Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-04 / 295. szám
1925. november 4. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Élet ® Sä ® Az erdélyi magyar p írt kimondotta, hegy a községi választásokon egyik párttal sem köt paktumot, hanem önálló listával vesz részt a választási küzdelemben. A határozatról a párt alelnöke Várady Aurél dr. ezeket mondotta: »A liberális párttal folytatott tárgyalásaink nem voltak eredményesek. A kormány ajánlata elmosódó körvonalú volt, konkrét és határozott Ígéreteket nem tartalmazott. Csak tapogatódzások történtek a kormány részéről, amelyek egyáltalán nem voltak bizalmajtkeltőek. A kormánnyal való megegyezést az egész vonalon ki kellett kapcsolnunk. Ez a barákozás múltbeli tapasztalataink miatt és a közelmúltban a kereskedelmi és iparkamarai választások súlyos tanúságai után részünkre nem kecsegtetett semmi reménységgel. A másik alternatíva a nemzeti párttal való együtthaladás lett volna. Ennek a pártnak a vezetői azonban olyan tétovázást tanúsítottak a magyar párttal szemben, amely miatt szintén nem érlelődött meg a két párt közötti szimpátiának és egymásrautaltságnak gyümölcse. A magyar párt megkísérelte a tárgyalások felvételét, ezek a tárgyalások azonban — rtem a mi hibánk folytán — csökönyösen megmaradtak az ajánlkozás első lépésénél. El kellett tehát ejtenünk azt a választást, amelynek gondolata a nemzeti párttal való közös akcióra lépésre irányult«. * Hlinka páterrel beszélgetést folytatott egy pozsonyi ujságiró, akinek a szlovák vezér a választások kilátásairól így nyilatkozott: »A koalíció bűnben született és bűnben puszult el. Öt évvel ezelőtt a győzelem pálmáit hordozó pártok parlamenti letéteményese: a koalíció eget, földet ígért, mindenek előtt szabadságot, földet és állást Szlovenszkó népének, de ígéret közül egyet sem teljesített. A múlt választásoknál a szocialisták és az agráriusok jutottak többséghez. És az eredmény az volt, hogy öt éves uralmuk alatt koldusbotra juttatták Szlovenszkót. Ugyannyira hogy a szlovákság kénytelen volt a vándorbotot kezébe venni és kivándorolni. Ezalatt pedig Szlovenszkót elárasztották a csehek. Ma mindenütt ők itt az urak és az , őslakosság mehet Franciaországba, vagy Kanadába, vagy akár az idegen légióba Abd el Krim fekete seregei ellen. Minden pártnak erkölcsi kötelessége, hogy kormányra jusson. Ha a néppárt a választásokból győzelmesen kerül majd ki s a nemzet őt bizalmával és jóhiszeműségével megajándékozta, kötelessége a kormányba belépni. Azonban a pittsburgi szerződés nélkül, valamint a szlovák autonómia elismerése nélkül a nép semmiféle kormányt nem támogathat. A szlovák néppárt ragaszkodik ahhoz, hogy az autonómia nyomban az alkotmány törvényeibe iktassák«. * Szlovenszkó gazdasági elnyomását érdekes adatokkal igazolta Tarján Ödön a besztercebányai iparkaimara titkára: »A kamara álal kívánt uj vasútvonalak kiépítés« — mondotta — csak lassan és csak részben fog a bajokon segíteni, mert amint ez az eddigi tapasztalatokból megállapítható, a kormány a vasútvonalaik kiépítését nem óhajtja komolyan lyan keresztülvinni. Egy pillantás az 1919—20. és 1921. évi állami költségvetés zárszámadásaiba, meggyőzhet erről bennünket. Csak néhány tételt említek: 1919-ben a költségvetés bevételei az előirányzatot majdnem 100 százalékkal haladták meg és mégis az egész köztársaságban megtakarított 142,134.115 millióból 51,875.865 millió koronát sikerült az akkori kormánynak Szlovenszkón és Ruszinszkón megtakarítani. De ez nem véletlen. 1920-ban a bevételek az előirányzott 7.6 milliárd helyett 13.5 mílliárdot tettek ki. Mégis az ut és hídépítésre Szlovenszkón felvett 15.650.000 koronából 5,865.000 koronát, Ruszinszkóban 2 millió koronából 685.000 koronát takarítottak meg, mig a rendkívüli hídépítések tételénél Szlovenszkóbau a megtakarítás 4.78 milliárd előirányzattal szemben 4.5 milliárd. A vasúti felépítményeknél az egész köztársaság területén az előirányzott 110 millió koronát a zárszámadások szerint 11.37 millió koronával lépték túl, ellenben Szlovenszkóbau az előirányzott 27.8 millióból 4 milliót megtakarítottak«. * A marosvásárhelyi iparkamara, mint ismeretes, román elnököt választott annak ellenére, hogy a kamarai tagok többsége magyar nemzetiségű. A választás körül lefolyt incidensekről Berlinből jelentik: A centrum köreiben annak lehetőségével számolnak, hogy a Luther kancellár és a pártok képviselői közötti tanácskozás eredménye bizonyos körülmények között középkormány megalakítása lehetne Marx vezetésével, amely kormányban Stresemann volna a külügyminiszter, Luther pedig a pénzügyi tárcát venné át. Hangsúlyozták, hogy Marx személye a szociáldemokraták előtt is népszerű. A belügyi tárcát a demokratapárti Kochnak ajánlanák fel. Beszélnek a sajtófőnöki és a kancellári államtitkári állás betöltéséről is. Mindezek a kombinációk Luther tanácskozása előtt természetesen még koraiak. A birodalmi kancellár szerdán tart Beogradban és a vajdasági városokban a grafikai munkások egy része kedden sztrájkba lépett. A részleges nyomdászsztrájk okai a következők: A munkaadók és a grafikai munkások között érvényben volt kollektív szerződés már régebben lejárt, azonban azt október 31-ikéig meghosszabbították. Az uj kollektív szerződés megkötéséről már hosszabb ideje folytak a tárgyalások Zagrebben a zagrebi főnök-egyesület és a grafikai munkások kiküldöttei között és ezeken a tárgyalásokon résztvett a vajdasági nyomdatulajdonosok megbízottja is. A megállapodás Zagrebban már létre is jött, sőt azt a zagrebi nyomdatulajdonosok már alá is írták. A beogradi főnökegyesület azonban nem járult hozzá a megállapodáshoz és az utolsó percben a vajdasági főnökegyesület kiküldötte a zagrebi munkaadók álláspontjának cserbenhagyásával a beogradi nyomdatulajdonosokhoz csatlakozott. így Beogradban és a Vajdaságban nem jött létre a megegyezés a munkaadók és a nyomdai munkások között, holott az ellentétek egyáltalán nem jelentősek, mert csupán a tanoncok felvételének kérdésében van differencia a nyomdatulajdonosok és a grafikai munkások között, aki'k ebben a kérdésben az eddigi helyzetnek egyelőre csak november 15-ig való fenntartását követelik. Szuboticán a Fischer és Krausznyomda kivételével valamennyi nyomda megegyezett munkásaival. Noviszadon a Vajdaság cimü napij lap hétfőn délután nem jelent meg. ! mert a nyomdavállalat, amely elő! állitja, nem volt hajlandó a munká-Constantinescu iparügyi miniszter kijelentette, hegy elitéit a marosvásárhelyi románok magatartását, akik mindenáron ragaszkodtak az elnöki tisztséghez. »A marosvásárhelyi kamara területén lakó tizenegyezer magyar választónak — mondotta a miniszter — joga lett volna arra, hegy az alig ezernyi román választó akaratával szemben a magyar elnökhöz ragaszkodjék. A román választók. viselkedése egyáltalán nem volt tapintatos; az államérdek nem követeli, hogy román legyen a marosvásárhelyi kamara elnöke. Sőt azon a tulnyomólag magyar vidéken elsőrendű érdek, hogy a kamara vezetése kisebbségi kezekben maradjon. Az én véleményem az, hogy a román választóknak nem lett volna szabad magukat ennyire elragadtatniok«. megbeszélést a különböző pártok vezetőivel a német nemzetieknek a birodalmi kormányból való kiválása ügyében. Ezzel kapcsolatosan a Germania közli, hogy a centrum részéről a megbeszélésen Fehrenhach és Stegerwa'd vesznek részt. A Vossische Zeitung szerint a német néppártot dr. Scholtz, dr. Curtius és dr. Kampes képviselik, a bajor néppártot pedig előreláthatólag Laich és gróf Lerchenfeld fogják képviselni. A német nemzetiek lapja, a Tag, sejtteti, hogy Hindenbarg a német nemzeti minisztereknek a kormányból való kilépése miatt komolyan foglalkozik azzal a gondolattá\ hogy a birodalmi elnökségről lemondjon. sok kívánsága szerint kijelenteni, hogy továbbra is a zagrebi főnökegyesületnek marad a tagja s ezért a nyomdaszemélyzet amerikázott. Hétfőn este a nyomdai munkásság megbízottja tárgyalt a nyomdavállalat vezetőjével és megegyeztek arra nézve, hogy kedden reggel a nyomdászok rendesen munkába állanak. Ez meg is történt, azonban a lap szerkesztősége olyan kéziratot küldött le kedden délelőtt a nyomdába a nyomdászok mozgalmáról, a melyet a szedők sértőnek találtak magukra nézve és ezért megtagadták a kiszedését. A nyomda vezetősége erre kizárta a munkásokat, úgyhogy a Vajdaság kedden délután nagy késéssel és mindössze csak két oldalon jelent meg. A lap bejelenti, hogy hétfői száma a nyomdai munkások passziv rezisztenciája miatt nem jelent meg, mig a keddi szára azért késett, mert a szedők megtagadták a munkát. A munkások kizárásáról a Vajdaság nem ad hirt. Hasonló okokból nem jelent meg a noviszadi Deutsches Volksblatt keddi száma és. nem fog szerdán sem megjelenni. Beogradban a grafikai munkások hétfőn este és kedden délelőtt a Svezda-kávéházban népes gyűlést tartottak, amelyen a grafikai munkások szövetségének kiküldötte bejelentette, hogy a nagyobb beogradi nyomdák tulajdonosa? megegyeztek a nyomdai munkásokkal. A gyűlésen elhatározták, hogv azokban a nyomdákban. amelyek nem hajlandók meghosszabbítani az eddigi tarifaszerződést. azonnal beszüntetik a munkát. A sztrájk e határozat következtében sok nyomdában még a 3. oldal. keddi napon kitört. .4 beogradi lapok azonban mind megjelennek, mert egyrészük már megegyezett a munkásokkal, másrészük pedig még tárgyal a nyomdászokkal és amig a tárgyalások függőben vannak, addig gyanútlanul folyik a munka. Kivétel csak a Samouprava és a Beograder Zeitung, amelyeknek nyomdászai sztrájkba álltak. E lopott százezrek A beograd—nisi vonalon eltűnt egy kétszázezer dináros pénzküldemény — A vonat egész személyzetét letartóztatták Beogradból jelentik; A beogradi és a nisi rendőrséget már napok óta foglalkoztatja az a vakmerő lopás, amely a Nis—beogradi' vonalon történt. A Narodna Banka nisi fiókja néhány nappal ezelőtt egy hétszázötezer dináros pénzküldeményt adott fel a beogradi postatakarékpénztár, cimére, a pénzküldemény azonban útközben rejtélyes körülmények között eltűnt. A nyomozás folyamán megállapították, hogy a pénzes-csomagot, a melyet a nisi vasúti postán adtak fel, a mozgópostánál szolgálatot teljesítő Ignyátovics Nasztáz vette át. Ignyátovics azonban hirtelen támadt rosszullétre hivatkozva Ursicén megszakította útját és két napig nem jelentkezett szolgálatra. Azt azonban már nem sikerült kideríteni, hogy a hétszázötezer dinár melyik útszakaszon tiint el. A rendőrség a további nyomozás folyamán letartóztatta Ignyátovicsot, úgyszintén a lopás gyanuja alatt letartóztatták a vonat egész személyzetét, A gyanúsítottak azonban tagadják, hogy részük lenne a pénzküldemény ellopásában. Időközben a beogradi rendőrségnek tudomására jutott, hogy Ignyátovics, amikor Ursicén elhagyta a vonatot, nagyobb csomagot vitt magával. Az ez irányban lefolytatott nyomozás során kiderült, hogy a postatiszt valóban egy nagyobb csomagot vitt el a vonatról, minden valószínűség mellett a pénzküldeményt. A rendőrségnek az a feltevése, hogy Ignyátovics valahol elásta a pénzt. A nyomozás tovább folyik és a napokban még több letartóztatás várható. Angol demars Párishan a sziriai török csapatszállitások miatt Londonból jelentik: A brit kormány barátságos formában kérdést intézett a francia külügyminisztériumhoz, hogy mire vélje franciaországnak azt a kedvezését, amelylyel megengedte Törökországnak, hogy az északsziriai vasútvonalat Mezopotámia felé irányuló csapatszállításokra használja. Mikor Moszul miatt egy évvel ezelőtt kitört a konfliktus, sőt válságos stádiumba jutott, Anglia és Franciaország az északsziriai vasutakra nézve abban állapodott meg, hogy Törökországnak ezen g. vasútvonalon nem szabad több katonaságot kelet felé szállítania, mint a mennyi egyidejiilegnyugatfelől megy rajta, tehát a csapatszállitás Mezopotámiába mintegy csereüzletre lesz korlátozva. Anglia aggodalmasnak tartja, hogy Törökország az északsziriai vasúton nagy csapattömegeket küld. A francia kormány azt válaszolta, hogy legföljebb kétezer főnyi csapatszállitás történt idáig. Hxndenburg lemondásra készül Középkor mányi akarnak alakítani Németországban Marx vezetésével Nyomdász-sztrájk Beogradban és Noviszadon Nem jelenik meg a lapok egyrésze
