelentette, hogy a eladásnál az állam érdekeit képviselték és azért adták el az ócskavasat egy tételben a zenicai vasgyárnak, mert a pályaudvarokat meg kellelt sürgősen tisztítani a felgyülemlett ócskavastól. A távollevő Spaho helyett dr. B hmeri képviselő kijelentette, hogy nem veszi tudomásul a választ, mert szerinte az állam a zenicai vas1 gyár áltál fizetett árnál jobb ár ajánlatot kapott. A Ház tudom« sül vette a választ. Végül Rafajlovics demokrata képviselő interpellációjára vála szolt a közlekedésügyi miniszter, amelyben a V asztonica—Lebane- Pristina—Priboij — Vranje—Urosevac közti vasútvonal sürgős kiépítését kérte és megsürgette, hogy ennek a vasútépítésnek a költségeit vegyék fel még az idei kőit ségvelésbe. A miniszter kijelen-v tette, hogyj a Kis ProkupJje kö-'V zötti vasútvonal építését tíz napon belül befejezik és utána nyomban megkezdik az uj vonal építését. Beterjesztették ezután a mentelmi bizottság jelentését. A bizottság javaslatát, amely szerint it parlamenttől kikért negyvenöt képviselő közül egynek kiadását se javasolja, a parlament elfogadta. Foglalkozott ezután a parlament a kérvényező bizottság jelentésével, amelynek kapcsán Dragovičsl előadó bejelentette, hogy a bt-' zottság előtt még kétezer elintézetlen ügy van,1 amelyeket 1 most gyors tempóban akarnak elintézni. Félegykor Trifkovics Marko elnök tanácskozott a pártvezérekkel az ülés idejének meghosszabbításától, de miután erre nézve nem jött létre megegyezés, az elnök berekesztette az ülést éS folytatását délután öl órára tűzte ki. A Lukinics-iigy a parlament elöli A páriámén! délutáni ülésének megnyitása után azonnal rátértek u dr. Lllkinics Edo volt igazságügyminiszter vád alá helyezése ügyében kiküldött vizsgálóbizottság jelentésére. Jovanovics Pera előadó felolvasta a radikálisok jelentését, majd a Pribicsevics-párt, végül pedig az ellenzék különvéleményé!, amelyhez a Rqdtcs-párl is csatlakozón. A legnagyobb érdeklődéssel a parlament a radikálispárt jelentését hallgatta, amely bevezetésében összefoglalja, hogy mi a Lukinics elleni vád lényege. A jeentés rámutat arra, hogy az igazságügv minisztériumban működő úgynevezett iikvidációs bizottság 1923. november 12-én hozott határozatában úgy döntött, hogy a Thurn-T.xis hercegi uradalmat fel kell oldani a szekveszter alól. Semmiféle rendelet vagy törvény nem Írja azonban elő, hogy az igazságllgyminiszternek végre kell hajlani o l’kvidrciös bizottság határozatát. Lukinics Edo dr. a maga feloldó rendeletét főleg ;>rra alapította, hogy Thurn-Taxis Albert herceg osztrák állampolgár. Több olyan okmány, amelyeket osztrák hatóságok állítottak ki, azt igazolja, hogy Thurn-Taxis hercegnek német illampolgársága mellett osztrák állampolgársága is van. Lukir.tcs « maga hivatalos döntésében ezért nem is tagadhatta meg a herceg osztrák állampolgárságát, mert ezzel megsértette volna a nemzetközi udvariasságnak azokat a szabályait, amelyekkel számolni kell. Emellett azonban dr. Lukinicsnak nem lett volna szabad elfeejlenie, hogy Thurn-Taxis herceg nemet állampolgár is és hogy ez soha nem vált kétessé. A volt igazságügyminiszter erről teljesen megfeledkezett és kizárólag ősz-
