Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-25 / 344. szám
22. <M«1. BACSMEGYEI NAPLÓ 1025 december 25. tóit semmi gyanúsat a nagy beteg kalmár elhalálozásában, mert vájjon ki, vehette észre a keskeny olasz penge egyetlen szúrásának nyomát a harmadik és negyedik borda között... Méhány nap múlva uira olasz kőművesek érkeztek Odescalchi gróf palotájába. Végeztek ott valami falazás* munkát — soha nem tudta meg senki, hogy nut a grófot pedig egy hét múlva saját kérelmére egy ausztriai garvizónb-s helyezték át. Úgy mondták, hogy a gróf szörnyen megunta az egyhangú alföldi vidéket, tény az, hogy roha többe nem jött cl ide és a házat is tiszttartója adta ol. Simári Mária tisztes özvegységben, gyászos vissza vonuitsásrban élto le életéi és csak halála után terjedt el a legenda Mária aszszony csudálatos szépségéről, a titkos lépcső titokzatos történetéről... A régi ház Az Odesctralchi gróf palotája, 125 év urán, ma vs meg van még Szubo ticán. Emeletes ház. a Zrinski-téren, kissé ódonabb, talán nagyobb, mint szomzsédjai de palotának ma már a legélénkebb fantáziával sem lehet Budavár ormain nem lenget már lóíarkos zászlót a szél, a török félhold aranyos ragyogása talán már az Aja Sofia kupoláján is megfakult, Íriszen még fel sem száradt a vér a zentej csatamezőn azóta, hogy a savoyai herceg valósággal üsszemorzsolta a török szultán haderejét Azóta sehogysem tudja összeszedni az újabb előnyomuláshoz szükséges háromszáz ágyút és a kiapadhatatlan Kelet sem tudott több »kétszázezer« katonát kiállitant de Sztanirml kineses kamrái még nem merültek ki. a török arany csengése most is kellemes zene a keresztény füleknek és Eugen herceg haditanácsában nemsokára kétszer is árulásról, megvesztegetésről súgnak a zentai! ütközet után... Savogai Eugen becskereki táborozása A bácskai végekből kikergette a törököt a zentai csata és Jenő herceg. a zseniális hadvezér megérezte. hogy itt az alkalom, amikor egészen fel lehet szabadítani a császár birodlamát a pogány török rabigája alól. Nem tartott hosszú ideig és Jenő herceg reorganizálta a győztes csatában is óriási veszteséget szenvedett hadseregét. 1698-ban átkelt a Tiszán és Temesvár fölszabadítására kovácsok terveket a becskereki főhadiszálláson. Forgalmas, nagy falu volt akkor Becskerek. A szorgalmas szerb polgárok falat húztak Regától-Bcgáig és amikor a török a hercegi hadsereg közeledésének hitére kítakaro dott a »várfalak« mögül. Jenő herceg keresve sem találhatott volna az előkészületek számára alkalmasabb helyet A vrZ. a fal és a falut környező hatalmas erdőség nyugodt menedéket adtak minden meglepetéssel szemben. Üres ideiében vadászattal mulathatott a vezér, m^ri süriin tanyázott szarvas, őz, vadkan a bánáti erdőben. jorgován—-Orgovány... A savoyai tábora ezalatt egyre növekedett. A környező falvak lakossága örömmel csatlakozott a törökverő zentai hős serégéhez — százötven éve nyögték már a félholdas igát... Brankovics György szerb deszpota nemzetségének jobbágyai laktak itt akkor.-. í)eszrv*továc község, Katinec és lorKovánpuszták máig is megőrizték ezen a környéken a deszpotának és ivadékainak nevét, ugyaninnen ered a mondani. A grófi ház a baisai Vojrács-csaldd tulajdonába került. Báró bajsai Vojnies Sándomá nagyanyja bajsai Vojnies Luiza lakott ott évtizedekig, majd huszonöt évvel ezelőtt a régi házat dr. Klein Adolf vásárolta meg. A titkos lépcső előkerül Klein Adolf dr. alapos restaurálás alá vette az épületet Fölszedték a padlót kibontották a méteres falakat és munkaközben két érdekes leletre bukkantak: az egyik szoba parkettos padozata alatt a középső, nacvobb oark^ttkocka másik felén megtalálták az első tulajdonos Odescalchi gróf és az építő olasz mester nevét egyik fal alakítása alkalmával pedig megtalálták a falba rejtett titkos lépcsőt, amely valóban egyik emeled szobából vezetett az uccára és mindkét bejárata gondosan el volt falazva. A háztulajdonos újból befalazhatta a fejtett lépcsőfel járatot a szuetíe régi parkett lomtárba került, a Zrinski-téri öreg házban semmi sem emlékeztet többé a szép polgáraszszony és az Odescalchi gróf regé-Kecskemét melletti hírhedt Jor*ován (Orgovány) neve is. egészen odáig húzódtak a deszpota birtokai. A temesvári pasát akarta kicsalogatni falai közül a herceg és a csa-1 taterv szerint a becskereki erdőkben adta volna meg a szultán bánsági helytartójának a kegyelemdöfést Minden elő volt készítve a legapróbb részletekig. Jenő herceg mindennel számolt, csak egyről feledkezett meg: a török aranv erejéről Egy huszár árulta cl a tervet és néhány száz tallér Judás-pénz miatt Temesvárt a zentai csata óta először vesztették e! a fölszabadító hadak. A legrégibb becskereki ház Ez időtájt Becskereken tartotta főhadiszállását a herceg. Talán hozzá tárult a választáshoz az is. hogy köböl épült emeletes vendégfogadó veit már akkor Becskereken, ahol a tábornokok, ezredesek kényelmes szállásra találtak és a földszint hatalmas istállóiban pompás elhely zést nyerhettek a kényes hercegi lovak. A fogadót a vásárosok számára építették ott. ahoi most a Fő-ucca végén az úgynevezett Mateics-ház emelkedik. Becskerek legrégibb háza ez. amelynek a'apfalai még ma is az 1690-ben épült fogadóból valók. Onnan maradt a félig befalazott kapuboltozat és az emeleten te megtalálhatók a régi apró vendégszobák nyomai. A Eö-ucca akkortájt a mai nagyhidtó! a Fogadó mellett a vásártérig húzódott. ... Mérhetetlen keserűséget keltett. a harcrakész táborban a gálád árulás, egyedül a vezér, Jenő herceg nein esett kétségbe, ui tervet készített a következő évben meg akarta támadni Temesvárt. A tábor harciasait készült a támadásra. újból megtörtént minden előkészület amikor a hercegi hadvezér münden tiltakozása ellenére, a császár hallgatva bécsi tanácsadóira, megkötötte a karlócai békét — 1699-ben Pál-fordulds napján. A második árulás Ez a béke katasztróíálfsabb volt egy vesztes háborúnál. Mintha a törökök nyerték volna meg a zentai csatát, mintha a szultán diktálta volna a békefeftételeket. nemcsak Temesvárt tarthatta meg a török, hanem a temesvári pasa'rk már felszabadított részét is vissza” kellett adni, mindössze azt kötötték ki, hogy ezeken a területeken a töröknek minden várat le kellett rombolnia. Becskerek várát is ekkor rombolták le. A becskereki vendégfogadóban szörnyű ribrlfiót keltett a megalázó béke. Most már a herceg sem tudta megfékezni a lázadozó — nyelveket Mondják, hogy Jenő maga is azt tartotta, hogy ismét a török aranv mentette meg azt amit a török fegyverek nem tudtak megtartani1: Temesvár felszabadítása másodszor hiúsult meg pénzen megvett árulók miatt. A történelem nem igazolta ezt a föltevést bizonyára volt oka Ausztriának. Oroszországnak és Velencének, hogy Karlócán békét kössön a szultánná! és azt sem hitelesítette a történelem, hogy a becskereki fogadóban lázadó feneket kovácsolt a szavoyai herceg. A történelmi pletyka sokáig úgy tartotta, hogy Eugen saját szakállára akarta megtámadlni Temesvárt — nem megszegve, de cl nem ismerve a karlócai békét — és elhatározott szándéka volt, hogy ha a császár nem ismeri el a foglalást, az egész felszabadított Délvidéket a maga íenhatésága alatt fogja megtartani. Mindebből azonban nem lett sem mi. Jenő herceg engedett a császári parancsnak, kivonult a Bánságból és — bár később maga Linót szegte meg a karlócai kötést --- Temesvárt és vele együtt Becskereket csak húsz év múlva sikerült felszabadi tani a (örök uralom alól. Eltűnt romantika A savoyai hadseregének távoztával örökre elmúlt Becskerek romantikus korszaka. A törők világ emléke gyanánt alig maradt egyéb, mint egy régi kút a nagykut melletti ház udvarán, a török fürdő alapépítménye ott, ahol most a regatta-ház fekszik, egy csomó régi tégla, amelyeket gondosan összegyűjtött Alexics Bogolyub becskereki polgármester, Torontál-megye csaknem két évtizedig volt íőleyéltárosa, és végül Jenő herceg szállása . .., ...Jenő herceg szállása kis polgári-vendégfogadó lett a XVIIl-ik században. A ház a század végért tetemes renováláson ment keresztül a Napoieoni idők szellemében empir-stillusban. Vasrácsos erkélyt illesztettek a homlokzatára, talléros ál-oszlopokat maheroltak rá, hogy a kor követelményének megfelelvén karcsú jellege legyen az otromba épületnek. Hogy ezek az átalakítások nagyon keveset változtattak az. épület jellegén, az valószínű, az erkély azonban megvan ma is és most is láthatók a homlokzaton a talléros malterosziopok és a kecses, emp;rstilusu kovácsolt vas-fogó, amelyen az épület sarkán forgács-köteget lengetett a szél. hogy két oldalon hirdesse az országút vándorjainak: ezen ház vendégfogadó. A vendégfogadó nvomát különben megtaáljuk egv 1793-ban készült becskereki térképen is; ez Becskerek legrégibb térképe. Jenő hercegtől a sarki mészárosig 1800 után megszűnt a szálloda. A házat a Piszarevics-család vette meg és kereskedést nyittatott benne. Ez a család a múlt században kihalt, a régi ház 3850 körül a Preclik vendéglősé lett és csak a 90-es években került a Mat.eics-csaíád kezébe. Ez az előkelő po’gárfanű'ia úri házzá alakította át Savoyai Jenő hajdani szálasát, csak egy üzlet volt benne, egy Sida nevű imakönvv és kegyszer árusítóé, akinek cégére — aranyozott hatalmas kereszt — ma is ott van a házon, atne- 1 iy.et később a Mateics-c«nlád utódai (dr. Vászits Andriia vármegyei tisztifőügyész feleségének családja) eladtak a mostani tulajdonosoknak, akik az egész földszintet üzletekké alakították át: speceraj. mészáros, férfi ós női szabó boltjai varrnak ott, ahol egykor Savoyai Jenő herceg szőtte gyönyörű álmait a bánsági végek felszabadításáról . . . Komor Mihály. Egy kritikus albumából Egy könyv, amelyben kevés a gondolát, a szó nemes értelmében nem is könyv. De az se jó könyv, amely hemzseg a gondolatoktól. Az olvasó maga is óhajt elmélkedni s nem szereti azokat az írókat, akik öt ettől a munkától vagy szórakozástól egészen fölmentik. # Csak az íróknak kell azzal a kellemetlen konkurenciával megküzdeni. amelyet dilettantizmusnak hívnak. Fölburjánzik ez a többi művészetekben is, s főleg a festészetben. de egyáltalában nem fordul elő az n. n. becsületes mesterségek világában. ahol például elképzelhetetlen. hogy egy nem professzionátus szabó nadrágot akarjon a nyakamba »varrni«, vagy egy dilett&ö asztalos próbáljon valakit székhez juttatai. De a Szépmesterségek, az előkelő művészek, s különösen az iró$ö" ellenállhatatlanul, loreley-i biivészettel csábítja, a miikedvelés lovagiak. mert Írni utóvégre — agy, ahogy! — igazán mindenki tud. * Az írónak jobb. ha szegénységgel küzd. mint ha anyagiakban bővelkedik, Helyesebben; az irodalomnak jobb. A méltatlankodás, a bőszszusdg, a harag és a kétségbeesés rendesen hatalmasabb és szenvedelmesebb műveket segít megteremteni, mint a jóllét és gazdagság, A nagy írók alig hasonlítanak egymáshoz, a kicsinyek gyakran a megtévesztésig. * Amely {rónak a publikum közömbös, az vagy nagyon kiváló, vagy egészen alsórendü tehetség.— Ennek az hónak okvetlenül meg kell vennünk a müveit — így szólt az asszony, iöltekintve az újságból, amelyet olvasott. A férj csodálkozott, hogy a fe'eséee. aki máskülönben nem rajongott a könyvvásárlásért, váratlanul ezzel a pazar kívánsággal állott elő, s megkérdezte: — Mért éppen az ő müvei? Mire az asszony est felelte: — Hát nem olvastad az újságban, hogy évente hatvanezer dollárt keres? Nagyon jó iró lehet. ♦ Egy jó gondolat néha jobban fentertja az ember emlékét, mint egy nagy könyv. * Olvasmány és irodalom, két egészen különböző dolog. A közönség olvasmányt akar és fütyül az irodalomra. Az irodalom, fajdalom, csak az Írókért van, meg az irodalomtörténetért — az olvasmány a kiadókérti meg a publikumért. Egy ismert kiadó ezzel utasított el egy kéziratot amelyet megvételre kínáltak neki: — Nem kelt, nem használhatom — irodalom, * Mint ahogy a szülök rendreutasításában, sőt haragjában még mindig íölcsiltómUk a szeretet melegé, a büntető szeretet, úgy az irodalmi kritikába ts. ha komoly ntíl HovMly bírálatáról von szó. szereiéinek is kell vegyülni. Enélkül a kritika csak hadakozás és kivégzés. nyes szerelmére... Savoyai Jenő herceg sz ilfása a becskereki Mateics-kizbcn
