Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-30 / 347. szám
XXVI. évf' Megjelelik Telefon: Ki, S*' dVe’í 12 oldal • Ara r/2 dinár Poštarina plaćena! Szubotica, 1925 SZERDA december 30. 347. szám „a és hétfőn délben ,s7.tőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lalbach-palota) Hol kezdjük? A drágaság eileni küzdelem circulus vitiosusaként szokták emlegetni, hogy a munkások és alkalmazottak fizetését nem lehet leszállítani a közszükségleti cikkek magas ára miatt, viszont az árak leépítését a munkabérek nagysága akadályozza. Hol kell tehát megkezdeni az akciót a létfeltételek enyhítésére, a munkásokon-e, vagy a munkaadókon? — ezzel a kérdéssel játszanak már évek óta a műkedvelő közgazdászok és ezt a kérdést döntötte el egy szubotica! nagykereskedő a Lloyd legutóbbi értekezletén —- a munkások és alkalmazottak számlájára. A drágaság problémájának megoldásán aggódó nagykereskedő úgy találja, hogy a munkások és alkalmazottak „nagy" jövedelme egy régebbi, most már tárgytalanná vált konjukturábó! származik és ezért legalább húsz százalékos bérredi^jtciót tart szükségesnek az árak visszafejlesztése érdekében. A Llovdban tömörült közgazdasági tényezők dicséretéül jegyezzük fel, hogy ezt a torz eszmét nem tették magukévé, A többi felszólaló arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkások és alkalmazottak fizetésének redukálása a nélkülözést fokozná azokban a szociális rétegekben, ahol az anyagi javakban való bövelkedést csak hírből ismerik, de magának a drágaságnak szikláját nem mozdítaná ki helyéből. A létminimum igen elasztikus fogalom. Elképzelhető a nyomorúságnak, a kulturális igények kielégítését tiltó szűkös megélhetésnek és a polgári jólétnek is létminimuma, azonban egyik sem számítható ki meglőlebbezhetetlen végérvényességgel, még kevésbbé jogosult az olyan klasszifikélás, amely szerint azt, aki bérért vagy fizetésért dolgozik, csak a legalsóbb kategória létminimuma illeti meg. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy tisztviselők, alkalmazottak és mu ikások a két kezük munkájával, vagy szellemi képességeik kifejtésével a mindennapi kenyeret is csak üggyel-bajjal kereshetik meg. Konjukturdüs keresményekről ezeknél a szegénységgel eljegyzett osztályoknál soha sző nem lehet. Ha el is tudnak érni valamelyes, nagyjából kielégítő megélhetési nivót, az szinte utópiának tűnik föl, hogy olyan helyzetbe jussanak, amelyben minden jogos aspirációjuk hiánytalanul teljesül. Tegyük föl hogy a folytonos bérmozgalfnak eredményekép vannak munkások és magánhivatalnokok, — köztisztviselők e tekintetben számba sem jöhetnek — akikpek keresete a legalsóbb társadalmi fokozatra szabott létminimumot meghaladja. Szabad-e ezt az állapotot, ha kon» cedáljuk is, hogy megvan, visszaélésnek tekinteni s nem kell-e inkább arra törekedni, hogy mindenki, aki becsületes és értékes munkát végez, hasonló viszonyok közé jusson? Nemcsak a szabad pályákon, hanem a munkások és alkalmazottak működési területén is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy mindenki a teljesitménye aranyában boldoguljon. Semmiféle törvény nem intézkedik arról, hogy egy munkás vagy alkalmazott nem kereshet többet, mint ami máról-holnapra elég, nem vásárolhat könyvet, nem engedhet meg magának kulturális szórakozást és nem takafithat meg egy kis tőkét a munkaképtelenség és elöregedés esetére. Azt kivánni, hogy a munkások és alkalmazottak bérét szállítsák le a munkaadók, még akkor is méltatlanság, ha valóban olcsóbbodás áll be, mert a létfeltételek enyhülése csak azokat az aránytalanságokat csökkentené némileg, amelyek olyan nyomasztó súllyal nehezednek ezekre a szo-Beogradból jelentik: Kedden a pénzügyi bizottság ülése némi élénkséget hozott a politikai életbe. Több miniszter és képviselő fordult meg a parlament épületében és a pénzügyi bizottság ülését is nagy érdeklődés kisérte. Pasics miniszterelnök délelőtt tárgyalt Krajacs kereskedelmi miniszterre! a füadelfiai kiállításról Trifkovics Marko parlamenti elnökkel és Zsivkovics Ljubával, a radikálispárt elnökével pedig pártügyekről tanácskozott a miniszterelnök. Visszaérkezett kedden Beogradba Radics István közoktatásügyi miniszter is, aki az ünnepeket Zagrebben töltötte. Az állami üzemek ügye a pénzügyi bizottság előtt A pénzügyi bizottság kedden délelőtt tizenegy órakor tartotta meg ülését dr. Radonics Jovan elnöklésével. Az ülésen dr. Novakovics Ljuba radikális képviselő terjesztette elő indítványát az állami üzemek magánkezekbe való átadásáról Kifejtette, hogy az államnak rengeteg üzem van saját kezelésében. Ezeket azonban nem használják ki olyan racionálisan, hogy azok nagyobb jövedelmet biztosítanának, sőt egyes állami üzemek kezelésében olyan reformot léptetnének életbe, amelynek alapján azokat magánciális rétegekre. Faltörő kosnak odaállítani a munkásokat és alkalmazottakat a drágaság letörésére : igazságtalan és meddő kísérlet. A kötött jövedelmű egzisztenciák nem tehetők felelőssé az elviselhetetlen adókért és semmi ingerenciájulc nincs arra a pénzügyi és gazdasági politikára, amelynek hibáit az egész ország megsínyli. Az egymást követő fizetésképtelenségek és csődök világítanak rá a legélesebben a közgazdasági élet szervi betegségére. Nagy cégek omlanak össze és kiderül, hogy mindegyik kosztpénzeken tengődött. Aki egy kis pénzhez jut, kosztba adja, mert a bankkamatot kevesli. A bankok ezért kénytelenek fölemelni a betéti kamatot és ehhez képest drágul a kölcsönkamat is. A nemzeti bank a hiteleket abnormisan korlátozott mértékben folyósítja és ezzel a kereskedelmi és ipari vállalatokat az uzsora karjaiba taszítja. Csak >ezeknek a bajoknak kiküszöbc 'jse, nem pedig e szükölködők nyomorúságának halmozása lehet a drágaság elleni küzdelem nyitánya. kezekbe adnák át, tekintve, hogy a magángazdálkodás jobban ki tudná használni ezeket a vállalatokat és az állam bérbeadásukkal legalább minimális hasznot biztosítana magának. Konkrét javaslatot nem terjesztett elő, hanem azt a kormányra bizta. A kifejlődött élénk vita első szónoka, Grgin Dusán radikális csatlakozott Novakovics javaslatához. Setyerov Szlávkó demokrata élesen kritizálta a kormány poii tikáját az állami üzemekkel szemben és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1922—23. évi pénzügyi törvény értelmében a kormánynak sürgősen ki kell küldeni az állami üzemek rentábilis gazdálkodását felülvizsgáló bizottságot. Superina postaügyi miniszter rámutatott arra, hogy az állami számviteli törvény rendelkezése folytán az államnak sokszor huszonöt százalékkal többet keli fizetnie bizonyos beszerzésekért, mint a magánosoknak és ezért kérte, hogy az állami számviteli törvénynek az állami bevásárlásokra vonatkozó szakaszait az ő resszortjában próbaképen egy évre függesszék fel. Vu'tcs Demeter földmüvespárti és D.melrovics Juraj független demokrata élesen támadták a kormány gazdálkodását és szemére vetették a kormánynak, hogy a hajózási szindikátus állami kezelésbevételévei újabb államosítást hajtottak végre, amivel újból megnehezítették az állami gazdálkodást. Miletics Krszta közlekedésügyi miniszter kijelentette, hogy a hajóparknak állami kezelésbe vétele nem jelent teljes áíiamositásL hanem az csak ideiglenes megoldás, amely alatt á tapasztalat fogja megmutatni, hogy milyen megoldás a leghelyesebb. O egyébként nem hive az: államosításnak. Az elnök ezután szünetet rendelt el. A pénzügyi bizottság határozata Szünet után Selyerov Szlavko az ellenzék nevében a kővetkező indítványt terjesztette be: A pénzügyi bizottság az állam gazdasági helyzetét tárgyalva megállapítja, hogy az állami üzemek nem hoznak elég hasznot és ezért a rentabilitás hiányának okait meg kell vizsgálni. A kormánynak különböző reformokat kell életbeléptetni, hogy az állami üzemek racionális gazdálkodásét előmozdítsa. A pénzügyi bizottság hívja fel a kormányt, hogy az állami üzemek gazdálkodásáról az állam megalakulásától kezdve terjesszen be pontos kimutatást a bizottságnak. Szükségesnek tartja ezenkívül a pénzügyi bizottság, hogy az 1922—23. évi pénzügyi törvény értelmében az állami üzemek racionális gazdálkodásának felülvizsgálására kitdildendö bizottság minél gyorsabban alakuljon meg. Dr. Novakovics Ljuba a többségi pártok nevében a következő javaslatot terjesztette be : A pénzügyi bizottság felhívja a királyi kormány figyelmét az állami üzemek magánkézbe való átadására. A pénzügyi bizottságnak az az óhaja, hogy a királyi kormány e kérdéssel mielőbb foglalkozzék és ismertesse álláspontját a pénzügyi bizottsággal. A bizottság többsége ezt a javaslatot fogadta el, majd dr. Radonics elnök berekesztette az ülést és folytatását délutánra halasztotta. Elhalasztották a pénzügyi bizottság külügyi vitáját A pénzügyi bizottság kedden délután négy órakor ült össze. Az ülésen megjelent Nincsics külügyminiszter, mert a külügyi tárci költségvetésének tárgyalása volt napirenden. Napirend előtt dr. Radonics Jovan elnök feltette a kérdést, hogy a bizottság, tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter még nem mondta el expozéját, rátérhet-e a költségvetés részletes vitájára, va<^ csak általános vi-Az állami üzemek bérbeadása A pénzügyi bizottság az államkezelésben lévő vállalatok bérbeadásáról tárgyal
