Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

22. <M«1. BACSMEGYEI NAPLÓ 1025 december 25. tóit semmi gyanúsat a nagy beteg kalmár elhalálozásában, mert vájjon ki, vehette észre a keskeny olasz penge egyetlen szúrásának nyomát a harmadik és negyedik borda kö­zött... Méhány nap múlva uira olasz kő­művesek érkeztek Odescalchi gróf palotájába. Végeztek ott valami fa­lazás* munkát — soha nem tudta meg senki, hogy nut a grófot pedig egy hét múlva saját kérelmére egy ausztriai garvizónb-s helyezték át. Úgy mondták, hogy a gróf szörnyen megunta az egyhangú alföldi vidé­ket, tény az, hogy roha többe nem jött cl ide és a házat is tiszttartója adta ol. Simári Mária tisztes öz­vegységben, gyászos vissza vonuit­­sásrban élto le életéi és csak halála után terjedt el a legenda Mária asz­­szony csudálatos szépségéről, a tit­kos lépcső titokzatos történetéről... A régi ház Az Odesctralchi gróf palotája, 125 év urán, ma vs meg van még Szubo ticán. Emeletes ház. a Zrinski-téren, kissé ódonabb, talán nagyobb, mint szomzsédjai de palotának ma már a legélénkebb fantáziával sem lehet Budavár ormain nem lenget már lóíarkos zászlót a szél, a török fél­hold aranyos ragyogása talán már az Aja Sofia kupoláján is megfakult, Íriszen még fel sem száradt a vér a zentej csatamezőn azóta, hogy a sa­voyai herceg valósággal üsszemor­­zsolta a török szultán haderejét Azóta sehogysem tudja összeszedni az újabb előnyomuláshoz szükséges háromszáz ágyút és a kiapadhatat­lan Kelet sem tudott több »kétszáz­­ezer« katonát kiállitant de Sztani­­rml kineses kamrái még nem merül­tek ki. a török arany csengése most is kellemes zene a keresztény fülek­nek és Eugen herceg haditanácsá­ban nemsokára kétszer is árulásról, megvesztegetésről súgnak a zentai! ütközet után... Savogai Eugen becskereki táborozása A bácskai végekből kikergette a törököt a zentai csata és Jenő her­ceg. a zseniális hadvezér megérez­te. hogy itt az alkalom, amikor egé­szen fel lehet szabadítani a császár birodlamát a pogány török rabigája alól. Nem tartott hosszú ideig és Jenő herceg reorganizálta a győztes csatában is óriási veszteséget szen­vedett hadseregét. 1698-ban átkelt a Tiszán és Temesvár fölszabadításá­ra kovácsok terveket a becskereki főhadiszálláson. Forgalmas, nagy falu volt akkor Becskerek. A szorgalmas szerb pol­gárok falat húztak Regától-Bcgáig és amikor a török a hercegi hadse­reg közeledésének hitére kítakaro dott a »várfalak« mögül. Jenő her­ceg keresve sem találhatott volna az előkészületek számára alkalma­sabb helyet A vrZ. a fal és a falut környező hatalmas erdőség nyu­godt menedéket adtak minden meg­lepetéssel szemben. Üres ideiében vadászattal mulathatott a vezér, m^ri süriin tanyázott szarvas, őz, vadkan a bánáti erdőben. jorgován—-Orgovány... A savoyai tábora ezalatt egyre növekedett. A környező falvak la­kossága örömmel csatlakozott a tö­rökverő zentai hős serégéhez — százötven éve nyögték már a fél­holdas igát... Brankovics György szerb deszpota nemzetségének job­bágyai laktak itt akkor.-. í)eszrv*to­­vác község, Katinec és lorKován­­puszták máig is megőrizték ezen a környéken a deszpotának és ivadé­kainak nevét, ugyaninnen ered a mondani. A grófi ház a baisai Voj­­rács-csaldd tulajdonába került. Báró bajsai Vojnies Sándomá nagyanyja bajsai Vojnies Luiza lakott ott év­tizedekig, majd huszonöt évvel ez­előtt a régi házat dr. Klein Adolf vásárolta meg. A titkos lépcső előkerül Klein Adolf dr. alapos restaurálás alá vette az épületet Fölszedték a padlót kibontották a méteres fala­kat és munkaközben két érdekes le­letre bukkantak: az egyik szoba parkettos padozata alatt a középső, nacvobb oark^ttkocka másik felén megtalálták az első tulajdonos Odescalchi gróf és az építő olasz mester nevét egyik fal alakítása al­kalmával pedig megtalálták a falba rejtett titkos lépcsőt, amely valóban egyik emeled szobából vezetett az uccára és mindkét bejárata gondo­san el volt falazva. A háztulajdonos újból befalazhatta a fejtett lépcsőfel járatot a szuetíe régi parkett lomtárba került, a Zrinski-téri öreg házban semmi sem emlékeztet többé a szép polgárasz­­szony és az Odescalchi gróf regé-Kecskemét melletti hírhedt Jor*o­­ván (Orgovány) neve is. egészen odáig húzódtak a deszpota birtokai. A temesvári pasát akarta kicsalo­gatni falai közül a herceg és a csa-1 taterv szerint a becskereki erdők­ben adta volna meg a szultán bán­sági helytartójának a kegyelemdö­fést Minden elő volt készítve a leg­apróbb részletekig. Jenő herceg mindennel számolt, csak egyről fe­ledkezett meg: a török aranv erejé­ről Egy huszár árulta cl a tervet és néhány száz tallér Judás-pénz miatt Temesvárt a zentai csata óta elő­ször vesztették e! a fölszabadító ha­dak. A legrégibb becskereki ház Ez időtájt Becskereken tartotta főhadiszállását a herceg. Talán hoz­zá tárult a választáshoz az is. hogy köböl épült emeletes vendégfogadó veit már akkor Becskereken, ahol a tábornokok, ezredesek kényelmes szállásra találtak és a földszint ha­talmas istállóiban pompás elhely zést nyerhettek a kényes hercegi lovak. A fogadót a vásárosok számá­ra építették ott. ahoi most a Fő-ucca végén az úgynevezett Mateics-ház emelkedik. Becskerek legrégibb há­za ez. amelynek a'apfalai még ma is az 1690-ben épült fogadóból va­lók. Onnan maradt a félig befalazott kapuboltozat és az emeleten te meg­találhatók a régi apró vendégszo­bák nyomai. A Eö-ucca akkortájt a mai nagyhidtó! a Fogadó mellett a vásártérig húzódott. ... Mérhetetlen keserűséget kel­tett. a harcrakész táborban a gálád árulás, egyedül a vezér, Jenő her­ceg nein esett kétségbe, ui tervet készített a következő évben meg akarta támadni Temesvárt. A tábor harciasait készült a táma­dásra. újból megtörtént minden elő­készület amikor a hercegi hadvezér münden tiltakozása ellenére, a csá­szár hallgatva bécsi tanácsadóira, megkötötte a karlócai békét — 1699-ben Pál-fordulds napján. A második árulás Ez a béke katasztróíálfsabb volt egy vesztes háborúnál. Mintha a tö­rökök nyerték volna meg a zentai csatát, mintha a szultán diktálta volna a békefeftételeket. nemcsak Temesvárt tarthatta meg a török, hanem a temesvári pasa'rk már fel­szabadított részét is vissza” kellett adni, mindössze azt kötötték ki, hogy ezeken a területeken a török­nek minden várat le kellett rombol­nia. Becskerek várát is ekkor rom­bolták le. A becskereki vendégfogadóban szörnyű ribrlfiót keltett a megalázó béke. Most már a herceg sem tudta megfékezni a lázadozó — nyelve­ket Mondják, hogy Jenő maga is azt tartotta, hogy ismét a török aranv mentette meg azt amit a tö­rök fegyverek nem tudtak megtar­tani1: Temesvár felszabadítása má­sodszor hiúsult meg pénzen meg­vett árulók miatt. A történelem nem igazolta ezt a föltevést bizonyára volt oka Ausztriának. Oroszország­nak és Velencének, hogy Karlócán békét kössön a szultánná! és azt sem hitelesítette a történelem, hogy a becskereki fogadóban lázadó feneket kovácsolt a szavoyai herceg. A történelmi pletyka sokáig úgy tartotta, hogy Eugen saját szakállá­ra akarta megtámadlni Temesvárt — nem megszegve, de cl nem is­merve a karlócai békét — és elha­tározott szándéka volt, hogy ha a császár nem ismeri el a foglalást, az egész felszabadított Délvidéket a maga íenhatésága alatt fogja megtartani. Mindebből azonban nem lett sem mi. Jenő herceg engedett a császári parancsnak, kivonult a Bánságból és — bár később maga Linót szegte meg a karlócai kötést --- Temesvárt és vele együtt Becskereket csak húsz év múlva sikerült felszabadi tani a (örök uralom alól. Eltűnt romantika A savoyai hadseregének távoztá­­val örökre elmúlt Becskerek roman­tikus korszaka. A törők világ em­léke gyanánt alig maradt egyéb, mint egy régi kút a nagykut melletti ház udvarán, a török fürdő alapépít­ménye ott, ahol most a regatta-ház fekszik, egy csomó régi tégla, ame­lyeket gondosan összegyűjtött Alexics Bogolyub becskereki pol­gármester, Torontál-megye csak­nem két évtizedig volt íőleyéltárosa, és végül Jenő herceg szállása . .., ...Jenő herceg szállása kis pol­gári-vendégfogadó lett a XVIIl-ik században. A ház a század végért tetemes renováláson ment keresztül a Napoieoni idők szellemében em­­pir-stillusban. Vasrácsos erkélyt il­lesztettek a homlokzatára, talléros ál-oszlopokat maheroltak rá, hogy a kor követelményének megfelelvén karcsú jellege legyen az otromba épületnek. Hogy ezek az átalakítá­sok nagyon keveset változtattak az. épület jellegén, az valószínű, az er­kély azonban megvan ma is és most is láthatók a homlokzaton a talléros malterosziopok és a kecses, emp;r­­stilusu kovácsolt vas-fogó, amelyen az épület sarkán forgács-köteget lengetett a szél. hogy két oldalon hirdesse az országút vándorjainak: ezen ház vendégfogadó. A vendég­­fogadó nvomát különben megtaáljuk egv 1793-ban készült becskereki tér­képen is; ez Becskerek legrégibb térképe. Jenő hercegtől a sarki mé­szárosig 1800 után megszűnt a szálloda. A házat a Piszarevics-család vette meg és kereskedést nyittatott ben­ne. Ez a család a múlt században ki­halt, a régi ház 3850 körül a Preclik vendéglősé lett és csak a 90-es években került a Mat.eics-csaíád kezébe. Ez az előkelő po’gárfanű'ia úri házzá alakította át Savoyai Je­nő hajdani szálasát, csak egy üzlet volt benne, egy Sida nevű ima­­könvv és kegyszer árusítóé, akinek cégére — aranyozott hatalmas ke­reszt — ma is ott van a házon, atne- 1 iy.et később a Mateics-c«nlád utódai (dr. Vászits Andriia vármegyei tisztifőügyész feleségének családja) eladtak a mostani tulajdonosoknak, akik az egész földszintet üzletekké alakították át: speceraj. mészáros, férfi ós női szabó boltjai varrnak ott, ahol egykor Savoyai Jenő herceg szőtte gyönyörű álmait a bánsági végek felszabadításáról . . . Komor Mihály. Egy kritikus albumából Egy könyv, amelyben kevés a gondolát, a szó nemes értelmében nem is könyv. De az se jó könyv, amely hemzseg a gondolatoktól. Az olvasó maga is óhajt elmélkedni s nem szereti azokat az írókat, akik öt ettől a munkától vagy szórako­zástól egészen fölmentik. # Csak az íróknak kell azzal a kel­lemetlen konkurenciával megküz­deni. amelyet dilettantizmusnak hívnak. Fölburjánzik ez a többi mű­vészetekben is, s főleg a festészet­ben. de egyáltalában nem fordul elő az n. n. becsületes mesterségek vi­lágában. ahol például elképzelhetet­len. hogy egy nem professzionátus szabó nadrágot akarjon a nyakam­ba »varrni«, vagy egy dilett&ö asz­talos próbáljon valakit székhez jut­­tatai. De a Szépmesterségek, az elő­kelő művészek, s különösen az iró­­$ö" ellenállhatatlanul, loreley-i bii­­vészettel csábítja, a miikedvelés lo­vagiak. mert Írni utóvégre — agy, ahogy! — igazán mindenki tud. * Az írónak jobb. ha szegénységgel küzd. mint ha anyagiakban bővel­kedik, Helyesebben; az irodalom­nak jobb. A méltatlankodás, a bősz­­szusdg, a harag és a kétségbeesés rendesen hatalmasabb és szenvedel­­mesebb műveket segít megteremte­ni, mint a jóllét és gazdagság, A nagy írók alig hasonlítanak egymáshoz, a kicsinyek gyakran a megtévesztésig. * Amely {rónak a publikum közöm­bös, az vagy nagyon kiváló, vagy egészen alsórendü tehetség.­— Ennek az hónak okvetlenül meg kell vennünk a müveit — így szólt az asszony, iöltekintve az új­ságból, amelyet olvasott. A férj csodálkozott, hogy a fe'e­­séee. aki máskülönben nem rajon­gott a könyvvásárlásért, váratlanul ezzel a pazar kívánsággal állott elő, s megkérdezte: — Mért éppen az ő müvei? Mire az asszony est felelte: — Hát nem olvastad az újságban, hogy évente hatvanezer dollárt ke­res? Nagyon jó iró lehet. ♦ Egy jó gondolat néha jobban fen­tertja az ember emlékét, mint egy nagy könyv. * Olvasmány és irodalom, két egé­szen különböző dolog. A közönség olvasmányt akar és fütyül az iroda­lomra. Az irodalom, fajdalom, csak az Írókért van, meg az irodalomtör­ténetért — az olvasmány a kiadók­érti meg a publikumért. Egy ismert kiadó ezzel utasított el egy kézira­tot amelyet megvételre kínáltak neki: — Nem kelt, nem használhatom — irodalom, * Mint ahogy a szülök rendreutasí­tásában, sőt haragjában még mindig íölcsiltómUk a szeretet melegé, a büntető szeretet, úgy az iro­dalmi kritikába ts. ha komoly ntíl HovMly bírálatáról von szó. szere­iéinek is kell vegyülni. Enélkül a kritika csak hadakozás és kivégzés. nyes szerelmére... Savoyai Jenő herceg sz ilfása a becskereki Mateics-kizbcn

Next

/
Thumbnails
Contents