Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

48. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. december 25. QRUQ51 DCL5QK Fiu-e, uagy leány? Irta: ör. fiiunk Rrthur, orvos KORNÉLIA A mesének véss.' Oh. be kár... Jobb is volna hagyni koronát S e legénnyel folytatni tovább! TIHAMÉR Úgy látszik, a játék itt komolyra vált! KORNÉLIA (sóhaiti Gyerünk! .TIHAMÉR Mennünk kell tovább immáron! JULIS Véget ért a királyságom! EGYÜTT Zimbi-zumbi-zambirárom! KORNÉLIA Volt egy legény valaha. Furcsa mese volt biz" a! EGYÜTT Zunbi-zum bi -zambira! (Tihamér és Kornélia el) SANYI Julis, azért szép dolog volt Um tőled, hogy a koronáról csak így le­mondta! értem! De sebaj! Az urasyg megígérte, hogy megtesz parádés ko­csisnak. Parádés kocsisné lesz belő­led, az se kutya! JULIS De te Sanyi! Te nagyon is qsz­­szecsókolóztá! azzal a Idrálykisasz­­szonnyaH SANYI Hm! Csak a tapasztalat ked­véért csináltam. Tudod, a jó pap hót­­tig tanul! Hát azt meg kelj adni. hogy ezek a városi kisasszonyok másképp tudnak ám csókoiózni. mint mi! ÍJULIS Hogy te? SANYI Hát. tudod... mikor úgy rám­­hajlott és... a száját odatapasztotta a szájamhoz és., do te!... gyere csak csak a hátsó kertbe, maid meg­­. mutatom. 'JULIS Nem haragszom én azért meg a ró­tzsámra. hogyha ellár néhanapján a kocsmába. Ha felönt is cev kicsit a garatra. Antul jobban hajlik oszt a szavamra, EGYÜTT Ha elme evek Garatnakra. Jól felöntök a garatra. Fa'öntök ám. a' bizony. Mindjárt jobban ízlik a csók. ha iszom. (Függöny.) Egy kritikus albumából X. ur már régóta gazdag ember, akinek vagyonát a sajátságos hábo­rús sokszorozás egészen fantasz­tikus, mit mondjak?: rotschildi ma­gaslatra emelte. A napokban beteg 'Jett és orvosokat konzultált, akik '’azt a tanácsot adták neki. hogy ha egészséges akar lenni, akkor első­sorban Is szigorú diétát tartson, egy­szerű ételeket, s azokból is keveset, egyen. Legjobban teszt, mondták, ha tejet iszik, s benne főtt darát vagy !rizskását eszik. Mire a beteg kétség­­beesetten kiáltott föl: — Hogyan? Egyszerűen éljek és kevesebbet egyek? Ebben a drága­ságban?!-* A gazdagnak sohase drága a ke­nyér, a szegénynek sohase olcsó. * Az éhséget könnyebben állja ki az. akinek van ennivalója, mini az, aki­nek nincs. < * Most több a gazdag ember mint volt, s ez nem baj, — de több a szegény Is, s ez mér baj. ÖN NEM HISZI? Jhoay 1 p»r „KULCS“ íi jegyes harisnya (vörös, i> kék vagy aranv jegy­­j gyei) annyi ideig tar', mint 4 másik pár, ha ' próbára 1 párt vesz. i Minden üzletben kap- I ható. - HARISNYAK „KULCS“ ($0^ nélktll hamisítottak. Nagybani árusító Márkus Sme és Lijít Sütiolíct t_________1.11621t A Külföldi nagy lapok olvasói már évek óta konstatálhatják, hogy a világlapok hasábjain mind sűrűbbet» látnak napvilágot népszerű orvosi ismertetések, komoly orvost cik­kek. amelyek a rési világban csakis orvosi szaklapokban találták meg helyűket:. Azt hiszem, orvoskollégáim is el­ismerik, hogy újabban az orvostu­domány világraszóló felfedezései­ről sohasem az orvosi hetilapok, hanem mindig a napilapok hasáb­jairól vesznek tudomást. Sőt: meg­esik, hogy egy-egy uj, szenzációs orvosi felfedezésről és annak rész­leteiről afc érdekeit betegek infor­málják a — kezelő orvost... Úgy iáiszik, hogy az orvostudomány népszerűsítése automatikusan lé­pést tart az emberiség szociális fel­világosításává 1. Az olvasó közönség valósággal »éhes« az érdekesen és érthetően megirt aktuális orvosi dolgokat tárgyaló írásokra. Jelen cikkem szerény kereteiben egy rendkívül aktuális témát ve­szek bonckés alá — évtizedes kí­sérletezéseim után — és erősen bi­zakodom. hogy nem törik bele a — bicskám... A »kormányozható gólyái problémája ez. Előre kell bocsájtanom. — ez nem újság. — hogy olyan világot élünk, amikor senki se akar gyereket. Mondanom se kell. hogy tisztelet a kevés kivételnek. No meg tisztelet azoknak a meddő asszonyoknak, akik minden áron gyereket akar­nak. holott már egy tucat orvos és féltucat professzor kimondta rá­juk a végső szentenciát: — Sohase lehet gyereke... Hogy miért nem akar a legtöbb házastárs gyereket arról már egy­szer cikkeztem e lap hasábjain. Igazán nem is veszem rossz né­ven a hivatalnokoskodó szellemi proletár házastársiaktól, ha nem óhajtanak gyereket hozni a világ­ra egy barátságtalan, rideg bútoro­zott hónapos szobában. Nem veszem zokon a fizikai munkáspárok gyer­mekiszonyát se. hiszen a gyerek, vagy pláne gyerekek sokszor a lét­­fenntartástól szakítanák el^ az egyik kenyérkeresőt az anyát. Azon sincs csodálkozni valónk, ha a vad házasságban élő párok is csak a más gyerekét szeretik. A gazdag emberek. — mert ilyenek is van­nak még ezen az ínséges világon — mondom: a gazdagok meg ép­pen nem akarnak fölös számú gye­reket. mert — gazdagok. Pirulva kell beváltanunk, hogy a mai ál­datlan viszonyok között csak egy földhözragadt szegény Ördög en­gedheti meg azt a »lukszust«. hogy csak úgy vaktából kilenc vagy akár tizenkilenc gyereke legyen, vagy mint ahogy mondani szokták: — Ahogy az Isten akaria... Megfigyelésem szerint bátran le­szögezhetjük mindjárt azt is, hogy amikor a szülők gyereket akar­nak. legtöbbször fiugyerek után áhítoznak. Persze, ha a várt fiugyerek he­lyett kisleányka lát napvilágot, a fiút váró boldog apa mosolyt eről­tető. savanyu arccal kénytelen be­lenyugodni a »változhatatlanba«, sőt lassankint beszuggeráfja magá­nak. hogy igy jobb... amíg aztán meghallja a félhangos megjegy-* zést: — Egy fiú... az mégis egészen ’ más... A fiúra néni kell úgy vi­gyázni,,» A világ férfihiánya már a nagy háború előtt is erősen érezhető volt az óvilágban, de a világháború hor­ribilis férfrvesztesége azt még érez­hetőbbé tette. Ma a lányok, a kis­polgári sorból cseperedett szegény lányok helyzete valósággal tűr­hetetlen. Kevés a férfi, még keve­sebb a nősülésre hajlandó férfi. — nehéz a megélhetés — a férfiak csak a gazdag lányok után futnak, a gazdag lány pedig még gazda­gabb partira vár. A női nem kenyérkereső pályá­ra való tódulása még csak mesz­­szebb viszi e kérdés megoldását, hiszen egyrészt növeli az amúgy is nagy férfi-munkanélküliséget, más­részt az anyaság előbb-utóbb úgyis kiveszi szájukból az asszony so­vány keresetét is. így ismét a férfi vállaira szakadnak a megélhetés, a családfenntartás összes gondjai. A lehetetlen férihezmenési viszonyok következménye a vadházasságok el­szaporodása is. (Ezeket a házassá­gokat inkább átmeneti házasságok­nak nevezném, mert van ugyan az efajta együttélés elején bizonyos fokú vadság, de az elég hamar el­múlik.) Ezekután szabad legyen előho­zakodnom a fiunemzés fontos pro­blémájával. amely szerint csak ak­kor állana elő e téren enyhülés, ha a fiugyerekek száma kétszer akko­ra volna, mint a leányoké. Kívána­tos volna tehát annak a kérdésnek tisztázása, hogy lehetséges-e előre úgy dirigálni, kormányozni a gó­lyát hogy a szülők kívánsága sze­rint fiú. vagy leány jöjjön a világ­ra. Teljesithetjük-e az apa hő óhaját, amidőn szive-kedve szerint f i u után sóvárog, csak fiugyerek után. vagy pedig a rádió századában is a buta véletlenre kell bíznunk min­dent? ... Magát a terhes állapotot már egész korai stádiumában, kémiai utón diagnosztizálni tudjuk külön­böző módszerekkel. Laboratóriumi vérvizsgálat, az u. n. Abderhalden­­féie reakció is a terhesség megál­­lapitását szolgálja. Abderhalden professzor hires módszerét Sellheim hallei tanár klinikáján oda tökéletesítették, hogy a terhes asszony véréből vérvizs­gálat utján minden esetheti meg tudják állapítani a születendő gyer­mek nemét! Ennek gyakorlati cél­ja alig van. hiszen a nem kívánatos csira megsemmisitését a törvény szigorúan tiltja és igy e vizsgálat csak a szülők kíváncsiságát elégít­heti ki. A szülés előtti, méhenbelüH nem­meghatározás felfedezése tulajdon­képpen orosz professzor nevéhez fűződik. A petrográdi orvos-egyetem tudós tanára. Manoilow fedezte fel egy egészen leegyszerűsített mód­szerrel. abszolút biztossággal a ter­hes nő véréből való nem-meghatá­rozást. Manoflow tanár kísérleteinek alapja as volt, hogv a férfi vére más saját­ságokat matat, mint a nőé. Már a vö­rös vérseftek száma is különböző. Igy a férfi véréből egy köbmilliméter öt millió vörös vérsejtet tartalmaz, mig a nőé lényegesen kevesebbet: négy és fél milliót. Kísérleten különböző lementek, festő anyagok és reagensek segítsé­gével odáig tökéletesítette, hogy min­den esetben meg tudta állapítani, hogy térti vagy női vér kerül vizsgá­lat alá. Kísérletei közben rájött, hogy az anya vérének összetétele a terhesség alatt megváltozik és egészen más sa­játságokat mutat, ha az anyaméh Ha és mást, ha leánymagzatot rejt ma­gában. Ezt az elváltozást már a terhesség első telében meg tadja állapítani. A reakció kivitele rendkívül egyszerű és mint maga Manoilow mondja: »a jó eredmény elérése csak gyakorlat dolga.« Manoilow tanár világraszóló felfedezése egyenlőre Oroszország nagy elszigeteltsége miatt késik az emberiség közkincsévé válni. Oroszországban a Manojlow-féle vérpróbának természetesen gya­korlati értéke is van, amennyiben ott a terhesség megszakítása meg­engedett dolog. Nálunk tehát a születendő gyer­mek nemének előre, a fogamzás előtt való meghatározása, eldönté­se volna fontos. Vájjon lehetséges-e ez a fogam­zás előtti irányítás, anélkül, hogy a hívatlan, nem óhajtott csirát meg­semmisítenék? A kérdésre igennel válaszolok: lehetséges. A bécsi élettani iskola a nem meghatározást az emberi spermára vezeti vissza. E tanítás szerint az aktiv spermának fele fiút, a másik fele leányt tud nem­zeni. A bécsi fkkola szerint ha pl. fiugyereket akarunk, akkor a fiu­­nemző spermákat keli mestersége­sen serkenteni. aktívabbá tenni, hogy elsőnek érjenek be a friss pe­téhez. A két legjobb serkentő szer szerintük az alkohol és a Yohimbin. Egérkisérléieket végeztek ezirány­­ban évtizedekig laboratóriumokban és az egérkisérletek látszólag igazol­ják is a kísérletek helyességét. Ren­des körülmények között egerek pá­rosítása után száz újszülött nőstény egérkére nyolcvan hím jut. A termé­kenyítési aktus előtt alkohollal tar­tót! him egerek több egérfit produ­káltak. mint nőstényt. Az eredmény igv alakult át: minden százhúsz him­­egér utódra csak nyolcvan nőstény jutott. A kísérletek még folynak, az eredmények még nincsenek lezárva. Újabban a kutatók többsége a női petcsejtnek adják a kizárólagos sze­repet a nem meghatározása körül. Düsing a nem differenciálódásánál döntő befolyást tulajdonit annak, hogy a szülők közül melyik az érzékibb. Sellheim és különösen King rámutatnak arra a különös je­lenségre. hogy egyes családoknál sok a fiú. másoknál meg leány gye­rekek születnek túlnyomó számban, pár generációt visszamenőleg is. Más megfigyelés (Achard, H. Bouauet, Paris) meg arról szól, hogy energikus, erőszakos (italos) ember felesége inkább fiúgyermek­kel ajándékozza meg a férjét, mig puha, energia tlan, szófogadó, jó férjek energikus asszony oldala mellett inkább leánygyermekkel di­csekedhetnek. Véletlen, nem óhajtott, védekezések ellenére megtörtént fo­gamzás eredménye: leány, akarat­tal előidézett terhesség inkább fiu­gyereket eredményez. De mindez csak megfigyelés, amelynek gyakorlati értéke kevés. A háborút megelőző esztendőben. 1913-ban közölték le a német or­vosi lapok és velük egyidőben a megfigyelések első komoly, tudo­­bécsi Ars Medici is a sorozatos mányos eredményét. Leközölték a leipzigi nőgyógyászati klinika egyik tanársegédjének statisztikáját, amely a következőkben kcnkludált: Ila a fogamzás a friss, életerős női petét éri a menstruáció alatt, vagy annak kezdetétől számított nyolc napon belül, az eredmény fiú­gyermek. A menstruáció kezdetétől számí­tott 8—16 uapi fogamzás eredrné-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents