Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-01 / 322. szám

2. oldal. BACSMEGYEÍ NAPLŐ Vtlder független demokrata kép­viselő kritizálta ezután a javasla­tot, élesen támadva a kormányt, majd a parlament megszavazta a javaslat első fejezetét. Drljevics Szekuia személyes kér­désben szóiait fel ezután és hang­súlyozta, hogy a montenegrói fö­­deralisták jugoszláv nemzeti ér­­zésüek. A jugoszláv nemzeti esz­mét szerinte el kell választani a jugoszláv állameszmétől. Ausztria is megengedte a jugoszláv nem­tagjai. Foglalkozott még a minisz­tertanács a parlament munkapro­gramjával és elhatározta, hogy a költségvetési tizenkettedek megsza­vazása után se ad szünetet a par­lamentnek, hanem az tovább fog ülésezni egészen szombatig és ez­alatt a parlament lefogja tárgyalni a Lukinics Edo volt fgazságügymi­­niszter vád alá helyezése ügyében kiküldött bizottság jelentését, az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződést, a stockholni nemzetközi postai egyezményt és a postataka­rékpénztárról szóló törvény módo­sítását. Csütörtökön interpellációs nap lesz a parlamentben és a szom­bati ülésen néhány bizottságot is megválasztanak. Szombaton azután újból foglalkozik a minisztertanács a parlament további munkaprogram­jával. Kedden az állam ünnepre való tekintettel a parlament nem tart ülést. zeti eszme propagálását, mert eb­ben nem látott veszedelmet, a jugoszláv állameszme ellen azon­ban erélyesen fellépett. Hivatko­zott végül arra, hogy Nyegus is a jugoszláv állameszme hive volt és annak idején azt tanácsolta Jellasics bánnak, hogy harcoljon a magyarokkal együtt az osztrá­kok ellen a délszláv állam meg­valósítása céljából Éjszakai ülés — meg­szakítás nélkül Síiülj szlovén néppárti egyórás beszédben kritizálta ezután a ja­­vas'at pénzügyi rendelkezéseit. Beszéde alatt a parlament elnök­sége elhatározta, hogy az ülést nem szakítják félbe, még a va­csora-szünet idejére sem, hanem azt megszakítás nélkül folytatják mindaddig, amíg a parlament vég­legesen elfogadja részle leiben is a költségvetési tizenkellerí-javaslatot. Ezért a képviselők nagyrésze el­távozott a parlamentből, ahová csak kilenc óra után tértek vissza, úgy hogy Skulj csaknem üres padsorok előtt mondotta el be­szédét. A minisztertanács ülése Beogradból jelenük: A miniszter­­tanács hétfőn este ülést tartott, a melyen a költségvetési tizenketted­­javaslathoz benyújtott módosító in­dítványokkal szemben eloglalandó álláspontról döntöttek a kormány Megjavítják a vajdasági telefonforgalmat Noviszád, Szubotica és Szotnbor uj telefonközpontot kapnak A noviszádi postaigazgató nyilatkozata ; Négy hét előtt kezdte meg a novi- I szadi postaigazgatóság műszaki I osztálya Stanzel Mátyás műszaki j tanácsos vezetésével az oszijek-— j szombor—beogradi uj telefonvonal építését és a vonalat december 5-én már be is kapcsolták a forgalomba. Azuj telefonvonal kiépítése nagy­jelentőségű a Vajdaság többi váro­sára, mert ez az uj telefonvonal tehermentesíteni! fogja a szuboticai és noviszádi központok túlterhelt forgalmát. Eddig Oszijek és kör­nyéke Szuboticán át. Szombor és környéke Novi'szadon át beszélt Beograddal, míg most az uj telefon­­vonal létesítése folytán Oszijek és Szombor a közvetlen vonalon fog­nak Beograddal beszélhetni Ncnadovics Velimir. a noviszádi postaigazgatóság táviró- és távbe­szélő osztályának főnöke az uj tele­fonvonal várható hatásáról és a lé­tesítendő uj telefonközpontokról a következőket mondotta a Bácsme­­gyei Napló munkatársának:-- December 5-ikétől kezdve nemcsak az oszijekiek és szombo­­riak. de a tehermentesített közpon­tok folytán a szuboticaiak és novi­­szadiak is tél órán belül megkaphat­ják Beogradot. Most már ki vannak építve a becskerek—-oszijeki, a szombor— oszijeki. a szubotilca—oszijeki és a novfszad—oszijeki közvetlen távbe­szélővonalak és igy a Zagreb— becskereki, zagreb—szóm bori, Za­greb—noviszádi és zagreb—szubo­ticai telefonforgalomban is lényeges javulás fog beállani. A postaügyi miniszter megígérte, hogy a jövő év elején elkészül a za­greb—oszijeki közvetlen távbeszé­lővonal, mely esetben a zagreb— vajdasági távbeszélőforgalmat kifo­gástalanul lehet majd lebonyolítani. — Ami az uj távbeszélőközponto­kat illeti, a noviszádi automataköz­pont teljes felszerelése mái- Novi­­szadra érkezett és mihelyt az uj postapalota elkészül, ami április­májusra fog megtörténni, az auto­mataközpontot fel fogjuk szerelni. A postaigazgatóság szakértő mér­nököt küld Ljubljanába, ahol most szerelik az ottani automataközpon­tot és á kiküldött mérnök résztvesz átszerelésben, hogy azután a novi­­szádi központ akadálytalanul le­gyen felszerelhető. A postapalota építése azért maradt félbe, mert a tervek nem voltak véglegesen jóvá­hagyva. Az uj központ felszerelése előtt az egész város telefonállomá­sait megvizsgáljuk és a hálózatot a szükséghez képest kicseréljük. — A szuboticai központ nyolc­száz állomásra van berendezve, azt ezerkétszáz állomásra egészítjük ki és épp most Szuboticán időzik a bu­dapesti; gyár vezetője, aki a CB. központ rnegnagyobbitása ügyében a tárgyalásokat folytatja Szuboti­cán. Ki kell egészíteni a kábelháló­zatot és tavaszra megtörténhetik a szükségessé vált kibővítés is. — A szombori központ sem elég erős a mai forgalom lebonyolításá­ra. Személyes tárgyalásokat foly­tattam egyizben a bácsmegyei főis­pánnal és a szombori« polgármester­rel. Dr. Tomics György polgármes­ter kilátásba helyezte, hogy a város hozzájárul a telefonközpont moder­nizálásához. A szombori tőzsde köz­vetlenül a postaminisztériumnál tett panaszt a .szombori központ elégte­lensége miatt, mire a postaügyi mi­niszter tegnap a szükséges adatok sürgős beküldését kérte. Ha tehát Szombor város hozzájárul a költsé­gekhez, Szombor is hamarosan megkapja az uj központját. 1925. december 1, A briinni esküdtszék először fölmentett, azután halálra Ítélt egy gyilkost Brünnből jelentik: Még ez év február havában történt, hogy az Austerlitz melletti Kobernitzben Ruzsicska Ferenc munkás Formanek ottani molnár Ivén nevű leányát előre megfontolt szándék­kal agyonlőtte. Az ügy a briinni esküdt­­biróság elé került, amely bűnösnek mondotta ki Ruzsicska Ferencet gyil-i kosság bűntettében és el is ítélte, má­sodfokban azonban felmentő ítéletet hoz­tak azon az alapon, hogy a vádlott el-, inebeteg. Semmiségi panasz következ­tében az ügy a legfelsőbb bíróság elé került, amely megsemmisítette az ítéle­tet és uj tárgyalás megtartását rendelte el. A briinni esküdtbiróság most ítélke­zett másodszor ebben az ügyben és a felmentett embert kötél általi halálra ítélte. A vádlott nyugedan fogadta az ítéletet. Kijelentette, hogy megnyugszik abban és nem felebbez. Rend Irta Kosztolányi Dezső I. Anyám gyakran mondotta nekem: — Te rendetlen. Jaj, te szelekótya. Milyen kócos vagy. Hogy lóg a haris­nyád. A körmeid pedig, u körmeid. Me­gint gyászolnak. Aztán mindig ez következett: '—• Nézd a kis Morvay Pistit. Amíg vizes kefével simitgatta hajam, a kis Morvay Pistiről kellett hallanom, az osztálytársamról. A kis Morvay Pistit úgy utáltam, hogy neve hallatára összeszoritottam a torkom és az öklödést utánoztam. II. Patydatíehér keménygaliér szorítot­ta körül vérszegény nyakát. Játék közben a kabátját levetette, hogy be ne piszkolódjék s kezét min­den fölszólitás uííkül mosta, hő szap­panlében, úgy. hogy inge szárát előbb óvatosan íölíiirte a csuklója fölé. Még liirödití is szeretett. Szóval afféle un­dok fráter volt. Könyveiben a leckét hajszálvékony vonalakkal jegyezte meg, melyeket ké­sőbb kigummizott. Tíz percben nem egy­szer láttam, amint a verőfényben gya­nakodva szemlélte ruháját. Valami por­szemet keresett rajta. A hüvelykjével meg a nagyujjával lepöccentctf*. Azt hiszem, ő személyesen ismert minden porszemet. Az arca sápadt volt, mint egy rosz­­sztt! sült jcrémesfcpény. Ha a tanár arról magyarázott, hogy a forró leves után helytelen hideg vr­­«Bixins!. zománca mt%rsr ptdezik, ő kéredzkedett. — Mi — szólt —■ sohasem iszunk le­ves után hideg vizet. Édes jó atyám megtiltja. — Tudom, fiam — bólintott a tanár elismerően. A te édes jó atyád kitűnő, müveit ember s nagyon helyesen neve! benneteket. Tanulhattok tőle mindnyá­jan. Pisti zsebrevágta a dicséretet, leült, semerre sem tekintett, mig mi rábámul­tunk, vigyori irigységgel. Bennünket is oktatott. Kezemből ide­gesen kapta ki a bicskámat: — Mit csinálsz, Szerencs étien? R li­léi i élsz a toüteés pengéjére. Hisz meg­rozsdásodik. A bicskát »tollkés«-nek nevezte, az evést j>étkezés«-nek, a gondolatot »esz­médnek. Ráadásul az atyját »atyánk­nak. Főképp ezért gyűlöltem. Hl. Aztán a gyűlöletem halványodott. Miután leérettségiztünk, évekig nem láttam öt, eltűnt a példakép, melyet mint utánzandó mintát egy magas, megkö­zelíthetetlen oltárra helyeztek. Budapesten találkoztam vele a kör­úton. , Mi akkor már régen leraktuk vizs­gáinkat az egyetemen, jól-rosszul, de ö még mindig tanult. Mérnöknek ké­szült. Tekintve azonban, hogy az anya­got minden szorgalma ellenére nem vi­tette át azzal a lelkiismeretességgel, melyet maga elé tűzött, inkább búcsút mondott pályájának és beült egy irodá­ba di.i rsokr.uk. A nők iránt nem igen érdeklődött. Ha sétáltunk, mutogattam neki a lányokat: — £2, csak saćpž —< kérdcaíím. — Szépnek szép — mondta Pisti aggodalmasan ráncolva szűk homlo­kát. Van azonban egy nagy hibája. — Micsoda? — Nem eléggé szabályos. Láttam, hogy szenved. A lány kó­cos haja nyugtalanította. Nyilván sze­rette volna megfésülni, hogy rendesebb legyen. Egyszer azonban ő maga állított meg s igy: szóit: —* Látod, ez már szép nő. Egy divatáru-üzlet villanyfényben tündöklő kirakatában művésziesen re­dőzött szövetek, fátyolok hátterében állott egy próbabábu kék üvegszemmel, nagyon rózsaszín arccal, halvány or­ral, karját magasztos merevséggel elö­­renyujtva. Pisti sokáig bámulta. Majd azt mond­ta, hogy »ez a világ legszebb nője« és váltig sajnálta, hogy »az életben ilyen szép nő talán nincsen is.« IV. Csalatkozott. Harminc éves korában megtelte en­nek a nőnek a mását, kinek épp ily kék üvegszemc volt, ily nagyon rózsaszín arca, ily halvány orra és feleségül vette őt. Igazán egymáshoz illettek. Pisti eb­ben az időben a földrajzi könyvekben található »középearópai emberhez« ha­sonlított. Máromszobás fészkükben a parkettek kockáin úgy tipegtek, mint a sakktáb­lán. Mindennek meg volt a maga he­lye. Tudták, hogy hány zsebkendőjük van, hány beíöttes üvegük, hány rajz­szögük s mindenről leltárát írtak, me­lyet, akár az irodákba«, kifüggesztet­tek a, szobák falaira* Az asszony szüntelenül Pisti ruháit vasalta, holott a hordás által csak még rendesebbek lettek. Ügyelt a bútorokra, hogy egy milliméterrel sem mozdulja­nak el arról a helyről, amelyre férje tet­te. Vendégeket nem hivott. Ura tudni­illik egy alkalommal belebetegedett ab­ba hogy a vendég a szőnyegre ejtette szivarja hamuját. Pisti üres óráiban olvasott. Jókai összes müveit tanulmányozta át, ala­posan, időrend szerint s kivonatolta, hogy el ne felejtse. A száz kötethez leg­alább húsz kötet jegyzetet készített. Különben porolta kabátjait-nadrágjait. Naponta átlag tizenötször mosta ke­zét. Este tizkor feküdt. Néha fölriadt álmából. Ilyenkor a szalonba rontott, megnézni, hogy a díván ott van-e, ahol volt, vagy a konyhába szaladt, mert eszébe ötlött, hogy a porkefét a fénye­ző kefén felejtette. Miután szétválasz­totta őket, visszament ágyába s édes­­deden eiszenderedett. Sokáig élték volna ezt a paradicsomi életet, ha boldogságukat egy jelenték­telen esemény meg nem zavarja. Egy este az asszony a szalonból át­hozta a karosszéket a hálószobába, le­ült, úgy várta az urát. Pisti, kinek ez a szabálytalanság vég­telenül bántotta az arányérzékét, elsá­padt. De egy szót sem szólt. Csak ki­vette forgópisztolyát és mind a hat go­lyót betelőtte a feleségébe. V. A mentők kényszerzubbonyt húztak rá. Dühöngött. Fönn a mentőkocsiban arra kérte 3 mentőorvost, hogy egészen párhuzamo­san üljön melléje. Erre elcsöndesedett. Ilyen rendes ember volt szegény Pisti.

Next

/
Thumbnails
Contents