Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-03 / 294. szám
1925. november 3. BACSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Elet 9B* A kolozsvári rendőrség átiratot intézett a járásbírósághoz, amelyben a zárórarendeletre való hivatkozással kérte, hogy kilenc kolozsvári zsidó kereskedőt kihágás címén büntessen meg, mert szombaton zárva tartják üzleteiket. Az erdélyi lapok nagy felháborodással írnak a rendőrség szokatlan eljárásáról és megjegyzik, hogy a zárórarendelet csupán azt írja elő, hogy a kereskedők mely időtől meddig tarthatják nyitva üzleteiket, de hogy az esetben, ha a zárórát túl nem lépik, de vallási meggyőződésüknek engedelmeskedve, ünnepnapon nem nyitnak ki, ez semmiesetre sem ütközik a zárórarendeletbe, amely erről az eshetőségről nem is intézkedik. Mert 'minden állampolgárnak szuverén joga úgy és akkor űzni foglalkozását, amikor kedve tartja és még Romániában sincs olyan törvény amely független embereket bármiféle munkarend betartására kötelezhetné. * Érdekes indítványt terjesztettek a szlovenszkói evangélikus egyházak egyetemes gyűlése elé. Az indítvány szerint, ha a csehszlovák köztársaság boldogulni, fejlődni akar, sürgősen meg kell, hogy valósítsa a következőket: 1. A felekezetnélküliségből keletkezett boldogtalan állapotok megszüntetéséhez felette szükséges, hogy törvényerőre emeltessék azon »postulatum«, hogy mindenkinek legyen hazája és vallása, mert enélikül a szabadság nem lelkesítheti és nem éltetheti sem az igazságot, sem a szeretetet. 2. Hogy az emberi bajok egyik legnagyobbjának eleje vétessék, hozzon a republika mielőbb törvényt a törvényes föbbgyermeküség jutalmazásáról és az agglegények megadóztatásáról. 3. A szentirás azon tanítása alapján, hogy méltó a munkás az ő jutalmára, a tisztességes javadalmazások és njmgdijaknál mindig és mindenütt szem előtt tartsa államunk azt, hogy a »minornak se tegyen magasabb fizetése, mint a majornak.« (PL vasutasnak, csendőrnek, polgárnak, szemben sok pappal s honorátlorral.) Mert különben nem a lélek ;uralkodik a test fölött, hanem a test parancsol a léleknek, a föld az égnek, aminek vége: Bábel tornyának menthetetlen pusztulása! 4. Végül a testvéri egyetértésnek szeretetteljes ápolása céljából, büntetés terhe alatt tiltsa meg a kormány a köztársaságban a sértő kifejezéseket, mint pl. csehun, magyaron, szodomita és hasonlókat, mert ezek békebontók. A furcsa inditványt. tekintve, hogy Knapes István evangélikus esperes és teológiai tanár terjesztette be, valószínűleg elfogadja az egyetemes egyházgyűlés. * A genfi kisebbségi kongresszus alkalmával, mint az egyik csehszlovák kisebbségi lap közli, az utódállamokbeli magyar kisebbségek képviselői értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a magyar kultúra egysége érdekében a jövőben állandó összeköttetést tartanak fenn egymással sajtó, irodalom stb. utján. Az értekezleten feltétlenül szükségesnek jelentették ki, hogy az egyes utódállamokbeli magyar kisebbségek Írói mennél sűrűbben keressék fel a többi utódállamokbeli sajtót írásaikkal, hogy igy állandóan kölcsönösen tájékozva legyenek az utódállamokba szorult magyar kisebbségek kulturális életéről Ugyanennek a szellemi összetartozásnak kifejezésére és előmozdítására elhatározták, hogy az egyes utódállamokbeli magyarság hivatott képviselői népszerű, tudományos, irodalmi és művészeti matinék tartása céljából kölcsönösen fel fogják keresni az illető utódállamokbeli magyarságot. Az előkészületek már folyamatban vannak és. úgy Erdélyben, mint Szlovenszkóban remélik, hogy ezek a kulturális vendégjárások már a tél folyamán megindulhatnak. Minden politikától mentes, tisztán kulturális megnyilvánulásokról van szó, nem lehet kétségünk aziránt, hogy a kölcsönös kulturmunka semmiféle akadályra nem fog találni A szlovenszkói keresztényszocialisták nem kötnek választási paktumot a Nemzeti Magyar Párttal. A párt vezére: Szüllő Géza ezeket mondotta a paktum meghiúsulásáról: »A Szent-Iványi-féle kisgazda, a Bund der Landwirte, valamint a most újabban kreált magyar nemzeti párttal megállapodni nem tud-Beogradból jelentik:. A postaügyi minisztérium és a közlekedésügyi minisztérium között kitört konfliktust ezideig még nem sikerült elsimítani. Superina Benjamin postaügyi miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy a közlekedésügyi minisztérium kiutaljon kétszáz darab vasúti szabadjegyet azoknak a postaalkalmazottaknak számára, akik a vasúti1 vonalak mentén levő telefonvezetékeket javítják. Amíg Radojevics Ante közlekedésügyi miniszter nem hajlandó ezt a kérést teljesíteni, addig a postaügyi miniszter nem hajlandó újból fízembehelyeztetni a közlekedésügyi minisztérium kikapcsolt telefonjait. Minthogy Superina miniszter a Radics-párt tagja, a Radics-párt ebben az ügyben hétfőn értekezletet A szuboticai törvényszék hétfőn tárgyalta Soksics Dénes-József hírlapírónak, a Bácsmegyei Napló munkatársának sajtópörét, amelyet ellene az ügyészség Horvát Cvetkó szuboticai főkapitány följelentésére indított. Soksics József a Bácsmegyei Napló szeptember 13-iki számában A 251 -es napiparancs cimmel cikket irt és abban szövátette, hogy Horvát Cvetkó szuboticai főkapitány korábban tett nyilatkozatával szemben kiadott egy rendeletet, amelyben megtiltotta a rendőrtisztviselőknek azt, hogy a felekkel az államnyelven kívül más nyelven érintkezzenek. A cikk tartalmát a főkapitány sértőnek találta magára nézve és az uj sajtótörvény rendelkezései alapján rágalmazás miatt indíttatott eljárást a cikkíró ellen. A sajtóperben hétfőn Ítélkezett a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa. A közvádat Gjenero Márkó dr. államügyész képviselte, mig Soksics Dénes Józsefet Kellert Benő dr. védte. A személyi adatok bemondása után Kellert Benő dr. a vádlott kihallgatása előtt kérte annak megállapítását, hogy a főmagánvádló Horvát Cvetkó főkapitány szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson. Kérte ennélfogva az eljárás megszüntetését, mert a vádló jelenléte nélkül és törvényszerű vád hiányában Ítélet nem hozható. Kifejtette, hogy a szóban forgó esetben a közvádló nem képviselheti a vádat, mert a sajtótörvény vonatkozó rendelkezése értelmében tam, mert Szeat-Iványi József azért alkotta meg a magyar nemzeti pártot, hogy abba elhelyezkedhessenek azok a liberális elemek, zsidók stb. és azok, akik a par excellence agrárpártba nem akarnak bemenni, mert merkantilisták. Én a lista egyesítésénél feltétlenül kikötöttem azt, hogy keresztényszocialista elveimet mindig függetlenül, ha kell, velük szemben is érvényesíthessem; és ahhoz feltétlenül ragaszkodtam, hogy a választásoknál a listán minden fúzió kikerülése végett, a »keresztényszocialista« megjelölés rajta legyen. Ezt a kikötésemet a Szent-Iványi-fóle együttes nem a fentebb vázolt világnézleti különbségek miatt nem fogadtam el, igy az együttműködésről le kellett mondanom.« tartott, amelyen behatóan foglalkoztak a két minisztérium között kitört háborúskodásról. Radojevics Ante közlekedésügyi miniszter hétfőn este nyilatkozott a postaügyi minisztériummal támadt ellentétről és többek között a következőket mondotta: — A postai alkalmazottak nem foglalkoznak a vasút telefonjainak javításával és igy nem volt jogosult a postaügyi minisztérium kívánsága szabadjegyek kiadására, ezért csakis készpénzfizetés ellenében adhat jegyeket a közlekedésügyi minisztériumnak. Ez a kijelentés természetesen megnehezíti a két minisztérium megbékélését és késlelteti a konfliktus közérdekből kívánatos elintézését. az ügyész csak akkor léphet fel vádlóként, ha a vád tárgya valamely közérdekből üldözendő cselekmény. Ennek az esete azonban nem forog fenn. A bíróság hosszas tanácskozás után elvetette a védő indítványát, ami ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be. A bíróság ezután kihallgatta Soksics Dénes József vádlottat, aki elismerte a cikk szerzőségét. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a cikket közérdekből irta. A bizonyitási eljárás ezzel befejezést nyert, mire Gjenero Márkó dr. áüamügyész terjesztette elő vádját, mely szerint kéri vádlottat, akinek szándéka kétségkívül a főkatány személyének a megtámadására irányult, a vádirat értelmében bűnösnek kimondani. Kellert Benő dr. védő kérte a vádlott felmentését, mert a cikk inkriminált részei nem merítik ki sem a rágalmazásnak, sem a (becsületsértésnek a sajtótörvényben meghatározott tényálladéki elemeit. Bírálta a főkapitány napiparancsát, amely az alkotmány rendelkezéseinek félreértésén és téves magyarázatán alapult. Az alkotmány 3-ik szakaszának az a rendelkezése ugyanis, amely szerint az állam hivatalos nyelve a szerb-horvát-szlovén, semmiféle büntető szankciót nem tartalmaz azon közhivatalnokokkal szemben, akik az állam nyelvét nem értő felekkel, anyanyelvükön érintkeznek. Nem kell erre más példa — mondta a védő — mint a törvényszék elnöke, aki as állam nyelvét 3. oldal. nem értő felekkel, idegen nyelven is tárgyal. Ha tehát a vádlott a főkapitány napiparancsához bizonyos refieksziókat fűzött, ezzel a főkapitánynak sem egyéni becsületét, sem hivatali tekintélyét nem sértette meg. Bűncselekmény hiányában felmentő Ítéletet kért. A bíróság ezután rövid tanácskozás után kihirdette az Ítéletet, mely szerint a vádlottat felmenti, mert a cikk inkriminált részében nem talál elég alapot a vádlott bűnössége mellett. Gjenero Márkó dr. államügyész jogorvoslatot jelentett be. Ezután Csuka Jánosnak, a Hirlap munkatársának hasonló ügyét tárgyalta a bíróság és szintén felmentő ítéletet hozott. * Anélkül, hogy a bíróság felmentő ítéletéhez bármilyen refleksziót akarnánk fűzni, csupán annak a konstatálására szorítkozunk, hogy Horvát Cvetkó főkapitány sajtópere volt a Bácsmegyei Napló ellen indíiított perek között eddig az egyetlen, a mely érdemleges tárgyalás alá került. A többi perekben a bíróság érdemi tárgyalás nélkül megszüntető határozatot hozott. Az első perben pedig, amely tárgyalás alá került, felmentő Ítélet igazolja, hogy a Bácsmegyei Napló nem lépte túl a jogos kritika határait. Lesz-e előadás Somborban a genii kisebbségi konferenciáról ? A szombori radikális párt nyilatkozata A Bácsmegyei Napló október 30-iki számában, amikor a Szomborska Recs című lapnak a nemzetiségi kisebbségek érdekében megjelent cikkét ismertettük, megírtuk azt is, hogy a szombori radikáüspárl kebelében felmerült az a terv, hogy dr. Deák Leót, atci a genfi kisebbségi konferencián a jugoszláviai magyarság képviseletében jelent meg, felkérjék, hogy a kisebbségi kérdésről tartson előadást. E közleményre vonatkozólag a szombori radikáíispárt választmányától a következő hivatalos nyilatkozatot kaptuk: A Bácsmegyei Napló 1925 október hó 30-iki számában megjelent egy közlemény, amely szerint a radikálispárt felkérte volna dr. Deák Leót, hogy a genfi kisebbségi konferenciáról előadást tartson. A szombori hivatalos radikálispárt ezennel kijelenti, hogy soha nem kérte fel dr. Deák Leó ügyvéd urat ilyen előadás megtartására, ha ezt valaki megtette, az hívatlanul és a saját személyében tehette meg, amiért a felelősséget a párt vezetősége magáról elhárítja és a hivatlan személy ellen meg fogja indítani a megtorló lépéseket. A közleményre és a nyilatkozatra nézve szükségesnek tartjuk kijelenteni a következőket. A „Szomborska Recs", amelyben a nemzetiségekkel szemben a megértés politikáját hangoztató cikk megjelent, radikálispárti lap ugyan, de a szombori hivatalos radikálispárttal szemben ellenzéki magatartásu. A nemzetiségekről szóló cikke azonban a hivatalos radikálispárt tagjai között is visszhangra talált s a hivatalos radikálispárt egyik tekintélyes tagja vetette fel a gondolatot, elvbarátaival való beszélgetés során, hogy dr. Deák Leót meg kellene hívni előadás tartására. Ha most a hivatalos radikálispárt választmánya elutasítja a gondolatot, hogy a kisebbségi kérdésről előadást hallgasson meg, ezt talán a két radikális-frakció közti ellentéteknek kell betudni. A vajdasági magyarság, amely a megértést keresi, abban a reménységben él, hogy Szomborban akármilyen mélyrehatók is a frakciók közti ellentétek, abban nircs eltérés az egyes pártárnyalatok közt, hogy a nemzetiségekkel való együttműködés útját kell keresni. Tovább folyik a szabadjegy-telefon-háboru Nem sikerült elsimilani a postaügyi és közlekedésügyi minisztériumok konfliktusát A 251-es napiparancs a bíróság előtt A szuboticai főkapitány sajtópörében a bíróság felmentette a vádlott hírlapírókat
