Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

1925. december 25. BÄCSMEGYEI NAP! rye lehet fiú is meg leány is körül­belül egyenlő arányban. A 16-ik nap utáni fogamzások ki­zárólag leánygyermeket eredmé­nyeznek.. Ezen utóbbi megállapitások sze­rint kísérletezett e sorok szerény Írója is tizenkét esztendeig kizáró­lag fiúgyermekekre, vonatkozólag. Kísérleteim és megfigyeléseim har­mincnyolc esetben igazolták fenti tétel kétségkivüii helyességét. Saj­nos, az efajta kísérletekkel nagyon keservesen lehet előre jutni, mert 1) senki se akar gyereket, 2) mert a fogamzások az esetek túlnyomó részében az ostoba, nem várt vélet­len következményei. Az itt elmondottak segítségére és alátámasztására szolgálhat még dr. Felsburg müncheni nőorvos könyve, amely a nem előre való megállapitását tárgyalja. Felsburg gyakorlati utón. matematikai té­zist állít fel, amelynek segítségével előre meg lehet állapítani a terhes­ség alatt a születendő utód nemét mindjárt az első hónapban. Felsburg dr. tétele szerint ha az anya éveinek száma a fogamzás hó­napszámával egyezően páros, vagy egyezően páratlan, akkor az ered­mény: fiú. Ha az anya évszáma nem egyező a fogamzás hónapjának szá­mával, ez esetben leánygyerek vár­ható. Itt van szerint: néhány példa Felsburg z. anya fugáin zás születendő gyermek kora hína »Ja aeme X. fiú 25 in. fiú 22 i. leány 29 VL leány Felsburg rendszerénél huszon­nyolc napos, holdhónapokat kell ala­pul venni, ami a számítást némileg komplikálja. E matematikai tétel segítségével ä fogamzás előtt is megállapíthatjuk a gyermek nemét és e kiszámítás átmenetileg pótolja a szinte elérhe­tetlen, laboratóriumi vérvizsgálato­kat is. A két utóbbi rendszer kombi­nálható. A kipróbált módszerek helyességé­ben nincs okunk kételkedni. Ezeken az alapokon — e módszerek tökéle­tesítése után — a szülési statiszti­kának emelkedése várható. Úgy képzelem el. hogy ha a szülök »biz­tosra mehetnek«. akkor tán a négy leánygyermekes anya is megkísérel­heti azt a »merészséget«, _ hogy fér­jének egv hőn óhajtott fiúgyerme­ket »ajándékozzon...« Felsburg azt mondta, amikor év­tizedes felfedezésével a nyilvános­ság elé lépett: »Wie kann die Welt jwissen, dass du etwas gutes hast, iwenn es ihr nicht mitteilst.« (Hon­nan tudná a világ, hogy van valami jó dolgod, ha nem közlöd vele.) Boxberger Bad-KSssingen Alapítva 1711-ben. ISIK l>1l SOVÁNYITÓTABLETTÁK a legjobb szer székszomlás és hi zés ellen. Kapható minden gyógyszertárban Subolicai lerakat: t5*4 HERCZL JENŐ DROGÉRIA AlekRandrova uüea 1, S. II. S. Fölerakat: „ISIS“ P. 0. Zagreb-Beopr Fetisizmu» a szerelemben Fetisizmus alatt, amely szó a portugál »retiéica«-varázs, szóból ered, értjük a hit, a meggyőződés, a vallás egy olyan alakját, amely szerűit az anyagi világ bizonyos tárgyaiban valamely istenség vagy szellem él; ennélfogva azok vallá­sos imádat tárgyai. Átvitt értelemben a sexualis életre vonatkozólag fetis.zmus alatt értjük egy össz-személyiség, illet­ve összképzet iránt v;.ló szerelemnek át­vitelét és korlátozását ezen személyiség­nek egyrészére, vagy pedig csak egy ezen össz-személyiséggel viszonyba lépő élettelen tárgyra. A szeretett személynek ez a megigéző »része«, illetve az ezzel a személyiséggel eszmetársulásilag ösz­­szekapcsolt »tárgy« képezi azután a sexualis fétist. Noha a fetisizmus mint eroticus lelki tulajdonság úgy a férfi, mint a női nenuiél megvan, tulnyomólag mégis a férfiak azok, akik eme különle­ges eroticus érzés hatásának alá vannak vetve. A fétis lényege, hogy bizonyos testrészek, például kéz, láb, esetleg azoknak tulajdonságai, vagy egyes más tárgyak képzettársitó vonatkozásaiknál fogva egy olyan egyént varázsolnak lel­ki szemeink elé, aki élénk érzelmeket, meleg érzést, vagy legalább is mély ha­tást tud bennünk ébreszteni; — a feti­sizmus fogalma pedig magának a fétis­nek egészen az imádásig. rajongásig való szereíetében áll. Ez a lélektanilag érdekes jelenség különösen két téren, a vallási és szerelmi érzések terén nyilvánul meg. A vallási fetisizmusnak vonatkozásai és jelentősége természetesen mások mint a szerelmi íetisizmusé, mert aniig az előb­binek eredeti indokolását az a tévhit adja meg, hogy a fétisül szereplő tárgy­nak vagy bálványnak isteni tulajdonsá­gai vannak és babonás hitte! különös csodatételeket (reliquiák) vagy védősze­repet (amulettek) tulajdonítanak nekik, addig az erotikus jelentősége — és itt főleg csak ezzel fogunk foglalkozni, ab­ban rejlik, hogy bizonyos egyén testi vagy lelki tulajdonságai avagy egyes általuk használt tárgyak, például: kesztyű, cipő, legyező és zsebkendő stb. fétissé alakulnak át, amelyek a fel­csigázott képzelő erő behatása nlatt az egész személyt varázsolják a fétist imá­dó lelki szemei elé erotikus érzelmeket és vágyakat keltve fel bennük. Kétségenkivüli, hogy minden szerelem­nek fejlődése fetises képzetekre vezet­hető vissza, mivel az első általános be­nyomás után, amelyet a szeretett egyén a szeretőre gyakorol mindig bizonyos testrészek, kéz, láb, sziem, avagy funk­ciók, hang, tekintet, járás stb. azok, ame­lyek mélyebb benyomást gyakorolnak reá és nagyobb erotikus hatásokat válta­nak ki belőle, mint mások. Ehhez még hozzájárul a fétisnek egy különös hatá­sa: az érzékeket leginkább izgató test­részeknek vagy azok tulajdonságainík eszményítése, szépítése, amely immár az első lépés a szerelemhez, amely nem egyébb mint az érzékek költészete. Binet és mások, kutatásaiknak ered­ményeként megállapították azt a körül­ményt, hogy úgy testi, mint lelki tulaj­donságok szerepelhetnek fétis gyanánt az ellenkező nem egyedeinél. ha azok­nak látása, vagy megfigyelése erotikus érzéseket vált ki náluk. Minthogy a fétis mint olyan teljesen egyéni, érthető, hogy csupán egyénileg is hat és miután a fétisnek a bennünk ön­­kénytelenül és akaratlanul támadt szen­vedélyes érzések adnak jelentőséget, megérthető, hogy szerelmünk tárgyának hibái előtt öntudatlanul is szemet hunyunk (a szerelem vakká tesz) és hogy az oly nagyfokú rajongást válthat ki, amely csak egyénileg indokolt, mások előtt érthetetlen sőt a körülményekhez képest nevetségesnek is tüntetik fel. Az egyéni íetisizmusból magyarázhat­ok meg az egyes individuumok iránt 'iépő különös rokonszenvet is. Az egyik ' arcsu, a másik a kövér, egy harma­dik a barna, vagy szőke szépség felé vonzódik. A szemeknek sajátságos, szen­de, ártatlan, mékírns vagy szenvedélyes kifejezése, szine és ragyogása, a hangnak csengése, nőknél különösen a mély bár­sonyos hang; — a sajátságos, bár mes­terséges illat, a kéz, a láb, a fül, a járás, a ritmikus mozgás, mind, mind igen nagy varázsa lehet a fetisizmusnak. Egy szép, finoman alkotott kéz, egy piciny, kes­keny, szépen formált láb hatalmas sze­relmi varázs' szerepelhetnek és ki­induló pontját pezhetik a lelki folya­matok oly komplikált láncolatának, amelyek végeredményükben a szerelem­ben. az emberi lélek e leghatalmasabb legfenségesebb érzésében bontakoznak ki és amely maga nem egyéb mint a szeretett. lény fizikai és lelki birtoklásá­nak vágya. A fétis,' amely Telki életünkben olyan fenséges érzéseket válthat ki. sokáig megtarthatja normális élettani je'entősé­­gét anélkül, hogy károssá válnék, de csupán abban az esetben ha ez az érzés a részletképről az összképre vivődik át, ha az álta'a jelképezett szerelem tár­gya most már egy teljes lelki és testi szemé'y. ■ A férfiakra minden időkben különö­sen mély hatást gyakorolt a szép női hajzat. Amint manapság, bizonyára csak átmenetileg, öntudatlanul avagy ta’án csak be nem vallott erotikus okok foly­tán. a rövid hai. az úgynevezett pubi­­fn'zura van divatban, épp úgy azelőtt fő gondját képezte minden időben a nőknek hajuknak megnövesztése és ápo­lása, mert ez mindig különös varázs­ként hatott a férfiak érzékeire. A szép haj sok férfi szemében hatalmas fétis. Legfontosabb azonban a haj szine, még pedig az első he'yet mint fétis két­ségkívül a szőke vagy vöröses szőke haj foglalja el. Így volt e^ már a római császárok idejében is, amikor a hirhedt hetérák ismerve a férfiak hajfetisizmu­­sának ezt a formáját, hajukat szőkére festették vagy pedig szőke parókát hordtak. De nem kisebb a kéznek és a lábnak vonzóereje sem és ebben az esetben eszmetársitás utján a kesztyű és cipő is szerepelhet fétis gyanánt. A szerelem felkeltésében !cü"önősén a szem kifejezé­se az, amely az érzelem tiizét lángra tudja lobbantami. Bőven kínálkozik pél­da arra. hogy' a test illata is fétisként hathat. A mai, de a régi idők detni­­mondjai is sok ÍVatszert használtak. Jä­ger egyik munkájában utat a szag által felkeltett szimpátiákra. A történelemből ismeretes, hogy ami­dőn Hl. Henrik francra király Cléve Mária verejtéktől átitatott zsebkendőjé­vel törölte meg arcát, szenvedélyes sze­relemre gyűlt iránta. Binet szerint a hang is szerepedet mint fétis és sok énekesnővel kötött há­zasság a hang feíisvarázsára vezethető vissza. A nőknél szereplő fetisizmirst tudo­mányos alapon csak sejtjük, de hogy a fétisnek ugyanaz a szerepe van náluk is, mint a férfiaknál, azt a fetisizmus élettani jelensége bizonyltja. Havelock Ellis írja, hogy a nőnél leg­első sorban a férfi testi előnyei tűnnek fel. Hivatkozik Chateaubriandra. aki egy alkalommal a következő kijelentést tet­te: »Ismeretes, hogy’ a nő inkább von­zódik a hata'mas, erős férfihez, mint a gyengéhez és kicsinyhez és olvastam valahol azt a kijelentést, hogyha egy leánynak Herkules és Adonis között kél!ette választani, elpirulva bár, Her­kulesnek nyújtaná 'kezét. Némely esetben nem a külső testi előny, mint inkább a férfi szellemi ké­pessége az. ami a női vonzza. Az in­telligencia és kultúra magas fokán e jelenség feltűnően gyakori. A testnek és léleknek ez a fetisizrrmsa azonban nem marad jelentőség nélkül az utókor­­ia sem, amennyiben kedvezővé teszi a 49. oldal. tökéletesítést és lehetővé íes*? a tes8 ét lelki előnyök átöröklését Fétist alkothat az egész ember is egész téjességében, mint nemzeti vagy faji individual. Az európai lapok sok« szór foglalkoznak azzal a sajátságos vonzó erővel, amelyet exotikus egyé* nek, pL négerek, arabok, abessziniaiak, marokkóiak, indusok, japánok stb. gya­korolnak az európai férfire vagy nőre. Az idegen fajban az újszerű, a sajátsa« gos hat úgy. mint fétis. A nőket a férfiak részéről leginkább a testi erő, a bátorság, a nemes’e’küség, lovagiasság, önbizalom, de különösen az erős szerepének hangsúlyozása a! gyönge nemmel szemben. Fiatal leá­nyokra, de gyakran érettebb korú nők­re is elbűvö’o hatást gyakorol a tömeg kegyében á'-’ó színész és énekes, bizo­nyos esetekben pedig az atléta is. Röviden meg kell még emlékezni a fetisizmusnak arról a fajáról, amit a tudomány »nagy« fetisizmusnak nevez és amely már szigorúan patologikus okokra vezethető vissza. Főleg három kategóriába sorozhatok: hajfetisisták (hajfonat levágok), cipőfetisrsták, végül harisnya, és zsebkendő fetisisíák. Ezek töhbé-kevésbbé su'yos psychopathiás egyének, akiknél az ösztön mint kény­szerképzet . fejlődik ki. A hajfonaímet­­szőknél a. hajfürtöknek mint erotikus fétisek levágásának és megőrzésének szokása különösen a XVIII. században volt igen nagy mértékben elterjedve Izolált lábfeíisizmus már ritkábban for­dul elő és többnyire cipöfetisismussa’ van kapcsolatban. Ezt legelőször Rétit irta le, aki önéletrajzában a következő­ket mondja: »A szép női lábak iránt való előszeretetem, ame’y nálam mái íiz éves koromban fejlődött ki. oly erős volt, hogy až egyéni rútságtól eltekin­tettem és a szép lábak látása csodála­tos erotikus érzéseket váltott ki bennem, Kü'önös vonzerő, amelyet a íábeli gya­korol csak, reflexe a szép lábak iráni való előszeretetnek, amelyek még az á'latot is kecsessé teszik.« Rétií reszke­tett a vágytól, ha női cipőt látott és mint valódi fetisista, összegyűjtötte kedveseinek papucsait, cipőit szenvedé­lyes csókjaival borítva azokat. A többi női ruhadarabok között még leginkább a harisnya és zsebkendő sze­repe! fétis gyanánt. A berlini lapok néhány évvel ezelőtt egy hercegről Írtak, aki gyöngéd nőS karokon viselt hosszú dán kesztyűk iránt való fetisizmus ár ói volt ismert. És bizonyára egyetlen a maga nemében egy — szemüveg fetisista, akiről Hirsch­­fe’.d emlékezik meg a feíisizmusról írott müvében, * Dr. Vécsei Jenő A hold Ő az enyém. Arca CT én arca iból a árg-’l, betegszik hideg sz-m't a -ökreim vakitj k, 3 a bánalom akaszt rá kai cs csipke’. Lépé-eit a szivem dörX 'éli, nézésem sugarává1 kötöm magamhoz, s ery tere tipeg ve em fia menekü ök. A lelkem az 3 fehér kalrcsa íz ráz sírásom m nd n ne az arcán és ha á ómba hullok : Ö megáll. Mell mhöl né’ a ’omlolt tért csapol és f.ű en szívja az er ti s beket, mig én a képét halkan magamba nézem. Hj félek : n fölhőkbe süpped, ha sikoltok : egy is ér szakad meg benne, és S vakon a .oronykeresztbe botlik. Almaimat fehérre mos lyogja, ha s ha tok : lendül lassan a szárnya i lihe <■ a hold, a sárga boszorkány lepke Elhagyod, ha valakit simogatok, s ka termekbe léptem: öt i- megakasztja zöld fény-moszat s hörgő a any hurok. A hrld az enyém, S ha egos-er megía'ok: ö vérre ajjal hasad m<jd száz darab e, vagy lejön a halkan a mellemre jel szik, Beréngi János.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents