Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-28 / 319. szám
1925. november 28. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Gyerekek a kocsmában A kerületi iskolaszék intézkedést kér a gyerekek korcsmázása ellen Szomborból jelentik: A bácskai tartományi iskolaszék Vilics Márkö tanfelügyelő elnöklete alatt csütörtökön és pénteken tartotta meg rendes negyedévi közgyűlését, a melyen az iskolaszék tagjai nagy számban vettek részt. A gyűlésen elfogadták a jövő évi költségvetést, amely után nagy érdeklődés mellett került szóba a gyermekek gyakori kocsmázása, amely teljesen lerontja a leggondosabb iskolai nevelést. Elhatározták, hogy megkeresik az alispánt, akit mint a közigazgatás vezetőjét arra kérnek, hogy utasítsa a községi jegyzőket, hogy ne engedélyezzenek úgynevezett gyerekbálakat, ahol a legtöbb kihágás fordul elő. ötvenezer dinárt szavazott meg az iskolaszék népmüvelődési célokra, félmillió dinárt pedig iskolaalapítási célokra. Az iskolaszék határozata értelmében sürgetni fogják az iskolaföldeknek az agrárreform alól való mentesítését. Az iskolaszék előtt nagy elkeseredéssel tárgyalták azt a sérelmet, hogy iskolaépületekbe csendőröket, fináncokat és más hivatalokat helyeznek el, ami. súlyos akadálya a zavartalan népoktatásnak. Halálraítéltek a frkanovci aposgyilkost A tárgyaláson is tagadott Zagrebból jelentik: A szombori törvényszék csakovaci kirendeltsége több napos tárgyalás után meghozta az ítéletet Pintarics Iván és Dolosics Qyuró bűnügyében, akik április hónapban meggyilkolták Srnc Jakab frkanovci vendéglőst. Pintarics, akinek apósa volt Srnc Jakab, ez év elején összeismerkedett Frkanovci községben lakó Dolosics Gyura földmivessel. Az ismeretségből barátság lett és Pintarics egy alkalommal azt az ajánlatot tette Dolovicsnak, hogy ha meggyilkolta apósát, ötezer dinárt fizet neki. A mindenre elszánt Dolosics belement az alkuba és Pintariccsal nyomban megállapodott, hogy az öreg vendéglőst kicsalják a község melletti erdőbe, ő ott megfojtja és felakasztja egy fára, hogy az a látszata legyen, mibtha öngyilkosság történt volna. Pintarics, hogy a gyilkosságot végrehajthassák, több ízben próbálta apósát az erdőbe csalni, Srnc Jakab azonban mindig elmaradt az erdei sétáról. Mikor Dolosics és Pintari'cs látták, hogy igy nem boldogulnak, elhatározták, hogy lelövik a vendéglőst. Az alkalom hamarosan elkövetkezett: Srnc átment a szomszédos községbe Lopottadra és este tért haza. Az országúton Dolosics lesben állt és mikor az öreg ember elhaladt mellette, manlicherrel szivenlötte, aztán még három golyót röpített a már halott Srnc fejébe. A csendőrség nyomozása hamarosan eredményre vezetett és Dolosicsot letartóztatták. Dolosics sokáig tagadott, de végül is megtört és bevallotta, hogy Pintarics iclbujtására a gyilkosságot ö követte el. Vallomása után Pintaricsot is letartóztatták, ő azonban tagadott. A tárgvaláson huszonkét tanút hallgattak ki, akiknek vallomásaiból beigazolódott, hogy valóban Pintarics volt a felbujtó. A bíróság Dolosicsot életfogytiglani fegvházra, Pintarics Ivánt pedig kötéláltali halálra Ítélte. Elsimult az állam és a klérus konfliktusa A zagrebi érsekség egy magasállásu papja nyilatkozott a Bácsmegyei Naplónak — A püspöki kar pásztorlevélben fogja tudta! adni a teljes egyetértést Zagrebből je'entik: Az állam és a katho'ikus klérus között a legutóbbi napokban támadt konfliktusról a Bácsmegyei Nap’ó munkatársának pénteken alka'ma volt beszélgetést folytatni a zagrebi érsekség egy vezetőszerepet betö'tö igen tekintélyes papjává', akitől információt kért a klérus és a kormány közt felmerült ellentétekre nézve. Á magas egyházi méltóságot betöltő személyiség a kérdésről a következőképen nyilatkozott: — Az utóbbi időben a püspöki kar és az á'lami ténvezők közt támadt viszály tejesen elintézetfnek tekinthető. A oüspöki kar kiküldöttjeinek legutóbb Beogradban folytatott tanácskozásai teljes megegyezésre vezetlek, úgy hogy a kormány álláspootja most már teljesen megegyezik a püspöki kar állásfoglalásával. Vonatkozik ez úgy a római Szent Jeromos-intézet körül támadt afférra, valamint a többi egyházpolitikai kérdésekre is. Különösen Radios István közoktatásügyi miniszter tanusi! ott nagy előzékenységet a püspöki kar követeléseivel szemben és elfogadta mindazokat a követeléseinket, amiket a legutóbbi zagrebi püspöki konferencián memorandumba foglaltunk. Ez elsősorban a hitoktatásra vonatkozik. A közoktatásügyi miniszter beleegyezett abba, hogy a hittant egyházi tanférfiak adják elő, továbbá a hitoktatókat ezentúl csak a püspök hozzájárulásával lehet áthelyezni az egyik egyházmegyéből a másikba. Teljesíti ezenkívül a kormány úgy a papság fizetésemelésére, valamint minden más tekintetben támasztott követeléseinket. Ami az ószláv nyelvnek a miséken való használatát il’eti, erre nézve megállapodás jött létre, hogy ezt a Szentszék és a kormány közt kötendő konkordátum fogja vég'eg szabályozni. Végül ismételten hangsúlyozta magas egyházi tisztséget betömő informátorunk, hogy a viszály teljesen elinfézettnek tekinthető és a teljes egyetértés dokumentálására a püspöki kar a legköze ebbi napokban pásztorlevelet fog kibocsátani, amelynek teljes szövegét valószínűleg már hétfőn nyilvánosságra hozzák. Por a provízióért Hogyan kapott a budapesti Ganz—Danubius részvénytársaság sokszáz milliárdos állami megrendelést Jugoszláviától? Budapestről jelentik: Az ítélőtábla most foglalkozott dr. M. K- B. budapesti exportőrnek a Oanz—DanubiuS- részvénytársaság ellen indított kártérítési pőrével, amelynek háttere egy óriási szállítási üzlet, amelyet az S. H. S. kormány néhány évvel ezelőtt a budapesti Ganz—Danubiusrészvénytársasággal kötött. A budapesti exportőr hat esztendővel ezelőtt, 1919 októberében felkereste a Ganz—Danubiusz-részvénytársaság Igazgatóságát és felajánlotta, hogy jutalék ellenében jugoszláviai összeköttetései révén óriási összegű megrendelést tudna szerezni a Ganz—Danubius gépgyárának az S. H. S. kormánytól. A részvénytársaság vezetői hajlandóknak mutatkoztak a közvetítést igénybevenni. Dr. M. K. B. erre megkezdte az előzetes tárgyalásokat és ezek során a következő levelet kapta a beogradi közlekedésügyi minisztériumtól: A szerbek, horvátok és szlovének királyságának közlekedésügyi minisztériuma. 20544—19. szám. Beograid, 1919 október 24. Nagyságos Dr. M. K. B. urnák BUDAPEST. Habár igen szívesen utasitanók meghatalmazott budapesti képviselőnket az ön ajánlata szerint ott folytatandó tárgyalások vezetésére közlekedési eszközeink megjavítását, valamint a mozdonyok kölcsönzését és a többi pontokat illetőleg, van szerencsém Önt értesíteni, hogy nagy munka- és személyzetben való hiány miatt lehetetlen ezt elfogadnunk és kérjük önt, hogy hasson oda, hogy a magyar kormány képviselői ezen tárgyalásokra Beogradba jöilcnek. A közlekedésügyi miniszter: Draskovics s. k. Amikor az exportőr ezt a levelet megkapta, nyomban leutazott Beogradba, hogy nyé'beilsse az óriási méretűnek ígérkező üzletet. Sikerült is neki az illetékes köröket néhány hónap alatt meggyőznie arról, hogy a szóbanforgó megrendelések megtételére égető szükség van a háborúban leromlott jugoszláviai vasúti közlekedés helyreállítása. szempontjából. Amikor előkészítő tárgyalásait befejezte, értesítette a Ganz— Danubius-részvénytársaság vezetőségét, hogy küldjenek te valakit Beogradba az üzlet perfektuálására. A Ganz-Danubius egyik igazgatója, Scharbert Jenő erre leutazott Beogradba és 1920 január 27-ikén a mammuth-üzlet létre Is jött az S. H. S. királyság kormánya és a budapesti Ganz—Danubius-részvénytársaság között. Amikor, a részvénytársaság megkapta a jugoszláv kormánytól a megrendelőlevelei, Beogradba leküldött igazgatója ott helyben megkötötte a közvetítővel is a szerződést a jutalékról és erre vonatkozólag a következő levelet intézte hozzá: Beograd, 1920 január 27. Dr. M. K. B. urnák Beograd. Az S. H. S. állam hatóságaival folytatott tárgyalásaink és előzetes elvi megállapodásaink alapján úgy látjuk, hogy a jugoszláv hajók, hidak (vasszerkezetek), mozdonyok, valamint vasúti személy- és teherkocsik építésének, illetőteg javításának ügylete perfektuálható. Ennélfogva alulírott Ganz és Tsa Danubius gép- és hajógyár rt. úgy a saját, mint érdektársai nevében kötelezi magát, hogy önnek a fenti ügylet közvetítése és lehetővé tétele fejében a vállalt munkák kalkulált koronaértékének (3%) három százalékát budapesti tőzsdei dindrátszámitással, bármily antant-valutában készpénzben kifizeti. E jutalékösszeg fete a szerződésnek a két állam kormányai által való jóváhagyása és az S. H. S. kormány által teljesítendő előleg nálunk való lefizetésekor fog kifizettetni, további egynegyede a szerződések jóváhagyásától számított hat hónap lejártát követő napon, végül utolsó egynegyede az egész ügylet lebonyolítása utáni napon a budapesti napikurzus szerint 'esz esedékes cégünk által az ön kezéhez kifizetendő. Scharbert s. k„ a Ganz és tsa Danubius cég Igazgatója. A szerződést a két állam kormányai később jóhagyták, az S. H. S. kormány lefizette az előleget, a szállítások megkezdődtek. A közvetítő erre jelentkezett a GÜiz—Danubius-részvénytársaságnál és a többszáz milliárdos megrendelések után kérte jutalékának kifizetését. A részvénytársaság elismerte a Beogradban aláirt proviziós-levelet és a három százalékos jutalék legnagyobb részét ki is fizette, egyik »kis« tétel körül azonban vita támadt: a Ganz- Danubius ugyanis bizonyos okokból vonakodott kifizetni azt a csekély százhatvanötezer dolláros províziót, ami dr. K. M. B.-nek egyik megrendelés-tétel után járt. A közvetítő emiatt port indított a Ganz-Danubius elten és ezt a port az első fokon elvesztette, mert a Ganz—Danubius a törvényszéken azzal védekezett, hegy a közvetitö a províziót vesztegetési célokra kapta és igy követelése mint erkölcstelen követelés jogvédelemben nem részesíthető. A budapesti törvényszék elfogadta ezt a védekezést, kimondotta a követelésre a turpis causa-t és dr. K. M. B.-t ezért elutasította keresetével. A közvetitö nem nyugodott bele ebbe az elintézésbe, hanem feiebbezett a táblához. Felebbezésében előadta, hogy ö egyetlen jugoszláv köztisztviselőt sem vesztegetett meg, ilyen célra a Ganz—Danubiustól pénzt nem kért és a három százalékos províziót nem vesztegetési célokra, hanem közvetítése jutalmául kapta. A tábla legutóbb tárgyalta az ügyet és helybenhagyta az elsőfokú bíróság Ítéletét. A pörvesztes közvetítő nem feiebbezett a Kúriához, mert a Ganz—Danubius a tárgyalás után kiegyezett vele a százhatvanötezer dollár helyett háromszázötven millióban. Elfogták a szökött rabot Szubot cán rejtőzött Zödi János A szuboticai rendőrség két napos nyomozás után pénteken délelőtt kézrekerítette a szuboticai fogházból megszökött Zödi Jánost, aki — mint a Bácsmegyei Napló megirta — szerdán reggel Babicskovics Mátó fogházőr kíséretében bevásárolni ment a fogház asztalosrnühelye számára és amikor viszszafelé indultak a fogházba, útközben megszökött a fogházőrtől. Pénteken délelőtt az ötödik köri rendőrlaktanyán megjelent Tumbász Pál vasúti fékező, aki közölte Oravec József rendőrbiztossa1, hogy Ződi János az ötödik körbeli Otvorena-ucca egyik házában rejtőzködik. A rendőrlaktanyáról nyomban rendőrök vonultak ki az Otvorena-uccába, ahol a Hanák-fé!e házban rá is találtak a szökevény fogolyra, aki ellentállás nélkül megadta magát. Az 500 dináros rejtély A Bácsmegyei Napló pénteki példányai közt két olyan lappéldány volt, amelyben a kilencedik oldalon a Jugoszláv birkózók a milánói nemzetközi birko lóversenyen című cikk igy jelent meg: Jugoszláv birkózók résztvesznek a milánói birkozóversenyen Akinek bármelyik ilyen példány birtokába kerül és azt nyolc napon belül a kiadóhivatalnak beszolgáltatja, 500 dinár jutalmat kap. A mai lappéldányok közt szintén van két olyan lap, ami eltér a többitöl. Aki a Bácsmegyei Naplóra előfizet, résztvesz a márciusi sorsolásban, amelyen ötven értékes tárgy és 50, 200, 4000, 10.000 és 30.000 dináros nyeremények kerülnek kisorsolásra.
