Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

2. oírfaj.

hatalom boldog birtokosai. Oh ne j hallgassatok a gyűlölet papi feje- ! deimeire, vessétek ki szivetekből a bizalmatlanság szörnyű rémét. H gyjetek nekünk, higyjetek szavunknak és cselekedeteinknek, higyjetek őszinteségünknek ésbürstelenségünknek, ne marcangoljatok uj kon fesszióérí, ne korbácsoljatok uj bizonyságokert.Hazátok a mi hazánk is, törvényeitek a mi törvényeink is, Istenetek a mi Iste nünk, sorsotok a mi sorsunk, amit történelem, végzet, isteni elrendel tetés összekovácsolt, miért fé titek azt hangtól, betűtől, lehelettől?

Adjátok nekünk karácsonyi ajándékul bizalmatokat. — Nézzetek : minden mozdulatunk felétek nyuj tott kéz, minden lélekzetvótelü.ik felétek küldött békekövet. Tegyen fogékonnyá benneteket a betlehemi jászol ezredéveken átnyúló, ezredévek fö ott diadalmaskodó szimbó urna. Váltsátok valóra sz angyalok izenetet: adjatok békességet, mert jóakaraiu emberek vagyunk.

Tisztviselő sors —

nyomorúság

Aliékebeli fizetések csak egy részét kapják a jugoszláv tisztviselők

Karácsony szent estéjének megünneplésére készül az ország. Sajnos, az idén még sokkal kevesebb j boldog és megelégedett család várja a karácsony ünnepét, mint más esztendőkben. A munkanélküliség óriási, a nyugdíj nélküli nyugdíjasok, a fizetés nélkül elbocsátott tisztviselők százai ma már alig remélhetik. hogy sorsuk jobbra fordul. De azok a tisztviselők sem ünnepelhetnek nyugodtan, akik hivatalban vannak. Állandóan fenyeget a tisztviselő-redukció, fenyeget a fizetésleszállítás. Suboticán már van egy nagykereskedő, aki karácsonyi ajándékul leszállított a alkalmazottainak a fizetését.

Pedig a tisztviselőfizetések átlaga. ha azt vesszük tekintetbe, hogy a fizetésért ma mennyi élelmiszert s ruházati cikket lehet kapni, még meg sem közelíti a békefizetést. Az a tisztviselő, aki békében 100 aranykoronát, illetve 100 aranydinárt kapott, ma körülbelül 1300 papirdinár fizetést igényelhetne, ha a dinár vásárlóereje nem csökkent volna. A közszükségleti cikkek árai azonban egész másképpen alakultak. A pontos index-számítások szerint, ha valakinek békeidőben 300 aranydinár (vagy korona) fizetése volt s ma 4776 papirdinárt kap, ma még mindig veszteségben van. 5432.23 papírdinárt kellene igényelnie, hogy ugyanúgy fedezze életszükségleteit, mint 1914-ben.

Ily módon világosan kitűnik, hogy tisztviselőink még meglehetősen messze vannak a békeparitástól. 1914-ben egy IX. rangosztálybeli tisztviselő 358 aranykoronát kapott, ina ped'g 2075 dinárt kap. Ha ehhez az összeghez hozzáadjuk az árudífferenciát és hozzáadjuk a 100: 1593 valutaindexdifferenciát. akkor a következő számítást kapjuk:

1914. évi fizetés 358.— aranydinár, árufndexkülönbség (13.76%) 49.13

aranydinár, összesen 407.13 aranydinár.

Átszámítva 1592 valutaihdex-szel 6479.44 dinár.

A 2075 dinárral díjazott tisztviselő tehát békebeli iárulékainak csak ab" egyharmadáí kapja fizetés fejében. A magántisztviselő helvzete semmivel sem jobb. sőt a lakások megdrágulása miatt még rosszatbb, mint az állami alkalmazotté.

RÁCSMEGYEI NAPLŐ

Beniczkyt szabadlábra helyezték

A kormányzósértésért elitéit legitimista-vezér hat havi

betegszabadságot kapott

A kormányzósértésért elitéit' Beniczky Ödön volt belügyminiszter — mint már jelentettük — súlyos betegségére való hivatkozással büntetésének félbeszakítását kérte az igazságügyminisztertől. A legutóbbi minisztertanács foglalkozott Beniczky kérésével és utasította az igazságügyminisztert, hogy intézkedjék a volt belügyminiszter szabadonbocsátásáról, . az ügyészség helyezze szabadlábra, de azzal a megszorítással, hogy Beniczkynek szabadságideje alatt nem szabad az ország területét elhagyni és a december 25-től számított hat hónap elteltével, vagyis 1926 junius 24-én újból jc’entkeznie kell az ügyészségen hátralévő fogházbüntetésének kitöltése céljából.

Az igazságügyminisztérium csütörtök délelőtt küldte meg az igazságügyminiszter átiratát , az ügyészségnek és Beniczky csütörtök délben hagyta el a Markó-uccai fogházat, ahol rövid megszakítással teljes hétjjór-pot töltött

Ezzel egyidejűleg az igazságügyminiszter Vanczák János szocialista képviselőnek is több napra terjedő szabadságnapot engedélyezett, hogy Vanczák a karácsonyi ünnepeket családja körében tölthesse. Amnesztiát azonban egyik politikus sem kapott, noha eredetileg erről volt szó.

Pusztulunk, veszünk . . .

Sufooticai bankigazgatók nyilatkozata a gazdasági válságról

A Vajdaságot, de különösen Szubotica gazdasági életét soha nem látott arányú válság rázkódtatja meg. Nap-nap után újabb fizetésképtelenségek, csődök hire rémit s szolid cégek a legnagyobb aggodalmai tekintenek a jövő éjé. A közgazdasági válság okairól várható fejleményeiről megkérdeztük a vezető szuboticai pénzintézetek igazgatóinak véleményét, akik a következőkben adtak felvilágosítást a helyzetről.

Dr. Kiss József

a Közgazdasági Bank vezérigazgatója ezeket mondta:

— A válság abnormis arányú s nemcsak a konjunktúra idején fellendült vállalatokat fenyegeti, hanem a régi kereskedem! és ipari vállalatokat, sőt a földbirtokosokat is, akik közül igen sok küzd fizetési nehézségekkel... Az okok rendkívül sokfélék:

— A föld értéke leszállt. Az év eleién 40.000 urnán adtak egy lánc földért is ma ugyanazt 10.000-ért sem lehet eladni. Az adók olyan abnormis mértékben növekedtek, hogy a gazdának földet kell eladni, hogy kifizethesse adóját A mezőgazdasági termények ára csökkent. A bérlők, akik a legszorgalmasabb kereső osztály voltak, szintén tönkremennek.

— A Narodna Banka a szuboticai kerület részére alig tizenkétmillió dinár hitelt folyósát s például a mi intézetünk a részére megállapított hitelt nem veszi Igénybe, végszükség esetére tartogatja. A jegybank által megállapított hitel nagyon kevés, a pénzintézetek nem számíthatnak a Narodna Bankára, s igy állandóan nagy összegű készpénzt kénytelenek készenlétben tartani, hogy az átutalásokat s egyéb igényeket teljesíthessék. Ez a készpénz semmi jövedelmet nem hoz s bár a bankok pénztára teli van: nincs pénz. Ez virágoztatta fel a privát-kölcsönt, az uzsorát A bankoknak nincs áttekintésük, hegy' egyegy adósuk mennyi privát hitelt vesz igénybe. Minden fizetésképtelenségnél kiderül, hogy az adós ilyen' priváthitelt is vett igénybe.

A Közgazdasági Bank-ot a válság nein érinti. A mi részvényeseink kivétel nélkül vajdaságiak, a hite! igénylőket is ismerjük, úgyhogy a nagy válság dacára lényeges veszteség nem ért bennünket. Betéteink is szaporodtak s továbbra Is mindén jogos igényt ki tudunk s ki !' akarunk elégíteni.

A Jugoszlavenszka Banka szuboticai intézetének igazgatósága rézéről a kővetkező felvilágosítást kaptuk:

— A jelenlegi gazdasági krízis tulajdóképpen tisztulási folyamot úgy az iparban, mint a kereskedelemben. Az elmúlt évek folyamán ugyanis úgy a kereskedők, mint az iparosok hozzászoktak, ahhoz, hegy az infláció alapján dolgozzanak és igy erejüket meghaladó vállalkozásokba fogtak. Most, hogy beállt a dinár stabilitása, a kereskedelem és ipar nem tud hirtelen átnyergelni, holott a mai - helyzetben már egészen más ■ apókra kell az üzleteket építeni. Másik fontos oka a gazdasági válságnak a súlyos adótulterhelés, amely a vajdasági fogyasztóközönség vásárlóerejét úgyszólván teljesen megbénítja és & kereskedelmi és ipari vállalatokra is tarthatatlan anyagi terheket ró.

— Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a közeljövőben egészséges konszolidáció várható. Azok a kereskedők, akik nem bocsátkozik erejükön felüli üzletekbe, hanem szolid és a viszonyoknak megfelelő alapon dolgoztak, szilárdan fenn fognak állni, mig a szegényeknek az uj gazdasági év folyamán el kell hullani. Ugyanez a helyzet az iparban is, ahol csak azok a vállalatok tarthatják fenn magukat, amelyek nem vettek igénybe mértéken felüli idegen tőkét. A Jugoslayenska Banka már évekkel ezelőtt eszerint rendezkedett be, mert e! volt készülve a bekövetkezendőkre és igy intézetünket nem érték meglepetések.

— A gazdasági konszolidáció nem késhet már soká. A dinár minden bizonnyal továbbra is stabil marad és emelkedő tendenciát fog mutatni. Minden jel arra vall, hogy a végleges valuta-rendezés már nem késhet soká.

Beslics Antal

a Prva fírvatska Šteđionlca szuboticai igazgatója:

— A válság: 1) A közönség vásárlóképessége nagyban csökkent, különösen az ősterme'óké, mert a földműves termelvények ára rendkívüli mértékben esett. 2) Ma sokkal íöbb üzlet van, mint a háború előtt volt, de sokkal kevésbbé megalapozottak. A kínálat óriási, a kereslet minimális, a kamatok magasak, a rezsi nagy: a gyengébb alapon álló cégeknek tönkre kell menniök.

— A jövő tekintetében további bukásokat, további tisztulást és állandó javulást várok, mert be ke’í ismerni, hogy a mostani krízis sok tekintetben tisztulási ío’yamat, amelyen például Csehszlovákia is keresztiüment, amelyet nem lehet csak kárhoztatni és amelyen át íognrk lábalni azok a cégek, amelyek saját tőkével alaku'tak. szakértelemmel és szolidan dolgoznak. A kamatláb további esését „várhatjuk, .különösen a nagybankok do'goznak azon, hogy leszorítsák a kamatlábú és ezzel

19^5. december 25.

olcsóbbá tegyék a pénzt, a termelési költségeket, majd ennek következményeként az árut is. Olcsóbbodásnak kell jönnie és az olcsóbb pénzen az üzleti szellem uj föllendülésének, de, hogy a fluktuáció mélypontja ho! van és mikor érkezünk oda, azt senki sem tudhatja.

— A Prva fírvatska Štedionica már korábban tanúsította azt az óvatosságot a kihitelezéseknéi, amelyet más Intézetek csak most kezdtek. Intézetünk számolt azzal, hogy a dinárnak emelkedni kell és igy nálunk nincsen semmi zökkenő.

Brankován Iván a Srpska Banka szuboticai fiókjának igazgatója.

— A válság eredendő oka az, hogy az emberek a pénz elértéktelenedésére számítva, anyagi erejükön túlmenő hiteleket vesznek igénybe. 1922-ben a föld értéke rohamosan emelkedett, mégis igen sokan vásároltak földet és ingatlant, nemcsak a rendelkezésükre álló készpéiwt fektették ebbe, hanem drága kölcsönöket Is vettek föl, miáltal önmagukat immobilizáfták.

■— A legnagyobb vásárló közönség, a mezőgazdasági osztály került pénzügyi válságba, mert a mezőgazdasági termények ára erősen esett

— A helyzet azonban nem olyan rósz, mint általában hiszik, minden remény meg van, hogy vsszátérünk a normális gazdasági életre.

— A ml intézetünk nem érzi meg a válságot, mert a kihitelezósben kellő óvatossággal járt el. A pénzintézetek általában kiheverik a nehéz időket, csak azokra a magánosokra következnek rósz idők, akik nem számítottak a bekövetkezendő válságra.

Jakobcsich Imre a szuboticai Hitelbank vezérigazgatója

kérdéseinkre a következő választ adta;

— A válság oka a pénzhiány és emiatt általában a kereskedelmi forgalom csökkenése. Ez azonban arra vezethető viszsza, hogy a végtelenségig forszírozott adó ben.jtások elvonták a vajdasági élet folyó tőkéjét anélkül, hogy ez a pénz újból a vajdasági közgazdaság körforgásába került volna vissza. Kisérő jelensége a válságnak, hogy a termelő a gabonaárakat túlságosan alacsonyaknak tartja, tartózkodik az eladástól és igy nincs pénze vásárolni. Kétségtelen, hogy az iparcikkek árának magassága nincs arányban a mezőgazdasági produktumok alacsony áraival.

— A kereskedelem válsága azzal kapott indító lökést, hogy a dinár romlása idején mindenki szabadulni akart pénzétől, hatalmas raktárakat halmoztak föl, adósságokba keveredtek. Az áru felhalmozás miatt különösen kritikus a helyzet kézmüáru szakmában. Kereskedők rószszül spekuláltak a dinár esésére.

— A jövő kilátásait illetőleg ki merne jóslatokba bocsájtkozni? Az adó terhek lényeges enyhítése és hosszú részletfizetési terminusok sokat segítenének. Az államnak és a’városoknak külföldön kellene olcsó, hosszúlejáratú kölcsönöket keresnie, amelynek visszafizetése a javuló dinárral előreláthatólag könnyebb lenne, viszont módot nyújtana az állami adók és községi pótadók csökkentésén felül uj beruházásokra, ami munkaa'teatnat teremi.

— Rendkívül fontosnak találom, hogy a hitelezők, pénzintézetek tegyenek tekintette! a kereskedelem válságos helyzetére. A kamatviszonyok lényegesen javultak, de a mai minimumra csökkentett forgalom ezt sem bírja ki.

— A Vajdaságban egyébként úgy látszik. hogy a válság most van tetőpontján és remélni lehet, hogy a jövő évben a helyzet már javulni fog.

— A Hitelbank, mint a többi pénzintézetek mind. természetesen szintén kénytelen lesz követeléseiből bizonyos részt, mint beliajthatat’ant leírni, de ez az Intézetet nem fogja érzékenyeb-i b*.n érinteni.