Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

13?5. december 25._____ ______________bAcsmegyei NAPLÓ 21. oldaK ’oroiöí A biztosító es viszoatbiztoi sitó iHisasiig Fiókos tEiudenilU.-kOSJSIJA^FÖNCIERE Tűz-," jég-, baleset-,' be­­ga töré3 és életbiztosítás méltányos dijak mellett A BÁCSMEGYEI NAPLÓ KARÁCSONYI SORSJEGYE Régi kövek legendái I Évszázados emlékeket találtak, egy régi szuboticai házban I OdescaícM gróf szerelmi regénye — Történelmi pletykák Savoyai Jenő herceg becskereki táborozásáról A karácsonyi lapnak ezen az oldalán ,egy piros sorszámmal ellátott sorsje­gyet talál az olvasó, finnek a sorsjegy­nek alapján részt vesz a március 5-i sorsolásban, amikor a sorsjegyek közűi négyet kisorsolunk. Az első nyeremény 1 férfi aranyóra, a második nyeremény 1 ezüst cigaret­tatárca, a harmadik nyeremény 1 gramofon, a negyedik nyeremény 6 értékes könyv. A nyeremények jegyzéke annyiban nem végjeges, hogy esetleg egyéb nye­reménytárgyak is kisorsoltatttak. • A sorsolás határnapját kénytelenek vol­tunk március 5-re megállapítani, mert a 'hivatalos előkészítés annyi időt vesz igénybe, hogy jobbnak tartjuk, hogy >atárcius 5-i nagy sorsolásunkkal kap­csolatban éjijük meg ezt a sorsolást is. ; A sorsolást nyilvánosság előtt, kir. köz­jegyző jelenlétében tartjuk' meg.' Az dt­­ivasénak, -aki .akár mint. előfizető, akár jmint vásárló megszerezte ezt a kará­­lesonyi számot, nem. kell, a . sorsjegyet kivágni' vagy beküldeni, csupán március 5-ig meg kell őrizni ezt az hidalt és az esetben, ha a sorsjegye nyert,-kel! be­küldeni. Március 5-én előfizetőink között egyéb (nyereményeket is fogunk kisorsolni, azon­ban ezt a sorsolást nem a fenti sorsje­gyek alapján ejtjük meg, hanem akképí, ■hogy az- előfizetőknek a nevét helyez­tük el az erre a célra szolgáló urnában; 'A' sorsolásoc kísorsC)lásra kerülnek a vetkező pénz- és tárgyjutalmak: mipđen 10 előfizető után 1 darab 50 dináros iutalpm, • műiden 100 előfizető után 1 darab 250 •dinárcs ^ jutalom, minden 1000 előfizető után 1 darab 4000 dináros jutalom, minden 10.000 előfizető után 1 darab 20.000 dináros jutalom. Ezenkívül kisorsolunk 40 nyereményt, többek között 1 komplett hálószobát, 1 rá­diókészüléket, férfi és női ruhaneműt és egyéb hasznos és értékes tárgyat,, a melynek jegyzékét a Bácsmegyei Napló újév után fogja ismertetni. • Március' 5-ikén tehát ' két nyilvános sorsolás lesz. Kisorsolunk a karácsonyi sorsjegyek alapján t férfi aranyórát, 1 ezüst cigarettatárcát, 1 gramofont, 6 értékes könyvet. Kisorsolunk továbbá az előfizetők közt ■ negyven értékes tárgy­továbbá mintegy kétszáz pénzjutalmai. mat. . A sorsolás nemcsak hivatalos aktus­ból áll, hanem matinéval kötjük öss^e. Március 5-ikén, akik a' sorsoláson meg­jelennek, — ha mindjárt nem is. nyer­nek. pedig sokan fognak nyerni, — egy nívós hangversenyben gyönyörködhet­nek., A hangverseny természetesen díj­talan lesz s azon minden érdeklődő megjelenhet. A karácsonyi számok között hús? olyan példány is van, amely eltér a töb­bi példányból. Tiz példányban egy cikk­eimé tér el a többitől. Aki ezek közül a példányok közül egyet megtalál, 500 dinár jutalomban részesül. Tiz olyan pél­dány is van, amelyben más az eltérés. Aki ezek közül talál meg egyet, két üveg kraljevbregi pezsgőt, kap. A rejtett sorokat december 2S-ikán délben meg­jelenő számunkban közöljük. Minden olvasónak, akár mint előfi­zető kapja a lápot, akár péidányonkint vásárolja azt, érdeke tehát, hogy a Bácsmegyei Napló-ns.k ezt a példányát március 5-ig, a sorsolás napjáig, meg­őrizze. Akkor, amikor ezeket a sorsolásokat megrendezzük, korántsem az a célunk, hogy a nyerészkedési szenvedély fel­költésével és ébrentarásával szerezzünk olvasókat a Bácsmegyei Napló-nak, hi­szen akármilyen sok nyereményt is sor­solunk ki március 5-én, a dolog termé­szeténél fogva nem nyerhet minden ol­vasó és mi bármennyire egyek is va­gyunk azok örömével, akiknek a már­cius 5-i sorsolás’ értékes nyereményt; juttatott, megértjük azokat is, akikre nézve kiábrándulást jelent az, ha egy sorsoláson nem nyernek. A Bácsmegyei Napló nem sorsolással akar híveket sze­rezni, hanem magával a lappal,' amely .tartalmilag- mindig érdekes; és nívós, megbízható és minden igaz ügynek ál­dozatokra kész-szószólója. Olvasóinkkal mi egy-egy nagy család vagyunk, akik­nek ügyes bajos. dolgában szívesen va­gyunk segítségére, akiknek öröme a mi örömünk' és bánata ’ a mi bánatunk, j A sorsolással, a nyereményekkel csak 1 kedves meglepetést akartunk szerezni és hogy ha áldozatokat hozunk, szívesen aegzuk meg, némi viszonzásukén annak a szeretetnek, amelynek jelét olvasóink és előfizetőink részéről tapasztaltunk. . Kryácscny békét jelemé ünnepén sze­retette! r fordulunk olvasónkhoz és kér­jük, hogy a jövőben is szeressék és tá­mogassák asunkájabjav a Bácsmegyei iíCpíól. " : : A francia forradalomból sarjadt napóleoni idők vérgőzös vajúdásé: ban született meg a XIX-ik század, a polgári forradalmak, polgári ke-1 reskedélem és kispolgári élet kifej­lődésének korszaka. Az alföldi vi­dék gazdasága most emeli egyre nagyobb jelentőségre a Tisza— Duna közének városait és Mária Theresiopolis amelyet később Szabadkának,. az­után Szubotfcának ‘ ‘neveztek, már nem tartozik a katonai határőrvi­dékhez és mint királyi szabad vá­ros. katonaságot kap, ' garnizon székhelye lesz. Az élet egyszerre megélénkül Mária Terézia városában. Szinte máról-holnapra kivirágzik a polgári osztály és a céhbeli mesterek, ke­reskedők leányai a sokszoknyás bunyevác-kisasszonyck el nem mu­lasztották. hogy alkonyat előtt egy­­szer-kétszer végig ne sétáljanak a Korzó-uccán, amelyet Széchenyi térnek, aztán meg Zrinski-trgnek neveztek el sokkal későbben. De akkortájt ott volt az ulánusok lak­tanyája és az ulánusézred zenekara gyakorta adott térzenéi, de ami ta­lán még sokka! csábítóbb lehetett, a laktanyával szemben emelkedett az ulánusok legcsinosabb tisztiének, a fiatal Odescalchi grófnak palotája. (Hogy az Odescalchiak később kap­­tá-é a hercegi rángot. vagy a csa­ládnak egy iíjabbik ágából való volt a gróf, azt meg lehet nézni a gothai almanachban). Odescalchi gróf szerelmei A daliás ulánus-g-róf maga épit­­' tette a palotát és ugyiátszik előre­látóan számított arra, hogy a kis­városi polgárlánydk szívesen fogják belül is megtekinteni a. szép mágnás palotáját, persze nem .is annyira a palota, nimt inkább a benne lakó daliás úlántts kedvéért. Valahogy r.agy ravaszul építette meg Odes­calchi gróf olasz építőmestere. Nem lépte át a ház kapuját soha leány, vagy asszonyféle, még a szóígasze­­mélyzetből is ki volt rekeszíve min­den fehércseléd — jó! tudta a selma gróf, hogy a férfi szolgának lassab­ban jár a nyelve, nem kotyog az ki mindent, amit béna a gázban lát, ta­pasztal — a pletyka mégis terjedt, nőtt; dagadt egyre nagyobbra, mert mit .is csinálhatott volna okosabbat a kisváros polgársága, mint hogy a közéjük cseppent gróf hálószobájá­nak titkait fürkéssze. Mindenki »tudta«; hogy szép asszonyok, lá­nyok járnak a gróf palotájába; Tit­kos lépcsőről beszéltek, amely az uecai rejtett bejárattól egyenesen a grófi hálószobába vezet. De azért Pletyka ide, pletyka oda,tégy sza­badkai lány. vagy asszony sem di­csekedhetett azzal, hogy a nemes gróf tette neki a szépet, csak egyet­lenegy beszélhetett — volna ... egy íeketehaju, feketeszemü. lilfömvállu polgárasszony: Simári Mária, akit a legszentebbnek, legerényesebbnek tartottak városszerte; nem csuda, hisz. fiatalságának. vakító, szépségét kötötte oda gyógyíthatatlan beteg férjének, a gazdag, de m(tr nein ifia­­ial kalmárnak, Simári Andrásnak betegágya mellé; A titkos lépcső legendája Mária asszonyhoz nem ért fél a pletyka. Mártírnak tisztelte minden­ki, mert ugyan ki tudhatta, hogy a csudaszép Mária mindig lopott magának egy-két órát. amikor szép­sége hódítását élvezte — a grófi pa­lotában. Legkevésbé a' férj gyanako dott őrzőangyalára, jólelkü. önfelál­dozó feleségére. De Mafia asszony nem lehetett elég óvatos: egy elbo­­csájtött tolvaj cseléd beárulta asz­­szönyát Sbnáji Andrásnak és a :be­teg "embér egy este nem vette be' az altató orvosságot, amelyet azért rendelt a felcser, hogy Simán uram legalább éjszakára szabaduljon ret­tenetes Ionjaitól. Aznap éjjel a szo­kott időben »elaludt« a beteg, de fél óra múlva sötét árnyék kísérte a téli éjszakában kedveséhez ' siető 'Máriát. Nem kellett jelt adni - a grófi ház előtt, nein fordult ki lármásan csi­korogva a kapu. de aniikór a har­madik kőoszlophoz ért az asszony, zajtalanul nyílt meg előtte a fal és nem zárulhatott be olyan gyorsan a nyílás, hogy az árnyék-sovány be­teg ember ís ne tudott volna asszo­nya után siklani... Simári Andrást másnap reggél halva találták betegágyában. Meg­siratták, eltemették, díszes végtisz­­fességet adtak nein és Senki se’n ta-

Next

/
Thumbnails
Contents