Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-07 / 298. szám
1925. november 7. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet Dániáiban, ebbon a‘boldog, békés parasztországban most rendezték véglegesen a kisebbségek iskolaügyét. Az egész Európában egyedülálló reformról <iz egyik holland lap érdekes cikket ir, melyben az uj dán törvényt részletesen ismerteti: A városokban írja a lap — az elemi iskola ktj: csoportra oszlik: egyikben dán az oktatási nyelv, a másaiban német. (A szülőknek vagy gyámoknak szabad választásuk van a két csoport között.) A dán tannyelvű csoportban a negyedik osztálytól kezdődőleg heíenkim 4—6 órán keresztül tanítják a német nyelvet és a német nyelvű elemi iskolákban 4—6 órán át a dán nyelvet — de ezek az órák sem kötelezők. A falusi iskolákban a tannyelv a tankerület népessége nyelvével azonos. De amennyiben a kerület választóinak legkevesebb 10 százaiéira, akiknek 14 éven alóli gyermekeik vannak, ebbeii kívánságát kifejezi, népszavazás dönt afelett, hogy felállitandó-e német tannyelvű külön tagozat. Ha azonban a kerület választóinak busz százaléka, akiknek legkevesebb tiz iskolaköteles gyermeke van, a német nyelvre szavaznak, mint tannyelvre, intézkedés töténik, hogy ilyen nyelvű oktatásban részesüljenek azok, akik ezt kívánják. A törvény szerint tekintetbe kell venni a német nyelven való oktatásra irányuló kérést akkor is, ha a választók arány száma, akik ezt kérik, kisebb, de legalább 24 gyermekről van szó. Ezen az alapon Északschleswig Holsteinban 21 állami elemi iskolát alakítottak (150 osztállyal) német tannyelvvel, amelyeket körülbelül 2800 gyermek látogat. A dán iskolák növendékeinek száma körülbelül 22.100, mely 303 iskola között oszlik meg. A német kisebbségnek minden lehetősége megvan arra:, hogy magániskolákat alapíthasson. A német kisebbség eddig hét .esetben élt ezzel a jogával; a dán állam ezeknek az iskoláknak tanulónként és évente 50 korona államsegélyt nyújt. A középiskolai oktatást hasonló szellemben rendezték. A Journal de Génévé, Svájc legtekintélyesebb lapja behatóm foglalkozik a genfi kisebbségi konferenciával. »A kisebbségek kongresszusán — Írja a lap — nemcsak arra irányuló kísérletet látunk, hogy a különböző kisebbségeknek érdekeit megvédjék, hanem ami még fontosabb: az első lépést abban az irányban, hogy azok a népek, amelyek a politika nagy sakktábláján gyakran ellenséges figurákként állottak egymással szemben, végre együttműködjenek. Hr, a kongresszus gyakorlati eredményét tekintjük, el kell ismerni, hogy nagy haladás a kongresszus létrejötte és hogy a kongresszus békés munkája pozitív eredményt jelent. Az egybehívok helyesen tették, hogy ezúttal csak elvi kérdéseket vettek fel a napirendre. Ha egyszer a nemzetközi együttműködés irányelvei meg vannak állapítva, később majd lehet foglalkozni bizonyos külön esetekkel is. A kongresszus tagjai nehéz feladatukat teljesen megértették és a különböző beszédek világosan mutatták, hogy nem közös front megteremtéséről van szó a többségekkel szemben, hanem közös front megteremtéséről a többségekkel együtt a kölcsönös bizalmatlansággal szemben«. A román cenzúra bornirt önkényének jellomezésére az egyik erdélyi lap csckorba-kötve bemutatja azokat a sorokat, amiket az újabb időben kitöröltek a cenzorok a határmenti magyar lapokból. Az egyik eset: a földmivelésügyi miniszter aradi tartózkodása alkalmával egy magyar újságíró riportot irt róla, melyben a hűség kedvéért megemlítette, hogy a miniszternek tüskés, erős szakálla van. A cenzor felháborodva kihúzta a sort, sőt azt sem engedte közölni, hogy a miniszter — nem fogadott küldöttségeket. A másik eset még jellemzőbb. Az egyik aradi lap meg akarta Írni, hogy Scholtz Róbert tanár nem Írathatta be gyerekét magyar iskolába, mert azt mondta az igazgató, hogy az apjának német neve van, tessék menjen a német intézetbe. A cenzor könyörtelenül kihúzta a cikket a lapból, mert, mint megjegyezte, az állam tekintélyét sérti. Oroszország támogatja Törökországot a moszuii kérdésben Megkötötték a török-orosz egyezményt Moszkvából jelentik; Két napi tárgyalás után Litvinov helyettes külügyi népbiztos és Zeki bég moszkvai török követ között létrejött a megállapodás Törökország és Oroszország együttműködéséről. A megállapodás értelmében az orosz és török kormány kölcsönösen kötelezik magukat, hogy a mossuli-kérdésben és a muzulmán mozgalom tekintetében egy utón fognak haladni és a locarnói egyezménnyel szemben Oroszország és Törökország egységes álláspontot foglalnak el. Oroszország biztosítja az egyezményben Törökországot, hogy a Mossul-kérdésben a szükséges fegyveres támogatást nyújtja neki. Törökország ezzel szemben segíti Oroszországot keleti politikája végrehajtásában. A létrejött egyezményt a legközelebb ratifikálni fogják úgy Angorában, mint Moszkvában. A szocialista internacionaíe sürgeti az uj leszerelési konferencia egybehivását A munkásság elégedetlen Locarnőval Londonból jelentik: A szociáldemokrata munkásinternacionálé végrehajtó bizottsága értekezletet tartott, amelyen elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a szocialisták milyen álláspontra helyezkedjenek a locarnói szerződésekkel szemben. A gyűlésen Argentina, Ausztria, Belgium, Franciaország (Bracke és Longuet), Georgia, Hollandia, Lengyelország, Magyarország (Peidl), Nagybritannia (Macdonald és mások), Németország (Wels), Olaszország, Oroszország, Örményország, Spanyolország és Svédország delegátusai vettek részt. A sajtó képviselőit nem bocsátották be. Fste közleményt adtak ki, amely többi között ezeket mondja: Az egyes országok delegátusai nyilatkoztak a nyolc órai munkanap ügyében. A nyolc órai munkanapot a különböző országok munkásai számára csak akkor lehet biztosítani, ha azt nemzetközileg garantálják. A szocialista pártok az egyes országokban erélyes propagandát indítanak és nagygyűléseket rendeznek, hogy a nyolc órai munkanap érdekében mozgalmat készítsenek elő és a Belgium ratifikálásával megadott példa követését másutt is biztosítsák. Többek felszólalása után elfogadták azt a határozati javaslatot, a melyben a munkás internacionálé ismételten kifejezést ad annak a felfogásnak, hogy az európai békét a genfi jegyzőkönyv alapján lehet elérni. A locarnói konferencia határozatai nem pótolják a genfi jegyzőkönyv határozatait, amelyek szélesebb arányit intézkedéseket ölelnek föl. A munkásság azonban Locarnót igy is az első lépésnek tartja az európai béke biztosítására. Követelik a Ruhr-vidék megszállásának jogi likvidálását, a Ruhr-terület kiürítését, a Saar-terület helyzetének jogi és tényleges szabályozását. Követelik végül, hogy a locarnói paktum ratifikálása után sürgősen leszerelési konferenciát hívjanak öszsze. A fasiszták lerombolták a trieszti szláv lap nyomdáját Szétdulták az Edinost szerkesztőségét és felgyújtották a lap nyomdáját — Olaszellenes tüntetések Szlovéniában Beogradtból jelentik: Politikai körökben pénteken rendkívül nagy izgalmat keltettek azok a Triesztből érkező jelentések, amelyek szerint a fasiszták csütörtök este lerombolták és felgyújtották az Edinost című szlovén lap szerkesztőségét és nyomdáját. A trieszti jelentések szerint az olasz fasiszta bandák csütörtök este fél kilenckor nyomultak be az Edinost szerkesztőségébe, ahol a munkatársak ép a pénteki lapot csinálták. A fasiszták megtámadták az újságírókat, akiknek csak nehezen sikerült életüket megmenteni. A fasiszta-csoport a szerkesztőség berendezésének összerombolása után a lap nyomdájába vonult át, ahol szétrombolták a gépeket, majd a papírkészletet felgyújtották. Rendőrség az egész rombolás alatt nem mutatkozott, úgyhogy a fasiszták szabadon garázdálkodhattak és végezhették vandál munkájukat és a nyomdavállalatból csak a csupasz falak maradtak meg. Ljubljanában még csütörtök este hire terjedt a trieszti rombolásnak és a szlovén lakosság olaszellenes tüntetéseket, rendezett követelve, hogy a kormány vegyen erélyesen elégtételt a sérelemért. Beogradban rendkívül rossz benyomást keltett a trieszti események hire, annál is inkább, mert éppen a múlt héten tették szóvá a parlamentben, hogy az olasz királyi ház egy tagja Zadarban nemrégen olyan nyilatkozatot tett, hogy az olaszok igényt tartanak Dalmácia jugoszláv részére is. Pénteken interpellácó alakjában már szóvátették a trieszti eseményeket és politikai körökben azt hiszik, hogy Nincsics külügyminiszter a parlament szombati ülésén fog nyilatkozni a kormány álláspontjáról. A szlovén néppárti képviselők pén: tek délutáni klub-ülésükön foglalj koztak a trieszti eseményekkel és elhatározták, hogy a párt az ügyiben interpellációt intéz a külügyminiszterhez. Az interpelláció, amelyet a párt nevében dr. Hohnyec képviselő fog beterjeszteni, ugyanazokat a kérdéseket fogja felölelni, mint a független demokraták által már pénteken előterjesztett interpelláció. A trieszti eseményekről egyébként — mint illetékes helyen közük — a külügyminisztérium még nem kapott hivatalos értesítést és Nincsics külügyminiszter valószinüleg csak ennek beérkezése után fog nyilatkozni a kérdésről a parlamentben. Tiszta választás 1925-ben A két és félmilliárdos mandátum Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés folyosóján meglehetős élénken pertraktálták a tegnapi letenyei választás ügyét. A letenyei kerületben Somogyi Béla fajvédő és Fritz Arthur kereszténygazdasági párti közt pótválasztás volt, a harmadik jelölt, a kormánypárti, már az alapválasztáson kibukott. A pótválasztás a fajvédő jelölt győzelmével végződött. Arra nézve, hogy milyen a »tiszta« választás nyílt szavazás mellett, Farkas Tibor pártonkivffii képviselő a nemzetgyűlés folyosóján a következő jellemző adatokat mondta: — Én, aki ismerem a letenyei kerületet, a választási harc kezdetén tudtam már, hogy a mandátum sorsát a pénz, dönti el. Letenye ma Magyarország legkorruptabb kerülete. Ebben a kerületben mindig két választás vau. hogy a választók a pótválaszíásná! is keressenek. — A kormánypárti jelöltnek a mostani választásnál több mint ötszáz milliójába került, hogy — megbukott. A két jelölt, aki most pótválasztásra került, legalább két milllárdot költött. A képviselők felháborodva hallgatták ezeket az adatokat. Ez azonban nem akadálya annak, hogy az uj képviselő be ne vonuljon a nemzetgyűlésbe. Igaza is van. Annyiba került a mandátuma, hogy legalább kihasználja. Vasárnap utazik a Népszövetség vizsgálóbizottsága a görög-bolgár határra Géniből jelentik: .A görög-bolgár határincidens ügyében kiküldött vizsgálóbizottságot véglegesen a következőkép alakították meg : Elnök : sir Horace Rumbold, Nagybritannia madridi nagykövete, tagok: Messigny francia tábornok, a nemzetvédelmi bizottság titkára, Ferrario olasz tábornok, Fortuys, a hollandi parlament tagja és Adler- Creutz hágai svéd követ. Géniből a bizottság valószinüleg vasárnap kel útra, hogy a helyszínére utazzék. A tanácsi határozatnak megfelelően a bizottságnak az a fe’adata, hogy részletes vizsgálatot tartson a bolgár-görög határon történt incidens ügyében. Elsősorban azokat a tényeket kell megállapítania, amelyeknek alapján a felelősség meghatározható, hogy a kárpótlási őszszeg megállapítását, vagy a jóvátétel más formáját, ha ez szükségessé válnék, lehetővé tegye. A bizottságnak még e hónap vége előtt be kell nyújtania jelentését, hogy a tanács decemberi rendes ülésén tárgyalhassa az ügyet. Arra is felkérte a tanács a bizottságot, hogy jelentéséber. vagy később javaslatot tegyen, milyen eszközöket lát alkalmasnak arra, hogy a tanács előtt lévő jelenlegi incidenshez hasonló esetek általános okait megszüntesse, vagy lehetőleg korlátozza. Franciaország, Olaszország, Belgium és Nagybritannia beogradi katonai attaséi, akik a helyszínén vannak, a bizottság megérkezéséig folytatják vizsgálój dásukat az általános helyzetről és idáig I gyűjtött adataikat a bizottság rendelhet zésére bocsátják.
