Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-30 / 347. szám

XXVI. évf' Megjelelik Telefon: Ki, S*' dVe’í 12 oldal • Ara r/2 dinár Poštarina plaćena! Szubotica, 1925 SZERDA december 30. 347. szám „a és hétfőn délben ,s7.tőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lalbach-palota) Hol kezdjük? A drágaság eileni küzdelem circulus vitiosusaként szokták emlegetni, hogy a munkások és alkalmazottak fizetését nem lehet leszállítani a közszükségleti cik­kek magas ára miatt, viszont az árak leépítését a munkabérek nagysága akadályozza. Hol kell tehát megkezdeni az akciót a létfeltételek enyhítésére, a mun­kásokon-e, vagy a munkaadókon? — ezzel a kérdéssel játszanak már évek óta a műkedvelő köz­gazdászok és ezt a kérdést dön­tötte el egy szubotica! nagyke­reskedő a Lloyd legutóbbi érte­kezletén —- a munkások és alkal­mazottak számlájára. A drágaság problémájának megoldásán ag­gódó nagykereskedő úgy találja, hogy a munkások és alkalmazot­tak „nagy" jövedelme egy ré­gebbi, most már tárgytalanná vált konjukturábó! származik és ezért legalább húsz százalékos bérre­­di^jtciót tart szükségesnek az árak visszafejlesztése érdekében. A Llovdban tömörült közgaz­dasági tényezők dicséretéül je­gyezzük fel, hogy ezt a torz esz­mét nem tették magukévé, A többi felszólaló arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkások és alkalmazottak fizetésének re­dukálása a nélkülözést fokozná azokban a szociális rétegekben, ahol az anyagi javakban való bövelkedést csak hírből ismerik, de magának a drágaságnak szik­láját nem mozdítaná ki helyé­ből. A létminimum igen elaszti­kus fogalom. Elképzelhető a nyomorúságnak, a kulturális igé­nyek kielégítését tiltó szűkös megélhetésnek és a polgári jólét­nek is létminimuma, azonban egyik sem számítható ki meglő­­lebbezhetetlen végérvényességgel, még kevésbbé jogosult az olyan klasszifikélás, amely szerint azt, aki bérért vagy fizetésért dolgo­zik, csak a legalsóbb kategória létminimuma illeti meg. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy tisztviselők, alkalmazottak és mu ikások a két kezük mun­kájával, vagy szellemi képessé­geik kifejtésével a mindennapi kenyeret is csak üggyel-bajjal kereshetik meg. Konjukturdüs ke­resményekről ezeknél a szegény­séggel eljegyzett osztályoknál soha sző nem lehet. Ha el is tudnak érni valamelyes, nagyjából kielégítő megélhetési nivót, az szinte utópiának tűnik föl, hogy olyan helyzetbe jussanak, amely­ben minden jogos aspirációjuk hi­ánytalanul teljesül. Tegyük föl hogy a folytonos bérmozgalfnak ered­­ményekép vannak munkások és magánhivatalnokok, — köz­­tisztviselők e tekintetben számba sem jöhetnek — akikpek keresete a legalsóbb társadalmi fokozatra szabott létminimumot meghaladja. Szabad-e ezt az állapotot, ha kon» cedáljuk is, hogy megvan, vissza­élésnek tekinteni s nem kell-e in­kább arra törekedni, hogy minden­ki, aki becsületes és értékes mun­kát végez, hasonló viszonyok közé jusson? Nemcsak a szabad pályákon, hanem a munkások és alkalmazottak működési területén is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy mindenki a teljesit­­ménye aranyában boldoguljon. Sem­miféle törvény nem intézkedik arról, hogy egy munkás vagy alkalmazott nem kereshet többet, mint ami máról-holnapra elég, nem vásárolhat könyvet, nem en­gedhet meg magának kulturális szórakozást és nem takafithat meg egy kis tőkét a munkakép­telenség és elöregedés esetére. Azt kivánni, hogy a munkások és alkalmazottak bérét szállítsák le a munkaadók, még akkor is méltatlanság, ha valóban olcsób­bodás áll be, mert a létfeltételek enyhülése csak azokat az arány­talanságokat csökkentené némi­leg, amelyek olyan nyomasztó súllyal nehezednek ezekre a szo-Beogradból jelentik: Kedden a pénzügyi bizottság ülése némi élénkséget hozott a politikai élet­be. Több miniszter és képviselő fordult meg a parlament épületé­ben és a pénzügyi bizottság ülé­sét is nagy érdeklődés kisérte. Pasics miniszterelnök délelőtt tár­gyalt Krajacs kereskedelmi mi­niszterre! a füadelfiai kiállítás­ról Trifkovics Marko parlamenti elnökkel és Zsivkovics Ljubával, a radikálispárt elnökével pedig párt­ügyekről tanácskozott a minisz­terelnök. Visszaérkezett kedden Beogradba Radics István közokta­tásügyi miniszter is, aki az ünne­peket Zagrebben töltötte. Az állami üzemek ügye a pénzügyi bizottság előtt A pénzügyi bizottság kedden délelőtt tizenegy órakor tartotta meg ülését dr. Radonics Jovan elnöklésével. Az ülésen dr. Nova­­kovics Ljuba radikális képviselő terjesztette elő indítványát az állami üzemek magánkezekbe való átadásáról Kifejtette, hogy az államnak rengeteg üzem van saját kezelésében. Ezeket azon­ban nem használják ki olyan racionálisan, hogy azok nagyobb jövedelmet biztosítanának, sőt egyes állami üzemek kezelésében olyan reformot léptetnének életbe, amelynek alapján azokat magán­ciális rétegekre. Faltörő kosnak odaállítani a munkásokat és al­kalmazottakat a drágaság letöré­sére : igazságtalan és meddő kí­sérlet. A kötött jövedelmű egzisz­tenciák nem tehetők felelőssé az elviselhetetlen adókért és semmi ingerenciájulc nincs arra a pénz­ügyi és gazdasági politikára, amelynek hibáit az egész ország megsínyli. Az egymást követő fizetéskép­telenségek és csődök világítanak rá a legélesebben a közgazdasági élet szervi betegségére. Nagy cé­gek omlanak össze és kiderül, hogy mindegyik kosztpénzeken tengődött. Aki egy kis pénzhez jut, kosztba adja, mert a bank­kamatot kevesli. A bankok ezért kénytelenek fölemelni a betéti kamatot és ehhez képest drágul a kölcsönkamat is. A nemzeti bank a hiteleket abnormisan korlátozott mértékben folyósítja és ezzel a kereskedelmi és ipari vállalatokat az uzsora karjaiba taszítja. Csak >ezeknek a bajoknak ki­­küszöbc 'jse, nem pedig e szü­­kölködők nyomorúságának hal­mozása lehet a drágaság elleni küzdelem nyitánya. kezekbe adnák át, tekintve, hogy a magángazdálkodás jobban ki tudná használni ezeket a vállala­tokat és az állam bérbeadásukkal legalább minimális hasznot bizto­sítana magának. Konkrét javas­latot nem terjesztett elő, hanem azt a kormányra bizta. A kifejlődött élénk vita első szónoka, Grgin Dusán radikális csatlakozott Novakovics javasla­tához. Setyerov Szlávkó demokrata élesen kritizálta a kormány poii tikáját az állami üzemekkel szem­ben és arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az 1922—23. évi pénzügyi törvény értelmében a kormánynak sürgősen ki kell kül­deni az állami üzemek rentábilis gazdálkodását felülvizsgáló bizott­ságot. Superina postaügyi miniszter rámutatott arra, hogy az állami számviteli törvény rendelkezése folytán az államnak sokszor hu­szonöt százalékkal többet keli fizetnie bizonyos beszerzésekért, mint a magánosoknak és ezért kérte, hogy az állami számviteli törvénynek az állami bevásárlá­sokra vonatkozó szakaszait az ő resszortjában próbaképen egy évre függesszék fel. Vu'tcs Demeter földmüvespárti és D.melrovics Juraj független demokrata élesen támadták a kor­mány gazdálkodását és szemére vetették a kormánynak, hogy a hajózási szindikátus állami keze­­lésbevételévei újabb államosítást hajtottak végre, amivel újból meg­nehezítették az állami gazdálko­dást. Miletics Krszta közlekedésügyi miniszter kijelentette, hogy a ha­jóparknak állami kezelésbe vétele nem jelent teljes áíiamositásL ha­nem az csak ideiglenes megoldás, amely alatt á tapasztalat fogja megmutatni, hogy milyen meg­oldás a leghelyesebb. O egyéb­ként nem hive az: államosításnak. Az elnök ezután szünetet ren­delt el. A pénzügyi bizottság határozata Szünet után Selyerov Szlavko az ellenzék nevében a kővetkező indítványt terjesztette be: A pénzügyi bizottság az állam gazdasági helyzetét tárgyalva megállapítja, hogy az állami üze­mek nem hoznak elég hasznot és ezért a rentabilitás hiányának okait meg kell vizsgálni. A kor­mánynak különböző reformokat kell életbeléptetni, hogy az állami üzemek racionális gazdálkodásét előmozdítsa. A pénzügyi bizottság hívja fel a kormányt, hogy az állami üzemek gazdálkodásáról az állam megalakulásától kezdve ter­jesszen be pontos kimutatást a bizottságnak. Szükségesnek tartja ezenkívül a pénzügyi bizottság, hogy az 1922—23. évi pénzügyi törvény értelmében az állami üze­mek racionális gazdálkodásának felülvizsgálására kitdildendö bizott­ság minél gyorsabban alakuljon meg. Dr. Novakovics Ljuba a több­ségi pártok nevében a következő javaslatot terjesztette be : A pénzügyi bizottság felhívja a királyi kormány figyelmét az állami üzemek magánkézbe való átadására. A pénzügyi bizottságnak az az óhaja, hogy a királyi kormány e kérdéssel mielőbb foglalkozzék és ismertesse álláspontját a pénz­ügyi bizottsággal. A bizottság többsége ezt a ja­vaslatot fogadta el, majd dr. Ra­­donics elnök berekesztette az ülést és folytatását délutánra halasz­totta. Elhalasztották a pénzügyi bizottság külügyi vitáját A pénzügyi bizottság kedden délután négy órakor ült össze. Az ülésen megjelent Nincsics kül­ügyminiszter, mert a külügyi tárci költségvetésének tárgyalása volt napirenden. Napirend előtt dr. Ra­­donics Jovan elnök feltette a kér­dést, hogy a bizottság, tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter még nem mondta el expozéját, rátérhet-e a költségvetés részletes vitájára, va<^ csak általános vi-Az állami üzemek bérbeadása A pénzügyi bizottság az államkezelésben lévő vállalatok bérbeadásáról tárgyal

Next

/
Thumbnails
Contents