Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-01 / 322. szám

12 oldal » Ara n dinAr i“*««"*1 • .C,A . ' Megjelenik minden r óei, ű atáa és hétfőn délben > Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonclére-palota) Telefon: Kiad '.hivatal 8—S? serkesztő ég 5—10, 8-52 Előfizetési ár hegyedévre 150 dia. Kiadóhivatal: Sabotica. Aleksandrova nl.l.(Lelbacíi-palota) Az egyesülés ünnepe A szerbek, horvátok és szlové­nek egyesülésének évfordulójüt ünnepli az ország. Hét éve, hogy a dé szláv faj kohéziójának tör­vénye teljesedésne ment. Un le­pelnek a felszabad tóttal-, akiknek nemzeti törekvéseit évszázadokon át elszoritotta a divide et impera habsburgi elve és ünnepelnek a felszabadítók, akik egy hősi eposz vért')! gőzölgő viszontagságain keresztül jutottak e! kitűzött hadicéljuk megvalósulásához. li­­fandum dolorem reuovare — az a'-neászi mondhatatlan fájdalom felújítása — a nemzetek életében a múltat alkotóvá nemesíti, a jo lent tanulságokkal termékenyíti meg és a jövőt az építésre fe­szülő energiák acéiozásávai szol gálja. A honalapitás évforduló­ünnepe: refrén, amely az ország eseményeinek’ strófáit egységbe fűzi, a néplélek gondolatritmusa, aiiely a csüggedést bizalommá lekkesiti és a jószáncték elé gör­dítő akadályok szikláit, a kezdés nehézségeinek óriási dimenziói­hoz mérve, kavicsokká törpiti. Az egyesülés történelmi tényét nem követte nyomban az uj ál­lamba tömörült népek együttmű­ködésének harmóniája. A horvá­­tok passzív rezisztenciába sán­­colták el magukat, nem vettek részt az alkotmányozó nemzet gyűlés munkájában és az ország belpolitikáját merev negációjuk­­kal hosszú meddőségre kárhoz­tatták. A horvót kérdés az állan - egység csorbítása nélkül annyira megoldhatatlannak látszott, hogy már az amputációs kibontakozás terve is felszínre vetődön. És ime, a megegyezés szelleme, amely az 1918 december 1-én egyesült népek fölött úrrá lelt, ezt a tragikusan felmagasodoti akadályt könnyű kavics módjára fújta el a fejlődés utjából. Az egyesülés ünnepének jelentősé­gét ezidén a szerb-horvát meg­egyezés nyomán támadt meg nyugvás méyiti el. Az állam kereteit hét évvel ezelőtt éllitot ták fel, de a valódi egyesülés ez év nyarán történt meg, amikor Radics kivonult a börtönből, hogy néhány hónappal rá mint a hor­­vát népakarat végrehajtója e fog­lalja helyét Pasics kormányában. Radics ljubljanai beszédének plasztikus hasonlata világit rá a legélénkebben arra a jótékony változásra, amit a szerb-horvát megegyezés előidézett. S'erbek, horvátok és szlovének külön-kü lön ujjai ugyanegy kéznek, azon­ban egy ököl lesz belőlük, ha a kéz az ujjakat összemarkolja. A délszláv nemzet három kompo­nensének vérmérsékletét, kultúrá­ját, hagyományait a geográfiai és néprajzi meghatározottság, továbbá 1 históriai élmények alakitó ha­tása külöml özőképen formálta ki. Eek az eltérések kiegyen itöd >ek a fajközösseg szolidaritásában. Á n a kéz összjátéka csak akkor tó kéietes, ha az egyes u jak spe­ciális mozgató idegei sértetlenek. A szerb-horvát megegyezés visz­­szaadta a kéz ujjaina< ruganyos­ságát, amiáltal most már min­den erejüket a közös célra kon­centrálják, ha önölbe kell gör­bülniük. Az ujjakró! szóló frappáns ha­sonlatot mi, nemzeti kisebbség, tovább szöjjük az egyesülés, év fordulóján, amely az állam min­den polgárának ünnepe. A kisujj is szerves része a kéznek és en­ged Imesen belesimul az ökö együttesébe. Teljesítőképessége nem akkora ugyan, mint a többi ujjé, de ha mozgásában nincs korlátozva, hasznos kiegészítője a kéznek,amely nélküle csak csonka. Akár ütésre lendül, akár a munka szerszáma után nyúl a kéz, a kisujjnak megvan a maga tevé­keny szerepe. A nemzeti kisebb­ség az állam kezének kisujja és nem gyöngiti-e a kezet, ha legkisebbik uj izmai bénultak? A szerb-horvát megegyezés kormányának közoktatásügyi mi­nisztere, az ujjakról szóló hasonlat szerzője, igen liberális és a nem­zetiségekre nézve biztató nyilat­kozatot tett a kisebbségi kérdés­ben. Azt mondta a miniszter, hogy tízmillió délszlávnalc nem kell tartania kétmiliiónyi, nem is egy fajhoz tartozó nemzet ségeitő1 és semmi oka sincs a békeszer­ződésekben is garantál kisebb" ségi jogok megrövidítésére. O, a kisujj, a kéz klaviatúráján az utolsó, nem lázad >at föl a nagy­­ujjak ellen. A kisebbségek már azt is e ismeréssel nyugtázzák, hogy hivatalos és felelős helyen ezt a kézenfekvő igazságot kinyil­vánították. Az ország megyar népe uj ha­zájához ragaszkodó hűséggel osz­tozik az egyesülés évfordulójának megünneplésében, amelyet ezúttal a szerbek és horvátok évek óla érlelődött megbékülése és ennek ha.ása’alatt a nemzetiségekre ne hezedő bizalmatlanság enyhülé­sének reménye tesz bensősége-ÉJSZAKAI ÜLÉS A PARLAMENTBEN A KÖLTSÉGVETÉSI TIZENKETTEĐ-JAVASLAT RÉSZLETES VITAJA Beogradból jelentik : A parla­ment hétfőn megkezdte a költség­­vetési tizenkettedek részletes vi­táját. Az első felszólaló Urosics Stepón íiorvát föderálista bejelen­tette, hogy pártja a javaslat ellen fog szavazni, mert bizalmatlan a kormány iránt. Kifogásolta, hogy a kormány költségvetési tizenket­­tedekkel dolgozik, holott a tizen­kettedek bőr az országnak mérhe­tetlen kára van, mert a rendes budgetben rendszeresebben le­hetne felhasználni az állami be­vételeket. Szóvátette ezután, hogy a Vajdaságban, valamint Bosz­niában és Daimácáhan is az igazságtalan és egyenlőtlen adó­zás rettenetes állapotokat idéz elő. Csodálkozásának adott kife­jezést, hogy a horvát parasztpórt, amely pedig jól ismeri ezeket az állapotokat, mégis saját népe el* en foglal állást. Élesen támadta ezután Radics Istvánt és foglalko­zott R dicsnak a Habsburgokhoz való viszonyával. Felolvasta Rá­diósnak néhány „himnuszát", a melyeket a háború kitörésekor irt és amelyek szerinte a Habs­burgok mellett szólnak. A Radics­­vart óriási zajjal és ellentmondá­sokkal fogadta ezeknek a cikkeknek I felolvasását. Végül kifejtette Uroics, hogy ha a Rád cs-párt a Davidovics-kormány alatt okosab­ban viselkedett volna, akkor nem kellett volna annyi koncessziót tenniök. Hangsúlyozta, hogy pártja élesen fog harcolni a jelenlegi kormány elien. Drljevics Szekula montenegrói föderaüsta szerint egészségtelen az a megegyezés, amely a radi­kálisok és a Ridics-párt között létrejött. Ismertette a montenegrói fidóviszonvokat és a közigazga­tási állapotokat. A montenegrói nép szerinte el van nyomva és még az árvíz alkalmával sem ka­pott támogatást. Minden monte­negrói falu —- mondotta — nem egyéb csendőrállomásnál. Nem fogadja el a javaslatot. B djamics szlovén néppárti rö­vid felszólalása után Szalics-B li­ftes muzulmán különösen a bosz­niai és dalmáciai agrárkérdéssel foglalkozott és élesen, támadta Andrics Vlada agrárreform-áilam titkárt. Az elnök ezután berekesztette az ülést és folytatását délutánra halasztotta. A délutáni ülés A parlament délutáni ülésén Grol Milán szuboticai demokrata képviselő nagyobb beszédben kri­tizálta a költségvetési tizenketted­­javaslatot. Kijelentette, hogy egész­séges pénzügyi politika lehetetlen a költségvetési iizenkeftedekkel való kormányzás mellett. A költségve­tés a n a ;a tizenhárom milliárdos végössz ;'vei olyan motívum. hogy maga a pénzügyminiszter is kénytelen volt elismerni, hogy ti nép megterhelése már elérte a maximumot. Ezt már egy hónap­os! ezelőtt is kijelentette a pénz­ügyminiszter, akit a napokban a vajdasági képviselők kényszeritet­­tek, hogy a vagyonadó eltörlésé­vel és más kisebb kérdésekben néhány engedményt tegyen. A pénzügyminiszter ez alkalommal is kijelentette, hogy a Vajdaság okosságának teherbírók épességét mér a maximumon tűi is igény be­vették. Ezzel szemben — mon­dotta — amikor néhány nappal előbb én figyelmeztettem a pénz­ügyminiszter urat, hogy nemcsak az ellenzéki, hanem a radikális képviselők is tiltakoznak a súlyos vajdasági megadóztatások ellen és hogy a kereskedelmi és ipar­kamarák a gazdasági egyesületek­éi együtt tiltakozó gyűléseket rendeztek a mai adórendszer él­én, akkor a pénzügyminiszter ur azt válaszolta nekem, hogy ezeket a gyű észtet a nacionátis magyar, német és zsidó kereskedők rendezik. A költségvetést tulmágasnak tartja, miért is feltétlenül szükséges a kiadások redukálása. A legjellem­zőbb — mondotta — hogy ma­guk a radikális képviselők is kénytelenek voltak fellépni a pénzügyminiszter ellen és ugyan­annyira jellemző az is, hogy ezt a köllségvetési a Vájd 'Ságban meg­választott pénzügyminiszter és ugyan­csak a vajdisági mand itummal bíró pénzügyi előadó képviselik a parla­ment előtt. Felemlítette ezután, hogy Bács- Topolán felelőtlen elemek meg­zavartak egy a magas adók ellen tiltakozó gyűlést. A költségvetés szerinte teljesen rossz, amiért a kormány felelős. Nem emlékszik arra, hogy Szerbiának valaha rossz lett volna a költségvetése. Megemlitete még, bogy a moli községi képviselőtestület lemon­dott, mert radikálispárti tagjai se vállalták a felelősséget az adó behajtásáért és ezt a példát kö­vette Ad« község képviselőtestü­lete is. Ahol a nép ilyen eszközök­höz nyílt — mondotta — azt már idölázadásnak kelt tekinteni. Ennek a hangulatnak a nyomása alatt tett a pénzügyminiszter némi en­gedményeket. Követelte az adónemek számának leszállítását, majd a telepítési kér­désre tért át és kifogásolta, hogy a telepítési költségek fizetését a községekre hárítják. Ha az állam­nak ilyen nacíonáüs kiadásokra van szüksége, fizesse maga az állam. Mindaddig, amig a népnek nincs önkormányzati joga — fejezte be Grot beszédét — addig a kor­mány nem ismerheti fel az ország igazi belső szükségleteit és csak a polgárok Önkormányzata fogja az igazi adószanálást végrehajtani.

Next

/
Thumbnails
Contents