Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

19°5. december 25. RÁCSMEGYEI NAPLÓ 45. oldal BERGENGÓC OPERETT-IDILL IRTA NAGY ENDRE, ZENÉJÉT SZEREZTE LÁNYI VIKTOR (Szin: TiüadunaX fehérre meszelt kunyhó dele valahol EGYÜTT az országút mentén. Jnlis teknőben ruhát mos, Sanyi ülve a kaszát feni.) JULIS Hogyha nekem harminchárom szoknyám volna, S hogyha mind a harminchárom selyem volna; Mind fölvenném én magamra az este. Hogy a babám bennem kedvé.t lelhesse! (Szaporán mos.) ....... SANYI . Fkfagallyból sípot nyestem, A rózsámra azzal lestem. Szói a sípom: tüliiiü, Tü'.iiUi, iüíülii, Az én rózsám rettenetes gyönyörű! (Feni a kaszát.) JULIS ' -. Hogyha nekem hermonyíkás csizmáin volna. Hét határba meghallanák ahogy szólna. Abban lárnék a babámhoz mindig cl. Ha alszik is, az álmából .vérié Jel! (Szaporán mosX 1 SANYI ,4 babárrífót rózsát hoztam, Kanveté-bbd. találkoztam. Szólt a veréb: csipcsirip, Csipcsirip. csipcsirip. — Huncut veréb a rózsámra volt irigy! (Feni a kaszát.) JULIS Azt isente a rózsám, hogy clgyihi máma. Halpaprikást fősök néki vacsorára. Marékszámra teszek belé paprikát, Hogy csak birizgálja egész éjen át! SANYI Ha átmegyek Oaratnakra. Jól felöntők a garatra, Felöntök én abblzon. Abbi.zon, abbizon. Mindjárt jobban ülik a csők. ha iszom. SANYI Te, Julis, meg kéne beszéljük'azt a dogot! JULIS Mli'oda dógot? SANYI Hát hogy hogy is mint is lc$z, ha megéskü­­szünk. JULIS Nincs azon mH. megbeszélni. Hiszen meg­­mondíad már: úgy fogunk élni, mint két-.csókolózó ga’amb az eresz alatt! SANYI Hát persze, hogy persze! De vasárnap! 'JULIS (harciasait) Mit vasárnap? SANYI (megszeppenve) Hát 'hegyhát... izé csak úgy ' gcnduHam hogyhát... hát hegyhát;., mivelhogy férfíembíir az embör... hát hogyhát... úgy gon­­duttani, hogy vasárnap délutánonkínt azér csak be­­mehetnék aztán is a faluba, a kocsmába... JULIS Mi? Kocsmába? Még csak az kéne! iSANYí Hát hiszen úgy gondiittam, hogy csak min­, den második vasárnap... Merhogy férfiembör az embör, hát nem szakithassa ki magát a vi'ágbul! :JULIS Még csak az kéne!... Nöhiszen! Persze, férj­­uraní köcsmázik. az asszony meg csak mossa rá a rongyot! Na hiszen!... Csak azt próbálnád meg! •Úgy • világgá mennék, hogy hótt’g se találnál rám! SANYI- Nono... csak úgy goaduttam, hogy... mond­juk. havonta cccer JtiLIS Eccer se! Semmikor se! Majd vasárnaponkint kapsz egy üveg bort, azt megihatod idehaza! Eddig van! SANYI, ti kocsma soha? JULIS' Soha! Az embernek az asszony- mellett -a he­lye, nem a kocsmában! A kocsmában! Na még csak az kéne! SANYI (elkeseredetten földhöz csapja a kalapját) Ak­kor ott csapjon bele a . sistergő tüzes" •istennyila a házasságba! JULIS: Mit mondtál? SANYI Mondtam amit mondtam! JULIS Mondd csak mégegyszer! SANYI Nem mondom! JULIS Nem mondod? SANYI Ha akarom mondom., ha nem akarom, nem mondom! Én vagyok az embör! Ha nem akarom, nem mondom! JULIS Nem? SANYI (ordít) Nem! (leül a kaszát kalapálni). JULIS Hát ne mondd! (elkezdi a ruhát sulykolni). JULIS .4 hordóban forr az uj bor, Barna kislány ruhát sulykol! (Csapkod c sulyokkal! Későn feküdj, kelj korán. Végezd dogod szaporán. S ne sajnáld a két kezed, Annii előbb végezed! JULIS Anyámasszony katonája, Fittyet se keli vetni rája! SANYI Hogyha egyszer megharagszom Pórul jár nálam az asszony! JULIS Férfi-méreg: pulyka-méreg! Férfitól én sose félek! SANYI Kötél-istráng sóban ázva Asszonynépet regulázza!­EGYÜTT Későn feküdj, kelj korán, Végezd dolgod szaporán. S ne sajnáld a két kezed, Aniul előbb végezed! SANYI Tin ni; SANYI Aki készül Péter-Pálra. A kaszáiéi kalapálja. (Dühösen kalapál.)' .4 sulykolás jobban menne fiógyhd idény volna benne! ('Csapkod.) Pengd kasza c«'ik azt mondja: Verj rá egy párt az asszonyra l (Ritmikusan ka.apáinak.) JLTJ§ (abbahagyja a munkát. Kosarat tesz a kar­jára. Indul). SANYI H va mégy? JULIS Ahová jónak látom! SANYI Aztán hova látod jónak? JULIS Menők a . hátsó kertbe, zöldbabot szedek. Mi­­korába , az öregek meggyümiek a mezőről, meg is {őzöm (indái). SANYI (veszi a kalapját). Én is menők! JULIS £n 'utánam' bizony ne gyere! Eríggy a kocs­mába I SANYI Nem is utánad megyek! Menjen utánad az adóvégrehajtó! JULIS Mégis utánam gyütté a hátsó kertbe! SANYI Lucernáért megyek! Vágok egy keveset. hogy meglegyen, mikorára az öregek meggyümiek! JULIS Az kel] neked, lucerna!... Te tinó! SANYI (elébe ugrik és kimegy). Mégis te jössz utá­nam! (el). JULIS Még olyan legény nem vótt, aki után én sza­ladnék! (meglátja, hogy Sanyi elment. Utána ki­ált) Sanyi! Hej! Sanyii • Mondok valamit! (kisza­lad). (Automobil-zaj hallatszik, aztán hirtelen megszűnik. Az autót baj érte. Künn dühös káromkodás.) SOFFÖR (künn) Az isten pusztítsa el. ezt az ország­utat! Alaposan bedöglöttünk! KORNÉLIA Jesszus Mária! TIHAMÉR Komo’y a baj. soiiőr? SOFFÜjR Megnézem, hol a baj!... Tyüh! Besült a mágnes csapágya! KORNÉLIA Mije? TIHAMÉR Az izéje... a ... node mindegy! Sokáig tar:. am!g megoperálja? SOFFÖR Biz az eltart egy óráig! KORNÉLIA Jesszus Mária! TIHAMÉR Sebaj! Addig szétnézünk a vidéken! (Bejönnek. Tihamér drámai színész. Kornélia színész­nő fiatal, és nagyon elegáns. Vendégszerepelni mennek.) TIHAMÉR (patétikus szava'ó színész. Egy Beregi) Oh. 'iiézd. óh nézd, Kornélia! Mily andalító e kis kunyhó titokzatos csöndjébe merülve! Böcklin! Materinek! KORNÉLIA Nagyon hercig. De ilyen pech! Az én autómmal ilyesmi még sohse történt! Azt hiszem, te pecheltél eh Már tegnap figyelmeztettek, hogy te vagy a legpechesebb kibic. Ahová te ülsz, ott nem nő fii! TIHAMÉR Ez pech? Hisz ez teszi széppé az uta­zást! A romantika! Ah! Undorodom a sima utak­ról! Az én elemem a kaland, a romantika! KORNÉLIA Akkor ne autón járj. hanem Thespis kordáján te jávithatatían ripacs! És ha nem érünk be estig? TIHAMÉR Beérünk! A sofför azt mondja, egy óra múlva indulhatunk. Este már. játszani fogunk: én Lear királyt, te pedig Cordé'iát. KORNÉLIA Szegény direktor beleőrülne. ha nem ér­keznénk mr-g idejére. TIHAMÉR Megérkezünk. Addig pedig élvezzük a gyönyörű idillt, amellyel a véletlen ajándékozott meg bennünket. Ah. egy ilyen folyondáros kis kuny­hó! Műidig ez volt az álmom! ■ * TIHAMÉR Egy kis kunyhó künn az erdöszélen, KORNÉLIA Vagy, mondjuk, a Mafczibányl-téren.., TIHAMÉR Kis tornáccal, sürü folyondárra!... KORNÉLIA S dől egy szép angol-stilü tág hall.. . ■ ■ -TIHAMÉR Sár kemence két kicsi üléssel..., KORNÉLIA Vatv esetleg központi ■■ fűtéssel.. , TUj AM ÉR . . ' _. Elől kis kert, hol elülünk halkkal;., KORNÉLIA Es hátul meg néhány holdas parkkaL EGYÜTT Az élet óh. mily egyszerű! Nem kell hozzá, csak kis derű, • • Egy kis- kunyhó,-egy kis derű, Oh, látenem, oh, Istenem, Az élet, oh, mily egyszerű. TIHAMÉR Az udvaron egy kis rozzant fészek És a sutéban néhány kiló ékszer. TIHAMÉR Sok muskátli, vérpiros varázsban KORNÉLIA S két Mercedes-autó a garázsban. TIHAMÉR A kis pádon az alkonyba nóezek... KORNÉLIA S ehhez persze öttagú személyzet... TIHAMÉR Enyhe álom hulljon sgcmpillámra.. KORNÉLIA És a bankban egy kis folyószámla! EGYÜTT r Az étet oh. mily egyszerű! Nem kell hozzá, csak kis derű. Egy kis kunyhó, egy kis derű, Oh, Istenem, oh. Istenem, Az élet, oh. mily egyszerű... TIHAMÉR Isteni kaland! KORNÉLIA Süsd meg a kalandodat! Unom magam! TIHAMÉR Hoztam kártyát... Talán egy kis ma­kaó ... f • KORNÉLIA Nem rezon. TIHAMÉR Na. hallod! Egy kis makaó... Egy ilyen gyönyörű tájon... égy ilyen idillikus kunyhó tövé­ben. Ez nem rezon? KORNÉLIA A táj is rendben van. a kunyhó is... de ismerem az anyagi helyzetedet... hidd el, nem rezon!... TIHAMÉR Hm! ... Hát majd szavalok valamit! KORNÉLIA És: te ezt szórakozásnak nevezed? TIHAMÉR Hát nem? Érdekes! Engem az ngy szó­rakoztat ha a szavalásomat hallgatom!... KORNÉLIA Oh. általánosan elismerik rólad, hogy te vagi’ a legintelligensebb... TIHAMÉR Oh... . KORNÉLIA A legkitűnőbb ízlésű... TIHAMÉR Nouono!.... KORNÉLIA ... A legragyogóbb — méltánylója .ön­magádnak! . -TIHAMÉR Hát akkor talán egy kis szerelem... Csak éppen, hogy agyoncsapjuk ezt az egy órát... KORNÉLIA Női körökben rossz hírek járnak rćjlad. Azt mondják, hogy nincs egy órára való reper­toárod... TIHAMÉR Rágalom... Hopp! Egy ragyogó idea! ... Nézd. ez a kis kunyhó... ez a csöndes "táj... Csupa mese. hangu'at... Direkt népmesehangulat... És itt. a falutól is távöl bizonyára egyszerű; ’ rom­latlan emberek laknak... És a kosztümjeink velünk vannak a ma esti előadásra... Játszunk le itt egy kis népmesét... Én a vén király és, te. a boldog­talan kiráyleánv. KORNÉIIA Te! Ez nem rossz! TIHAMÉR Nem ro§sz? Meglehetős fukar vagy az el­ismeréssel! Ragyogó. Ilyet még a színpadon nem játszottunk! És. ilyen publikumunk se volt még, miiii ennek a kis háznak romlatlan lakói. Azaz nem is publikum, hiszen mi csak belevisszük őket a játék­ba. aztán ők folytatják és mi leszünk a publikum. KORNÉLIA A fő. hogy ezt a szerencsétlen időt agyoncsapjuk. Erre való a játék. KORNÉLIA Barátom, az életünk csak játék. TIHAMÉR Élet, élet, isteni ajándék! KORNÉLIA A föld is csak egy nagy guimnilapda TIHAMÉR És a jó istenke gurigatja. EGYÜTT­­Oh. be ió gyereknek lenni. Puha. gyönös rétre menni. Lapjával játszani. Gyereknek látszani. Kedvünket ne zavarja semmi Oh. be jó gyereknek lenni, Bolondozni, haiahó! De szép a játék, • ' De jó a iálék. Gyereknek lenni be jó! KORNÉLIA Babustiák. szemlesütős lányok! TIHAMÉR Égy ily babát én is megkívánok Ölelni, amíg bele nem szédül... KORNÉLIA Vigyázz lujkó. mejt ejtöjöd védül:... EGYÜTT Oh, be jó gyereknek lenni, Kis. fitos babát ölelni h" lánynak tetszeni, f "-'-szivét pedzeni É ~rró keblén megpihenni be jó gyereknek’ tenni. Bolondozni, jialahó! De szép a játék. De jó a-tátik. Gyereknek leimi be jó! v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents