Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-05 / 325. szám
1925 december 5. BACSMEGYEI NAPLÖ 5. oldal A rendőr és a telepes halálos párviadala Szándékos emberöléssel vádo'nak egy szombori rendőrírmeitcrt A szombori királyi ügyészség vádiratot adott Ribarov Jusztin szombori rendőrőrmester ellen, akit erős felindulásban elkövetett szándékos emberöléssel vádol a vádirat. Ribarov nem adott kifogást a vádirat ellen s igy ügye nemsokára főtárgyalásra kerül. Ribarov védelmét dr. Masirevics Milán szombori ügyvéd, vármegyei alügyész látja el. Ribarov, mint annak idején megírtuk, a vákisztás napján, 1925 február 8-án agyonlőtte Szecsujiszki Nikola szombori telepest. Szecsujiszki hírhedt verekedő volt s valami miatt haragudott Ribarovra. Mikor a választás estéjén a rendőrőrmester ellenőrző kőrútján bement a Korzó-kávéházba, Ribarov, aki ott nagyobb társaságban volt, megtámadta s még mielőtt Ribarov védekezhetett 1 volna, nyakán kétszer megszurta. Közben rendörcsapat érkezett a kávéházba, erre Szecsujszki és barátai szétszaladtak. A kávéház előtt azonban lesben álltak, hogy újra megtámadják Ribarovot. A rendőrőrmester, akit értesítettek, hogy támadás készül ellene, revolvert kért s úgy ment ki a kávéház elé. Itt Szecsujszki két barátja közrefogta s beszélgetni kezdett vele. Közben odaérkezett Szecsujszki is, akinél szintén revolver volt. Ribarov megfordult s felszólította Szecsujszkit, hogy tegye el a revolvert. A telepes azonban célzott s rá akart lőni a rendőrre. A revolver csütörtököt mondott. Erre Ribarov is revolvert vett elő s mikor a telepes másodszor is célzott, ő is .lőtt. Szecsujszki revolvere ismét csütörtököt mondott, az örrnester lövése azonban talált, a golyó Szecsujszki hasába fúródott s a telepes néhány perc múlva meghalt. Ribarov ellen a szombori kir. járásbíróság folytatta le a vizsgálatot, nehogy vele szemben a szombori rendőrség elfogultsáiJLj legyen vádolható. A vizsgálat adatai alapján az ügyészség vádiratot adott a rendőrőrmester ellen. A tárgyalásit, amely iránt Szomborban nagy az érdeklődés, valószínűleg még ebben az évben megtartják. Az 500 din áros rejtély A Bdcsmegyei Napló vasárnapi példányát, amelyben a negyedik oldalon Az apostolok lován cimti cikk alcímében a következő változás volt: A vajdasági városok százmillióval tar 'óznak a vasútnak — A köz’ekedésügrji minisztérium megszűntette a hitelezett vasúti jegyrendszert megtalálta Boros Aladár mészáros Vukovár akinek az 500 dináros nyereményt ma elküldtük. A Bdcsmegyei Napló pénteki példányai közt két olyan lappéldány voll, amelyben a negyedik oldalon A.gyonverték tévedésből Az elmebeteg tragédiája cimü cikk a kővetkező változással jelent meg: Az elmebeteg tragédiája Tévedésből agyonverték Akinek bármelyik ilyen példány birtokába kerül és azt nyolc napon belül a kiadóhivatalnak beszolgáltatja, 500 dinár jutalmat kap. A mai lappéldányok közt szintén van két olyan lap, ami eltér a többitől. Aki a Bdcsmegyei Nap'óra előfizet, résztvesz a márciusi sorsolásban, amelyen ötven értékes tárgy és 50, 200, 4000, 10.000 és 30.000 dináros nyeremények kerülnek kisorsolásra. . _ A szláv nyelvtudás a magyar külügyi szolgálatban A magyar nemzetgyűlés ülése Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén folytatták a külügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Farkas Tibor szóvá tette, hogy bár Magyarországot szláv államok veszik körül, ennek dacára a külső és belső szolgálatban kevés azoknak a tisztviselőknek a száma, akik a szláv nyelvet ismerik. Walkó Lajos külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy összesen nyolc olyan fiatalember van. aki elvégezte a konzuli tanfolyamot és letette a diplomáciai vizsgát. Még ezt a nyolc fiatalembert sem tudták kinevezni. Ezért szüneteltetik egy évre a tanfolyamot. A szláv nyelveket illetőleg az idei budgetben meg van a lehetőség arra, hogv va'ami történjék, mert felvettek 52 milliót nyelvismereti pótlékra, hogy a német, francia és angol nyelveken kívül más nyelvet is ismerőnek adják ezt a pótlékot. Szabó Imre kijelentette, hogy a külügyi szolgálat ellen minden irányban panasz van. a külügyi szolgálat a leggyengébb, nem áll hivatása magaslatán. Haller István a külügyi diplomácia demokratizálódásárak szükségessiágét fejtegette. Törekednünk kell arra — mondotta — hogy diplomáciánkat polgári származású egyénekkel telítsük meg. Fábián Béla hangsúlyozta, hogy azoknak, akik a külügyi szolgálatot ellátják, erkölcsi és rátermettség! szempontból megfelelő embereknek kell lenni és nem okvetlenül arisztokratáknak. Rendelkezzenek megfelelő nyelvismerettel és gazdasági tájékozottsággal. Nem kizárólag vadászó és a társadalmi érintkezést fentartó diplomatákra van szükség, hanem kereskedelmi ügynökökre. De erkölcsi szempontból is meg kell vizsgálni azokat, akik külképviselet szolgálatában állanak. A külföldön mindenütt találkozunk férfiakkal — mondotta — akiknek neve itthon is ismerős, de nem nagyon jóhangzásu. Hallunk ilyenről Milánóban, Münchenben és más nagy európai városokban, fíollósi-Holländer Simon-Samuról van szó. Érthetetlen, hogy a külügyminiszter a magyar sajtó kitűnő munkásai közül éppen fiollósl-Hollündert választotta ki. Propper Sándor: Ajánljuk Garat Manót! Fábián Béla: Talán van még a ms^ar sajtóban olyan megbízható férfi, aki Hollósi-Hollándemél méltóbb arra, hogv ilyen szolgálatot ellásson. Hollósi-Hollánder a követség szolgálatában teljesít sajtószolgálatot. Propper Sándor: Van egy érdeme: beugratta a szegedi rabbit! Fábián Béla: Ahhoz, hogy szimpátiát szerezzünk, szükség van arra, hogy tisztességes és makulátlan jellemű emberekből álljon a külképviseletek sajtószolgálata. Walkó Lajos külügyminiszter kijelentette válaszában, hogy Holländer Sándor nevű sajtóelőadó a külügyi tárcánál nem szerepel. Lehetséges azonban, hogy bizonyos konkrét esetekben a milánói vagy más konzulátus valami megbízást adott neki. A nemzetgvülés ezután részleteiben is elfogadta a' külügyi tárca költségvetését. rátalálni abban a tényben, hogy Frigyes főhercegnek és Izabella hercegasszonynak tizennégy év alatt, 1879-től 1893-ig, hat lánya született és ezt követően, meglehetős nagy időközzel, négy év után születik Albrecht, az egyetlen fiú. 1897-ben a főhercegi pár mindkét tagja negyvenegy éves volt és a pozsonyiak fiziológiailag nem tudták — valószínűleg — más magyarázatát adni az egyetlen fiú ilyen késői világrajöttének. Hogy mi az igazság ősiben a történetben, azt ma még nehezen lehet bizonyítani, de az eset még akkor sem érdektelen, ha nem egyéb a kastélybeli cselédség mende-mondájánál. Kiderülhet azonban az is, hogy az ifjú Albrecht sem Cray-, sem Habsburg-jogon nem pretendálhatja a magyar trónt Olcsóbb lett az interurbán telefon A szomszédos forgalomban tiz dinár egy beszélgetés dija A szuboticai postahivatal most kapta meg a postaminiszterium rendeletét az interurbán távolsági körzetek uj beosztásáról. A rendelet valójában nagyon kevés változatást eszközöl a távolsági körzetekben, mindössze az első távolsági körzetet osztja két részre, ezzel azonban a szomszédos interurbán forgalomban tetemesen leszállítja a telefonbeszélgetés diját. Az eddigi beosztás szerint száz kilométer távolságig három perces telefonbeszélgetés ára tizenöt dinárba került, kétszáz kilométerig busz, háromszáz kilométerig huszonöt, azonfelül harminc dinárt kell fizetni egy háromperces telefonbeszélgetésért. Az uj rendelet kimondja, hogy az eddigi első távolsági körzet két részre oszlik és igy ezentúl négy körzet helyett öt lesz. amelyek közül az első ötven kilométerig terjed és a beszélgetés ára három peresenként itt csak tiz dinárba kerül. A második körzet ötventől száz kilométerig terjed, a továbbiakban pedig csak annyi a változás, hogyaz eddigi második körzetet harmodiiknak, a harmadikat negyediknek, a negyediket ötödiknek nevezik. Az árak ötven kilométertől kezdve nem változnak. Szuboticáról Szentára. Topolára, Bajmokra, Horgosra és a többi szomszédos községekbe lehet ezentúl tíz dinárért telefonálni. Az uj rendelet december 1-én lépett életbe. A NAGYVILÁGOT OTTHONÁBA HOZZA EGY JÓ RÁDIÓ KONRATH Đ. D. SUBOTJCA PAŠiČEVA ULICA1. EDÉNYPIAC TEiEFONSZÁM m Albrecht főherceg — kakukfióka? A „címzetes fiatalember“ állítólag pozsonyi parasztfiu és csak becsempészték a főhercegi bölcsőbe Pozsonyból jelentik: Habsburg Albrecht főherceg, az újdonsült magyar trónkövetelő — akit Rakovszky István egy hírlapi nyilatkozatában ötletesen »címzetes fiatalember«-nek nevezett el, mert környezete állandóan serdületlen ifjúként szerepelteti, noha már harminc éves — mint ismeretes, nem mint a Habsburg-család tagja tart igényt a magyar trónra, hanem azon a címen, hogy anyai ágon az Árpád-ház törvényes leszármazottja. Édesanyja, Izabella főhercegnő ugyanis a holland Croy-Dülmen hercegi családból származik és ez a család — tagjainak állítása szerint — származását III, Béla magyar király András nevű, Franciaországba szakadt testvéréig vezeti most nagy igyekezettel vissza. A Croy-család e réven állandóan fen tartotta igényét a magyar trónra s ezt legutoljára 1857-ben Crouy-Chanel Henrik gróf a magyar nemzethez intézett ryüatkozatában be is jelentette- A geueológusok — magyarok is, külföldiek is — könyvtárt kitevő vitát rendeztek a Croy-család származása körül, de csak annyiban tudtak megegyezni, hogy a Franciaországba bujdosott András hercegnek, aki ott a »sanstcrre« (földnélküli) melléknevet kapta. Félix nevű »örököse maradt. Félix három fia: Antal, András és János örökölték a Chanel nevű kastélyt és birtokot, a Chanel melléknévvel és az Antal unokája igy szerepel egykorú barátkrónikákban:. »Hungáriáé d ictus Chanelis, alias Croy.« Ezentúl aztán a családfa megszakadt s a család Croy-Dülmen ága a spanyol örökösödési háború idején bukkant fel Hollandiában. Ennek a Croy-Dülmen családnak volna tehát anyai ágon leszármazottja Albrecht, a trónkövetelő, aki az 1918. évi Hof-Kalender tanúsága szerint 1897-ben született Pozsonyban és a keresztségben Albrecht, Ferenc, József, Károly, Frigyes, György, Hubert és Mária neveket, tehát csekély nyolc nevet nyert. Pozsonyban műidig úgy tudták, hogy a most trónkövetelőként szereplő Albrecht nem természetes utóda sem Habsburgi Frigyesnek, sem Croy Izabella hercegasszonynak, hanem becsempészett gyerek, akit a főhercegi pár hetedik lánya születésekor egyszerűen kicseréltek az újszülött kislánnyal, nehogy fiörökös híján a Frigyes főherceg óriási magánvagyona a Habsburg-családru szálljon vissza. A főhercegi udvar környezetében már a kilencvenes évek végén suttogtak erről és most, hogy Albrecht személye az érdeklődés homlokterébe került, az is szóbeszéd tárgya, hogy egy régi pozsonyi családnak ma is birtokában van az a csipkés babakelengye, melyben a iőhercegi bölcső leány- j gyermekét a kastélyból éjnek idején j kicsempészték, hogy helyébe egy is- j meretlen származású parasztgyere-! két csempésszenek be. Ezeknek a szállongó híreknek valószínűsítő magyarázatára könnyű
