Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-25 / 344. szám
I 44. olđa! lakomákra, amikor a lugasban téri- i tettek és apáin, aki sohasem ivott j két ujjnyinál többet, az egri bikavér-: adta nemes mámorról tósztozott. És j \iacsoraiu tán,mikor azegész társaság j fölvonult a dolgozószobába, a zengő- j rához, ?egy bus muzsikára!« A zongoránál, a lámpa lényében apánk lelkes szeme, fiatalos arca, körülötte mi, gyermekei s a szoba félhományában elszórva üldögélő, áhítattal hallgató,, vagy velünk éneklő vendégek — ezt a kedves képet hány változatban, hány környezetben idézi fel az emlékezetem, amint városrólvárosra, lakásról-lakásra vándorolta család. A kép ugyanaz, csak a vendégkoszoru változott és a nóták szaporodtak az évek során. Hogyan termettek a Lányi-dalok? Sokszor ott előttünk, a szemünk láttára ragadta el apámat az ihlet, egy jó könyv hatása alatt, séta vagy utazás után, vagy ha épp jó szöveg került a kezébe. Olykor hirtelen leült a. zongorához — még le se ült, a keze már a billentyűkön volt — és eljátszott egy motívumot, egy sort. Szemét összehunyoritva, halk füttyre csücsörített szájjal, a székén hátradülve, vagy — mint a cigány a hegedüre — szinte a billentyűzetre hajtva a fülét, — ott előttünk építette föl. a dali. S ha nagyjából kialakult, minket kérdezett: Szép ez? Nem hasonlít valamire? Mi — többnyire elragadtatva — hozzá szóltunk, vele énekeltünk. Emlékszem, ilyenkor hirtelen elkomolyodoitt és kiküldött minket a szobából. — Most tűnjetek el, dolgozni fogok. És hallottuk kintről, amikor elkezdte a munka nehezebbik, komolyabbik részét; <az inspiráció-szülte •ötlet művészi megrostálását, a dallamvonal kialakítását, a dal gondos és választékos kidolgozását. Az egri ház, a »Lányi-kastély« öt éven át volt a miénk. Mielőtt Miskolcra költöztünk volna, apám eladta a házat és egy esztendeig még »lakók« voltunk a belső város egy régimódi emeletes házában. Miskolcon nem voltunk ugyan háziurak, de az egri idill után egy darab furcsa romantika következett. A városi zeneiskola épületében kaptunk igazgatói lakást és ez a zeneiskola különös egy fogolyvár volt. Nemesi udvarház a régi jobb időkben — ha jól emlékszem: Fáy-kuria —. ódon terebélyes sarokház, ölnyü vastag kőfalakkal, óriás bolthajtásos termekkel, visszhangos sötét folyosókkal és — kii’rthatatlan karból-szaggal. Ugyanis mielőtt zeneiskolát csináltak belőle, évtizedeken át városi közkórház volt. A zongorák helyén valaha kórágyak voltak, skálák és Beethowen-szonáták hangjai helyett betegek nyöszörgése töltötte be azelőtt a szobákat S a múlt számos emléke kísértett. A hosszú folyosó legvégén primitív operációs terem volt. közepe felé lejtősödé cementpadozattal. Ez lett az éléskamránk. Volt a nagy, liárslombos udvarban egy melléképület, amelyben vasajtós, kukucskáló-ablakos cellák sorakoztak. Itt őrizték valamikor a tébolyultakat. De még e inogott kezdődött az igazi Wildwest: elvadult, csalános, bojtorjános ker,t, sarkában az egykori hullaházzal, amelyet fürdőszobának használtunk. mert huzókut állt benne Nád-tetős, hatalmas jégverem is állt itt, dohos szalmájában — noha tilos volt — sokat ugrándoztunk. A kert omladozó fala a .piszkos Peceárok mentén húzódott a fal tövében dúsan termő vén eperfa volt, kényelmes ülést kínáló ágaival kedvenc nyári tanyánk. Lakásunk uccai frontja a szemközti minorita-klastromra s a földszintes, .ócska katholikus gimnáziRÄHSMEGYEI NAPLÓ 1925 december 25. umra nézett. De volt ott a templom mellett egy kis befási’tott tér is, a »Kis népkert.« Tavaszi é.s nyári estéken ott korzóztunk, hancuroztunk, míg a »nagyok« valamelyik lócán pihentek, diskuráltak. Nappal a nagy ház késő estig zengett a zongora-, hegedű- és énekszótól. A város úri kisasszonyainak csipogásától, szoknyasuhogásától volt fülledt a levegő, az udvarba nyitó diákszoba rácsos ablaka előtt fürtös fejek, hamvas arcocskák villantak el, minduntalan. Ebben a muzsikás, leánykacajos atmoszférában nekünk, kamaszodó fiuknak bizony nem igen fűlt a fogunk a komoly tanuláshoz. Apáin volt a feje, vezére, parancsnoka ennek a zsibongó hangyabolyéletnek. Igazgatói irodáját. — ahol állandóan művészi rendetlenség honolt. —• a mi szobánktól a zeneiskola tágas előszobája választotta el. Naphosszat áthaifatszott érces, temperamentumos szava, amint a jó Bech stein-zongorán játszó tanítványait — a legtehetségesebbeket, leghaladottabbakat —■ korrigálta, oktatta. Ha ő ült le a zongorához, hogy mutasson valamit, külön gyönyörűség volt — ezer közül megismertük volna színes bíllentését, egyéni, költői frazírozását. Bennünket gyermekeit nem igen tanított szcmé'yesen, én mindössze egy évig voltam a keze alatt, mint zongorista. Csak az elméleti órákra, meg a karpróbákra jártunk be rendszeresen s ott persze brillíroznunk kellett Az első ideálom igen tehetséges, de fusta lány volt. akinek maid egy even át óráró’-órára elkészítettéin — lovagi hódolatból — az összhangzattan-föladványalt. Úgyszintén két barátnőjének, akik tele voltok avatva a titokba, — hogy el ne áruljanak. így ment ez, amis apám rá nem jött a turpisságra és becsületes lelkének exaltált felháborodásával szét nem ütött köztünk. De én legalább ezalatt alaposon megtanultam az összhangzattant. Az ódon zeneiskola helyén uj kétemeletes palota épült azóta, valami takarékpénztár vagy ilyesmi. Mikor tavaly — húsz év múltán — Miskolcon jártam, már csak az udvar hatalmas, szép barokk-kapuját találtam a helyén, meg a Pece-parti vén eperfát De a ház körül — talán csak képzelődés — megcsap: az orromat a régi, jellegzetes karbólszag. És még valami másfajta illat ... Miskolcról kerültünk Szabadkára, ahova azonban én már — mint pesti nagy diák és író-süvplvény — csak vendégeskedni jártam haza, igaz. hogy kiadósán prolongált vakációkra. A Bácska fővárosában ismét háziúr lett egy időre a sokat vándorolt. szegény magyar muzsikus. A Halasi-uíon vett egy furcsa kis házikót, amelyet némi jóakarattal emeletesnek is lehetett nevezni. amennyiben a kaou alól voyv tíz lépcsőn kellett fölmenni a szűk kis lakásba. Sőt az üveges verandáról ismét keskeny garádics vitt föl az ő lakó- és dolgozó-szobájábo, amelyben az ágyán és a zongoráján kivü! alig fért el még valami. »De legalább a magunkéban lakunk«. — büszkélkedett szerény kis birtokával, ha esténként — mindig koránfekvő volt — az ágva köré te'enedtünk, vagy ha a az udvaron tákolt vadszőlős fi’agóniában egy-két jóbarátiával diskurált. Igen. a magáéban lakott Lányt Ernő négy éven át Szabadkán, mint ahogy a magáéban lakk most fs, azon a hatalmas ingyenteiken. ahol mindenkinek, a legszegényebbnek, a leghaiszoitabbnak is jut végül egy koporsónyi parcella. Lányi Viktor Ahol az aprópén Látogatás a poissy-i pénzverdében A lerongyolódott egész, fél és negyed dinárok lassan-lassan eltűnnek s helyüket elfoglalja a sokkal praktikusabb ércpénz. Az uj 50 párás, egy és két dináros ércpénz külföldön készül. A megrendelt mennyiség egy részét PárSsban, illetve Párrstól alig 30 km-nyíre fekvő Poissy-ban a »Societe Francaise de Monnayage« készíti másik részét Brüsszelben a »Monnaise Royale de Belgique« készíti. A francia pénzverde, melynek húsz évig az állam volt a tulajdonosa, ma magántársaságé, de Franciaország ércpénze is itt készül, mig a belga pénzverde állami tulajdon. A külföldi pénzverdékben az SHS királyság aprópénze egy öt tagból álló pénzügyi delegáció ellenőrzése alatt készül. A delegáció tagjai: Zukity elnök, Leonovits titkár, Tomit s, a beográdi egyetem kémia-tanára és két kémikus: Profits és Mrsenievits. A bizottság állandóan Parisban tartózkodik, kivéve Hrsenievits delegátust, aki Brüsszelben végzi az ellenőrzést, azonban az onnan történő szállítmányok elindítása is csak a bizottság felülvizsgálata után történhetik meg. Az SHS királyság kétszáz mrlVó dinár értékű ércnénzt készíttet. Még pedig 50 millió darab 50 párást, 75 millió darab 1 dinárost és 50 millió darab 2 dinárost A pénz készítését 1925 július elején kezdték el, egy id őben mindkét pénzverdében és 1926 január 15-rc te kell fejezni a pénzgyártást. A két dünárosok már mind elkészültek és forgatómba fs kerültek, mié az egy dinárosokbói eddig 28.700.000 darabot, az 50 párásból 26.600.000 darabot szállítottak haza. Összesen hét transport indult el hétszáz tonna súlyban. Készen van még háromszáz tonna — harminc vagon —, melynek egyrésze a közeli napokban indul Belgiumból. Miután a pénzügyi delegáció elnöke ezeket az .adatokat rendelkezésemre bocsájtotta, Poissyba utaztam. A »Gar St. Lazar«-ról egy nyirkos, esős reggelen indultam el. hogy megtekintsem azt a helyet, ahol a legnagyobb földi hatalmat: a Pénzt készítik. Poissyba érve a »Societe Francaise de Monnayage« irodájába mentem, ahoi az üzem igazgatójának mutatkoztam be és közöltem vele jövetelem célját. Az igazgató, mint minden francia, »nagyon el voít ragadtatva« az ismeretségtől, de a legkedvesebb modorban megtagadta az engedélyt arra. hogy az üzemet megtekintsem. Hiába erősítettem, hogy nem akarok konkurenciát csinálni a vállalatnak és nem direktívát kérek egy hasonló üzem létesítéséhez, csak annyit mondott. how az igazgatóság határozata szerint a megtekintés nem lehetséges. de ismeretségünk fölött ismételten a legnagyobb elragadtatásának adott kifejezést, amit én nem viszonoztam. Zukity és Leonovits delegátusok kevésbbé voltak zárkózottak s a következőket mondták eb Az ércnénzt ládákba, illetőleg zsákokba csomagolják, öt zsákot, mely összesen 10.000 dinár névértékű ércpénzt tartalmaz, helyeznek el egy ládában, miután minden zsákot SHS jelzésű plombával látnak el. Egyegv küldemény 2,000 ládából áll, tehát minden alkalommal 20 millió dinár értéket küldenek haza. Miután a két dináros darabonkínt 10 gramm, az egy dináros 5 gramm és az 50 párás 2.5 gramm, az ellenőrzés mérlegelés utján történik. Alexandar kirájy képét az ércpénzekre Patcy. Franciaország egyik legkiválóbb rézmetszője mintázta. Mutatványpéldányokat azonban a delegáció nem bocsátott a sajtó rendelkezésére. Pedig egy kis ládlkát én is szívesen hazavittem volna. Msen ilt VIKTÓRIA ur-fmaion és 'emezáruh»E Állandó hangverseny Paje Kujandžireva u. 4' (Mir vendég'ő 1 me’iptí.) 10729 ASSZONYOM! POUDRE . Toílet’jét kiegészíti: MONPARFÜM“ „BOTIi JÓI »-PARIS* D?. HEISZLER SZ s H VTÓRIUM ÉS FÜRDŐ SUBOTICA, SOKOLSKA ULICA Minden kamfo t al bere dezett GYÓGYINTÉZET Az összes saráéra GYÓuYTÉNYEZŰXKEL FELSZERELVE ELFOGAD s Bel-, sebészi, saS tyógyászati és gyermekbe! egeket, valamint sziüöaőiet MÉRSÉKELT ÁRAK ÁLLANDÓ ORVOSI FELÜGYELET BAL TIC RADIO »0754 A KORSZERŰ KARÁCSONYI AJÁNDÉK ŠVEDSKI RADIO SALON ZAGREB, BOŠ.iOVĆEe'A 46 PATKÁMN PATH AN Yl RT Ó SZER d boza 15 dinár, kapható minds» gyógyszertárban és drogériában továbbá n Torontáli Agrárbankoál Vélik i-B {kereken, toi’6 i MEINL TEA UJ TERMÉS FIÓKOK: SUBDTICA: Sbossmayerova al. 22. (Halpiac) SOMBOR: Kra’la Alekssr.dra aiisa 11039 (FS-uccs)
