Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-25 / 344. szám

J925. december 25. BACSMEGYEI NAPLÓ Rendezik a kölcsönös jogsegélyt az utódállamok és Magyarország között A békeidők normális nemzetközi ke­reskedelmi kapcsolatainak megteremté­sében mindeddig -leküzdhetetlen aka­dálynak látszott a jogi kérdések rende­zetlensége az utódállamok és Magyar­­ország között. Jugoszláviai kereskedő csak a legnagyobb kockázattal köthetett (magyarországi üzletfelével olyan ügy­letet, amely utóbb esetleg bírói bele­­avatkozást igényelhetett volna, mert semmi biztosíték nem volt arra, hogy az egyik utódállam polgára a másik utódállam bírósága előtt mennyiben ér­vényesítheti jogait. Éppen ezért az üz­leti életben az a gyakorlat alakult ki, hogy a különböző utódállamok kereske­dői csak készpénzüz'eteket kötöttek •egymással, mert a nemfizető adós ellen más országban nem lehetett végrehaj­tást vezetni. Ez a hejyzet az egyre erősbödő nem­zetközi -konkurrenciában már tarthatat­lanná vált és valamennyi utódállam köz­­gazdasági érdekképviseletei -már régen hangoztatják annak szükségességét,, hogy az utódállamok között nemzetközi •■szerződéssel szabályozzák a bírói eljá­rásban a viszonosság kérdését. Budapesti jelentés szerint ebben az ügyben most váratlanul kedvező fordu­lat történt, amennyiben Jugoszlávia és Csehszlovákia részéről fordultak azzal a javaslattal a magyar kormányhoz, hogy a kölcsönös jogsegély kérdésében sürgősen vegyék fel a tanácskozásokat lés. állapítsák meg, hogy milyen intézke­dések életbeléptetése mellett volna lehet­séges, hogy a szomszéd országok bíró­ságainak ítéletei kereskedelmi jogi vo­natkozásban érvényesíthetők legyenek. Az osztrák kancellár nyilatkozik Ausztriának Németországhoz való csatolásáról lamek Rudolf osztrák kancellár és Waber Lipót alkancellár nyilatkozata a Bácsmcgyei Napló számára A jugoszláviai közvéleményt s álta­lában a -kisantantot meglehetős izgalom­ban tartja az osztrák probléma. Ausz­triában állandóan-kísért a Németország­hoz való csatlakozás gondolata s ez a terv Jugoszlávia számára sem közö­nyös, annyira, hogy Subotica város legutóbbi közgyűlése is szükségesnek ítartotta, hogy tiltakozzék Ausztria és Németország egyesülésének gondolata ellen. A Bácsmegyei Napló bécsi tudósítója i-a legilletékesebb helyhez, dr. Ramek jRudolí osztrák kancellárhoz s Waber Lipót alkanceliárhoz fordult, hogy tő­jük kérjen felvilágosítást Ausztria jövő politikáját illetőleg. Dr. Ramek kancellár terjedelmes nyi­­íl-atkozatot adott s többek közt a követ- Jkezöket mondta: I —• Ausztriában ma a komoly politikai tényezők közül senki sem foglalkozik a !Németországhoz való csatlakozás gon­dolatával. Ausztria úgyszólván most kezdi meg önálló állami életét. Az 1922 október 4-én létrejött genfi egyezmény Iminket ellenőrzés alá helyezett, olya­nok voltunk, mint a csődtömeg közadó­­ísa, -annak fejében, hogy a Népszövetség­itől kölcsönt kaptunk. Ausztria pénzügyi /életének legfőbb tényezője a népszövet­­jségi főbiztos volt. L — Országunk azokat a feltételeket, [amelyeket a Népszövetség a kölcsön 'megadásához és felhasználásához fű­zött, teljesítette s a népszövetségi fő­biztos ellenőrző szerepe az 1926.-os kölíségvetés parlamenti elintézésével véget ér. s Zimmermann főbiztos el­hagyja Bécset. . — Mi folytatjuk azt a komoly pro­duktív munkát, amit eddig végeztünk. Módunk van komoly beruházásokat esz­közölni, mert a népszövetségi kölcsön még fel nem használt részét az osztrák kormány rendelkezésére bocsátották. Minden reményünk meg van, hogy Ausztria lesz Európa legrendezettebb, legkonszotiááUabb állama. Komoly ál­lamférfi nem akarhatja e munkánk si­kerét kalandokkal1 tönkre tenni s ina tá­volabb áll tőlünk mint valaha a Német­országhoz való csatlakozás gondolata. Lényegében hasonló nyilatkozatot tett dr. Waber Lipót alkancellár, aki egyúttal az osztrák belügy- és igazság­ügyminiszter is. ő is kijelentette, hogy a csatlakozás gondolata nem időszerű. Kz alkancellár szerint Ausztria bel­ügyi helyzete is a legmegnyugtatóbb, aminek legkétségtelenebb jele. hogy a fogházakat és a fegyházakat sorra »le­építik.« A wöliersdorfi börtönt, ahol ál­landóan 400—500 fegyenc volt, ez év Októberben megszüntették, illetve át­alakították nevelőintézetté. ... Tu felix Austria... Legalább is ha a kancellárt és az al­­kancellárt hallgatja meg az ember, Ausztria csakugyan boldog. Alekszandar királyt magyar királlyá akarják megválasztani Magyarországon komoly mozgalom van a szerb-magyar perszonál unió érdekében Magyarországon a hivatalos kö­rök állandóan azt hangoztatják, hogy a királykérdés nem aktuális, azonban időként meglepetésszerü­­leg kirobban a király-probléma. A gazdátlan magyar trónt mindenáron be akarják töltetni. Magukat a legi­timistákat izgatja legjobban, ha a királykérdés napirendre kerül. A legitimisták, akik a Habsburg család törhetetlen hívei attól félnek, hogy a trón betöltése napirendre kerül, mielőtt Ottó, IV. Károly fia felcse­peredik s mielőtt az európai hatal­mak ellenszenve a Habsburgokkal szemben megenyhül. Ezért van olyan nagy idegesség a magyar közéletben, valahányszor arról van szó, hogy Horthy helyébe valóságos királya legyen Magyarországnak, j A legitimisták s a Habsburg-imá I dók száma azonban végtelen cse- I kély. A magyar nép többsége nem akar Habsburg uralkodót, hanem nagyon komoly mozgalom yían an­nak az érdekében, hogy módot keressenek arra, hogy Alexandar király őfelségének ajánlják fel a magyar trónt. Ez a mozgalom eddig nem volt megszervezve. Mostanában azonban a szerb orientáció hívei, azok, akik a Karagyorgyevics-dinasztiát akar­ják látni a magyar trónon, öntuda­tosan szervezkednek. Meglehet ál­lapítani, hogy a magyar közvéle­mény nagyobb része Karagyorgye­vics-párti s legszívesebben Alexan­dar király őfelségét szeretnék a magyar királyi palotában látni. A magyar főpapok közt is igen sokan vannak, akik Karagyorg/e­­vics-pártiak. A katholikus főpapok szívesebben látják a pravoszláv val­lása szerb királyt a trónon, mint a protestáns Horthy Miklóst. A mág­nások közt igen sokan vannak szláv eredetűek, a magyar nép megbecsü­lő szeretetet érez a vele lélekben és gondolkodásban azonos szerb nép iránt, ez a magyarázata annak, hogy a magyar királykérdés olyan megoldásának, hogy a Karagyor­­gyevics-dinaszti'a alatt perszonál unió létesüljön, minden politikai pártban sok hive van. Meg kell még emlékezni a magyar sajtóról is, amely többségében hatá­­rozoítabbain Klaragyorgyevics-fpárti. Az SHS királyság irányadó poli­tikusainak már régebb idő .óta tudo­másuk van arról, hogy Magyaror­szágon erősödik laz a mozgalom, amely Alexandar királyt akarja a magyar királyi trónra juttatni, azon­ban sem a mozgalom ellen, sem an­nak érdekében semmit nem tesznek. Magyarország beílügyének tekintik a királykérdést. A jugoszláv alkot­mány értelmében a nemzetgyűlés hozzájárulása kell ahoz hogy a ki­rály egy másik állam trónját elfoglal­hassa. A kérdést még általában nem tarjtj ák olyan stádiumban lévőnek, amellyel foglalkozni kellene. A frankhamisitó dzsentlmének Előkelő budapesti személyek ellen folyik a nyomozás a frankhamisitási bűnügyben Szenzációs letartóztatások várhatók Budapestről jelentik: A frankha­misitási ügyben szerdán délután megtartott házkutatások — a rend­őrség kommünikéje szerint — nem vezetett eredményre. A házkutatá­sok aikalmával semmiféle olyan tárgyi bizonyí­ték sem került a rendőrség ke­zébe, amely alkalmas támpontot adna a további nyomozáshoz. A budapesti rendőrség a hágai rend­őrségtől újabb adatokat vár, ame­lyek alapján tovább folytathatja a nyomozást. Megszólalt az ügyben Gömbös Gyula, a fajvédők vezére is, aki a csütörtök reggeli lapok számára a következő nyilatkozatot adta: — Mondanom sem keli, hogy a fajvédőknek semmi közük sincs a frank hamisitási ügyhöz. Azok ellen a lapok .ellen, akik úgy állították be a dolgot, mintha mi lennénk az egész ügy rendezői, a megtorló in­tézkedéseket folyamatba tettük. Tény az, bogy a három letartózta­tott közül Marsovszky György áll hozzám legközelebb, őszintén saj­nálom, hogy Marsovszky eltitkolta előttem utazása célját, mert e lelkes és kissé álmodozó fiatal barátomat visszatartottam volna a könnyelmű lépéstől; Marsovszky nekem azt mondotta, hogy családi ügyben ber­­linbe utazik. Ki kell jelentenem, hogy mindhárom letartóztatott, különösen pedig Jankovich Arisztid ezredes olyan kifogástalan ur, hogy nem tu­dom elképzelni, hogy olyan bűncse­lekményt követtek volna el, amely erkölcsi tekintetben diffatnáló. Egy­bevetve a három ur kvalitásait és társadalmi pozícióját, mindenesetre Jankovich Arisztid ezredesé a fősze­rep, amennyiben együttes munkáról van szó. Különben a kormány hágai követe utján beszerzi az információ­kat és tudni1 fogja, hogy mi a köte­lessége. Berlinből egyébként olyan jelenté­sek érkeztek Budapestre, hogy kiterjedt pénzhamisító szerve­zetről van szó,, amelynek Euró­pa több nagyvárosában vannaS fiókjai és amelynek központja Budapestén van. A rendőrségnek az eredményte­len házkutatásokról szóló jelentése ellenére is megbízható forrásból származó hirek szerint igen előkelő személyek ellen is folyik Budapes­ten nyomozás és több szenzációs letartóztatás várható a legközelebbi napokra. A rendőrség azonban annyira titko­lózik, hogy a nyomozás részleteiről semmi sem kerül nyilvánosságra Bauer Ernő dr. és Mik'a Sándor rendőrtanácsosok éjjel-nappal dol­goznak a főkapitányságon a bűn­ügyben. Amszterdami jelentés szerint Jan­kovich 4risztid vizűm nélkül, Mar­­sovszki és Mankovics hamis névre szóló román útlevelekkel érkeztek Hollandiába és Amszterdamban a legelőkelőbb szállóba szálltak, nagy prémbundákkal és dollárokkal meg­­íömött tárcáikkal igen előkelő urak benyomását keltetnék. Jankovichék most a hágai rendőrség fogházában várják, aijiig a vizsgálóbíró határoz sorsuk felől. Érdekes, hogy az amszterdami rendőrség elő­ször azt hitte, hogy az elfogott magyar urak közül az egyik dr. Nemes Zoltán, a másik kettő pe­dig a Pannónia Mezőgazdasági r.-t. két megszökött igazgatója. A hollandi rendőrségektől szárma­zó információ szerint Jankovich és társai sem Amszterdamban, sem Hágában nem tettek vallomásukban említést fasiszta, vagy antiszemita propagandáról. A rendőrség erről csak a lapok utján vqtt tudomást. A tiz millió franknyi hamis bankjegyet csak alapos kutatás után' találták meg Jankovich szállóbeli lakásán. Jankovich Arisztid letartóztatá­sakor nyomban arra hivatkozott, hogy ő gróf Csáky Károly hon­védelmi miniszter sógora. Megállapította az amszterdami rend­őrség, hogy Jankovich skandináv állampolgár, társai' pedig Belgiumba akartak utazni. A rendőrség a csütörtökre virra­dó éjszaka folyamán több helyen kiszállt és házkutatásokat tartott. Ezpk a hajnali órákig tartó házku­tatások hir szerint nem vezettek eredményre. Ezzel szemben kiszi­várgott hirek szerint a rendőrség olyan bizalmas ada­toknak van a birtokában, ame­lyek az ügy budapesti vonatko­zásainak mielőbbi kiderítését te­szik lehetővé. A bűnügyi a magyar politikus; kö­röket is élénken foglalkoztatja. Kormányválság Bulgáriában Megrendült a Cankov-kormány helyzete Szófiából jelentik: A Cankov• kormány súlyos válságba jutott. A kor­mány helyzete megiendült és a legkö­zelebbi napokban meglepetésekre szá­mítanak. Nincs kizárva, hogy a kormány újjáalakítása után továbbra is Cankov marad a miniszterelnök és valószínűleg csak néhány tárca fog gazdát cserélni. A kormány széleskörű amnesztiát ké­szít elő. Amnesztiában fog részesülni minden huszonegy évnél fiatalabb el­itéit és ezenkivül amnesztiát adnak az emigránsok nagyrészének is. Politikai körökben úgy tudják, hogy úgy az amnesztia kibocsátása, mint a kormány újjáalakítása az ellenzék egységes állás­­foglalására és a király kívánságára tör­ténik.

Next

/
Thumbnails
Contents