Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-30 / 347. szám

1925. december 30. BÄCSMEGYEI MPU 3. oldal. Kisebbségi Elet Anglia népszövetségi delegátusa lord •Robert Cecil nyilatkozott a* kisebbségi kérdésről. »A kisebbségi kérdés — mondotta — érdekes és nehéz problé­ma. Hogy ebben a dologban ítéletet mondbaysunk, mindenekelőtt jól meg keli fontolnunk a kisebbségi jogokat biztosí­tó szerződések szavait és ismernünk kell azokat a kereteket, amelyeken be­lül a Népszövetség ebben az irányban a békeszerződésekben rája ruházott ha­talommal élhet. Minden, amit a Nép­­szövetség megtehet, abból áll, hogy vé­leményt mondhat a kisebbségi kérdések­ben. Ezek- a kérdések a tanács ítélkezé­se alá vannak rendelve. A tanács, hogy a munkáját megkönnyítse, egy kisebb bizottságot alakított és ennek a köteles­ségévé tette azt, hogy a kisebbségi pa­naszokat megvizsgálja és az eset lé­nyegét — esetleg a megvádolt kormá­nyoktól bekért fölvilágositások fölhasz­nálásával — megállapítsa'. Ha ez a szü­­kebb körű bizottság úgy véli, hogy az illető kormánytól kapott fölvilágositások nem kielégitöek, a tanács elé terjeszti az ügyet és azutáu a tanács kifejezi a ma­ga véleményét. Ez minden, amit a Nép­­szövetség az érvényben lévő szerződé­sek intézkedései szerint megtehet. A ta­nács ilyen módon vizsgálja meg az eléje került kisebbségi ügyeket és mindazo­kat a panaszokat, amelyeket a Népszö­vetséghez intéztek. Különböző okok azonban nagyon nehézzé teszik, lip|J' ezekben a kérdésekben elérkezzünk az igazsághoz. Először is, a kisebbségek részéről megvádolt kormányok tagadá­sával szemben nagyon nehéz megállapí­tani azt, hogy mi az igazi lényege a szőnyegen forgó kérdésnek? Nagyon nehéz tehát az is, hogy megfelelő elha­­tározásokhoz juthassunk. Igen sok eset­ben maguk a kisebbségek sem szánják rá magukat az érdekükben beadott pa­nasz támogatására, mert attól félnek, hegy ez kellemetlen következményekkel járhat rájuk nézve. Mégis, az ilyesfajta nehézségek ellenére is, sok eset van, amikor a Népszövetség ténylegesen hozzájárult a kisebbségek helyzetének a megjavításához. De emellett amikor er­ről beszélnek, nem szabad szem elől té­veszteni, hogy a kérdésnek van még egy másik oldala is. Minden kormány­nak kötelessége, hogy tiszteletben tar­tassa a saját hatalmát- és tekintélyét. Azt hiszem, néha az is megtörténik, hogy a kisebbségek nincsenek eléggé tudatában ennek a nehézségnek. Néha olyasmit követnek el, ami nagyon ter­mészetes ugyan, de nem alapszik az 3 legális jogaikon. line, még egy újabb nehézség a kisebbségi kérdés kezelésé­ben. így tehát a kisebbségi probléma nagyon nehéz föladatot jelent és nem Szabad azt remélni, hogy az hamarosan megoldásra talál. Ez, a megoldás a mér­sékletnek a kitartásnak, az Ítéletben megnyilatkozó tapintatnak a kérdése. Vegyük azután számításba, hogy nem­csak a magyar kérdés az, amit nagyon nehéz megoldatni. Itt van a lengyel, a német"és még egy csoihó másik kisebb­ségi kérdés, amelyekben sZintón nagy szerepe van a Népszövetségnek. Olyan kisebbségi kérdésekben, amelyekben a megítélést tiszta tényállások megköny­­nyitették, a Népszövetség már sok eset­ben megjavította a kisebbségek helyze­tét«. * Az oroszországi kisebbségek hely­zetéről érdekes cikkben számol be egy német folyóirat. »A hivatalokban —- Írja a német revü — mindenütt a kisebbsé­gek fiai ülnek, akiket nem a moszkvai önkény, hanem a nép szabad akarata ál­lított a közigazgatás élére. Hasonló hely­zet az iskolákban is, ahol a tanítás ter­mészetesen az illető kisebbségi nép ányanyeivén toTyil;. Egyelőre még csak az alsó és középső népoktatást sikerült ilyen alapon megszervezni, addig is azonban, amíg a/, örmény, német ta­lán teljes iakultásit egyetemek felállítá­sára nem kerül a sor, a moszkvai egye­temen örmény, tatár, német tanszékek vannak, ahol az illető népcsoport ifjúsá­ga megkaphatja az universális kikép­zést. A vclgamepti németlakta terüle­teken, valamint a tatár köztársaságban ugyanez tapasztalható, ahol úgy a hi­vatalokban, mint az iskolákban* a hivata­los nyelv a német, illetőleg a tatár. A kisebbségi köztársaságok bizonyos alap­vető kérdésekben, amelyeknek irányát a kilencszázhuszban proklamált alkotmány szabályozza, függnek Moszkvától, Ez. az alkotmány azonban mindén népcsoport­nak a legmesszebbmenő gazdasági, po­litikai és szellemi önkormányzatot bizto­sítja.« A Briaed-kornsány válsága megoldás előtt Faitilevé kompromisszumról tárgyalt Briaac?~nal Parisból jelentik: A lappangó kor­mányválságra egyenesen rávilágított kedden Briand miniszterelnök egy nyilatkozatában, amelyben kijelen­tette, hogy erkölcstelennek tartja sú­lyos napokban megfutamodni a fe­lelősség elől. Ám távozzanak he­lyükről — mondotta Briand — azok a miniszterek, akik nem értenek egyet a szanálási javaslatokkal, ö nem iog lemondani. Úgy látszik, hogy legalább te sikerülni fog a vál­ság kitörését mégegyszer elhalasz­tani. A minisztertanácson előrelátha­tólag öten vagy hatan Downer pénz­ügyi javaslatai ellen foglalnak állást, ami a kabinetben elenyésző kisebb­ség és erre való tekintettel nemcsak Briand, hanem az illető kartelpáríok részéről is az a törekvés nyilvánul meg, hogy egyelőre visszatartsák a lemondástól az eUenzékieskedö mi­nisztereket. Painlevé hétfőn este fel­kereste Briand miniszterelnököt s az a liii* terjedt el, hogy kompro misszumröl tárgyaltak s Painlevé biztosította Briand-t, hogy nem fog lemondani. A kamara pénzügyi bi­zottsága tárgyalás alá vette a január hónapra szóló költségvetési provizó­riumot. Az ülésen Downer pénzügy­­miniszter is jelen volt. Az ő hozzá­járulásával határozták el, hogy azoknak a kereskedőknek és iparo­soknak, akik árucikkeiket nem drágí­tották meg. a felemelendő forgalmi adó felét elengedik. A kamara hétfőn este feltizkor összeült és az ülés még kedden reg­gel is tartott. A permanens ülés cél­ja a költségvetés keresztiilhajszo­­lása. Az orosz kommunista párt kongresszusa bizalmat szavazott a pártvezetoségnek Csicserin jelentése Oroszország külpolitikai helyzetéről Moszkvából jelentik: Az orosz konnnunistapárt kongresszusa 51b szavazattal bizalmat szavazott a pártvezetőségnek, illetőleg egyhan­gúlag tudomásul vette a központi választmány jelentését, melyet Sta­lin terjesztett elő. Az ellenzék körülbelül 94 delegátus — tüntetőén tartózkodott a szavazástól, hogy ez­zel is tudomására adja a választ­mány tagjainak, hogy a párt jelen­legi irányvonalát nem helyesli. A kongresszus utasította a köz­ponti választmányt, hogy iokozoti erővel harcoljon a tiszta leninizmus­­ért, akadályozza meg a jobb és bal­oldali túlzásokat és indítson újabb akciót a szakszervezeti egységfront \ érdekében. A szavazás után Csieserin mon­dott beszámolót a külpolitikai hely­zetről. Kifejtette, hogy Oroszország nem bízik Locarnóban, mely egyál­talán nem vitte Európát közelebb a békéhez és nem léphet be a Nép­­szövetségbe mindaddig, mig abban az imperialista nagyhatalmak dik­tálnak. A szovjetkormány szívesen belemegy mindennemű leszerelésbe, ha azt komolyan és minden hátsó gondolat nélkül próbálják keresztül­vinni, bár nem hiszi, hogy ezt a kér­dést a kapitalista államoknak vala­ha is sikerül rendezni. Tilos a külföldi egyetemek látogatása Az uj egyetemi törvény nem szünteti meg a szuboticai jogi fakultást Zagrebből jelentik: Az egyetemek képviselőinek zagrebi konferenciája ked­den is egész nap tartott. A .konferen­cián a Beogradban tartózkodó Radios István közoktatásügyi minisztert dr. Andrics Nikola államtitkár helyettesí­tette. A konferencia elhatározta, hogy a fennálló főiskolák közül egyetlenegyet se szüntetnek meg, csupán a fölösleges­nek mutatkozó főiskolák további kiépí­tésétől fognak eltekinteni. A konferencián tárgyalták a közok­tatásügyi minisztérium "által kidolgozott egyetemi törvényt is, amely szerint az egyetem továbbra is autonom intézmény marad, de a közoktatásügyi miniszter felügyeletet fog fölötte gyakorolni. A törvény értelmében három egyetem lesz az országban: Beogradban, Zagrebbcn és Ljubljanában. A beogradi egyetemen orvosi, filozófiai, technikai, jogi, görög­keleti teológiai és gazdasági fakultás lesz, a tervbevett állatorvosi fakultást azonban csak akkor fogják felállítani, ha a zagrebi állatorvosi főiskolái már teljesen kiépítették. A zagrebi egyete­men jogi, orvosi, filozófiai, erdészeti, állatorvosi, katolikus teológiai, technikai és kereskedelmi fakultás lesz, a ljublja­nai egyetemen pedig jogi, filozófiai, tech­nikai,- katholikus teológiai és orvosi fakultás, amely utóbbit azonban nem fejlesztik tovább és az csak az első szi­gorlatra fog előkészíteni. A szuboticai jogi és szkopljei filozófiai fakultás is megmarad. Megállapodott a konferencia abban is. hogy ösztöndíjat a jövőben csak a belföldi egyetemek hallgatóinak adnak és elvben megtiltják a külföldi egyete­mek látogatását. Erre csak az esetben adnak engedélyt, ha az illető már előbb belföldi egyetemen megszerezte a dip­lomát. Nagy vita indult meg a konferencián a rektorátus és a fakultásközi tanács hatáskörének megállapitásáról. Kimondta végűi a konferencia, hogy a rektorá­tusnak reprezentatív jellege van és fe­gyelmi ügyekben a legfőbb fórum, a fakultásközi tanács pedig csak reprezen­tatív jellegű testület, mig az adminisztrá­ciós ügyeket a dekanátus fogja intézni. A konferenciát szerdán folytatják és az valószínűleg két nap múlva feje­zik be. Radics István Svájcba utazik Svájci iidö'ése után agitációs körútra indul Boszniában Zagrebből jelentik : Radics István közoktatásügyi miniszter csütörtökön Beogradból visszaérkezik Zagrebba és ismét néhány napos tartózkodás után Svájcba fog utazni néhány hetes üdülésre. A közoktatásügyi minisztert külföldi útjára elkíséri felesége és veje Kossutics Ágoston mérnök, vala­mint a Radics párt egyik aieinöke. A svájci üdülés után Radics István Sarajevóba utazik, ahol résztvesz a Radics-párt oltani nagygyűlésén. >Sa­­rajevóból nagyobb turnés agitációs útra megy, hogy ellensúlyozza a szlo­vén néppárt elnökének, KorÓSCC An­talnak propagandáját. A Népszövetségben Stresemana fogja képviselni Németországot Berlinből jelentik : Politikai körök­ben megindult a ‘ kombináció arról, hogy ki !e:z a német birodalmi kor­mány képviselője a Népszövetség ta­nácsában, ha. Németország belép a nemzetek tanácsába és mint a vezető nagyhatalmak, szintén állandó helyet kap. Ezekben a találgatásokban Kübl­in-, nn volt birodalmi külügyi állam, titkár neve volt előtérben s mellette a jelenlegi varsói követet emlegették a legkomolyabb jelöltnek. Ennék kapcsán Sfrcsemann kül­ügyminiszter lapja, a Tägliche Rund­schau beleszól a vitába s azt fejte­geti, hogy Anglia és Franciaország példáját követve, a német kormány is o külügyi politika vezetőjét fogja a Népszövetség tanácsába küldeni állandó képviselő gyanánt. Áz Orjuna zagrebi konferenciája Kizárták a beogradi szervezet elnökét Zagrebből jelentik: Az Orjuna di­rektóriumának zagrebi konferenciá­ja kedden délelőtt véget ért. ki ülé­sen, melyen tizenkilenc delegátus vett részt, köztük a vajdasági tar­tományi szervezet elnöke Jevgye­­vics" Dobroszláv is, szenvedélyes vi­ták folytak le. Az Orjuna két frak­ciója különösen Pribicsevics Szvc­­tozár és a szervezet országos elnö­kének dr. Leonticsiiak afférja körül támadt vitában csapott össze. A konferencia tizenegy szavazat­tal nyolc ellenében határozatilag ki­mondotta, hogy bár Leontics sze­mély szerint teljesen korrekten Vi­selkedett Pribicsevics Szvetozárral szemben, az Orjuna nem vállalhat közösséget a személyes afférban el­nökével és egyáltalán nem foglalhat állást a felmerült kérdésben. A határozatban a direktórium egyúttal bizalmát fejezte ki dr. Le­ontics széniéivé iránt és az orszá­gos elnök személyi ellenfelét Ártasz­­tasziievics Bozsidárt a beogradi tar­tományi szervezet elnökét megfosz­totta a direktóriumi tagságától, A konferencia határozata, melyet az Orjuna hivatalos lapjában a split! Pobeddban fognak közzétenni, nem simította el a fennálló ellentéteket, amelyek végleges kiküszöbölése a legközelebb összehívandó kongresz­­szusnak lesz a feladata. A kongresz szust előreláthatólag Beogradban i-íogjá^. összehívni. T

Next

/
Thumbnails
Contents