Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-06 / 326. szám
2. oldal. BACSMEGYE! NAPLÓ 1925. december 6. nek napirendjén már ennek a bizottságnak jelentése szerepel. A jelentésnek a tartalmára vonatkozólag azonban még mindig teljes a bizonytalanság. A bizottság tagjai kijelentik, hogy titoktartásra kötelezték magukat és igy a vizsgálóbizottság határozatának autentikus szövege valószínűleg csak a csütörtöki parlamenti ülés után fog nyilvánosságra kerülni. Beavatott helyen a bizottsági tagokat kötelező titoktartás ellenére úgy tudják, hogy a Lukinics-ügyben kompromisszum jött létre. A bizottság jelentésében meg fogja ugyan állapítani, hogy Lukinics Edo dr. szabálytalanul járt el és kárt is okozott az államnak, amikor a Thum-Taxis birtokot előzetes alapos vizsgálat nélkül feloldotta a szekveszter alól,' mivel azonban nem állapítható meg, hogy a miniszter ezzel az intézkedéssel valami fennálló törvényt megsértett volna, — ami a miniszterek felelősségéről szóló törvény szerint egyik főkelléke a vád alá helyezésnek — javasolni fogja a bizottság a vád elejtését. A bizottság ezen jelentéséi szótöbbséggel hozta és igy érdekes vitára van kilátás a parlament plénuma előtt is. Interpelláció Radies letartóztatásáról A dtmokratapárt szombaton a par'ament elnökségéhez interpellációt nyújtott be, ame’y kínos feltűnést keltett a politikai körök ben. A párt ugyanis interpellációjában tsz iránt intéz kérdést a belügyminiszterhez, hogy ez év jonu ifjúban miért tartóztatták te Radies Istvánt és társait és milyen törvényes előírás alapján internálták később a R t dics-párt vezető politikusait. Az interpellációban a demokratapárt azt követeli, hogy a bek üevminiszter n i^err^s Klasszikusok az újságírásban A régi idők néniét zsurnalizmusával nem lehet csak úgy. egy-kettöre, végezni. Azok a kis heti’apok sokkal jobban átmentek a népek vérkeringésébe, bizonyos tekintetben hatalmat képviseltek, kegyetlenül megírtak — vagy még kegyetlenebből elhallgattak — mindent, de külpolitikai fejtegetésekbe bocsátkoztak olyankor, amikor lángolt az ’egész város valami helyi szenzáció tiizétö’. ; A kiadó meg a szerkesztő egy személy volt, sőt legtöbbször a nyomdatulajdonos is. — Nékem az ur nem tud olyan szép .vezércikket vagy verset írni. amely felérne egy jó hirdetéssel! Ez volt az egyik vezérmotivum, ábránd egy három forintos hirdetésért, a másik még opportunusabb. Ez ugyanis azt mondta: — Abból, amit nem írunk meg, sosem történik baj. A veszedelmet többnyire a megirott do’gok okozzák. Az újságokat még bé’yegge! továbbította a posta, a hirdetések után pedig 33 krajcár kincstári illetéket szedtek. Ezek a 33 krajcárok is fájtak, azért Jokíy ur Becskereken kilenc naponkint jelentette meg az újságját, amely igy bizonyos tekintetben folyóirat jelleget nyert és mentesült a bé yegil'.eték alól. Javarészt amolyan szurtos. elhanyagolt külsejű öreg bécsiek voltak ezek a szerkesztő-kiadó-nyomdászok, teljes tudatában a hatalmuknak. Jaj volt annak a ' bankettrendezö egyletnek, testü'etnek. amely nem gondoskodott ró'a, hogy a feiköszöntőkbö! jusson a sajtónak is, amely mindig »magasztos feladatokat« teljesített és a nyolcadik nagyhatalom gyanánt került a megtiszteltetés során terítékre. Még sohasem ültem nagyhatalmakkal egy asztalnál, nem Ismerem az intim indokolja mag a Radics-pérttal szemben tanúsított eljárásét. Radik ilis-párti nagygyűlés Zagrebban Érdekes politikai események várhatók vasárnap Zagrebban. A radikális-párt tartja itt első horvátországi nagygyűlését. Pastes Nikola miniszterelnök, aki főszónoka kelleti volna hogy legyen ennek a gyűlésnek, a hideg időjárás miatt nem utazhatott Zagrebba, helyette Jovanovics Ljuba és dr. Markovtes Lázár fognak felszólalni. Mivel Markovtes egyik legbizalmasabb hive Pasiesnak, Jovanovics Ljuba pedig a radikális-párt másik szárnyának vezető egyénisége, á két politikus szavai, illetőleg ami a szavak révén magyarázható, érdekes következtetésekre fognak alkalmat nyújtani. A .másik érdekes zagreb? esemény Radios István beszéde lesz, aki a Nemzeti Színházban rendezendő első délutáni parasztelőadás előtt fog szónoklatot tartani. Hogy Radics beszéde nem éppen véletlenül esik időbelileg össze a radikálisok zagrebi propagandautjával. az kézenfekvő. A horvát parasztpárt természetesen nem nézi jó szemmel a radikálisok horvátországi akcióját a mikor a radikális-sajtó a legnagyobb felháborodással utasit vissza minden előterjesztést, hogy a Radicspúrt kezdjen propagandát a koalíciós-társ érdekszférájában, például a Vajdaságban. Kárörvendő ellenzéki sajtóhangok azt is tudni vélik, hogy Radics vasárnapra Vukováron tervezett népgyülése a másik kormánypárt közbelépésére maradi abba. Az első hulla-por Az Első Vojvodinai Temetkezési Egyesület nem fizeti ki a halotti segélyeket A gombamódra szaporodó temetkezési egyesületek működése ellen a tagok részéről különösen az utóbbi időben tömegesen merülnek fel panaszok. Az elhalálozások nagy száma miatt ugyanis az egyesületek nem képesek fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni és az alapszabályokban megállapított biztosítási összegnek többnyire csak egy jelentéktelen részét utalják ki az elhunyt kedvezményezettjének. A tömeges panaszoknak végül is az lett az eredménye, hogy a szuboticai járásbíróságon tárgyalásra került az első hulla-per. Az Első Vojvodinai Temetkezési Egyesület egyik elhunyt tagjának kedvezményezettje a szuboticai járásbíróságon port indított az egyesület ellen és előadja keresetében, hogy ___________ az 'egyesület vezetősége az április 15-ikén elhunyt tag után járó ötvenezer dinárból tízezerötszáz dinárt nem hajlandó kifizetni, noha a tagsági dijakat a tagok elhalálozása alkalmával kiméldtlenül behajtották. A kereset közli azt is, hogy az egyesület azok után a halottak után, akiket az egyesület valamelyik igazgatósági tagja íratott be, soron kívül és teljes összegben kifizeti a biztosítási összeget. A szuboticai járásbíróságon Hadzsi-Kosztics járásbiró szombaton tárgyalta a keresetet. A tárgyalás során az egyesület képviselője arra hivatkozott, hogy az egyesületi alapszabályok hetedik szakasza értelmében tömeges elhalálozások esetén az egyesületnek jogában áll a biztosítási összeget részletekben szokásaikat, arra azonban emlékszem, hogy a szerkesztő ur íeiköszöntö-válaszában megígért mindent ő tovább halad a kijelölt utón és nem vág semmit zsebre. Az utolsó kifejezés kinos feltűnést keltett, az emberek nem mertek egymásra nézni. Majd asztalbontás után a szerkesztő ur kiment a konyhába és igy adta fel a szót: — Egv-két falatot vinnék mutatóba a gyerekeknek, majd lehúznak, hogy mit hoztam. Hát ne irigykedjenek. A vendéglős előszedett egy kosarat, azt megtöltötte minden földi jóval, hideg hússzeletekkel épp úgy, mint koppasztott csirkékkel és féJtortákkak De húzódtak meg ott szardiniás dobozok is. gyönyörködve hallva a szerkesztő ur szózatát. — De gyönyörűek azok a körték ott a po'con! A körtékből ugyan semmit sem látott a bankett, de látott a szerkesztő ur, aki nagyon szerette Cliquot özvegyét, jóllehet Áubertin urat sem vetette meg, pláne, ha a szekszárdi kis vörös társalgott vele. így vitte haza az emléket a gyerekeknek. akik felpofpztattak. ha szemet vetettek az ételre. De vasárnap meg vo’t írva. hogy a bankett nagyszerűen sikerült s Engeismann ur szervírozó művészete felülmúl minden európai fogalmat. Tiz sor zengte a dicsőségét, de ne legyünk méltánytalanok, valljuk be, hc-gy maga az egész ügv. ami létrehozta a lakomát, szintén kapott öt sort. Amúgy végnélkül! polémiák foglalták e! a hasábokat, mindig veszekedett valaki valakivel s a választ fö'tétlenül az »audiatur et altera pars« mondat vezette be. Nem úgy van ám az. ahogv hebehurgyán elképzelni méltózíatnak! Eleinte az újságírás német ágában klasszikus miivé’tségii emberek voltak, azok a vezércikk végéről Isten minden kincséért e! nem hagyták volna a Vodercinó-t- Ugy hangzott ez a jámbor svábok Iliiében. mint a földönjáró istenek korában a Qúos egó ... — Tér hat im Ksagt! — mondták elégedetten a Weiterschánok és büszkék voltak szerkesziőjükre. mert az rettenthetetlen egv Kerl, azzal nem lehet olyan könnyen e'bánni. — Feterémó! Kruciíix, wie ter talentvoll ist! Egész bizonyos, hogy valami nagy káromkodásnak tartották, de legalább is erőnek, ame'y fölényesen úszik a gyengeségek habián. Hát még amikor jól oda akartak valakinek mondani s kifigurázták a kupaktanácsot. kézzelfogható tárgyiagossággal tárta fei az eseményeket. Kritikai megjegyzést nem fűztek hozzá. oh. sokkal finomabban komprimálták azt a végén két szóval: — Sapienti sat ... A Thirjungok, meg a Krumengeckerek csak most estek ámulatba. — Isz tesz nicht viel? Hát jó! van. mondja, hogy szemtelen. de mégis, ilyen erősen odavágni!... A gúnyból is megárt a sok. Szerkesztőnk azonban ha’adt tovább a maga egyenes utján, minden levelezését a szerkesztői üzenetek rovatában intézte el, ott tudósította verseci rokonait. hogy mikor lesz disznóölés, hogy beteg a felesége, vagy utrakél az anyósa s onnan őrzöm emlékeimben ezt a két szót is: »Koffer angekommen.« Azt hiszem, a pancsevói atyafiak ennek az üzenetnek örültek akkor a iegjobhan, lehetett tőlük bármi más is a lapban. Ám haladjunk tovább a klasszikus műveltség mezején. Uccakövezések vagv világítás: követelmények megbeszélése nem múlhatott el ama tüske nélkül, amely bizonyosra veszi, hogy a hatóságok a kérdést, kito'ták - »ad graecas calendas.« Ezt lehetetlen volt kihagyni, mert ha késett a Wi.ngron csatád meginterpeiiá'ia a szerkesztőt. — Schreiben sie schon etwas -von graecas calentas. Igyekszem összegyűjteni mindent, ami kifizetni, még pedig oly arányban, aminőben a tagdijak befolynak az egyesület pénztárába. A felperes ezzel szemben »bebizonyította, hogy félévvel később elhunyt tagok kedvezményezettje, akik átlóiban igazgatósági tagek, soron kívül egy összegben megkapták a biztosítási összeget. Hadzsi-Kosztics járásbiró a bizonyítási eljárás befejezése után úgy döntött, hogy a hulla-perben december 9-ikén hirdeti ki az Ítéletet. Az ítéletnek elvi jelentősége is van, mert most el fog dőlni, hogy joguk van-e a temetkezési egyesületeknek soronkivül kifizetni a halotti segélyt és hogy részletekben is teljesitheti-e fizetési kötelezettségeit? Az Ítélet elé nagy érdeklődéssel tekintenek jogászkörökben is, ahol már mozgalom indult meg ezeknek a kérdéseknek tisztázása érdekében. Jogászok véleménye szerint a temetkezési egyesületek lényegében biztosítási szövetkezetek és igy csakis mint bejegyzett cégek működhetnek és fel kellene tüntetniük biztosítási alapjukat. Az 1875. évbeli törvény szerint ugyanis minden biztosítási vállalat köteles cégét az illetékes törvényszéknél bejegyezni és minden »biztosítási ágra, amellyel foglalkozik, százezer forint biztosítási alapot kimutatni. A temetkezési és kiházasitó egyesületek ezzel szemben csupán az alapszabályaikat hagyatják jóvá a belügyminisztériumban és nem tesznek le biztosítási alapot, ami ellenkezik a Vajdaság területén még érvényben levő törvényekkel. A szuboticai jogászkörök mozgalma főkép arra irányul, hogy ezeket az egyesületeket is kötelezzék a cégbejegyzésre. Valószínű,’ hogy. a december 9-iki ítélet után tömegesen fognak porok indulni a temetkezési egyesületek ellen. akkoriban hozzátartozott a klasszikus műveltséghez, a y>Kriegsjahre zählen doppeU ugyan nem volt latin idézet, de tekintettel arra. hogv k'asszikus valamelyest a német is. hát elcsúszott, a »dara paeta borii amicU helyeslő íejbólintássa! taálkozott. mikor a telekkönyvvezető megverte az álatorvost és a bíróság eíött kibékültek, a Vedcrcmo változata gyanánt szerepelt — pihenő közökben — a fiat justitia. de mindent, mindent levert, mint rettenetes gőzhenger. amelynek lehetetlen elentálni, a videant consules. Mert ez megint misztikum volt. titokzatos és rejtélyes. Nem is tudom, hogyan lehettem újságíró ané'kül. hogy elsajátítsam ezt a sok tudományt. Ha megjelent a lapban a videant consules, elhalku t a szó. — Mi történik most? Le kell a polgármesternek mondania? Aggódó tekintetek kisérték a lépéseit, lesték a kedélyál'apotát. Akik valamikor átkinlódíak néhány gimnáziumot és sejditettek még valamit a latinhoz, lázas izgatottságukban már látták felvonulni a konzulokat. — A főkapitány ott volt-e ma a törzsasztalnál? Nem látszott mefeiiedtnek? A konzulok-okozta izgalom tartott az egész héten át. hogv aztán átadja a helyét valami másnak. Mondjuk, a sapienti sat-nak. Voltak azért másfajta német lapok is a Vajdaságban, meg a Bánátban, de ezeket, pángerrhánok szerkesztették izzó erővel, gyűlölettel, de frázisok nélkül. példájaként minden propagandának és ujságcsinálásnak. Korn Artur kénytelen vo't kiszökni az országból, olyan izgatást vitt véghez vederemók .nélkül. Mi. bccskerekiek. összekötött kézzel tűrtünk minden csipkelődést. Jokly bá] esi lapját három leánya irta, már pedig hölgyekkel szemben udvariasaknak keiéit maradnunk. Úgy is az övék lett volna az utolsó szó. Öreg riporter
