Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-05 / 325. szám
1'/, DINAR Poštarina plaóena ? XXVI. évfolyam Szubotica, 1925 SZOMBAT dscemié^ J ^ 325. szán Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Fonciére’a2:o :j) Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova al.l (Lelbaeh-paloU) Kisebbségi sors Benes, a kisant mt Chamber lainje, a londoni Kings College jubileumi ünnepségén előadást tartott Csehszlovákia politikájáról és ezzel kapcsolóiban figyelemreméltó kijelentéseket ' tett a nemzed kisebbségek helyzetéről. A csehszlovák külügyminiszter csa a saját ha ája kisebbségeiről nyilatkozott ugyan, de erre vonatkozó megállapításai olyan természetűek, hogy b zvást applikálhatok minden utódallam nemzetiségeire. —■ Az elnyomott népek önrendelkezési jogának elvét — mo >dja Benes — nem lehetett tökélete sen megvalósítani, mert az országhatárok kijelö'ésánél néni pusztán a népek ö<szetételérvek szempontja az irányadó. -Elkerülhetetlen volt, hogy a háború után megalakult nemzeti államok faji többségébe kisebbségi tömegek ne ékelődjenek. Ezek a ^isejbbségek szerves alkotórészei árinak az át amnak, ahova őket a békeszerződések utalták. A kisebb ségek nem vendégjogon élnek uj hazájukban, hanem mint egyenrangú állampolgárok, akiknek nemzetiségi igényeit, Benes szerint, a legnagyobb gondossággal igyekeznek kielégíteni az utód államok. Az űrt, ami az igyekezet és a tényleges állapot között tátong, Benes a közigazgatási szervek tu kapásainak tu’ajdo nitja, ezek lehetőségét pedig azzal magyarázza, hogy a volt osztrák-magyar monarchia idején sokkal nagyobb igazságta ans - gok történtek. Mintha a jelen sérelmeinek okozóit igazolhatnék a mull bűnei. Van azonban Benes előadásénak egy olyan passzusa, amely a szenzáció erejével hat. Nem reveiéi vele eddig rejtett igazságot, de koncedál egy olyan tényt, amelynek tagadása ezideig a nemzetiségi elnyomás energiaforrásául szolgált. Ami atrocitást és jogcsorbittst a nemzetiségek az utóbbi években elszenvedtek, az mind abból a gyanúból táplálkozott, hogy a kisebbségek irre denta álmokat űznek és panaszuk, követelőzésük merő zavar keltés és hazájuk tekintélyéne’ tépázása. Benes ezzel szembe kimondja, hogy Csehszlovákia kisebbségei nem irredenták, ne»a maguk nemzeti függetlenségéért harcolnak, hanem önálló nemzeti életet akarnak élni, az állam keretein belül. Benesnek ez a verdiktje csak a csehszlová' iái kisebbségeket menti fel az. irredentizmus vádja alól, de hiszen Ő nem érezhette nrmgat illetékesnek arra, hogy a töb i utódállam nevében is beszéljen. Szabad-e hinnünk, hogy amit a csehszlovák külügyminiszter Londonban ünnepélyesen kinyilvánított, nem elszigetelt és ötletszerű <özlés, hanem az egész kisantantra kiterjedjen uj nemzetisé >■ politikai vezérelv bejelentése ? Nem hiú ábránd-e, ho-^y Rád cs onciliúns nyilatkozata a jugoszláviai kisebbségek törekvéseiről s Benes londoni előadása ugyanegy törzsnek hajtásai, amelyeken <i fog virágzani a nemzetiségi kérdés méltányos és igazságos mfx'oldása ? Teljes mértékben magunkévá tesszük Benesnek azt az állítását, hogy Németországben ép úgy, mint az újonnan létesült kisebb országokban harcban állanak azok az állambontó elemek, amelyek a nacionalizmust és sovinizmust írták zászlójukra, azokkal, akik az uj szellemet hirdetik. Ennek a harcnak kimenetelét aggódó érdeklődéssel várjuk, annál is inkább, mert a nemzeti kisebbségeknek van a legtöbb okuk félni attól, hogy a történelmi összeütközésből a nacionalizmus és sovinizmus kerül ki győzi sen. Mi csak a demokrácia diadalmas fö - egyenesedésétöl és a gyöngéket iméletlenül letaposó reakció megfékezésétől várhatjuk annak az atmoszférának kialakulását, amelyben a nemzetiségi jogok az alkotmány és a békeszerződések pergamentjéről átplántólódnak a való életbe. A kisebbségeknek a penaszkodás nem öröm, hanem fájdalmas kényszerűség, az a'kotmányos küzdelem sebeik orvoslásáért nem sport, hanem az életösztön refhxmozgása. Benes úgy véli, hogy a nemzetiségeknek jól esik a panaszkodás. Mi tudjuk, hogy a kisebbségeknek a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt érvényesülő és nemcsak elvben elismert, hanem a gyakorlatban is keresztülvitt jogegyenlőség állapota esne jól, amely mellett a nemzetiségi panaszok méltán nevezhetők izgágasagnak. ,s • < , ■ v ff Pasics miniszterelnök megbetegedett Betegsége nem ad okot aggodalomra — A radikális-párt vasárnap nagy népgyulést tart Zagreb ban Beogradból jelentik: A parlament elnapolásával a politikai élet meglehetős eseménytelen lett. A képviselők legnagyobb része elutazott a kerületekbe, Beograd tan csak azok maradtak, akik parlamenti bizottságok tagjai. A délelőtt folyamán azonban csupán az ipari hi elekről szóló törvényjavaslat ietárgyalására kiküldött bizottság tartóit ü est. A szkupsti a klubhelyiségében délelőtt a független dsmokratapart főbizottsága ült össze. Az ü éeen a december 6 án tíeogradban tar tandó országos kongresszus előkészületeit beszélték me'». A kongresszuson Pribicsevics Szvetozar nagy beszédben fogja ismertetni az általános politikai helyzetet és a független demokrata párt tak tikáját. A miniszterelnök betegsége Pasics miniszterelnök péntek«* nem jelent meg hivatal >ban és hivatalosan is megerősítették azo kát a hirek t, amelyek a miniszterelnök megbeieg déséről már csütörtökön elterjedtek. A kormány iöbb tagja: felkereste Pasicsot a akasán és ezeknek közlése alap ján politikai körökben az a megnyugtató hir terjedt el, hogy < miniszterelnök be'egsége egészen könnyű természetű és nem ad okot semmi aggodalomra. Ellenző’ i vörö ben ezzel szemben, mint ind m a'kfilommal, amikor Pasics megbetegszik, most is politikái okokat keresnek a miniszterelnök betegsége mögött. Ezeknek, a kombinációknak semmi alapjuk sincs. Radies Zagrebbin Rad’CS István közoktatásügy miniszter pénteken este elutazó t Zagrebba. A közoktatásügyi miniszter tanulmányozni fogja a horvátországi közoktatásügyi intézményeket, azután felkeresi L:ub!janát és Sarajevót, ahol személyesen vizsgálja fe ü az ottani iskolák működését. Ugyanazzal a vonattal utazott el Beogradból dr. KorcseC is néhány pérthive kíséretében. A radikális párt Zagreb i gy Hé se Ugyancsak Zagrebbe utazót Markovies Lázár és /ovanovics Ljuba is, akik a radikális párt vasárnapi zagrebi népgyülésén vesznek rés t, amely h -sszu idő után a adikalis pártnak első nagyobb megnyi at .ozása lesz a horvát f ivarosban. A népgyü'és élőké szitö konferenciáját már szombaton megtartják és ez tette szűk -égéssé a két politikus pénteki elutazását. Az iparbank felállításáról szóló törvény tárgyalása Pénteken délelőtt kezdte meg munkáját az ip ubank felállításáról szóló törvényjavaslatot; kidolgozó bizottság. Az ülésen dr. Krajacs kereskedelmi miniszter osszabb expó éban fejtette ki, hogy mi tette szükségessé a törvény megalkotásét. A kisiparosok támogatásának kétféle módja van, vagy hitelszövetkezetekbe kell őket tömöríteni, vagy az »illám által támogatott bankkal segíteni. A* első mód bár jobban megfelelne a célnak, nem vihető keresztül, mert egyrészt hosszú időt v-nna igénybe, másrészt níigy megterhelést róna az iparosokra is. Ezért a kormány a másik módot választotta és a felállítandó bank o!yan olcsó hiteleket fog az iparosoknak nyújtani, hogy versenyképes lesz bármely bankkal. Az .ellenzék élesen támadta a kormány javaslatát. Krizsman Prlinc-evics-pérti szerint a javaslat nem fele! meg céljának és ezért azt javasolta, hogy küldjék vissza a törvényjavaslatot a minisztertanácsnak. Majoáics demokrata szerint a kormány által nyújtott támogatás nem elegendő. Hasonló értelemben szólalt fel Sernec szlovén néppárti is. Végül a bizottság úgy döntött, hogy szombati ülésére meghívja a pénzügyminisztert, hogy pénzügyi szempontból ismertesse a javaslatot. Srskics törvényegységesitő miniszter a királynál /cs törvényegységesítő miniszter, akit e minisztertanács megbízott a Petrovics Nyegus volt montenegrói uralkodóház anyagi ügyeinek tanulmányozásával, pénleken délelőtt kihallgatáson jelent meg Alekszandar királynál, akinek jelentést tett a volt királyi család helyzetéről. Srsk.cs a Peuovics-Nyegus volt montenegrói dinasztia anyagi ügyeinek" rendezésére javaslatot terjeszt a minisztertanács elé. Országosan megűnneplik Őfelsége születésnapját December 17-én az egész országban nagy ünnepségek közt fogjak megünnepelni Alekszandar király Őfelsége születésnapját. A helyőrségeknél csapat3zemlék lesznek, Baogradban és Zagrebben p.r,dig udvari fogadö-nap. A születésnapi ünnepségek programját véglegesen még nem állították össze. Álhir az O juna fegyveres támadásáról Karinthia ellen A Bécsben megjelenő »Die Stunde« legutóbbi számában feltűnést keltő cikket közölt »Az Orjuna fegyveres támadásra készül Karintia ellen« címmel. A cikk szerint Kárintia lakosságát hetek óta izgalomban tartja az a hír, hogy az Orjuna szlovéniai szervezete erősen szervezkedik és fegyveres támadást készít elő Karintia ellen azzal a céllal, hogy Karintiát meghódítsa az S. H. S. királyság számára és így az összes szlovéneket egyesítse. Az Ausztria elleni agitációt a lap szerint a »Korosecki Slovenec« bécsi szerkesztője irányítja. A fegyveres támadás híre a szóban forgó területeken napról-napra nagyobb izgatottságot kelt és tudni vélik, hogy a bevonulás keresztülvitelére a kato-
