Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-25 / 344. szám
1Q25. december 25. RÁCSMEGYEI NAPLÓ 35. oldal Miletics Szvetozár centennáriuma , Az első mozgalom a szláv népek egységesítésére Orientáció Bécs helyett Budapest felé — Miletics csalódása, pőre és elitéltetése császári hadseregnek majdnem fele szerb volt. Nagyon természetes tehát, hogy a politikai hatóságok is kénytelenek voltak figyelembe venni ezt az erős fényezőt és óvakodtak; attól, hogy maguk elleti hívják a szerb nép haragját. Hiábavalóknak bizonyultak a magyar vármegyéknek a Vajdaságban letelepedett szerbek térfoglalása ellen az udvarnál emelt óvásai, mert a Habsburg uralom, a katonai érdekekre való hivatkozással, amelyek kategorice megkivánták a szerbekkel való jó bánásmódot, nyugalomra intette a türelmetlenkedő vármegyéket. ) Megkértük dr. Üadzsi Kosztat, . a háborti előtti magyarországi. szerb mozgalomnak legtötünőbb' -ismerőjét, á szerb megmozdulások aktiv szereplőjét és egyik'vezérét, tájékoz« tassa a BácsMegyei Napló utján a Vajdaság magyar közönséf gát arról, hogy ki volt. Miletics Őzvetozár, mii volt a szerepe?.: A i, magyar olvasók • nagy része nincs tisztában Miletics; szereplésével és jelentőségével .s ezeket a centennárium alkalmával , • - bizonyára érdekli JVJiletics. sze, mélye és működése . Most tesz száz éve, hogy 1826 február 10-én Miletics Szvetozár ■ Noviszacioö megszületett. A: cuifennárium alkalmából a vajdasági ' szerbség nagy ünnepségekre kér szül.' Különösen a Matica Szrpsska: á melynek alapítása történetesen “ összeesik: dr. Miletics Szvetozár születésével, készül a legnagyobb szerb politikus ts államböics születési évfordulójának megünnepléséé. •> - -Csodálatos jelenség, hogy Miletics politikai működését, bár 'halála öté, több mint huszonöt esztendő telt el, tudományos munka keretében még senki Sétn bírálta el, úgy hogy estik a mostani generáció érezte annak feltétlen szükséget, hogy Miletics politikai, publicisztikai és állambölcseleti működését áttanulmányozza .és tudományos keretekben ezt a működést a világ előtt feltárja. Tárnics Jásó éveken keresztül tanulmányozta apósának, dr. Müetics Szvetozárnak politikai működését és- ann.vi figyelemreméltó anyagot, hordott öszsze, amely elegendő’lett volna" egy háromkötetes mü megírására, de sajnos Tomics Jásót betegsége és bekövetkezett halála meghiúsította ennek a tervnek kivitelében. Kétségtelen tény, hogy Tomics Jásó legjobbal! értette át Miletics Szvetozárnak politikai működését, nemcsak azért, inept ő maga is úgy gyakorlatilag, mint tudományosan foglalkozott a politikával, hanem azért is, mert mint a Miletics-család tagja a családban élő tradíciókat, a szükebb családi körben nyilvánított és a közügyekre vonatkozó nézeteket ismerte. A Maiira Szrpszka Staics'\’ásza.noviszadi gimnáziumi tanárt bízta, meg a Mileticsrö! írandó mü szerkesztésével. States ismert politikai iró, akiről biztosan remélni lehet, h.ogy feladatát a szükséges tudományos felkészültséggel fogja megoldani. A nagyhorderejű munka nemsokára elkészül és an«fk megjelenése elé az egész szerb közönség érthető nagy érdeklődéssel tekint. A 18. században a császári hadsereg fele szerbekből állott A 18. század folyamán a magyarországi szerbeknek igen nagy szerep jutott Bizonyítják ezt a'18. század folyamán kiadott királyi ‘ privilégiumok, amelyekét a Habsburg-ház csak akkor adott ki és egyes népeket csak akkor részesített bizonyos kedvezményekben, amikor érre kényszerítve volt és az. a tény, -liogV épen a 18. században egymásután jelentek meg privilégiumok és adományozó levelek, eléggé bizonyítják'azt hogy akkor a,szerb népnek a habsburgi monarchiában igen nagy jelentősége volt Hogy milyen nagy volt a jelentősége, bízó nyit ja az a történelmi tény, hogy az 1740-beti készült hadsereg konzignáció szériát az akkor 80.000 főből álló császári hadseregek 48 százaléka orthodox vaflá’su szerbekből állott, tehát a A temesvári politikai szábor A vajdasági szerbek államalkotó és államfentartó hivatására a koronát az 1790. évben megtartott temesvári politikai száber tette fel, amejy a hires Tököly Száva vezetése alatt a szerbek érdemeinek honcrálásak^pen a Vajdaságnak, mint külön politikai területnek elismerését követelte. Igaz, hogy a temesvári száber határozatainak politikai- részét nem erősítették meg, de a Iszábor határozatainak egyházpolitikai tartalma elsőizben nyert megerősítést' az 1791.' yvi XXVII. t-c.nek az országos törvénytárban való becikkelyezésével, amely törvény ag orthodox keleti vallásnak, teljes egyenjogúsítását mondotta ki és a szerb egyházi hierarchiát minden más hatalomtól teljesen függetlennek és önállónak nyilvánította és ismerte el. Ez úgyszólván betetőzése volt a szerb nép százéves politikai és kulturális tevékenységének, amely után hosszú pangás következett, mert az 1790-ben nietropolitává választott Stratlmirovics Steven autokratikus leilépésével megakadályozott minden mozgást, mert az 6 hosszú, több mint negyven esztendei uralkodása alatt egyházi és nemzeti kongresszust soha többé őszsze nem hívtak, úgy hogy nemcsak egyházi, hanem . politikai téren is teljes muiikátlanság és mozdulatlansás uralkodott, Miletics résztvesz a szerb mozgalmakban Ebben az érában született és nevelkedett dr. Miletics Szvetozár, az ő erős és nagyon korán kifejlődött egyénisége és hatalmas szelleme , nagyon hamar vált érezhetővé. A líceumot Pozsonyban végezte és akkor a negyvennyolcas felbuzdulást közvetlenül megelőző időkben a nemzeti eszme mindenütt a világon erősen előtérbe nyomult Ez magával ragadta a fiatal Mileticset is, aki Pozsonyban megalakította az písö szláv irodalmi kört, .amelynek tagjai nemcsak szerbek, hanem legfőképen szlovákok voltak és ahonnan kiindult a szláv együvétartozandósdg és együttműködés szükségességének eszméje. Miletics fellázítja a sajkáskerületet Az 1848-as eseményük már itthon találják á fiatal, huszonkét éves Mileticset, aki első fellázitója volt a sajkáskerületnek, mely a pátriárka'fennhatósága alá tartozó nemzeti hadseregnek a legtöbb és legkiválóbb harcosokat szolgáltatta. Rajasics Józsefnek" 1848 május t-én pátriárkává történt választásánál már jelentékeny szerepet játszott, a fiatat Miletics. A magyar szabadságharc leverése uián Miletics Béesben folytatta tanulmányait és Qitt szerezte meg a. doktori diplomáját is, • majd tunulmáuyainak befejezése után Noviszadra jött, ahöl, mint nagyon neves ügyvéd működött, később Újvidék, polgármesterévé választották, A Bach korszak alatt célzafos nemzetiségi politikát csinálni nem lehetett, mert Bjch szemében minden szabadabb szó és gondolat hazaárulás volt. Miletics az 1861. karlócai kongresszuson Miletics ilyen körülmények közt látta, hogy a szerb nép óriási anyagi és véráldozatai, amelyeket 1848—49-ben hoztak, nem vájt a szerb nép előnyére, sőt az osztrák Gesammtmonarchie eszméje minden nemzetiségi törekvést béklyóba vert. Akkor fogamzott meg benne a gondolat, hogy csak a magyar közjognak életbeléptetésével lehet bizonyos nemzetiségi aspirációkat is érvényesíteni. Az uj politikai orientációnak következményé volt dr. Miletics Szvetozárnak kiváló szereplése az 1861-iki karlócái kongreszszüson, • amely ai magyarországi szerbék utolsó politikai jelentőségű kongresszusa volt és amelyen a hécsi udvar által külön dllegált.és nagy tudományáról hires Stojkovics udvari tanácsos a Ge* sainmtnionarchie eszméjét képviselte és azt azzal indokolta, hogy a magyarok túlsúlyra jutásával a nemzetiségi csoportok politikai jelentősége teljesen el fog veszíti, mert — úgy mondta — a történelem egész folyamata tanúsíthatja, hogy. a magyarok az egyes nemzetiségi csoportokkal kötött megállapodásokat sohasem tartották be és igy nem fogják betartani azt az Ígéretüket sem, hogy az esetben, ha a szerb politikai kongresszus delegáltjait nem a bécsi Reichsratba, hanem a magyar országgyűlésbe rendeli. Bár a magas hierárhia dr. Stojkovics véleményét magáévá tette, Miletics hajthatalánul kitartott álláspontja mellett és követelte a Budapest felé való politikai orientációt, mert a magyar vezető emberekkel, különösen Deákkal és báró Eöt\>ös Józsefiéi való barátsága és jó összeköttetései erős garanciát nyújtottak Mlleticsnek arra, hogy politikai eszményei meg fognak valósulni és hogy a magyarok ígéreteiket beváltják. Miletics ebben annál inkább bízott, mert ép azon időtájt jelent meg báró Eötvös Józsefnek az egész tudományos világban óriási feltűnést keltett németnyelvű államjogi munkája -Der Staat und seine Aufgaben«, amely a nemzetiségi kérdés megoldására mindazokat a politikai irányelveket ölelte fel, amelyeket dr. Miletics . Szvetozár az 1861. évi karlócai kongresszuson képviselt.Hogy képzelte el Miletics Magyarország politikai berendezését? Érdekes, miképen képzelte el Miletics egy nemzetiségi államnak, — amilyen Magyarország kétségtelenül volt, — politikai berendezését. A vezérelv az volt, hogy az állami egység megsértése nélkül mégis ki legyen elégítve minden nemzetiségi '■ csoport, úgy hogy nemzeti létének garanciáit megtalálhassa a nemzetiségi állam keretein belül. Aki Magyuroszág politikai működését alaposan tanulmányozta, az tudhatja, hogy Mileticsnek nem voltak államidforgató tervei, ellenkezőleg ö a nemzetiségi állomot és annak létét az egyes nemzetiségi csoportok erősítése utján gondolta biztosítani. Véleménye szerint csak a megelégedett népek, amelyek nemzeti cxisztcnciáínkat az állam keretén beiül látják biztosítva, szolgálhatják hazájukat igazán önteláldozóan. Miletics tehát Magyarország nemzetiség szerinti territoriális berendezését kívánta közigazgatási, igazságügyi és közművelődési téren, politikai, és adminisztrációs autonom hatáskörrel, inert ezeket a funkciókat nem - tartotta oly elsőrendű állami feladatoknak, amelyek csak központi igazgatás, utján rendezhetők, mig tulajdonképi állami feladatnak a hadsereg, a diplomácia, a közlekedésügy és pénzügyek központi berendezését és kezelését tekintette. Miletics $ magyar országgyűlésen Mileticsnek a magyar országgyűlésen tartott nagy beszédei felölelik mindezeket az államjogi nézeteit és mondhatni. Hogy a magyar államférfiak rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatták Mileticsnek a magyar országgyűlésen elhangzott beszédeit, ranelyek formájukkal és erős logikai tartalmuknál fogva elsőranguají voltak, úgy hogy minden beszéde külön állambölcseleti műnek illett be. Miletics csalódása . Érthető, hogy Mi le ticsen mindezek után az elégedetlenségnek erős jelei mutatkoztak, amikor Deák és.báró Eötvös József Miletics legjobb barátai, a nemzetiségi kérdést az 1868. évi IX. t.-c.-kcl és ao ugyanezen évi nemzetiségi tör-1 vénnyel oldották meg. De nagyon hamar kitudódott az is, hogy a nemzetiségi törvényt is részben csak a kedélyek megnyugtatása végett, és nem azzal a célzattól alkották meg, hogy esi a törvényt meg is tartsák. Ebből keletkezett a nagy Miletics kálváriája. Miletics támad Barátai részéről elhagyottnak és becsapottnak érezte magát, ami annyira elkeserítette, hogy az országgyűlésen már nem volt többé az a filozofáló államférfi és bölcsész, hanem igen erélyes kritikus és támadó fél, ami neki a veszedelmes nemzetiségi izgató hírnevét teremtette meg. Miután Tisza Kálmán a bihari pontok szegreákasztásával és hallatlan Pálfordulásával magához ragadta a kormány gyeplőjét, kíméletlen harcot hirdetett Miletics ellen és étete feladatául tűzte ki, megtörni azt az emberi, akinél férfiasabb, tanultabb, magasztosabb gondolkodású államférfi és politikus néni igén volt. Az általános vélemény szerint is a magyar országgyűlés három legnagyobb embere: Deák, Báró Eötvös József és Miletics Szvetozár voltak. Tjsza hamis tanukkal börtönbe juttatta Mileticset Tisza Kálmán rendes utón a politikailag is mindig teljesen korrekt dr. Miletics Szvetozárt nem tudta letör-, ni. Hívei aztán hamis tanukat béreltek, akiknek vallomása alapján Mileticset, aki, mint országgyűlési képviselő a mentelmi jog védelme' alatt állott, lefogatta és bíróság elé állíttatta. Az volt a vád ellene, hogy 1875-ben Belgrádban, szőkébb körben szerb politikusokkal és államférfiakkal tartott konferencián 1 egyenesen konspirált Ausztria-Magyarország ellen. Nevezetes és emlékezetes volt a Budapesten ezügyben megtartott főtárgyalás. A tanuk igazolták, hogy Miletics . Belgrádban a hazaáruló kijelentéseket megtette. Miletics azzal védekezett, hogy nem is volt Belgrádban és igy meg sem tehette azokat a kijelentéseket, de azzal is védekezett, hogy jellemével teljesen ellenkezik tagadásba venni oiy tényeket,' amelyeknél közreműködött. Kijelentette, hogy politikus és közjogász nagyon jól ismeri a megengedett határokat, amelyekben túl sohase ment, de ha ment volna, lenne bátorsága ezt be is ismerni. A tárgyaláson, amelyet ép pravoszláv Vižkcreszt napján, az orthodox egyház legnagyobb ünnepén tartottak tmg. Miletics következőképen fejezte be nemet nyelven elmondott védbeszédet: >Bei dem heiligen feste der W ass érve eihe, welche die orthodoxische. Orientalische Kirche gerade heute feien, schwöre ich. dass ich im Belgrad nicht war und die Rede, wegen welcher ich vor dem Gerichte beschuldigt sti fte. nicht gehalten habe. .. (Magyarul: A Vizkereszt szent ünnepére, amelyet az orthodox keleti egyház- ép ma ünnepel, esküszöm, hogy Belgrádban nem voltam és azt á beszédet, amely miatt bíróság el© állítottak, nem mondottam el.) Őszinte szavai nem hatottak a bflfáira, akik Mileticset hazaárulás miatt elítélték és bebörtönözték. Ez a jellegzetes büntetőügy felkerült a fnáSy.ar királyi Kúriához, amely heted
