Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-28 / 319. szám

BÄCSMEGYE! NAPLÓ KÉPTELEN KRÓNIKA ® a® Salamoni Ítélet Az alábbi eset Olaszországban tör­tént A bíróság előtt egy férfiú állt, akit a felesége panaszolt be a törvény előtt, mert elhagyta családját és egy másik nővel lépett közös háztartásba. Miután a biró megállapította a férj személy­­azonosságát, egyszerre váratlanul a következő kérdést intézte hozzá: —r Van önnek pénztárcája? A kikapós férj gyanútlanul felelte, hogy: igen, ■— Jól van — mondta a biró — tegye ide az asztalra. A bepanaszolt férj letette a biró asz­talára a tárcát. — Nos — kérdezte a biró — mennyi pénze, van ebben a tárcában? — Ötszázezer Ura — felelte a férj. kai. Egy török sah serailja és egy gó­tikus templom keverékének építették a Poiret-divatházat, ahol a pocakos Poi­­ret tekintélyes Buddha-szoborként tró­nolt. Dolgozószobájának ajtaján ilyen poireti szellemességgel megfogalmazott táblák voltak: Gondolja meg kétszer, nem, három­szor, mielőtt Poiret urat zavarja. Feltétlen szükséges, hogy ön velem beszéljen? Ez Poiret. Ugyancsak poireti ötlet volt, hogy a mester a párisi nemzetközi képkiállitáson három öreg Szajna-gő­zösből elegáns vendéglőt gyúrt össze, amelynek a következő elnevezést adta: »Büszkeség, Szeretet, Vágy«. Másfélmil­lió frankjába került e látványosság, de a vendéglő azonban nem ment. Amint­hogy újabban sok minden nem ment Poiretnek. Mirande Ires színházigazga­tó ezt igy magyarázza: Ez az ember tele van ötletekkel! De hogy ha ötleteit meg is Valósítja, tönkremegy, Poiret elárvereztette galériáját. Éjjel kettő óráig tartott az elegáns licitáció, amelyen összes jó vevői részt vettek. Az aukció főerőssége Poiret saját ké­pei voltak. Poiret ugyanis festő. Rossz szabó. Rossz üzletember. De jó feSitő és felmerül a kérdés, hogy ez a tehetséges ember miért nem maradt a palettájá­nál?! El is fogytak nagy pénzekért a képei. Óriási pénzeket kapott Matisse és Picasso képeiért, amelyek 20 ezer frankon keltek el darabonként. Poiret tehát nem elveszett ember. Akár mint festő kerül ismét felszínre, akár mint kép-ügynök, fel fogja verekedni magát. Egy ember, aki összes képeit 600 frankért vásárolta és 90 ezer frankot hozott ki belőlük, abból még mindig le­het — ha nem is divatkiráty, de — aútomobilgyáros. — Helyes, ezt a pénzt azonnal adja át a feleségének! — hangzott a szigorú birói szó és a férj nem mert ellentmon­dani, hanem — bár nem valami fürge mozdulattal — átadta a pénzt a félesé­gének. Az asszony afölötti örömében,, hogy ilyen gyorsan és jól intézik a bí­rák a dolgát, hálás köszönettel eltávo­zott, mire a biró a következő szavakkal fejezte be ezt a rapid tárgyalást: — Most pedig, ha kedve tartja, mehet a barátnőjéhez, de én azt hiszem, oko­sabb volna, ha ezekután az asszonyhoz térne vissza, mivel nála van a pénz. Jakab 300 verskötete Egy lelkes irodalombarát Gerhardt Hauptmann hatvanadik születésnapja emlékére Hauptmann-alapltványt létesí­tett, amélyfiek kamatát, hámmezer­­hárornszázhaivau márkát, minden évben a nagy író születésnapjának évforduló­ján adják ki a legtehetségesebb német írónak. Az ezévi dijat Haringer Jakab költő nyerte el, akinek első versesköte­te most jelent meg. A költő már har­minc kötetre való verset irt, de nyom­tatásban csak most jelent meg az első könyve. Soha ilyen meghatottan még nem he­lyeseltünk sem a Nobel-áíj, sem más dijak kiosztásánál, mint most, amikor a páratlan szorgalom nyerte el méltó jutalmát. Harminc kötet az imponáló leisztung, de még imponálóbb az a bá­ránytürelem, ahogy Jakab ur kivárta a harmincegyediket, amely végre elsőnek megjelent. A méh is szorgalmas és a hangya is, csak éppen hogy nem írnak verseket. De istenem, mi lenne, ha min­den rossz író a mézgyüjtésre adná a fejét? Rettentő még gondolatnak is. Régi elfogultság és igaztalan szempont az, hogy csak lehetséges költőket és írókat engednek érvényesülni, az iroda­lom berkeiben. A zseni kiváltsága örök sérelem azoknak a nagyszámú szürke toliforgatóknak, akiket nem áldott meg az ég tehetséggel. »Tehetek én arról, hogy igy születtem? hogy az úristen spórolt nálam?« Nem, erről senki se te­het. És ezért nem bűn harminc verses­könyvet írni és ezért dicséretes dolog megjutalmazni a harmincegyediket, mint a szorgalom követendő példáját. A hatvankettedikért pedig majd a Nobel­­dijat követeljük Jakabnak! Poiret tönkrement Paul Poiret, a hires női szabó, a fran­cia arbiter elegantiamm csimboraszója, a divat kormányzója, tönkrement, le­csúszott, akár egy szerencsétlen bör­­zfáner, vagy csődbejutott textiles. Több, mint két évvel ezelőtt az Ave­nue des Champs Elysées egyik legíeje­­delmibb palotáját átépítették, hogy be­fogadja a Poiret-részvénytársaság sza­lonjait. Súlyos milliókat fizettek e pa­lotáért. Kilenc miLMó frankba kerültek e keleti Izü szobák, ezüstös falakkal, rej­tett világítással, tarka, alacsony puffok-Fegyelm! vizsgálat ismeretlen tettesek ellen Ki felelős Noviszad városnak a Zadruzsna Bankánál elhelyezett betéteiért ? Noviszad városa árvaszéki és egyéb pénztári feleslegeit noviszádi pénzintézeteknél szokta elhelyezni. Két év előtt a város kiszélesített ta­nácsa a szükebb városi tanács ja­vaslatára úgy határozott, hogy' ilyen pénzfeleslegeket a Centralni Kre­­ditni Zavod-nál és a Zadruzsna Bankánál, de azzal a határozott ki­kötéssel, hogy a tételek csak iót­­állólevél ellenében helyezhetők el. A város akkori vezetősége megfe­ledkezhetett erről a kikötésről és a várospénzek a kiszélesített tanács által kivant záradék nélkül kerültek a két bankhoz. Ez az elnézés ter­mészetesen sohasem derült volna ki, ha a Zadruzsna Banka nem jut anyagi válságba. A legutóbb újjáalakított kiszélesí­tett városi tanács vizsgálat tárgyává tette a Zadruzsna Bankánál elhelye­zett 150.000 dinárnyi betét történe­tét is és ezalkalommal megállapí­totta a mulasztást. A kiszélesített városi tanács ebből kifolyólag elren­delte a mulasztást elkövetett hiva­talnokok ellen a fegyelmit megelőző vizsgálatot, mert a vétkes közegek ellen az anyagi felelősséget is meg akarta állapítani. Dr. Milodánovics Milovan polgár­­mester KUcin Predrag városi ta­nácsnokot bizta meg az »ismeretlen tettesek« ellen megindítandó fegyel­mit megelőző vizsgálat vezetésével. Klfcin Predrag tanácsnok áttanul­mányozta az iratokat, jövő héten befejezi az előzetes vizsgálatot és konkrét előterjesztést fog tenni a kiszélesített tanácsnak. Mint megbízható helyről értesü­lünk, a város akkori polgármesterét dr. Stefanovics Zsárkót semmiféle felelősség nem terheli, mert a köz­gyűlési határozatot teljes egészé­ben, tehát a záradékkal együtt meg­küldte elintézés végett az illetékes számvevőségnek. így a felelősség kérdése legfeljebb a számvevőséggel áll fenn. nbha a jóhiszemű elnézés esete itt minden kétségen felül áll. Ezenkívül döntő érvként szerepel a megítélésnél az a körülmény is, hogy a Zadruzsna Banka teljes összegben visszafizeti a város betétjét és Így károsodásról nincs szó. KI i cin tanácsnok javaslattételét érdeklődéssel várják Noviszadon. Botrány a budapesti egyetemen Agan-provokatőrök letépték a keresztet az egyik tanterem faláról — A zsidó hallgatók elmenekültek az egyetemről A Werbőczy-egyesület bezáratta az egyetemet Budapestről jelentik: Néhány hó­nap óta tartó aránylagos nyugalom után pénteken délelőtt újabb inci­dens kiváltotta a budapesti egyetem hallgatóiból az ellentéteket szító szenvedélyeket. Csütörtök este ugyanis a központi egyetem I. eme­letén levő 3-as számú tanteremben, ahol dr. Szentmiklóssy Márton pro­fesszor szokott előadni, egy isme­retlen egyén, de a nyomok szerint nyilvánvalóan egyetemi hallgató, a teremben levő irredentaplaká­tot és a keresztet letépte, majd összetépve, összetörve a kated­rára dobta. Pénteken délelőtt, mielőtt Szent­miklóssy tanár órájára bementek volna a hallgatók, két egyetemi hallgató, aki korábban jött az elő­adásra és a fütött teremben olvasni akart, észrevette a rombolást. Az egyetemen percek alatt híre terjedt a botránynak. A Verbőczy-bajtársi egyesület vezetősége is megtudta és azonnal intézkedett, függetlenül az egyetem vezetőségétől, hogy indít­sanak nyomozást, kik követték el a különös merényletet az egyetemi előadóterem ellen. Ezzel egyide­jűleg a Verbőczy bajtársi egyesület azonnal lezáratta az egyetem kapuit és elrendelte, hogy mindenkit, aki az egyetemen tartózkodik, le kell igazoltatni, hogy nincs-e része az ügyben. Az egyetem kapuinak lezárása nem tartott tovább, mint tiz percig, mert a dekanátus, amikor erről tu­domást szerzett, azonnal intézke­dett, hogy a furcsa diák-határozatot függesszék fel. A diákság hangulata ezután is nagyon forrongó volt és a fajvédő egyetemi hallgatók a zsi­dó diákok ellen izgatták társaikat, azt hangoztatva, hogy keresztény hallgatónak nem állott érdekében a magyar nemzett érzést szimbolizáló Hiszekegyet és keresztet a terem faláról letérni. A zsidó egyetemi hallgatók jónak látták, hogy mikor a kapukat kinyi­tották, elhagyják az egyetemet. Az egyetem rektora azonnal a iegerélyesebb nyomozást indította meg a botrány előidézőinek kinyio-1925. november 28. mozására. Szentmiklóssy Márton rektor kijelentette, hogy a páratlan botrány ügyében a legszigorúbb vizsgálat van folyamatban és re­méli, hogy a tettesek személyét ha­marosan sikerülni fog megállapíta­ni. Eddig azonban a nyomozás még nem vezetett eredményre és még tájékozódni sem tudnak afelől, váj­jon kik lehettek azok. akik csütör­tök este sötétben bementek az egye­temre, felnyitották, vagy feltörték a lezárt terem ajtaját és ott a ke­resztet és a plakátot letépték. Min­den jel arra vall, hogy azsan-pro­­vokatőrök követték el a keresztgya­­lázást, hogy jogcimük legyen újabb antiszemita-hecceket rendezni. Tömeggyilkos hadnagy a román katonai bíróság előtt Hajtővadászat bolsevik! gyanús besszarábiai parasztodra Bukarestből jelentik: A katonai törvényszék most tárgyalja Marma­­rescu hadnagy bünpörét, aki a vád­irat szerint BesszaráWában, ahol mint századparancsnok teljesíteti szolgálatot, harminchét embert rész­ben saját maga meggyilkolt, rész­ben katonáival meggyilkoltatott. A tárgyaláson Marmarescu beis­merte. hogy néhány esetben agyon­lövetett bolseviki-par osztókat, de azzal védekezett, hogy erre felha­talmazása volt a felsőbb katonai parancsnokságtól. Tanúként kihall­gattak tíz katonát, akik a vádlott hadnagy századában szolgáltak és­­résztvettek a gyilkosságokban. A katonák azt vallották, hogy Marma­­rescu kijelentette előttük, hogy csak az kap szabadságot, aki a bolséyi­­kiek közül valakit eltesz láb alól. A század tagjai ettől kezdve való­ságos hajtóvadászatot rendeztek o. gyanús besszarábiai parasztokra. Az egyik katona elmondotta, hogy másfél évig nem kapott Marmares­­cutól szabadságot, mert nem gyil­kolt meg egyetlen embert sem. A tárgyalást, mely iránt az egész országban nagy érdeklődés nyilvá­nul meg, a jövő héten fogják befe­jezni. A sakkozó csodagyerek visszaesett Torre kikapott Romanovszkiiól Moszkvából jelentik: A tizenkilencéves Torre Carlos, aki a tegnapi fordulóban váratlanul megverte dr. Lasker Ede volt világbajnokot és ezzel Bogoljubov­­val holtversenyben átmenetileg az első helyre került, a tizenhatrmadik forduló­ban kikapott az orosz Romanovszkiiól és ezzel Lasker mögé szorult, minthogy a veterán mester megverte Dus-Choti­­mirskit. A versenyen első vereségét szenvedte a remis-hiéna Tartakover, a kit Bogoljubov vert meg és igy bizto­san áll egyelőre az első helyen. Capa­­blanca megverte Marshallt, az amerikai hazardőrt, de ez már nem sokat segít rajta. Réti, a modernek vezére megint kikapott az öreg GrÜnfeldtöl, mig Ver­­linszki megverte Yatest, Bogatircsuk pedig RMnsteint. Spielmann győzött ScMmisch ellen, mig a Rabinovics— lljin-Genevszki és Gotthill—Löwenfisch­­partik remisvei végződtek. Subarjev szabadnapos volt. A verseny állása a tizenharmadik for­duló után: Bogoljubov 9'/s (1), Lasker 9, Torre 8%, Capablanca l'k, Marshall 7 (l), Tartakower és Romanovszki 7, Qenevszki 6‘A (1), Rubinstein és Grün­­feld 6.%, Bogatircsuk 6 (1), Réti és Ver­­linsZki 6, Rabinovics 5Vá (1), Spielmanu 5'/s, Schämisch 5, Lőwenfisch 4 (1), Dus- Chotimirszki 4, Gotthilf 3 (1), Yates 2% (3)., Subarjev 2%.

Next

/
Thumbnails
Contents