Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-11 / 331. szám

2. oldal. SÄDSMEGYEf fiAPLÖ 1925. december ll. trák állampolgárnak tekintette a herceget.’ Lukinics vétett kötelessége ellen és károkat okozott az államnak lukinics Edo <ir. volt igazságügy­­miniszter — folytatja a jelentés — ezzel a gondatlansásával súlyosan vétett miniszteri kötelességei ellen, amelyek öt az állam anyagi és er­kölcsi védelmére kötelezték volna. Lukinicsnek nem volt semmiféle ii rügye arra. hogy Tiiurn-Taxis herceget tisztán osztrák állampol­gárnak tekintse. A volt igazságügy­­miniszternek az állam joga alapján dönteni kellett volna, hogy a herceg melyik állampolgárságát tartja prc­­dominánsnak, vagy ha ezt nem tar­totta alkalmas elintézésnek, akkor a Hkvidációs bizottság határozatát nem lett volna szabad végrehajtania és meg kellett volna várnia, amig kompetens' fórum előtt egyszer­­xmindenkorra dönteni fognak az állam jogáról a' német állampolgá­roknak az ország területén levő vagyona likvidálása ügyében. A vizsgálóbizottság ezért nem szerez­hette azt a benyomást, hogy a meg­vádolt dr. Lukinics a feloldás idő­pontjában valamely jogosult kül­­vagy belpolitikai meggondolás ha­lasa alatt döntőit úgy. ahogy dön­tött. Lukinics a maga határozatát az összes anyagi és formális törvé­nyek előírásainak megfelelően hoz­ta ugyan, de olyan határozatot ho­zott, amelyre nem volt szükség és amellyel az országnak egyrészt esetleg károkat okoz, másrészt megrendíti és gyengíti az állam helyzetét azokban a vitás szekvesz­­tér-ügyekben, amelyek még rende­zésre várnak. Á bizottság úgy ta­lálja. hogy Lukinics döntésével vé­tett igazságügymmisztert kötelezett­ségei ellen és az országot anyagi károknak tette ki és gyengítette helyzetét hasonló oörökben. azon­ban eljárásával mégsem vétett o~ alkotmány vagy a törvények elő­írása ellen. A volt igazságügymi­niszternek egyrészt hinni kellett az osztrák kormány állításainak, más­részt a Hkvidációs bizottság hatá­rozata ugyancsak olyan konkrét tépy, amely bizonyos mértékben enyhíti Lukinics eljárását. Mind­ezek . alapján a vizsgálóbizottság Liikltücs. Edo dr. inkriminált dönté­sében nem tudja megtalálni a spe­ciális büntetőjogi minősítés összes elemeit. Viszont a 'vizsgálóbizottság a volt" igázságügyminiszter eljárá­sában a Ügyelem és a szakmabeli képességek hiányát látja. A bizott­ságnak végeredményben az a véle­ménye,. hogy Lukinics Edo dr. volt igázságügyminiszter nem követett el büntetendő cselekményt a minisz­teri felelősségrőlfszóló törvény első szakasza értelmében és ezért azt javasolja, hogy Lukinicsot ne he­lyézzék vád áld és ne állítsák álla­mi bíróság elé, mert érre híiigs meg­felelő alap. Ellenzéki különvélemények-V Pribicsevics-párt különvéle­ményt jelenteti be és szí kívánja, hogy miután az ankétbizottságnak nem sikerü't büntetendő cselek­ményt felderítenie, a parlament minden különösebb megokolás nélkül térjen napirendre a védin­­ditvény fölött. A másik ellenzéki különvéle­mény szerint, amelyet Prcsics, Sumenkovics demokraták, Sibenik dr. Radics-párti és Hodzsar dr. szlovén néppárti írtak alá, elég bizony if ék merült fi orra, hogy Lukinics Edöt az alkotmány és a törvények megsértése, továbbá az államnak okozott károk miatt adják át ítélkezés végett a bíróságnak. A demokraták, Radics-pártiak és szlovéu néppártiak ennek a véleménynek indokolását szóbeli­leg fogják a parlament elé tér* jeszteni. Feltűnést kelteit, hogy a inu* zulménok és a horvát iöderalis­­ták ezt az ellenzéki különvéle­ményt nem írták alá. Hir szerint aláírásuk csak azért maradt el, mert az illető bizottsági ülésen nem voltak jelen, egyébként ozon­­oan a különvéleményhez távira­tilag csatlakoztak. Trifkovics Márké elnök bejelen­tette, hogy a parlamentnek dön­tenie kel! arról, hogy a jelentés tárgyalását mikorra tűzi ki. A törvény szerint a napirendre tűzésnek tíz napon beiül meg kell történnie. Majd az elnök szünetet rendelt el, hogy a pár­tok a napirendre tűzés dátumú ban megállapodjanak. Szünet után az elnök elrendelte a titkos szavezásí. Száznegyven­­hármán amellett szavaztak, hogy a bizottsági jelentést december 14-tkén tárgyalja a parlament, tizenöten arra szavaztak, hogy a tárgyalás napja december 15-ike legyen. Végül a nemzetgyűlés meg szavazta az elnöki napirendi in ditványt, amely szerint a pénteki ülésen a stockholmi nemzetközi posta egyezményt és a postataka­rékpénztár! törvény módosítását fogják tárgyalni. Ezután az elnök az ülést este féinyolc órakor be* ’ária. Milyen okmányokat kei! csatolni az állampolgárság iránti kérvényhez? Belügyminiszteri rendelet az állampolgárság1 elnyerésére irányu’ó eljárásra Beogradból jelentik: A belügymi­nisztérium a napokban rendeletet bo­csát’Ott ki, melyben az állampolgárság elnyerésére iránvu'ó eljárást szab lyozza. A rendelet közli, hogy az áilampo'gár­­ság iránti kérvényeket közvetve, vagy közvetlenül a helyi rendőrhatóság véle­ményezésével ellátva a belügyminiszté­rium közigazgatási osztályához kel! be­küldeni. A kérvényekben fel kell tün­tetni a kérvényező és családja születési idejét, heyét, állampolgárságát, azonkí­vül, hogy mióta tartózkodik az ország területén, nős-e, mi a felesége leánykori neve és hol lakik a kérvényező. A kér­vényben végül részletesen meg kell in­dokolni, hogy miért, milyen indokbó. kéri az állampolgárságot. A beadványhoz mellékelni kell: a kérvényező keresztleve ét, az asszony keresztlcve’ét és a 21 évet be nem tö1-tött gyermekek anyakönyvi kivonatát házasság-levelet, vagy ha ez nem ál reödelkezésére, bármely okmányt, mell a törvényes házasságot igazo'ja, er kö'csi bhonyitványt, isko abizonyitvá nyokat, szolgálati igazolványt a munka' adótól, akinél alkalmazásban van, köz­ségi és honossági bizonyítványt, igazol ványt arról, hogy kérte a régebbi ál­lampolgárság kötelékéből való e'bo­­csájíását, végül bizonyítványt arról, hogy felesége hozzájáru az opc óhoz. Ezek közül az okmányok közül a kereszt­­levelet és a "házasság-levelet eredetiben a többit másolatban is lehet mellé' kelni. A kérvényre százöt dinár okmány­­bé'yegeí kell a rendelet értelmében ra­gasztani; a mellékelt okmányokat kéi-két dináros okmánybélyeggei kell ellátni. k baranyai moustrepört fárásbiréság elé utalták A szombori törvényszék leszállí­totta illetékességét Szomborbói jelentik; Még hat évvel ezelőtt egy állami bizottság megállapí­totta, hogy a belimonasztiri, zmajev ci is beljei állami uradalmi erdősségekböl háromszáz ö! fát e loptak, A csendőr­­ség nyomozása kiderítette, hogy a fát a környék lakossága apródonként hordta el és részbeu föltüzelte, részben eladta fa­kereskedőknek. A nyomozás eredményei a’apján a szombori ügyészség hetvenöt gyanúsított ellen indított élj rást lopás, illetve orgazdaság miatt. A v d ottak földmivesek és kereskedők, több-keve­sebb ideig annak idején valamennyien le voltak tartóztatva és sokan csak nagyösszegü kaució ellenében kerültek szabadlábra, mert az államkincstár ak- i kori értékben négyszázezer korona kért ’ szenvedett. A szombori ügyészség vádirata alap­ján csütörtökön tárgyalta a monstre- I bűnügyet a szombori törvényszék Voj- I vodics-tanácsa. A tárgyaláson mind a l hetvenöt vádlott megjelent. A bíróság, mielőtt a vádlottak ki­hallgatását megkezdte volna, visszavo­nok tanácskozásra az illetékesség meg­állapítására. A tanácskozás eredménye­­kr'p Vojvodics einök kihirdette, hogy a bíróság nem tar! ja magát illetékesnek a bűnügy letárgyaiására, mert a vád otta­­kat egyenként csak egy másfél öl fa el­lopásával vádolják, aminek értéke nem éri el a kétezer d nárt, viszont az augusztusi Üzenhetted törvény tízsze­resre, emelte a bírósági illetékesség ér­­; t-khatárát és így a törvényszék kétezer ! dinárnál kisebb értékű lopást nem tár­gyalhat. A törvényszék épen ezért át­teszi a bűnügy iratait az illetékes apa­­tini járásbírósághoz. Olaszországnak is kémkedtek a Párisban letartóztatott angol tisztek Morenil Márta részletes beismerő vallomást tett Parisból jelentik: A rendőrség a kémkedési ügyben tovább folytatja a nyomozást. A letartóztatott More­nil Márta teljes vallomást tett; be­ismerte, hogy egy R. nevű ügynök bérelte föl a kémkedésre havi 1200 frankért. Az utolsó három hónap alatt eljárt Strasburgban, Saint- Nazaireben és Bordcauxbnn. R. tud­ni akarta: a francia repülőgépek számát; a léghajóraj összeállítását; a vasúti- és hajóösszeköttetéseket; a drótnélküli távirószolgáíat kiter­jedését. Mindezekről a nő fényképfelvéte­leket is készített. Az ügynöktől lát­hatatlan irásu tintát ?s kapott. De mindezt megsemmisítette, amikor a lapokban olvasta, hogy Wist tenge­résztisztet letartóztatták. A rendőrség a nő kézrekeritése után letartóztatta, a kém három tár­sát, akik mindhárman angolok és az angol hadsereg iníormációszerzö osztályhoz tartoznak. Morenil Már ta egyik társa William Fisher, egy angliai drótnélküli távirószerke­­zetéket gyártó ipartelep alkalma zottja volt, amely cégnek Henri Leather a párisi képviselője. Ki­hallgatásakor mérnöknek mondta magát, valójában pedig az angol hadsereg tagja: könyvelője. Olivér Philipps, szintén angol katonai szol­gálatban áll. Leather fizette a -kém­­nő havi diját is. Mindnyáján tagad tak és a nő állításait hisztérikus ha zugságoknak jelentik ki. Azt azon­ban nem tagadhatták, hogy az an­gol kémszerző osztály szolgálatá­ban állanak. A vizsgálat még újabb meglepetéseket ígér, mert a bar tu­lajdonosa, ahol a kémek találkozni szoktak, azt vallotta, hogy találko­zásaikon még egy nyugati nagyha­talomhoz, Olaszországhoz tartozó egyén is volt. A rendőrség mindeb­ből azt gyanítja, hogy'a kémkedés­be nemcsak Anglia van belekever­ve. Morenil Márta egyébként regé­nyes alak: egy derék, szorgalmas tisztviselő leánya, aki már tizenhat­éves korában oly exaltált volt, hogy nem volt maradása a szülői házban. Rövid idővel távirati utón levelet irt szüleinek, hogy menyasszonya lett egy angol lordnak, akivel Angliába utazik. Ez a vőlegény nem volt más, mint a letartóztatott Fisher. Morenil Márta repülővé képezte ki magát és az ejtőernyővel való ugrásaival szerzett magának hírnevet. A Matin jelentése szerint a rend­őrség átkutatta a kémkedés miatt letartóztatott Morenil Márta utazó­bőröndjét és a volt angol tisztek le­veleit, de semmiféle bizonyitékot nem találtak arra. hogy a letartóz­tatottak csakugyan összeköttetés­ben álltak volna az angol légügyi minisztériummal. Valószínűnek tart­ják ezért, hogy az ügyészség már a legközelebbi napokban szabadlábra helyezi a letartóztatott angol tiszte­ket. Felmentették a toráki gyilkosság vádloftait Csendőr-brutalitás erőszakolta ki a beismerő vallomást Becskerekről jelentik: A bec-kereki törvényszék Bunics Ivó tanácsa csütör­tökön folytatta a főtárgyalást a gyil­kossággal vádolt Damján Persra és férje Daniján Ranko malitoráki fö'dmivesek ügyében. A: ügyész azzal vádolta Dam­ján Perszát, hogy anyósát. Petrovics Évát agyonverte, a holttestet pedig f rje segítségéve! beledobta a kútba. Á tár­gyait eddig három ízben kellett a bi­zonyítás kiegészítésére elhalasztani, mert a vizsgá’at nem tudott tárgyi bizonyi­tékot Te mutatni, a vádlottak pedig ta­gadták a vádat és azt állították, hogy a csendőrség veréssel csikart ki tőlük beismerő val’omást. A csütörtöki tárgyaláson Girsz János községi segédjegyzőt hallgatták ki, A tanú, akit a tárgyalásra e ő kellett ve­zetni, e'mondotta, hogy ő vezette a csendőrségi kihallgatáskor a jegyzőköny­vet, de nem tud róla, hogy a vádlottá* at ütötték. Dr. P. rvány Endre becskereki helyet­tes ügyész volt a következő tanú. El­mondotta, hogy a vádlottak letartózta­tásuk után azonnal panaszkodtak a csendőrök ellen, a verés nyomait látni lehetett rajtuk, amiért a tanú eljárást is indított a toráki csendőrök e'len. A bíróság ni hány tanú megesketése ügyében határozott, majd Makszimovics Szvetiszláv ügyész elmondotta a vád­beszédet, uvána pedig dr. Mrkusics Jó­zsef védő fejtette ki két órás beszédben, hogy a vádlottak ellen semmi bizonyí­ték nincs. A bíróság mindkét vádlottat fö'men­­tette. Az ítélet indokolása megállapí­totta, hogy a csendöri brutalitás beiga­zolódod, azonkívül a csendőrök to'má­­csa tudatlan ember volt, igy a csendőr­ség c’ött fétt beismerő vallomást nem lehet elfogadni, más bizonyíték pedig nincs. A vádlottakat a bíróság szabad­lábra helyezte.

Next

/
Thumbnails
Contents