Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-06 / 297. szám
6. oldal BACSMEGYEI NAPLŐ 1925. november 6. Az 500 dináros rejtély A Bácsmegyei Napló szerdai példányai közt két olyan lappéldány volt, 'amelyből a 8-ik oldal negyedik hasábián hiányzik a következő hirdetés: Kraljevbregi pezsgő a vezető márka Akinek bármelyik ilyen példány birtokába kerül és azt nyolc napon belül a kiadóhivatalnak beszolgáltatja, 500 dinár jutalmat kap. A mai lappéldányok közt szintén van két olyan lap, ami eltér a többitől. Aki a Bácsmegyei Naplóra előfizet, résztvesz a márciusi sorsoláson, amelyen ötven értékes tárgy, s 50, 200, 4000, 10.000 és 30.000 dináros nyeremények kerülnek kisorsolásra. KÉPTELEN KRÓNIKA 9 SE © A HALÁL hadseregéről hagyott hátra statisztikát a csillagok derék anyakönyvvezetője Camille Flammarion, aki pár hónappal ezelőtt maga is vette a cókmókját és berukkolt az égi kaszárnyába, íöl a tejutra. Régi foliánsokból, múzeumok pletykáiból megállapítottal, hogy harminc évszázad alatt másíélmilliárd emberlélek pusztult el háborúkban, dögvészben és forradalmakban. Hogy félreértés ne essék, ebben, a számban nincsenek benne azok, akik ágyban párnák közt kényelmesen fogyasztották el utolsó szem sóhajuKat, Eikár a teát, vagy a feketekávét, csak azokról van szó, akik ripsz-ropsz énekelve és duhaj keserűséggel Sőltek a vigyorgó rém karjaiba. Vérben ez az önkéntes hadsereg igy is kitesz tizennyolcmillió köbmétert, fél tucat Palicsot, vagy talán még többet is, egy kis tengert, amivel el lehetne árasztani egész Bácskát, úgy hogy se ember se állat nem menekülne és a templomtornyok keresztjét is piros vér csókolná. A csontvázakkal pedig gúlát építhetnénk, Olyan magasat, hogy a tetejére bátran rácsücsülhetne a hold, ha a csatangolásban elfárad és egir vacak Ford hónapokig kínlódna mig valahogy kidöcögne az árnyékából. A koponyákkal meg már egész fantasztikus dolgokat csinálhatna az ember: először is be lehetne velük rámáztatni az égboltot, aztán körül lehetne ültetni az egyenlítőt, sűrűn, mint ai kukoricát szokták és még mindig maradna annyi, hogy grátisz, osztrák koronákban is szívesen elfogadnám — hogy dollárokról. ne is beszéljünk. Flammarion, a számok halhatatlan lírikusa fölmérte, hogy hosszban pontosan félmillió kilométert tenne ki az a rengeteg koponya (a halál ékszerei) ami néhány ezer esztendő alatt került a föld alá. Máié, barbár népek talán még ma is hisznek abban a mesében, hogy minden megboldogult léíeg külön csillagon üti föl sátorfáját és ott várja be az úristen követeit és ajándékát. A francia, tudós kiméletenül széttépte ezt a legendát, amikor megállapította, hogy nincs annyi csillag, még a szegény vakcsillagokat is beleszámítva, (mint (hány emberbe fojítoitták bele aj szuszt a halál hóhérsegédei, a háború és a dögvész. Az égi lakáshivatal ilyenformán csak úgy oldhatja meg a problémát, hogy egy csillagra — ha már mindenáron ragaszlcodnak a csillaghoz, — tizhusz, esetleg száz léleknek ad letelepedési engedélyt. De még igy sem biztos, hogy mindenkinek jut hely a halál fénylő garnizonjaiban. * ' KISTAFIROZZA a román kormány az erdélyi és besszarábiai börtönöket. A kelengyét: tízezer prima, jóminőségü bilincset már megrendelte egy regáti vasgyárosnál, aki a legolcsóbban vállalta a bilincsek elkészítését. Az egészet hamar nyélbeütötték: a1 múlt hónapban jelent níeg a rönfán hivatalos lapban a szabályszerű árlei tési hintetmgny, hogy ki hajlandó tízezer bilincset patent zárral, elsőrangú anyagból leszállítani a magas kincstárnak ennyi meg ennyi leiért, erre meg erre az időre. Másnap már özönével j eientkeztek a profithiénák, hogy a jó, de gusztustalan üzletek nyélbeüssék, mert a román kormány nem egy smucián, van szive néhány százezer leit kiadni a> börtönök stafirungjára. A licitációban, amely heves és idegizgató volt, a bukaresti Beogradból jelentik: A vallásügyi miniszter csütörtökön rendeletet bocsájtott ki, amellyel az összes nciznrénus és adventista vallásfelekezetek működését betiltja. A rendelet utasitja az ország rendőrhatóságait, hogy ezeknek a vallásfelekezeteknek helyiségeit zárják és pecsételjék le, kiadott irataikat ko hozzák el és az esetleg felbukkanó hittérítőket tartóztassák le és adják át a hatóságoknak büntetendő eljárás megindítása végett. A rendelet kibocsájtását a vallásügyi minisztérium azzal indokolja, hogy az utóbbi időben aggasztó mó-Párisból jelentik: A francia lapok még mindig oldalakon keresztül foglalkoznak a szerencsétlen Max Linder-nek és feleségének tragédiájával. A nyilvánosság előtt még nem tisztázódtak teljesen a kettős öngyilkosság 'Körülményei. A házaspár kilenc tevéiét hagyott hátra a Baltimore-szállóbeli szoba asztalán, ezek közül hatot Max Linder irt, hármat a felesége. Az asszony leveleit még nem bontották fel. Max Linder tevéiéi édesanyjának, apjának, anyósának, nővérének, ügyvédjének és legjobb barátjának, Armand Massard-nak vannak címezve. Massard, a Casino de Paris igazgatója, közzétette a tevéi tartalmát. Azt kéri benne az öngyilkos Max Linder, hogy helyette szeresse kis gyermekét, aki Svájcban van, egyik rokonánál. — Feleségem meg akar velem halni, — írja Linder ebben a levelében — mert nem tudjuk tovább elviselni az életet. Az öngyilkosság körülményeinek megállapításánál igen nehéz feladatot ró a rendőrségre az a másik levél amelyet a végzetes nap előtt negyvennyolc órával irt Max Linder felesége az édesanyjának és amelyben ezt mondja: — Az uram meg akar gyilkolni! Max Linder már két év óta foglalkozott az öngyilkosság gondolatával azóta, amióta Jeanne Heléna Marguerite Peters-1 feleségül vette. Chamonixban ismerkedett meg a nála húsz évvef fiatalabb, gyönyörű leánnyal még a háború előtt, amikor a lány mindössze öt éves volt. Max Linder a svájci fogadó ferraszán sokszor játszadozott a kis leánnyal. Évek múltán egy párisi előkelő társaságban megszólította Max Lindert egy ragyogó szép fiatal leány s megkérdezte, hogy emlékezik-e még rá. A kis Peters-leány volt és az újabb ismeretségből szerelem fett. Max Linder menekülni akart, figyelmeztette az alig fölserdtilt leányt a köztük lévő nagy korkütönbségre és azt is nyiltan megmondta, hogy kóbor életet él és nem tudná feláldozni szabadságát. Elutazott Svájcba, de a leány utána ment és öngyilkosr gyáros vitte el a pálmát, aki olyan bilincsekét Ígért be, amit hat börtön-nemzedék se tud elnyüni. A rabok szegények még nem tudják, hogy micsoda meglepetést készít nekik a román pecsétőr újévre. Mert akkor fogják megkapni az erdélyiek is, meg a besszarábiak is egyszerre a finom uj karpereceket. Képzelem, hogy örülnek majd az újévi ajándéknak. dón szaporodtak el a különféle szekták, melyek az állami rendre nézve káros tanokat hirdetnek. A Vajdaság és a Szerémség kivételével, ahol ezek a vallásfelekezetek már jelentősen hódítottak, újabban az ország egész területén, a szerbiai Arangyelovac és Obrenovac vidéken is alakultak nazarénus és adventista szekták, amelyek oly irányban befolyásolták tagjaikat, hogy tag dják meg a katonai szolgálatot és ne tegyék le a katon ti esküt. A vallásügyi miniszter rendeletét megküldték az ország összes hatóságainak. sággal fenyegetőzött, ha nem veszi feleségül. így kerültek össze 1923-ban, de a házasság már az első időben az asszony féltékenykedése miatt tűrhetetlen volt. Max Linder egy lépést sem tehetett a nélkül, hogy felesége ne lett volna a sarkában. A film-ateliébe is elkísérte és megvárta a fölvétel végéig, ott volt, ha üzleti ügyekben tárgyalt és elkísérte minden útjára. Max Linder házasságkötése után játszotta ei legnagyobb sikerű filmjét, a melynek crme: »Légy a feleségem«. Maga ilia a film szüzséjét is. Ettől kezdve alig tudott dolgozni felesége féltékenysége miatt. Neuraszténiája egyre fokozódott, barátai előtt állandóan hangoztatta, hogy öngyilkos lesz, úgyhogy azok, akik csak felületesen ismerték, már tréfát űztek vele. A tréíálkozók a múlt év telén azután clhaflagttak, amikor Bécsben feleségével együtt öngyilkosságot kisérett meg. Akkor' már pokol volt liázaséiete. Egy nap az ateiiében panaszkodott, hogy nem birja ki tovább, felesége a halálba kergeti féltékenykedésével, öngyilkosságot fog elkövetni. Olyan komolyan beszélt, hogy másnap reggel, mikor nem jött el idejében a fölvételre, szinésztársai nyomban gyanakodtak és aggodalmuk alapos is volt. A hiétzingi villában, ahol a házaspár megszállóit, megmérgezve találták Max Lindert. Sikerült őket megmenteni és — mint ilyenkor már szokásos — elterjedt az a hir, hogy az öngyilkosság csak reklám. öngyilkos akart lenni Max Linder két héttel ezelőtt is, október 14-ikén telefonon felhívta két barátját, akiket arra kért, hogy azonnal menjenek a lakására. A két barát sejtette, hogy miért hivatja őket Max Linder, néhány perc múlva nála voltak. Töltött revolver volt a filmkomikus kezében és azt mondta, hogy most már nem tud tovább várni — meg kell halnia. Kis gyermekét említették barátai. Nála maradtak késő estig, elvitték a revolvert és megigértették vele, hogy lemond szándékáról. Három nappal a tragikus éjszaka előtt a Casino de Paris-ban volt Max Linder a feleségével s ott ezekkel a szavakkal vette át jegyeit: — Az utolsó színházi estém. Többet én se látok színházat, ti se láttok engem. Annyiszor mondta: már ezt Max Linder, hogy barátai nem vették komolyan a fenyegetést. Az öngyilkosság alkalmával derült ki, hogy Max Lindernek az igazi neve Levielles volt és mint cirkuszi bohóc kezdte pályafutását. Onnan került Párisba egy variété színházhoz, majd több más kisebb színpadon szerepelt, mig végre átpártolt a filmhez, Ez 1905-ben történt és Linder olyan óriási sikert aratott, hogy végleg búcsút mondott a színpadnak. 1916-ban Amerikába hajózott át, több szerepet Játszott és óriási vagyont gyűjtött. Nemcsak művész volt, hanem kitűnő üzletember és takarékosan szaporította vagyonát. Mikor végzetes tettét elkövette, félmillió dollárra szóló amerikai szerződés volt a zsebében. Néhány nappal azelőtt tett eleget egy szerződéses kötelezettségének és azzal negyvenöt nap alatt kerek egy millió frankot keresett. Max Linder konkurrenséi, Charlie Chaplint tartotta a világ legnagyobb filmművészének és nagy büszkesége volt, hogy Chaplin az ö tanítványának vallotta magát. Szobája faián ott a berámázotí Chaplin-kép, ezzel a dedikációval: — Mesteremnek, Max Lindernek, Charlie Chaplin. Véres mulatság Agyonszuriák, mert szódavízzé! lefrőccsentett valakit, akinek melege volt A szuboticai törvényszék Pavlovics' tanácsa csütörtökön tárgyalta Vasziljev Milán busz éves szuboticai borbély bűm pőrét, aki ellen az ügyészség halál! okozó súlyos testi sértés miatt emelt vádat. Vasziljev augusztus 24-ikén a Majsaiuti szőllőkben éjjel tizenegy óra tájban egy ismerősének házában összeveszett Koszics Milán fiatal kovácsscgéddel. Az összeveszésre egy gyerekes tréfa adott okott. Vasziljev mulatozás közben azt a megjegyzést tette, hogy meleg van, mire Koszics egy szódásüveget vett a kezébe és azzal ráfröccscntett Vaszilyevre. Ebből egy órával később verekedés támadt az uccán Vaszilyev és Koszics között, aminek az lett a vége, hogy Vaszilyev késsel megszurta Koszics Milánt. A szúrás olyan szerencsétlen volt, hogy Koszics félórai szenvedés után meghalt. A vádlott a főtárgyaláson előadta, hogy Koszics őt fiatal leányok jelenléteben megszégyenítette, majd amikor ő békésen elindult társaságával, hogy hazatérjen, Koszics megtámadta őket, társait szétzavarta, őt többször arcul ütötte, sőt egy vasdarabba! is megütötte. Nem tudja mi történt azután. A kihallgatott tanuk hasonlóképen adtak elő a történteket. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Gjenero M.irkó államügyész kérte a bíróságot, hogy a vádlottat haláltokozó súlyos test* sértés bűntettében mondja ki bűnösnek, Ognyanov Szvetozár dr. védő kifejtette, hogy önvédelem esete forog fenn és felmentést kért. A bíróság a vádlott Vasziljev Milánt erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösnek és ezért egy évi börtönre ítélte. Egyben kimondotta a bíróság, hogy az Ítélet jogerőre való emelkedéséig a vádlottat azonnal szabadlábra helyezi. Úgy az ügyész, mint a vádlott és védője felebbeztek. Betiltott vallásfelekezetek A vallásügyi minisztérium readelete az adventisták és a nazarénusok ellen — Letartóztatják a szekták hittérítőit és bezárják templomaikat Max Linder búcsúlevelei Az öngyilkos filmkomikus felesége a tragikus éjszaka előtt két nappal megírta édesanyjának, hogy férje meg akarja gyilkolni
